Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-29 / 296. szám
1991. október 29., kedd uj Dunántúli napló 7 Bűnbakok Vajon rövidesen beindul a boszorkányüldözés? Úgy tűnik ez fog bekövetkezni, vagy legalábbis ennek az előjelei kezdenek mutatkozni a mindennapi életünkben. Egy hét alatt kétszer is a tv enyhén szólva ellenünk hangolja az amúgy sem jókedvű, rózsás jövőben nem reménykedő magyar állampolgárokat. Mert miért is volnának reménykedők, amikor nap mint nap csillagászati árakkal kecsegtetnek szinte minden téren, a lakosság nagy hányada lassan képtelen lesz kifizetni a iétfontosságú szolgáltatásokat (fűtés, meleg víz, százféle adó stb.), és a kormány, meg az önkormányzatok magatehetet- lenül szemlélik mindezt, miközben mindenki a másikra próbálja hárítani a felelősséget. Egyszóval feszültséggel telített a légkör. Nos, ilyenkor kell bűnbakot keresni és találni. És ki van itt kéznél? Mi erdélyiek! A Híradóban bejelentik, hogy Budapesten ebben az évben a munkanélküliek száma hajszálpontosan megegyezik a külföldiek számára kiadott munkavállalási engedélyek számával. Márpedig az köztudott, hogy ezek többsége Erdélyből származik. Egyszóval, tessék, itt vannak ők azok, akiken számon lehet kérni mindent, ők azok, akikre haragudni lehet és kell, ők az oka mindennek! Szombat reggel nézem a tv- ben a Napkelte műsorát. Ni- csak! A „Nagyváradi hiéna!" Vojon mi lehet? Kiderül rövidesen: egy Nagyváradról ,,át- szármozott" hazánkfia lopásra adta a fejét. Három autót tört fel, magnót, hangfalakat, kazettákat lopott el, elfogták és most várja a büntetést. Eddig a riport. Közben a megszólaltatott rendőrtiszt arról is beszámol, hogy azon a bizonyos éjszakán három betörés történt. Megkérdezhetnénk, a másik két betörővel (ha elfogták!) miért nem készítettek riportot? Mennyivel másképp hangzott volna, ha így tálalják: három betörőt fogtunk, az egyikük erdélyi, nagyváradi. Egy a háromból. Vagy a több százból? Ne értsenek félre, nem akarok kéretlen prókátorként kiállni, nem akarom védelmezni a tolvajt, ő megérdemli a büntetést, csak az uszítást próbáltam illusztrálni, ami kicsengett a riportból. Szerencsére Vitray Tamás műsorvezető annyira tapintatos volt, hogy nem fűzött semmit a látottakhoz, hallottakhoz! Dandi András Úgy leszünk benn, mintha kinn lennénk? Agrárgazdaságunk és az Európai Közösség Magyarország gazdasága számára a közös piaci társult tagság különleges esély: gazdasági mozgástér, kultúra és piac. Megfelelni az Európai Közösség kritériumainak, s ezzel bekerülni a szabadkereskedelmi övezetbe, - ez a felzárkózás soha vissza nem térő alkalmának tűnik. A francia vélemény változásával újra realitássá vált a társult tagság megkezdett előkészítése, és folytatódik a kormányzati, politikai-külpolitikai kampány is A szakemberek azonban nem titkolják: hazánk számára a társulás átmeneti időszaka a kegyetlen verseny korszaka lesz. E verseny során Ma gyarország nem számíthat az eddig tapasztalt érzelmekre, szimpátiára a Közös Piac gazdasági intézkedései, avagy politikai döntései során. Előbb piacgazdaságot — itthon- Magyarország csatlakozási terve mindenkit foglalkoztat az agrárágazatban, azonban ez csak a végeredmény lehet. Pillanatnyilag a piacgazdaság feltételeinek megteremtése, a valódi szemlélet- és struktúraváltás sokkal fontosabb kérdés, mint az, hogy tórsulunk-e és mikor - mondta Dr. Raská György államtitkár azon a fórumon, amelyet agrárszakemberek számára tartottak a Földművelésügyi Minisztériumban. A Kormány feladata, hogy ehhez megteremtse a megfelelő — o közös piaci normákhoz illeszkedő — törvényi kereteket. Készül az agrárpiaci rendtartás, amely szabályozni fogja a termelők közötti versenyt. Az agrárkormányzatnak az a feltett szándéka, hogy a jövőben csakis aktív piacszabályozással avatkozik be a folyamatokba, nem pedig az egyes termelők szintjén — ez egyúttal azt is jelenti: a tárcának nincs pénze arra, hogy egyéni támogatásokat nyújtson. E helyett rugalmas irányítási struktúrát kíván kialakítani, amely a tisztességes verseny jogi szabályozása lesz. A rendtartás csupán a technikákat, nem pedig a filozófiát fogja átvenni a Közös Piactól - mondta az államtitkár. Az új struktúra célja, hogy az EK rendszerébe illeszkedve az egyedi vállalkozókat favorizálja. Még az ősszel Parlament elé kerül a termelőszövetkezetek átalakulásáról szóló törvény, amely megindítja a családi gazdaságokra való áttérés hosszú, egy évtizedig is eltartó folyamatát. A tsz-ek nagyrésze a tőkekoncentráció következtében vállalatnak tekinthető, a tőkeerős, versenyképes szövetkezetek számára előnyösebb lesz a nagyüzemi forma megtartása, erről azonban nem a minisztérium fog dönteni. Már- csak azért sem, mert a tárcának nem áll rendelkezésére központi forrás, amelyből finanszírozhatná a nagyüzemi eszközrendszer lecserélését a családi farmokhoz alkalmasabb gépparkra. Ne számítsunk egyoldalú előnyökre Az Európai Közösség sajátosan szervezett, versenynek kitett piac, ahol ugyanakkor érvényesül a benne nem lévők elleni protekcionizmus is. Magyarország érdekes, tudathasadásos állapotba kerül, hiszen a bekerülés évei alatt liberalizált piacot teremtve harcolnia kell azon kedvezmények ellen, amelyeket védett piacra jutva élvezni akar. Az EK piacából hazánk csupán 1,5 százalékkal részesedik, a szinte jelentéktelen részvétel miatt első pillantásra úgy tűnhet, hogy nem ütközik akadályba a vám- és lefölözés -kedvezmények bővítése, a mennyiségi korlátozások enyhítése. Tévedés lenne azonban arra számítani, hogy egyoldalú előnyöket és támogatást kapunk. Kemény , és hosszontartó tárgyalásokra kell felkészülni, amelyek feltehetően legalább 1994-ig tartanak és akkorra sem hoznak majd jelentős engedményeket. Az a mintegy 340 millió fős, vásárlóerővel bíró fogyasztói piac, amely megnyílik a magyar termékek előtt, egyelőre még beláthatatlan erőpróba számunkra. A starthelyzet nem túl reménykeltő: hazánkban az egy főre jutó társadalmi össztermék a felét sem éri el a közös piaci átlagnak, az élőmunka termelékenysége rossz. Mezőgazdaságunkban még nem működik a tulajdonosi mozgatóerő, ez visszahúzza a hatékonyságot és a munkabéreket is. Hiányzik a műszaki háttér, az infrastruktúra, nincs korszerű kereskedelem. Az átalakulás ugyan már megindult, azonban számos eredmény csupán látszólagos. Néhány termékünk valóban versenyképes lehet az EK piacán, a kedvező költségszint azonban annak következménye, hogy hazánkban a föld mint termelőeszköz még nincs beszámítva a ráfordításba. A munka- nélküliséggel is meg kell küzdeni A liberalizált bérrendszer várhatóan növelni fogja a munka termelékenységét, ugyanakkor jelentős munkanélküliséget eredményez a szektorban. A termelőszövetkezetek átalakulásának parlamenti jóváhagyása után a mezőgazdasági ágazatán a munkanélküliek száma elérheti a 40-50, de akár a 100 ezer főt is. A magyar mezőgazdaságra alapjaiban lesz hatással a társulási szerződés, hiszen a tárgyalások szerves részét képezik az agrárkedvezményeket megfogalmazó kereskedelmi egyezmények. A magyar féinek azonban nem szabad figyelmen kívül hagynia, hogy az alap a kölcsönösség lesz. Tehát nekünk is kell majd vámkedvezményeket nyújtanunk, igaz, a magyar érdekeltség a nagyobb, mivel mi kisebb viszontkedvez- ményt tudunk csak adni. A társult tagság még nem jelenti azt, hogy az EK megnyílik Magyarország előtt. Az addig még hátra lévő - nem kevés — időt azonban arra kell használnunk, hogy megismerjük a közösség működésének mozgatórugóit. Mert azt ugyan még nem lehet tudni, hogy majdani tagságunk idején milyen lesz az EK, de az biztos, hogy a feltételek keményedni fognak, és nekünk azokhoz al; kalmazkodnunk kell. Kurcz Erzsébet Pécs-baranyai Értelmiségi Egyesület Attól a felismeréstől indíttatva, hogy szabad államban a politikái demokrácia csak akkor virágozhat, ha fejlett társadalmi nyilvánosság viszonyai között a köz dolgaival törődő felelős állampolgárok minél nagyobb számú és legkülönbözőbb alapokon szervezett köreire, mint a szabadság kis köreire, támaszkodik, hogy továbbá mind országunk, mind városunk történeti tradícióiból eredően az értelmiség érték- termelő és értékközvetítő, a társadalom egésze számára mintaadó, szakmai feladatának ellátásán túl a közéletben is aktív tevékenysége mindig is motorja volt a társadalmi progressziónak. Az alakulóülésen jelenlévő pécsi értelmiségiek elhatározzák, hogy — a művelt polgári társasélet régi formáinak újjáélesztése, — a helyi társadalmi nyilvánosság formálása, — a demokratikus politikai vitakultúra meghonosítása, — a pártpolitikailag semleges közéleti fórum létesítése,- és ezek által a helyi társadalom kibontakoztatása céljából egyesületet alapít. Az egyesület munkája tartalmában folytonosnak tekinti magát a Pécs-baranyai Értelmiségi Klub szellemiségével, aktív közéleti szerepvállalásával, ugyanakkor új, önálló arculatot kíván kialakítani pártoktól való függetlenségben és szellemi műhelyként való megjelenésében. Az Értelmiségi Klubban az 1991. szeptember 26-i összejövetelen az ott összegyűlt klubtagság felhatalmazása alapján a kibővített klubtanácsból október 16-án megalakult a Pécs- baranyai Értelmiségi Egyesület, amely - mint most már jogi személy - működteti az Értelmiségi Klubot, formálja és szervezi annak közéleti programjait. Vállalt feladata ezen túlmenően a szakmai, szellemi műhely megteremtése, a tehetségek támogatása, tanfolyamok, konferenciák szervezése és alapítvány felállítása. Az egyesület és egyben a klub elnöke továbbra is dr. Horváth Csaba. Smink, öltözködés, frizura — tanácsadás Nők iskolája - fiataloknak A legtöbb nőben kétségek merülnek fel minden ruha- vásárlásnál, frizura változta tásnál: valóban a legjobbat választottam? Szebb, elegánsabb, vonzóbb, nőiesebb lettem így? Kitől lehetne őszinte tanácsot kérni ez ügyben? Szép példa erre kolléganőm esete: hollófekete hajában egyre szaporodtak a féhér szálak. Fodrásznője biztatta - sokkal jobban állna neki a világosabb árnyalat. Fiatalosabb lenne . . . Külföldi utazása előtt teljesen a fodrász kezére bízta magát, és mint svéd-szőke távozott az üzletből. Dobogó szívvel érkezett haza és állt a férje elé. Várt, várt . . ., végül nem bírta tovább. — Megkérdezte, lát-e rajta valami feltűnőt. A férj - kiváló orvos különben - hosszasan szemlélte nejét ösz- szehúzott szemmel, majd megdicsérte - a ruháját. Tanácsadásban barátnő, kolléganő sem mérvadó — nincs mindenkinek egyforma ízlése és tanácsúkban az irigység is helyet kaphat. Ki tudná megmondani az igazat? Csakis egy szakember. Ezen elgondolkodva és erre megoldást keresve kezdődött Budapesten a Nők iskolája tanfolyam, melyet a Nők Lapja szerkesztősége szervezett. Diós Katalin, az ötlet kitalálója és a tanfolyam háziasszonya érdeklődésünkre elmondta, hogy sokan jelentkeztek. A legtöbb nő elégedetlen önmagával, magabiztosabb, ápoltabb, elegánsabb szeretne lenne. Senkiből nem tudnak szépségkirálynőt varázsolni. A tizenhat órás tanfolyam alatt mesterfodrász, divattervező és filmgyári maszkmester segíti az egyéniségnek megfelelő frizurát, a ruhákat és a megfelelő sminkeket megtalálni. Nagykereskedelmi cégek kedvezményes áron ruhavásárlási lehetőséget is biztosítanak helyben. Ezenkívül a résztvevők pszichotrérting és relaxációs gyakorlatok segítségével ismerik meg önmagukat. A tanfolyam érdekessége, hogy vidékiek is részt vehetnek rajta — számúkra hétvégeken reggeltől estig történik az oktatás. Diós Katalint felkérték, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel könyvben tegye hozzáférhetővé a Nők iskolája tematikáját. Az olvasók ennek részletéivel a Nők Lapjában találkozhatnak a közeljövőben . . , A. E. Megfutamodott „vállalkozók" Fotó: Läufer László Idegenek látogatása, majd nyomtalan eltűnése lepte meg a napokban az embereket Hetvehelyen. Wágnet Antal polgármester is az újságból értesült arról, hogy hajléktalan munkanélküliek vették birtokukba a hetvehelyi Csikósvölgyet és az ottani üres, elhanyagolt épületet. Aztán be állított hozzá Rékási Tibor budapesti hajléktalan. A pécsi református egyházközség és a Támasz Alapítvány támogatására hivatkozva előadta, hogy öt társával birka- farmot szeretne létrehozni Csikósvölgyben. Mint mondta, a birkákat majd „ajándékba'' kapja . . . Pár nap múlva egy fiatal esztergomi házaspár érkezett hasonló céllal a községházára. A polgármester csak arra kérte őket, az egyház és az alapítvány támogatásáról legalább dokumentumokat hozzanak. Tény viszont, hogy Csikósvölgy a Szentlőrinci Állami Gazdaság tulajdonát képezi, és sem a Támasz Alapítvány, sem pedig az egyház nem adott megbízást a farmra, sőt Rékási Tibort és társait még csak nem is ismerik. Wágner Antal a helyi rendőrség segítségét is kérte, de az ismeretlenek nyomtalanul eltűntek. A kiszemelt puszta Kán dombjai alatt, festőién szép völgyben terül el, nem véletlenül nyerhette el a „ válla I- kozókedvűek” tetszését. Közepén kétszobás, erős falú házikó áll: ablakok, ajtók nélkül. Az egyik szobában matracok, az asztalon borosüvegek, poharak, a sarokban gyertyák, levélfecnik, a ruhaszárító kötélen női harisnyanadrág . . . — állítólag három napot töltöttek itt a „vendégek”. Az épület évek óta kihasználatlan, alapos felújításra szorul. A pusztán a Szentlő- rinci Állami Gazdaság üszőit legeltetik — tudtuk meg dr. Joó Józseftől, a gazdaság igazgatójától. Csikósvölgy további sorsának tárgyalása hamarosan napirenden lesz. Az épület felújítására most nincs pénzük, de most nem célszerű eladni sem. Ám mégis szívesen adnák bérbe a házat és a legelőt, örömmel vennék a vállalkozók megalapozott jelentkezését. Rékási Tiborék az állami gazdaságot nem keresték fel. Az „idegenekről" azóta semmi hír. A csikósvölgyi épület Tröszt É.
