Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)

1991-10-24 / 291. szám

2 üj Dunántúli napló 1991. október 24., csütörtök Péntek este az Ifjúsági Házban Két óra - kacagás! Német színház vendégszerepei a Dél-Dunántúlon Emlékgyűlés az egykori Diákparlament helyszínén Két résztvevő a forradalomról Korengedményes nyugdíj (Folytatás az 1. oldalról) Mivel a nagyszámú kérelem elfogadása öt évre teljes mér­tékben leterhelte volna a De­centralizált Foglalkoztatási Alap erre a célra elkülönített részét, ezért döntött - élénk vita után — a Munkaügyi Ta­nács a kérelmek feltételeinek megszigorítása mellett. Hetvenegy pályázat érkezett be a Decentralizált Szakkép­zési Alapra, melyek közül a Munkaügyi Központ tizenhatot támogatott. Mivel a központ pótlólaaos forrásként újabb 8 millió forintot kapott szakkép­zési támogatásra, a tanács úgy döntött, szakértői vélemé­nyezés után a korábban be­nyújtottak közül újabb pályá­zatok részesülnek anyagi tá­mogatásban. Pont került kedden az orosz­tanárok átképzési támogatása ügyének végére is. Ennek ér­telmében a korábbi gyakor­latnak megfelelően a Munka­ügyi Központ az átképzési költségek 65 százalékát vállal­ja magára. Az egyebek között, nem ke­vésbé fontos témát tárgyalt a Munkaügyi Tanács, mint a megváltozott munkaképességű mjnkanélküliek foglalkoztatási nehézségein enyhítő pályázat kérdését. A Munkaügyi Köz­pont 10 millió forintot különí­tett el erre a célra, melyet vissza nem térítendő támoga­tás formájában pályázhatnak meg a munkáltatók. K. E. A Miniszterelnöki sajtóiroda közleménye Torgyán József országgyűlési kép­viselő 1991. október 3-án levelet in­tézett Antall József miniszterelnök­höz, amelyet a napi sajtóban is közöltek (Népszabadság, október 8.). Ebben jelezte, hogy a minisz­terelnökön kívül a belügyminiszter­nek, a nemzetbiztonsági ügyekért felelős tárca nélküli miniszternek, illetve a honvédelmi miniszternek (katonai elhárítás) is hasonló tar­talmú levelet küldött. Tekintettel arra, hogy a miniszterelnök és a belügyminiszter jog- és hatáskörén belül történt a május 13-án kért vizsgálat, ezért nem került sor ope­ratív intézkedésre. így sem a nem­zetbiztonsági ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, sem a honvédel­mi miniszter az ügyben nem járt el, azzal nem foglalkozott. Torgyán József sajtóban tett nyilatkozatainak megfelelően az 1991. június 6-án hozzá írott miniszterelnöki levelet és mellékleteit, valamint az azt köve­tő értesítéseket nem vette át. Köz­ben a belügyminiszter államtitoknak minősítette a felügyelete alatt álló archivális anyagot. Ezért a minisz­terelnök 1991. október 22-én értesí­tette Torgyán József országgyűlési képviselőt, hogy a belügyminiszter­től kell kérnie - személyi jogai tiszteletben tartásával - az állam­titok alóli feloldást, és azután át­veheti a június 6-án kelt, fent idé­zett levelet, amely érdemi választ tartalmaz a felvetett kérdésekre. Hangulatos, kacagtató két órát ígér egy német színház péntek este a pécsieknek. Az Insel—Bühne minden ősz­szel felkerekedik, hogy a né­metség egy kis szigetét felke­resse. Magyarországra most lá­togatnak először. Holnap este 6 órakor Hans Sachs népszínműveiből mutat­nak be hármat az Ifjúsági Ház­ban. A művek nyelvezete egy­szerű, az is megérti, akinek a német nyelvtudása nem töké­A Független Kisgazdapárt elnöksége kedden megtartott ülésén úgy döntött, hogy azon­nali hatállyal kizárja a párt­tagok sorából Ómolnár Mik­lós frakció-szóvivőt. Ezenkívül ,,a megyei vezetők követelésé­re" az országos vezetőség elé utalta annak döntését, hogy szintén zárják-e ki a párt tag­jainak sorából Oláh Sándor frakcióvezető-helyettest, Prepe- licza y István, Mizsey Béla, Szerda délután több száz fős tömeg gyűlt össze a Magyar Rádió előtt. „Éjjel-nappal ha­zudtok!", „Hazudtatok eleget!", „A Magyar Rádió a magyar népé!", „Kommunista árulók!”, „Nemzeti rádiót!" — kiabálta a tömeg. Ezután egy 16 pon­tos petíció szövegét olvasták fel. Ebben követelik, hogy a letes. Az egész programot a Weiberg-duó népzenei műsora övezi. Négy fellépésük lesz a Dél- Dunántúlon: ma Bonyhádon. pénteken Pécsett, szombaton Dombóváron, vasárnap Palota- bozsokon. Pécsett tehát péntek este 6 órakor kezdődik az előadás az Ifjúsági Házban. Belépődíj nincs. Az estét a Lenau-ház szervezi. Szabó Lajos és Kocsenda An­tal kisgazda országgyűlési kép­viselőket. Az elnökség a frak­ció kívánságának megfelelően Györgyi Árpáddal szemben ki­vizsgálást ajánl az ellenőrző bizottságnak, illetve a fővárosi választmánynak. A pénzügyi szabálytalanságok elkövetőivel szembeni szankciókról is az országos vezetőségnek kell döntenie, amelynek ülését ok­tóber 30-óra hivták össze. Magyarország tönkretételében bűnös vezetőket vonják felelős­ségre, a honvédség, rendőrség megbízhatatlan vezetői helyébe nevezzenek ki új parancsnoko­kat. A követelések szerint a toldozott-foltozott alkotmány helyett új magyar alkotmányra van szükség, igazi magyar tör­ténelemtanításra, tárgyilagos nagyar sajtóra. A diktatúra agitátorai tűnjenek el, nemzeti rádió szükséges, skandálta a tömeg. El kell távolítani a régi szobrokat, emlékműveket, a vállalatok, intézmények kapja­nak új vezetőket. A petíciót egy küldöttség átadta a rádió vezetőjének. Ezt követően a tö­megből egyre többen próbál­tak behatolni a rádió épületé­be. A tömeg skandálta, hogy „Gombár, gyere ki!”. Göncz Árpád beszéde a Műegyetemen A magyar progresszió 1848. melletti legfontosabb állomása­ként értékelte az 1956-os forra­dalmat Göncz Árpád, a mű­egyetem aulájában mondott beszédében. A 35 évvel ezelőtti események egyik meghatározó helyszínén rendezett megemlé­kezésen — amelyen jelen volt Antall József kormányfő és Szabad György, az Országgyű­lés elnöke — a köztársasági el­nök 1956 népi forradalmi jelle­gét hangsúlyozta. Emlékeztetett arra: bár a kezdeményezés, - többek közt a műegyetemről induló felvonulás szervezése - értelmiségi körökből indult ki. Már október 23. estéjén a tár­sadalom széles köre csatlako­zott hozzá. Az 1956-os forradalom a bu­kás ellenére is győzelmes volt - mondotta az államfő. Emlékkő­avatás, fáklyás felvonulás (Folytatás az 1. oldalról) művészei és az operakórus adtak gazdag irodalmi és ze­nei műsort. Az ünnepségsorozat délután öt órakor folytatódott a Szín­ház téren, ahol katonai tiszte­letadás mellett avatták fel a Pécs-baranyai Munkástanács­nak emlékeket állító nagymé­retű fehér követ. Dr. KrippI Zoltán, Pécs város polgármes­tere mondott avatóbeszédet, az 1956-os hősök véráldozatáról emlékezett meg, amelynek kö­szönhetően a mának csak az építő munka maradt, melyet viszont íkötelessége az utókor­nak teljesíteni, a mártírok és a sokat szenvedő túlélők iránti kötelességből is. Szólt arról is, hogy 35 év óta először most emlékezhetünk meg 1956-ról mindenféle politikai felhang nélkül. Az emlékkőnél Pécs önkor­mányzata, a TIB, a POFOSZ, a Recski Szövetség, a Baranya Megyei Munkástanácsok Szö­vetsége és a Magyar Honvéd­ség pécsi helyőrség parancs­noksága helyezett el koszorút. Az avatáson és a később az Aradi vértanúk útján lévő kop­jafánál tartott megemlékezésen a Pécsi Vasutas Koncert Fú­vószenekar és a helyőrség diszalegysége működött közre. Az avatás után a több száz megemlékező lerótta kegyele­tét az emlékkő előtt. A Széchenyi téren át fák­lyás felvonulással vonult az Aradi vértanúk útjára, az 1956- ra emlékező pécsiek sokasá­ga. A kopjafánál dr. Rajczi Pé­ter önkormányzati képviselő szólt a múlt békés tisztázásá­ról, majd itt is elhelyezték ko­szorúikat a fent említett szer­vezetek és a politikai pártok. Szijártó J. 1956. október 22-én, estefele diákparlamentre gyülekeztek orvostanhallgatók, jogászok, teológusok, tanárképzősök a mai JPTE Rákóczi úti épületé­nek udvarában. A parlament a késő éjszakába nyúlott, s a hallgatók 21 pontos határoza­tot fogalmaztak meg. Ebben többek között az idegen csa­patok kivonását, a törvényes­ség megtartását, szabad és de­mokratikus választásokat, az ország érdekeit szem előtt tar­tó kereskedelmi szerződéseket, a koncepciós perek felülvizsgá­latát követelték és teljes szoli­daritást vállaltak a munkás- és parasztifjúság követeléseivel. Az akkori októberi este meleg volt, a hangulat forró. A hall­gatók szinte eufórikus örömmel állították össze programjukat. Erre az estére, a forradalom pécsi eseményeinek kezdetére emlékeztek kedden este az egyetem aulájában és udvará­ban, amikor dr. Kelényi Gá­bornak, a POTE rektorának, dr. Debreczeni László igazgató fő­orvosnak és dr. Péter Károly főorvosnak megemlékezése, Klencz Tibornak, a Diákparla­ment határozataiból való fel­olvasása és az ünnepi műsor utón, lelepleztek az egyetem falán egy emléktáblát. Az 1956-os forradalom pécsi résztvevői közé tartozik dr. Debreczeni László és dr. Mol­nár Lajos. Mindketten orvosok, mindketten kiálltak egy eszmé­ért, mindketten részt vettek a Diákparlamenten. Életükről igen nehéz egy újságcikkben írni, hiszen a tömörségre való törekvésnek az életet nem le­het alávetni. Álljon itt emlé­keik, gondolataik néhány villa­nása. Dr. Debreczeni László igaz­gató főorvos: - Mostanában sokszor úgy érzem, kicsit túldi­menzionálják akkori cselekede­teink megítélését. Nem mi vol­tunk nagyok, hanem a szabad­ság eszméje. Mi megtettük, amit akkor a tisztesség, a kö­rülmények követeltek tőlünk, s a forradalomnak, ha rövid ide­ig is tartott csak, nem kell szégyenkeznie. Húszéves fiata­lok voltunk, a forradalom ková­sza. Engem, aki akkor ötöd­évre jártam, megválasztottak a Diákparlament elnökévé. Gyö­nyörű dolog volt az, ami ak­kor történt. Az egyetemi ifjú­ság tulajdonképpen szeptem­bertől forrongott. Boldogok vol­tunk, s ez a pécsi forradalom, a szovjet csapatok bejöveteléig szinte derűsen, békésen zajlott. Részt vettünk a munkás- és katonatanács munkájában, a nemzetőrség soraiban, az egye­temista zászlóaljban. Amikor a szovjet tankok körülzárták a Mór kollégiumot és lefegyve­rezték a diákságot, megválto­zott a helyzet, hiszen a Me­csekben még harcokra is sor került. A forradalmi hevület azonban nem múlt el, s amikor 1957. március 13-án letartóz­tattak majd két tárgyalást tar­tottak felettem, három és fél éven át végigjártam a börtö­nöket, köztük a szigorított Má- rianosztrait, ez a lelkesedés és a szerető családom tartotta bennem az erőt. Kizártak az ország összes egyeteméről. A pécsi egyetemet több évi se­gédmunkák után azért elvégez­hettem. A szénbányáknál dol­goztam több évtizeden át üzemorvosként. Az '56-os „múl­tamat" a vezető körök "még a nyolcvanas évek közepén is éreztették velem. De nem pa­naszkodom, mert tudtam értel­mes munkát végezni, gyógyítot­tam, kutattam, most pedig az uránbányánál vagyok igazgató főorvos. A forradalomban való részvételt nem bántam meg. Amikor kiléptem a kőbányai gyűjtőfogházból és körülnéz­tem, arra kértem az Urat, ad­jon jelt, hogy mellettem áll. Ballagtam az úton és megállt mellettem egy taxi, s a kiszál­lásnál a sofőr nem fogadott el viteldíjat, hanem megszorí­totta a kezem. Akkor is tud­tam. hogy érdemes volt. Dr. Molnár Lajos, a harká­nyi Gyógyfürdőkórház osztályt vezetője: — Elsőéves voltam 1956 őszén. A forradalom békésnek indult, de az idegen tankok bevonulása után ez lehetetlen­né vált. Amikor néhány nappal később hallottam, hogy többen bevették magukat a Mecsek erdejébe, én is felmentem a hegyre. A főhadiszállás a Dö- mörkapui Turistaháznál volt. Onnan vonultunk Vágotpusztá- ra, majd Zobák-aknára. Az el­ső harcokban még nem vettem részt, de ott voltam, amikor a pécsváradi rendőrőrssel harcol­tunk. Egyik társunk fejlövést kapott, a hátunkon vittük visz- sza, s tettük föl a lovaskocsira, hogy kórházba szállítsák. A hangulat eleinte bizakodó volt, vártuk a felmentő ENSZ-csapa- tokat, akik nem jöttek. Többen meggondolták magukat, elmen­tek, kevesen maradtak. Amikor Vágotpusztát aknatűz érte, a parancsnokunk, akit Gazdának hívtunk, összehívott bennünket es elmondta a tervét. Fegyver­rel Jugoszlávián át nyugatra menni. Annak, aki itthon akart maradni, azt tanácsolta, dob­jon el minden fegyvert és vo­nuljon le a hegyről, próbáljon hazamenni. Ezért is tartom fur­csának, hogy utóbb megjelen­tek olyan nyilatkozatok, misze­rint a parancsnokunk cserben­hagyta a csapatát. Ez nem igaz, mert mindenkivel megbe­szélte a lehetőségeket. Én nem mentem Nyugatra, hanem le­jöttem a hegyről, s bár egy szovjet katonai igazoltatáson is keresztülmentem, nem fog­tak le. Biciklivel tekertem haza Szombathelyre. Azt, hogy engem nem zártak ki az egyetemről, mint később megtudtam, annak köszönhet­tem, hogy sokgyermekes mun­káscsaládból származóként tar­tottak nyilván, s mint ilyent, békénhagytak azzal a feltétel­lel, hogy az'első gyanús moz­golódásomnál kitekerik a nya­kam. Én elsőéves koromban a MEFESZ titkára voltam, ezért nem vettem részt a KISZ szer­vezésében és nem léptem be az MSZMP-be. Kétszer annyit dolgoztam, mint más, de külö­nösebb hátrányát nem éreztem, hogy ezektől a szervezetektő.l távol tartottam magam. Az 1956-os forradalomról évtizede­ken át csak a legjobb bará­taimmal beszélgethettem, s örülök, hogy végre megválto­zott a helyzet. B. A. A labdarúgó kupaszerda ma­gyar vonatkozású eredményei. BEK: Kispest-Honvéd-Sampdo- ria 2-1. KEK: Werder Bre- men-FTC 3-2. További ér­dekesebb eredmények. UEFA Kupa: BK Kopenhagen-Bayern München 6-2 (1-1), Neuchatel Xamax-Celtic 5-1 (3-0), Gent- E. Frankfurt 0-0, Osasuna-VfB. Stuttgart 0-0. MI BUDAPESTTŐL TÁVOL IS KÖZEL VAGYUNK ÖNHÖZ! Számítástechnikai választékunk: * Az. IBM kompatibilis olcsó XT/AT-től a csúcsminőségű Compaq Systempro 486-os gépig. * Matrix, Tintasugaras, lézernyomatok az Epson, Nec, Mannessman, Hawlett Packard cégek kínálatából. Irodatechnikai választékunk: * Canon, Sharp fénymásolók és kellékek * Murata, Canon, Panasonic telefaxok és kellékek * Casio menedzser kalkulátorok * Samsung, Aeg, Brother, Olivetti, Casio elektronikus írógépek » Beko-Casio, Compass üzleti és éttermi pénztárgépek * Panasonic, Daewoo telefonok, Goldstar telefonközpontok. id /microsystem BEMUTATÓTEREM: PÉCS. Kazinczy n. S. H-7621 TEL/FAX: 72-25-212 TELEK 12 7S5 SF - 7750 FÉNYMÁSOLÓ CSAK NÁLUNK! Most 30.000 Ft árkedvezménnyel! Irodatechnikai szaküzlet [Budapest XIII.,Váci út 6. I Tel.: 166-7032, 166-7449 Kizárásokról döntött az FKGP elnöksége Tüntetés a Rádiónál I SAMSUNG SAMSUNG SAMSUNG SAMSUNG SAMSUNG SAMSUNG SAMSUNG SAMSUNG SAMSUNG SAMSUNG SAMSUNG SAMSUNG SAMSUNG I

Next

/
Thumbnails
Contents