Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-26 / 293. szám
1991. október 26., szombat aj Dunántúli napló A Hunor Pécsi Kesityü és Bőrruházati Vállalat munkásfelvételt hirdet ___________________________________________________________________________________________________________________________________ K észülnek a kesztyűk a Penta Vadász utcai gyárában A kesztyűs szakma előtt van jövő- Nehéz bejutni a nyugati piacra- Sikeres profilváltás, garantált minőség A vállalatok jelentős része nehezen talál piacot. A szocialista országok nem rendelnek, a nyugati piacra bejutni nagyon nehéz. A legtöbb esetben nem marad más lehetőség a fennmaradásra, mint a bérmunka vállalása vagy a vegyes vállalati forma. A Hunor Pécsi Kesztyű és Bőrruhózati Vál- !alat, a Pécsi Kesztyű Szövetkezet, a Pécsi Bőrdíszmű Kisszövetkezet és a Penta Kesztyűgyár keresi a piacot, és a taI- oon maradás lehetőségeit. — A vállalat életében jelentős törést okozott a szovjet export megszűnése — mondja Gaszné dr. Szekér Erzsébet, a Hunor Pécsi Kesztyű és Bőrruházati Vállalat gazdasági ve- rérigazgató-helyettese. - Egymillió pár kesztyűt, a termelésünk egyharmadát gyártottuk erre a piacra. 1989-ben már láthatóak voltak a szovjet piac beszűkülésének, megszűnésének a jelei. Embereket nem akartunk elküldeni, hanem kerestük a megoldást. Profilt váltottunk, aminek már a siklósi gyáregységünkben meg voltak az előzményei. Dombóváron és Mázaszászváron is cipőfelsőrészt kezdtünk gyártani német partnerek részére bérmunkában. 1990 elsősorban a betanulás éve volt. Az ezekben a gyáregységeinkben dolgozó asszonyoknak és férfiaknak eg> teljesen új szakmát kellett elsajátítaniuk. Volt közöttük olyar is, aki már elmúlt ötvenéves. Úgy tűnik, hogy sikerült a profilváltás, mert a külföldi partnerek elégedettek a minőséggel és a határidők betartásával. Penta 1991-ben önállósult a Hunor Kesztyű és Bőrruházati Vállalat 2. számú gyára Penta Kesztyűgyár néven. A vagyonmegosztás befejeződött. A Penta Kesztyűgyár Pécsett elsősorban nyugati exportra termel. A Hunor Pécsi Kesztyű és Bőrruházati Vállalaton ke- esztül értékesítik a termékeiket, de önállóan és kft.-ék Közreműködésével is. Van már új vevőkörük is. A bérmunka arányát igyekeztek növelni, és elsősorban az igényesebb kesztyűk gyártására álltak át. Felszámolták a bajai telepükön a kézi varrodát és januártól megszűnik a gépi varroda is. ÍV pécsi központi gyár mellett Marcaliban, Nagyatádon, Olaszon és Pécsváradon működnek üzemeik, ahol 150 embernek adnak munkát. A pécsi Edison jti szőrme és textil műhelyük s a központban kapott helyet, ezzel egymillió forintos bérleti díjat sikerült megtakarítaniuk. — Nagy gondot jelent, hogy jelentős a gyár adóssága - mondja Marczi Mihály, a Penta Kesztyűgyár igazgatója - ezért nehezen kaptunk újabb hiteleket. A finanszírozási nehézségek miatt növeltük a bérmunka arányát, így mindenkit tudunk alkalmazni. Ugyan volt a vállalaton belül átszervezés, de vagy más munkakörbe helyeztük át a dolgozókat, vagy akit lehetett, korkedvezményesen nyugdíjaztunk. Idén is vettünk fel tanulókat és megszüntettük a költséges és gazdaságtalan átképzést. A gyár önállóvá válását követően felkeresett bennünket egy francia cég, amelyik a francia érdekeltségű Gantex kft.-n keresztül 30 000 pár divatkesztyüt rendelt. Most jön a legnehezebb időszak, amikor is eldől, hogy mire vagyunk képesek. Nagyon hiányzik a szovjet piac. Rendszeresen tárgyalunk a szovjet partnerekkel, de eddig még sikertelenül. Egy hónapja megalakult a Penta Kesztyűgyárban a vállalati tanács. A vállalat átalakítására is megtették a kezdő lé- aéseket. Felvették a kapcsolatot az Állami Vagyonügynökséggel. A vagyonértékelést még ebben az évben szeretnék elvégeztetni. Száz százalékosan privatizálni kivánják a vállalatot, de olyan módon, hogy legyenek dolgozói és vezető ■észvények és egy vagy két külföldi partner is vegyen részt benne. Kesztyű Szövetkezet 1991. január elsejétől szétvált a Pécsi Kesztyű és Bőrdíszműipari Szövetkezet és önálló lett a fonyódi telephely. A Pécsi Kesztyű Szövetkezet önálló külkereskedelmi jogot szerzett. — Ma a kis szervezetek életképesek — mondja Eötvös Miklós, a Pécsi Kesztyű Szövetkezet műszaki vezetője. — A szövetkezetünk elmondhatja magáról, hogy nincs adóssága és 300 embernek tud munkát adni. Most még van elég megrendelésünk. Cipőfelsőrészt és kesztyűt gyártunk. Csak bérmunkát végzünk német és svéd cégek részére. Divat és sport- kesztyűket varrunk és női cipő- felsőrészeket készítünk. Már jó lenne, ha megszületne a szövetkezeti törvény, mert lehetőséget adna az átalakulásra, és akkor még nagyobb jövője lehetne a cégnek. A talpon maradásra ez az egyetlen esély Nem törvényszerű ugyanis, hog> a cégek tönkre menjenek, Az hogy ez a szövetkezet nem ál a csőd szélén, ez piaci adottság is, mert van kereslet ezek re a termékekre. A kesztyű; szakmában még 5—10 évig van piac. A Bőrdíszmű Kisszövetkezet helyzete már nem ennyire biztató. Dr. Bodor János elnök elmondta: azzal, hogy a szocialista piac megszűnt, bizonytalan helyzetbe kerültek. A belföldi piac már telített. A bőrdíszműves termékek árai nagyon nyomottak. Az alapanyagokat is nehéz beszerezni. Szerencsére volt két nyugati vevőjük, nekik gyártanak bérmunkában táskákat. Sz. K. A cipöfelsörész-készitö üzem a Kesztyűs Szövetkezetben Läufer László felvételei A brit hadiipar és a béke ára A ,,béke osztalékát" mór eddig is nyögő brit hadiiparra újabb csapást mért a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának hétvégi londoni megállapodása arról, hogy kerülni kell a fegyverexportot a konfliktuskörzetekbe. Márpedig hol másutt van még virágzó fegyverpiac? A legnagyobb nyugat-európai hadiipar, a brit, csakúgy, mint a kelet-európai országoké, nehéz helyzetbe került c hidegháború végeztével. A ,,béke osztaléka" jó az országnak, de nem jó a cégeknek. Persze, koránt sincs akkora összeomlás, mint Kelet-Európábán. Nagy-Britanniában o hadikiadások hat év alatt a GDP 5,4 százalékáról 4 százalékára csökkentek, miközben a védelmi költségvetés abszolút értékben 15,5 milliárd fontról 21,2 milliárd fontra nőtt. A legutóbbi költségvetési évben a brit hadiipar még mindig 10,5 milliárd fontnyi kormánymegrendelést kapott. Ám ez már nem elég sem a részvényesek boldogságához, sem az egymillió, közvetve vagy közvetlenül hadiiparban foglalkoztatott polgár munkahelyének megtartásához. A brit hadiipar fájdalmas szerkezetváltóssal alkalmazkodik és igyekszik nemzetközivé válni. A British Aerospace az elmúlt években fölvásárolta a Royál Ordnance brit lőszergyárat és a Heckler und Koch német kézifegyver-gyárat. A General Electric Company (GEC) megvette a Plessey-t, a második legnagyobb brit elektronikai céget és a Ferranti egyes részlegeit. A brit hadiipar élen járt az exportpiacok fejlesztésében. A British Aerospace-nek az évtized végéig még van munkája például Szaúd-Arábiában: a Tornádó harcigépek és kapcsolódó rendszerek szállítása 2 milliárd fontot hoz. De mi lesz azután? Sokan úgy vélik, a jövő a termékváltásé. A skóciai Royal Dockyard, amely eddig csak hadihajókkal foglalkozott, szerződést kötött a londoni föld alattik renoválására. A GEC- Marconi ötéves megfontolt beruházási politika nyomán ma ott tart, hogy forgalmának egy ötödé már nem katonai termelésből származik. Az öt év orra is utal, hogy a folyamat, az átállás vesződséges és sokba ke rül. A brit kormány büszkén je lenti, a hadiipar még panaszolja, hogy a brit hadiipari cégek nem kapnak kormánytámogatást az átálláshoz. Ez hasonlít a kelet-európai ábrához, csak éppen a brit cégek tőkeereje és termékeik minősé ge korábban sem volt keleteurópai szintű. Előbb-utóbb ugyanazok részesülnek a béke osztalékából, mint korábban a hidegháborúéból. Mészáros György Nagyobb a karru mint az infláció! Ami jó a betétesnek - csapás az adósnak Lassan-lasscm már mindenki hozzászokott ahhoz, hogy a betéti és a hitelkamatok a bankoknál és a pénzintézeteknél időről időre emelkednek. Aki egy kis pénzzel rendelkezik, annak érdemes figyelnie a különböző befektetési formákat, mert a kamatversenyben elég jelentős különbségek alakultak ki. Aki tisztában van a különböző lehetőségekkel, lényegesen előnyösebb feltételekkel tudja befektetni pénzét. Egyelőre természetesen arról van szó, hogy a kamatok követték a gyorsuló inflációt, s lassították a forintmegtakarítások értékének romlását. Ez a helyzet egészen a legutolsó három hónapig fennállt, amikor is alapvető változások alakultak ki az infláció és a kamatok párharcában. Elbírja a gazdaság? Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese szerint, ha a legutolsó három havi inflációs adatokat vesszük figyelembe, megállapítható, hogy több év után első ízben a kamatok meghaladják az áremelkedés mértékét, így 4—5 százalékos pozitív reálkamatszint alakult ki a hazai pénzintézeti rendszerben. Júliusban, augusztusban és szeptemberben olyan alacsony volt a havi áremelkedési ütem, hogy ehhez képest a kamatok lényegesen meghaladták a három havi inflációs szintet. Ez örvendetes a befektető számára, hiszen első ízben tudják már nemcsak megőrizni befektetéseik értékét, hanem bizonyos mértékben növelni is azt. Ám a banki szakemberek véleménye szerint a mai magyar gazdaság nem bír el ilyen jelentős reálkamat színvonalat. Ami ugyanis a betéteseknek jó, az a hitelfelvevőknek kész csapás. Márpedig a bankoknak a betéteket ki kell helyezni, s ha magasan tartják a betéti kamatok színvonalát, nagyon gyorsan előfordulhat, hogy nem akad majd hitel- felvevő. Terták Elemér, az OTP vezérigazgatója már most ügy vélekedik: a pénzintézetek egyre nehezebben találnak visszafizetésre képes hitelfelvevőt. Bár a vállalkozók azt mondják, hogy tőkehiány var a gazdaságban, ez csak részben igaz. Ilyen maga; kamatszínvonal mellett jelentős hitelfeleslegekre lehel számítani. Ez a magyarázata annak, hogy meglehetősen gyorsar létrejött egy kompromisszumos megállapodás a Magyar Nemzeti Bank, a kereskedelmi bankok és a Pénzügyminisztérium között. Úgy tűnik, egy ponton kpzel azonossá váltak a pénzügyi irányítás és a kereskedelmi bankok sokszor ellentétes érdekei. Ez az egy pont pedig az, hogy ha sikerül megfékezni az inflációt, akkor közösen ehhez kell igazítani a kamatszínvonalat is. így jött létre a megállapodás, hogy á Magyar Nemzet Bank októbertől 1 százalékkal csökkenti egyes refinanszírozási hitelek kamatát. He olcsóbbak lesznek azok a hitelek, amelyeket az MNE nyújt a kereskedelmi bankoknak, akkor a pénzintézetek is kevesebb pénzért tudják kihelyezni a hiteleket, Így várhatóan novemberben az OTP-nél, a kereskedelm bankoknál is lesz némi kamatcsökkentés. Ez részben a lakosságot is, de főkent a vállalkozókat érinti majd. Nem készülnek központi áremelésre A pénzügyi irányításnak nem is annyira az 1 százalék kamatlefaragás a fontos, hanem az a jelzés, amit ez eljuttat a befektetőkhöz, az üzletemberekhez. Ebből ugyanis arra lehet következtetni, hogy nemcsak a kormány, a gazdasági vezetés, hanem a többé-kevésbé függetlenül működő bankszféra is csökkenő inflációra számít. Ez pedig — bármilyen furcsán is hangzik — igen lényeges ahhoz, hogy felerősödjön az áremelkedések ütemének csökkenését hozó tendencia. Czirják Sándor szerint a gyors infláció objektív, a gazdaságban rejlő feltételei egyre inkább megszűnőben vannak. A kormány már nem készül további támogatás leépítésére, s ennek következtében újabb központi áremelésekre. A magyar gazdaság kiheverni látszik a kelet-európai piacvesztés okozto sokkhatást, s jövőre hasonló csapás már remélhetően nem éri a gazdaságot. Gyorsuló- ban van a struktúraváltás és a privatizáció is. Mindez azt jelenti, hogy azok a tényezők, amelyek az infláció lökésszerű gyorsulását előidézték, kimerülőben, megszűnőben vannak. Nem lebecsülendő azonban az inflációs várakozások hatása. Ha e téren is sikerül visszafogni o képzelőerőt, akkor elképzelhető, hogy reálissá válik c jövő évi kormányprognózis. A pénzügyi vezetés ugyanis azzal számol, hogy az ez év 35—36 százalékos áremelkedéssel szemben jövőre az inflációs szint csupán 20-25 százalék lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy jobban fognak csökkenni a kamatok is, mint amire az idén a harmadik negyedévben számítani lehet. „Úriemberek szava”? A kamatcsökkenéshez persze még hozzá kell szokni. Nemcsak a lakosságnak, a pénzintézeteknek, hanem a Magyar Nemzeti Banknak is Éppen ezért a most kötött megállapodás azt is tartalmazza, hogy a módszereket közösen dolgozzák ki 02 MNB, a PM és a kereskedelmi bankok szakemberei. Ez alatt nemcsak az értendő, hogy megegyeznek a kamat- csökkentés formáiban, hanem az is, hogy közösen fogják az időszaki inflációs mozgásokat is figyelemmel kísérni. A megállapodás egyfajta „gentleman agreement”, ami a résztvevők véleménye szerint nagyobb erővel hat, mintha az ilyen jellegű együttműködést részletes szerződésben szabályozták volna. A felek ugyanis önkéntes kötelezettséget vállaltak, olyat, omi a piacgazdaságban szokásos. Igaz, Magyarországon ez ma még újdonságnak, az elsők egyikének számit. Pichler Ferenc
