Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)

1991-10-20 / 288. szám

Egy-két darabot mernek rendelni az extrából Oszi-téli divatújdonságok A kereskedők is sokallják az árakat Lassan a kirakatok megtel­nek az őszi-téli divatújdonsá­gokkal. Sokan megállnak, né zegetik, majd felszisszenve to­vábbmennek. A múlt évihez képest is megnőttek az árak. Egy minőségibb hosszú, gyap­jú női kabát 12—17 ezer fo­rint, egy hétnyolcados 8-12 ezer, egy jobb dzseki is ha­sonló. A kényelmesebb, diva­tosabb férfi mikádók is tízezer forint körül mozognak. Bőrből, vastagabb béléssel ugyanez o fozon negyvenezer körül van Egy kamaszgyerekre való hosz- szabb dzseki 5-8 ezer forint Egy óvodás korúé 3—4 ezer forint körüli. A téli cipők, csiz­mák ára hasonló, mint tavaly. A női cipők, csizmák 3— 7 ezer forint között mo­zognak, a férfiaknak valók 3—5 ezer forint körüli, egy ka­maszodó gyermek lábbelijének az ára hasonló, mint a szü­leié Egy óvodás korú csizmá­ját 1500—2000 forint körül le­het megkapni. Mindezeken meglepődve, kö­rülnéztünk a Tritex Rt. pécsi raktárházában és a Dunán­túli Cipőkereskedelmi Vállalat raktárházában, hogy milyen c kínálat, van-e olcsóbb, de jc minőségű termékük. Vajda László, a Tritex Rt. raktárház igazgatója elmondta hogy igazán olcsó és divatos téli holmikra nem lehet szá­mítani. Bordó, piros, zöld, bar­na, sárga színekben pompáz­nak a finomgyapjú télikabá­tok. Kaptak különleges fazo­nokat a muraszombati gyártól, és gyönyörű selyem alkalmi ruhákat. Kevés az őszi-téli kosztüm, ezek többsége is rö- videbb, mini jellegű szoknyá­val készült. Jellemző, hogy a hazai és a külföldi ipar elfe­ledkezik a molettebbekről, sőt a soványakról is: csak átlagos méretet ismernek. Különböző alkalmi selyemblúzok és ruhák mellett szóló-szoknyákat is kí­nálnak. Az igényesebb vásár­lóknak nemesszőrmebundákat ajánlanak. Az üzletek vezetői csak mértékkel mernek vásárolni; félnek, hogy a nyakukon ma­radnak a drága kabátok szőrmék. Férfiaknak is küldött a „Mu ra" extraöltönyöket, nadrágo­kat. Nem csak náluk, a hazai gyártóknál is megfigyelhető a divatra való átállás - a dup­lasoros és hajtókás nadrágú öltöny. Szimplább, „divatja­múltabb” nincs is. Kabátoknak ajánlják a többféle mikádót és a téliesített dzsekiket, bé­lelt hosszú ballonokat. Felnőt­teknek és gyerekeknek viszony­lag szolid áron kelletik ma gukat a távolkeleti dzsekik, sportruhák, pulóverek. Huba lózsel, a Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalat rak­tárház-igazgatója elégedett. Olcsóbb és drágább lábbei­ket sikerült beszerezniük. Nők­nek, gyerekeknek és leánykák­nak műbőr, velúr, lakkcipő­ket, csizmákat tudnak adni di­vatos fazonban és színekben Az elegánsabb, drágább mo­dellek bőrből készültek. Van az idei ősz divatslágeréből, a bőven térd fölé érő fekete ve­lúrcsizmából. Főként butikosok keresik. Akad divatos, magas- sarkú, csillogó, fémutánzatú bőrrel készült cipőjük, szandál­juk is. Időseknek a hagyomá­nyosabb fazonú, lapossarkú, különböző szármagasságú csiz­mákat ajánlják Férfiaknak, fiúknak óriási most a választék. Sokféle sportcipőjük van. Az utcai ci­pők olaszos fazonúak, fonottak, díszítettek, és pihekönnyűek Még a zártabb, téliesitettebb fazonokra is ez jellemző. Gyerekeknek élénk színekkel kombinált velúr és bőrcipőket javasolnak. Van magasszárú és félcipő. Bőrcsizmákat is kínál­nak. Egyedüli hiány a 23—26 os nagyságnál nincs tépőzá­ras csukódású cipő, csak fűzős Az árakról? Hiába ajánl a nagyker a kiskereskedőknek bármit, mindenki a saját hasz­nával törődik. Nem meglepő, hogy különböző áruházakban, üzletekben ugyanaz a kabát vagy cipő más-más áron kel­leti magát. Vásárlások előtt ér­demes tájékozódni, és ahol olcsóbb, ott megvenni a szük­séges ruhadarabot vagy láb­belit. Adóm Erika A magyar Loire lehetne Mozgalom az erotikáért Az erotika világában legálisan te­vékenykedők nemrég Európai Moz­galom a Kulturált Erotikáért néven egyesületet alapítottak Budapesten. Még sokszor bizonytalan, ellentmon­dásos a szex világának jogi, gazda­sági, egészségügyi, társadalmi meg­ítélése. Az egyesület célja többek között, hogy jogvédelmet nyújtson az erotikus iparágban vállalkozóknak, valamint adózási, pénzügyi szakér­tőkkel segítse a munkájukat. Intéz­ményes kapcsolatot tart fenn a bűn­üldözési szervekkel és a sajtóval, hogy megvédje a tagságot a maffi­ák megfélemlítési akcióitól. Számos érdekvédelmi feladata mellett az egyesület a hazai szexuális kultúra kialakítására is törekszik. Ezenkívül szexológiai tanácsadással segíti az érdeklődőket. HT Press Weklert többen is megkeresték Baranyai politikus az SZDSZ élén? „Tölgyessy Péterrel szemben morális kifogásaim vannak” A tavaly megjelent parlamen­ti almanach még mint az Ag­rár- és Faluszövetség képvise­lőjét mutatja be dr. Weklei Ferencet (36 éves), azonban gazából mint a Szabad De­mokraták Szövetségének ügy­vivőjét s parlamenti, önkor­mányzati bizottsági elnökét is­merte meg az ország. Az or­szág — de nem a Dél-Dunán- túl. A fiatal politikusra ré­giónkban mint Ófalu szószóló­jára figyelt fel a közvélemény. Az jtóbbi időben viszont az SZDSZ-ben is tekintélyt szer­zett, olyannyira, hogy felszólí­tották, pályázzon a Kis lános távozása után megüresedő el­nöki posztra.- Vállalja a jelöltséget? - kérdeztük péntek este a képvi­selőt.- Annak ellenére sem, hogy- mint az a Beszélőben meg­jelent - többen is megkeres­tek. Nem indulok.- Miért?- Nekem most más felada­taim vannak: elsősorban az önkormányzati akadémia szer­vezésének feladatai. Különben meg olyan ember kell az SZDSZ élére, aki képes meg­tartani a pórt egységét és ki tudja vezetni az SZDSZ-t a hullámvölgyből. Olyan vezető- re lenne szükség, akit az ösz- szes irányzat — egyértelműen- elfogad.- Van ilyen ember ma az SZDSZ-ben?- Ügy gondolom, Dörnbach Alajos ilyen.- Tölgyessy Péterről mi a véleménye?- A párttagság körében nagy népszerűségnek örvend, személy szerint azonban job­ban örülnék Dörnbach Alajos megválasztásának. — Milyen kilogása van Töl­gyessy doktor ellen? — Morális kifogásaim van­nak. Az utóbbi időben szinte teljesen kivonta magát a frak­ció munkájából. Egyértelműen arra összpontosított, hogy egy hullámvölgy esetén hatalomrc kerülhessen. A frakció ülésein ritkán jelent meg, annál töb­bet járt a vidéki szervezetek­hez. — Tárgyán lózselből is Így tett pártelnök. — Tölgyessy Pétert én Tor- gyánnál sokkal intelligensebb­nek, értelmesebbnek és kifino­multabb politikusnak tartom. Félreértés ne essék: Tölgyessy képességeit nagyra tartom, s jgy gondolom, részt kell ven­nie az SZDSZ vezetésében - de nem elnökként. — Az új elnök megválasztá­sa után, mennyiben változik az SZDSZ politikája? — Alapvetően nem változhat. Az SZDSZ-nek most elsősorbon az önkormányzatokban kell bi­zonyítania — hogy elhiggye a társadalom, képesek vagyunk a kormányzásra is. Pauska Zsolt A kastélyokat össze kell dönteni? A börgatya, mint minőségi ellenőr MW gmmt MV 4FWM ■M ■ áfwMSí'MPM'MWjKr ■T^^^JIBJP^UPSaP IWi» ■ SSp^Ei VLVMk Jó néhány esztendeje már, hogy szélesebb visszhangot kapott egy nagylélegzetű so­mogyi munka: a megyében lévő, megmentésre szoruló, nemzeti és történelmi múltunk hordozóinak tekintendő kasté­lyok ügye. ,,A kastélyok völ­gye” — röppent fel a találó elnevezés, célozva a francia- országi Loire-folyó környéké­re: világhírét régi, rendben- tartott és szépséges épületei­nek köszönheti. Szigetvári György Ybl-dijas építész, jelenleg a Pannon Kastély Rt. ügyvezető igazga­tója volt e több évtizedes fel­mérőmunka atyja. Az rt. fel­adata: műemlékjellegű épüle­tek vétele, felújítása és eladá­sa. Természetesen üzleti ala­pon - de ez legfeljebb be­szűkült gondolkodás ellenére lehet, ha arról van szó, hogy tucatnyi, most a biztos pusz­tulás jeleit mutató épület megmentését eredményezi. — Döcög a munka — pa­naszkodik az ügyvezető igaz­gató, s fintora jelzi: nagyon finom kifejezést használt. Gya­korlatilag arról van szó - és minősíti ezt Szigetvári György erkölcstelennek -, hogy akik évtizedekig használták ezeket o kastélyokat, szebbnél-szebfc - persze, csak régebben! - kúriákat, — termelőszövetkeze­tek és állami gazdaságok — miután teljesen tönkretették, most minden kötelezettség nélkül, sőt, pénzt remélve be­lőle, sorsukra hagyják az épü­leteket. — Kivétel csak egy van: Csombárd. Ezt megvettük, 22 milliós hitel kellett hozzá, amit megtoldott a 7 millió forint kamat, felújítottuk és elad­tuk az Agamennon Kft.-nex. Természetesen haszonnal - most ebből élünk. Szolgált azonban ez a munkánk ko­moly tanulsággal: nem sza­bad úgy megvásárolni egy kastélyt, hogy meghatározott célra alakítjuk ót, s utána el­adni. Először ismerni kell a vevő igényeit. Néha-néha nekiállnak egy épület helyrehozatalának, árr elfogy a pénz, a kedv. . Kercseliget most szétverve, folytatás nincs. Hasonló a helyzet a gyugyi kastéllyal. Az építész folytatja a sort: élet­veszélyben vannak Széchenyi Zsigmond kőrőshegyi kastélya, a Somogygeszti-i, a mernyei volt piarista rendház, a ker- cseligeti, a barcsi Kremsier- kastély, az plsó- és felsőbo- gáti kis- és nagykastély, a so mogytarnócai, a Kánya-reme tepusztai csodálatos vadász- kastély — és így tovább. — Kastélyok völgye ... — le­gyint elkeseredetten Szigetvá­ri György egyre inkább il­lúziónak tűnik! És hozzáteszi: a magyar ál­lamnak kellene lépnie, mert sem az Országos Műemléki Felügyelőség, sem a tsz-ek nem tudják a kastélyok meg mentését finanszírozni. — A megyében 72 kúriát é: kastélyt mértünk fel, sehol c környéken ilyen roppant örök­ség, ilyen csodálatos gazdag­ság nincsen. Most valameny- nyi állami kézen pusztul . . . A kulcskérdés természetesen a tulajdonlás. Több esetben jeientkeztek az eredeti tulaj donosok: rendbetennék, hasz­nosítanák az ősök épületeit - egy ideig bukdácsolnak c bürokrácia útvesztőiben, majo kedvszegetten visszavonulnak — Ha rám lenne bízva — mondja Szigetvári György - azonnal átengedném nekik o kastélyokat, sőt, kezet csókol­nék nekik a mentésért, s azért, mert tőkét hoznak. Ne­kem teljesen mindegy, ki ka­szálja a rétet - csak művel­ve legyen! Sajnos, ezeket a lerobbantott épületeket ingat­lankezelői forgalmi értéken tartják nyilván, holott, csak eszmei, művészeti-történeti ér­tékük van. Az alsóbogáti kas­télyt a Volt tulajdonos pél­dául 600 millióért rendbe- hoznó - ám az öregloki Ál­fami Gazdaság csak 150 mil­lióért hajlandó átadni . . . Hát érdekel engem, hogy kié lesz az épület — ha felújítva, hasz­nosítva, az ország szolgálatá­ba állítva itt marad?! Mészáros A. Mit hallok!! Megszorultak a csehek a sörgyártással. A cse­hek! Lehet, északi szomszé­dunk behozatalra szorul majd, hogy az aranyló nedűvel pol­gárai meglágyíthassák kiszá­radt torkuk redőit. Hol vagy már, „Sörgyári capriccio” . . .? Tudják, Hrabal-Menzel, sörked­velő, pompás kis feleség, apró városka apró serfőzdéjében. Bezzeg Kaposváron! De ne vágjunk a dolgok elé­be! Ellenben vágjunk a köze­pébe, jelesül beszélgessünk az ászoksör élettani jelentőségé­ről, mégpedig Nagy Gyula úr­ral, a Jäger Bierhaus tulajdo­nosával. (Ez persze, külön me­se lenne: Jäger Bierhaus Ka­posváron . , . Semmi — csak pél­daképpen mondom — Vidám Vadászok Sörözője. De a név kiterjedtségére, a márka szere­peltetésére, a hálózat névazo­nosságára hivatkozva most ez a bajor beütésű név díszük a szeptember 1-jén nyílt, hófe­hérre festett kaposvári kis ser­főzde homlokzatán, természete­sen gát betűket mintázva.) — Ez a sör - mondja Nagy úr — vegyi beavatkozás nélkül készül. Hozzáteszem: a néme­tek szerint a serfőzés inkább Sör a XIX. művészet, mint ipar. Mégpedig rendkívül szigorú, pontosan jel­zett mennyiségeket tartalmazó szabályokkal határoltan. Most amúgy is divat a „bioélet". Naponta 2-3 korsó ászoksör - nem több! — használ az egész­ségnek, hogy mást ne mond­jak, kitisztítja a májból az ott felhalmozódó méreganyagokat. Az ászoksör zavaros. Zavaros volt már a XIX. században is, amikor a németeknél a recep­tet összeállították. Mondják: a minőség mércéje a bőrgatya volt. Három úr beletottyant a padra öntött ászoksörbe, há­rom órán át moccanatlanul ücsörögtek, majd felálltak. Ha a bőrgatyához ragadt a pad, lehetett gratulálni a serfőző- nek. Hogy miért zavaros ez az ital? Mert nincsen megszűrve, s Nagy úr szerint ez a zava­rosság a lényeg: a ki nem szűrt, a szervezetnek fontos anyagok benne maradnak az italban. Látszólagos ellentmondás fe­szül azonban a már említett szigorú recept és a vendég elé tett korsónyi ászokser között: a serfőző-mester művészete. századból Igenis, mondja Nagy úr, a mes­ter tud brillírozni, és aprócska fogásokkal olyan seritalt készí­teni, „amelyet csak a Jäger Bierhaus-ban tudok meginni". Nagy úr elégedett. A kapos­váriak ráharaptak az eleddig itt szokatlan ászokserre, amit hol murcisnak, hol rostosnak minősítenek — de kérnek még egy korsóval. A hangulatosan berendezett söröző mellett na­ponta 5 hektoliter készül, „már most sem, de nyáron, ha a kerthelyiséget is megnyitjuk, egészen bizonyosan nem lesz elég. Készülünk a serfőzde bő­vítésére". És hozzáteszi, üzlet­emberektől szokatlan nyíltság­gal: a sörfőzés még a jelenle­gi körülmények között is ked­vező vállalkozásnak tekintendő. Elégedett azért is Nagy úr, mert bakonyi karsztvizet hasz­nálhatnak a serfőzéshez, s a jó seritalhoz a kulcs a kiváló víz. Szemére hányom: nincs ke­mény hab. — Nem is kell! Felverethet­nénk, a csapolásnál, ez tech­nikai kérdés — de mi színtiszta seriét adunk! Mészáros A. vasárnapi 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents