Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)

1991-10-15 / 283. szám

1991. október IS., kedd uj Dunántúli napló Ötszörös visszatérítés Egyetlen állami bérlakás sem épült Komlón az idén. így az önkormányzat a lakás­sal nem rendelkező, szociális bérlakásra várakozó mintegy 500 igénylő között csak a megüresedett, illetve vételre felajánlott lakásokat tudja ki­osztani A képviselő-testület korábbi döntése értelmében, aki lakásáról lemond és má­sik állami lakást nem kér, az eredeti térítési díj háromszo­rosát kaphatta. A közgyűlés legutóbbi ülésén módosította ezen rendeletét. Október kö­zepétől a lakásügyi hatóság­nak a fenti feltételekkel fel­ajánlott komfortos és összkom­fortos lakásokért ötszörös dí­jat fizetnek. Ez egy két szoba, komfortos lakás esetén 190 ezer, egy két szoba, összkom­fortos lakás visszaadásakor pedig 240 ezer forint. Az erre a célra elkülönített keretből 3,3 millió forint még rendel­kezésre áll, s mivel a lakás­ügyi hatóság közlése szerint előzetesen nincs tömeges ér­deklődés, várhatóan minden felajánlott lakást vissza tud­nak vásárolni. A döntés ér­telmében nem fizetnek több­szörös térítési díjat a béta­aknai, a lll-as aknai, a sport­völgyi és a szállásfalui kom­fortos lakásokért. Újra Borbála-napok Tavaly emlékeztek meg hosszú idő után először a Borbála-napról Komlón, Az egykori bányászünnep hagyo­mányait az idén egész hetes rendezvénysorozattal köszöntik december első hetében. A va­sárnaptól szombatig tartó ese­mények sorában december 1- jétől 7-ig színpadra lép a Bányász Színpad, meghívott szakemberek részvételével 11 témakörben rendeznek telepü­léstörténeti konferenciát a Helytörténeti Múzeum szerve­zésében. Tervezik, hogy elké­szítik az 1934-ben felszentelt Szent Borbála-zászló hason­mását, s egy templomi ünnep­ség keretében felszentelik. A múzeum anyagából szeretné­nek kiállítást berendezni, amely egy - a két világhá­ború közötti — komlói lakás­belsőt mutatna be. Lesz népi és iparművészeti vásár, vala­mint a fiataloknak ifjúsági bál a programsorozat zárásaként. Amerikában az alpolgármester Háromhetes, magánjellegű útra az Amerikai Egyesült Álla­mokba utazik Harnóczy Csa­ba. Komló alpolgármestere New Yersey államban az ot­tani magyarság képviselőivel találkozik, s mivel előzetes jelzései szerint a hosszabb idő óta kint élők között vannak, akik szeretnének hazatelepül­ni, ismerteti a város által nyújtott befektetési lehetősé­geket. Tervei szerint néhány napot New Yorkban is tölt, ahol a szociális gondoskodást, a szociális ellátás módszereit szeretné megismerni. „Népautót” vesz a hivatal Egy ,,népautó"-ra cseréli Volga „anyácskát” a közel­jövőben a Komlói Polgármes­teri Hivatal, azaz lestrapált Volga személygépkocsijuk he­lyett egy, a Belügyminiszté­rium által ajánlott Volkswagen vagy Ford típust vásárolnak. A cserére a költségvetésben betervezett 600 ezer forinthoz további 400 ezret szavaztak meg a képviselők. Nem luxus­autóról van szó, hanem egy hosszú távon az üzemeltetési és karbantartási költségek csökkenése következtében ki­fizetődő középkategóriájú jár­műről. A szakemberek szerint minden rendben Amióta a széntüzelésről a pakurára tértek át, s ezzel egyidejűleg felépítették 62 méteres kéményüket a Komlói Hőerőműben, szinte állandóan magyarázkodnia kell a válla­lat illetékeseinek. Még a ki­vitelezés szakaszában azt kel­lett hiteles számításokkal bi­zonygatniuk, miért és mennyi­vel gazdaságosabb a szén vá­rosában a pakuratüzelés, majd a két gőzkazán és az egy forróvízüzemű kazán üzembe helyezése óta arról kell meg­győzniük a kétkedőket, hogy a város felett időnként meg­jelenő sűrű, fekete füstfelle- gek ellenére nemhogy romlot­tak, hanem javultak légszeny- nyezési mutatói. Ebben az állandó harcban nem sok sikert könyvelhettek el eddig az illetékesek. A pakurát még úgy-ahogy „le­nyelték" az ellenzők, korom­ügyben azonban sokan ma is azt állítják, csak „korom" a sokféle magyarázat. Tavaly, egy ízben volt olyan üzemelé­si hiányosságok sorát hozó nap, amikor rendkívüli volt a koromkibocsátás, s emiatt 500 ezer forint rendkívül környe­zetszennyezési bírságot kell fi­zetniük — ennek mintegy egy- haimada az önkormányzat kasszájába vándorol —, azóta azonban korom-, nitrogén- oxid-, szénmonoxid-kibocsátá- suk jóval a megengedett ér­ték alatt van. A széntüzelés elhagyásával körülbelül har­madára esett vissza a füsttel távozó kéndioxid mennyisége, de ez még így is megközelíti, esetenként átlépheti a meg­engedett határértéket. Nemcsak az erőmű illetéke­sei állítják ezt, lakossági be­jelentések' nyomán elvégzett konkrét mérési eredményekre hivatkozva ugyanezt teszik a Környezetvédelmi Felügyelőség munkatársai is. Próbát is tet­tek, amit videofelvétellel iga­zolnak. Szándékosan „elron­tották" az üzemszerű műkö­dést, vastagon ömlött a fekete füst a kéményből, ám ebben a kormozó üzemállapotban sem haladta meg a korom­kibocsátás az óránként enge­délyezett 50 kilogrammos mér­téket. Az elmúlt héten a Környe­zetvédelmi Felügyelőségen is­mét téma volt a komlói erő­A szakemberek állítják, ha néha így is füstöl, a kibocsátott korom mértéke nem éri el az enge­délyezettet Fotó: Nemesi Árpád mű. a meghívott panaszos azonban nem jelent meg, így ezúttal sem tudták meggyőzni őt a szakemberek. — Egész évben szinte észre sem vették az emberek, hogy üzemel az erőmű — állította Kovács De­zső telepvezető —, mégis óriá­si a felháborodás, amikor né­ha, egy-egy begyújtásnál meg­jelennek a fekete fellegek. Pe­dig ez természetes, mondja, tudhatják jól az olajkólyhát lakásukban használók is. Eze­ket a percnyi kellemetlensé­geket kellene elviselniük a komlóiaknak. Az erőmű közvetlen környé­kén élők, az Imre-telepiek, az újtelepiek nehezen nyugszanak bele ebbe az állapotba. Nem igazán hiszik, hogy minden rendben van, mert ők azt ta­pasztalják, hogy növényeik le­veleire a nedvességgel lecsa­pódik a kéndioxid, ablakaik­ról lemoshatatlan a kátrányos por. így aztán panaszkodnak, járják a különböző fórumokat — lehet, hogy a közeljövőben bírósági per is lesz —, de a különböző mérések, a szak­emberek megállapításai mind­eközben rendre arról szólnak, nincs igazuk, esetleg részigaz­ságaikat ismerik el, s végső soron nincs mit tenni, együtt kell élniük az általuk kifogá­solt helyzettel. A személyek száma szerint kell fizetni Mire kéri a pénzt a Vízmű? Az év elején az állami do­tációk további csökkentése kö­vetkeztében ismételten meg­emelt vizdijak miatt igen sokan szereltettek fel saját költségükön állami bérlaká­sukba vízmérő órát. Úgy gon­dolkodtok, az egyszeri beruhá­zás költségei hosszú távon megtérülnek, amennyiben nem a központilag megállapított átalányt kell fizetniük. Komlón közel ezer lakásban, a bérle­mények egyötödében saját víz­mérő „ketyeg”. Ennek az or­szágos jogszabály biztosította lehetőségnek a helyi szintű el­ismerését és a vizdij fizetését szabályozta önkormányzati ren­deletében a városi közgyűlés a közelmúltban. Kimondja a rendelet, hogy az önkormányzati tulajdonú épületeket lépcsőházanként el kell látni vízmérővel, s a bér­lők között a továbbiakban nem a lakás nagysága, ha­nem a lakásban élő személyek száma szerint kell kiszámítani a fizetendő díjat. A házke­zelő - a Városgazdálkodási Vállalat - a bérlők bevallása alapján létszámnyilvántartást készit, a lakást állandó vagy ideiglenes bejelentéssel hasz­nálókról, s ezt köteles a lép­csőházakban kifüggeszteni. Természetesen azokban a lakásokban, ahol megvan az egyedi vízmérő, az óra állása alapján kell fizetni. A díjat ezideig a Városgazdálkodási Vállalat szedte be és továbbí­totta a szolgáltatónak, a Ba­ranya Megyei Vízmű Vállalat­nak. Január elsejétől a saját vízórával rendelkezők a víz­műnek fizetnek — erre hívta fel a figyelmet az a levél, amelyet valamennyi bérlakás­ban élő megkapott a közel­múltban Komlón. A bérlőknek alá kellett írni egy megren­delőt, amelyben kérik víz­órájuk vízmű általi ellenőrzé­sét, s egyben vállalják a plombálással járó költségeket. Lett nagy felzúdulás. Nem elég, hogy drága pénzen fel­szereltettük az órákat - mond­ják a bérlők -, most még ezért is pénzt akarnak tőlünk. Magyarázatért a vízmű fő­mérnökét, Degré Andrást ke­restük fel. — Mi egyetlen vízórát sem szereltünk fel, s nem kizárt, hogy több helyen van qlyan óra, ami nem felel meg az Országos Mérésügyi Hivatal előírásainak - kezdte a fő­mérnök. — Természetesen min­den olyan vízórát elfogadunk, amelyen rajta van az OMH által elhelyezett hitelesítő alu­mínium lapocska. — A lakosság körében el­terjedt, hogy 800-1000 forin­tot kell űzetniük. Mire? — Az órát úgy kell beépíte­ni, hogy hitelesen mérjen. Ezt a szerelőnk szemrevételezéssel megállapítja. Meg kell győ­ződnie, hogy minden fogyasz­tóhely fogyasztását méri, azaz egyenként ellenőriznie kell a csapokat, a WC-ket. Az órán egy újabb ólomzárat kell el­helyezni, amellyel megakadá­lyozzuk az óra szabálytalan átszerelését, ezenkívül nyilván­tartásba kell vennie a mérőt és a bérlő adatait a későbbi számlázás miatt. — ís ez kerül ezer forintba? — Pontos összeget mi sehol nem mondtunk. Egy becslésen alapuló számításunk van, ez jelenleg 700 forint körüli. Eb­be a kiszállási költséget, fél óra munkadíjat, a plomba, az esetleges tömítéscsere anyag­árát, s mindennek a járulé­kait, közterheit számoltuk be­le. Mindenkinek hivatalos számlát adunk, s az október második felétől dolgozó sze­relőinket külön megbízólevél­lel látjuk el. Bármennyire is fájó lehet a lakosságnak, a vízmű a jog­szabályi rendelkezéseknek megfelelően jár el. Az érvé­nyes rendelkezések ugyanis azt mondják ki, hogy a szol­gáltató vállalat feladata a vízmérő felszerelése, karban­tartása, hitelesítése, az ezzel járó költségek viszont a fo­gyasztót terhelik. Aki pedig sokallja az elvégzett munkáért kiállított számlát, egyet tehet, az árhatósághoz fordul. Az említett jogszabály ren­delkezik arról is, hogy a — je­lenleg — négyévenkénti köte­lező órahitelesités költségei viszont a szolgáltatót terhelik. Fontos szabály az is, hogy a leolvasásért és a vízdíj szám­lázásáért a vízmű külön dijat nem számolhat fel, bár egy­értelműnek látszik, hogy ezek a vállalatnál újonnan megje­lenő költségek előbb-utóbb je­lentkeznek a víz köbméteren­kénti árában. Mivel sok lakásban nem­csak a hideg-, hanem a me­legvíz-fogyasztás mérésére is felszerelték az órát, érdeklőd­tünk a Pétáv komlói illetéke­seinél, ők terveznek-e hasonló lépést. Fóris Gyula kirendelt­ségvezető elmondta, jelenleg nem gondolkodnak ezen. Ök egyelőre elfogadják hiteles­nek a mérőket, a bérlő be­jelentése alapján állítják ki havonta a számlát. Egy évben egyszer olvassák le az órát, s ezt követi a végleges el­számolás, Ahogy a megye városaiban szinte sehol, Komlón sem vol­tak könnyű helyzetben az ön- kormányzat pénzügyi szak­emberei az év elején, a költ­ségvetés elkészítésekor. Jogos lakossági, intézményi igények tucatjait kellett félretolniuk, hogy legyen elég pénzük a vá­ros „üzemeltetésére".- Az eltelt 9 hónap igazolta év eleji borúlátásunkat - nyi­latkozta Tóth Sándor, a pol­gármesteri hivatal pénzügyi osztályvezetője. — A pénzszűke behatárolta lehetőségeinket, nagyon keveset tervezhettünk a meglévő intézményhálózat ál­lagmegóvására, az elkezdett beruházások befejezésére, újak indítására pedig jószerivel nem is gondolhattunk. Ezen feladatelhagyások ellenére a bölcsődék, óvodák, iskolák, kulturális és sportlétesítmé­Bajban a gépjárműjavító Amikor másfél évvel ezelőtt, egy, az akkori igazgató le­váltásához vezető „puccs" után a Gépjárműjavító Kis­vállalat élére került Mészáros Ferenc, aligha hittte, hogy a mai helyzet bekövetkezik. A közelmúltban megtartott köz­gyűlésen úgy kellett dönte­niük, hogy átállnak az egy műszakra. Ennek következmé­nyeként kilenc dolgozónak fel­mondtak, s kilátásba helyeztek újabb létszámleépítést is. Az ok prózai. Nincs munka, nincs megrendelés, s már az is komoly megtakarítást je­lent, ha délutánra leállíthat­ják a fűtést és nem _ növek­szik az áramszámla.- Az idén májusig nem volt különösebb gond — mondja az igazgató. — Július­tól azonban teljesen vissza­esett a rendelések száma. Nincs fizetőképes kereslet sem a magánszemélyek, sem a vállalatok részéről. Az állami szervizek nagy többsége ugyanilyen helyzetben van. Nálunk nincs svarc, mi nem csinálhatjuk meg háromezerért az ötezres munkát. Az igazgató nemcsak a kül­ső tényezőkben keresi az oko­kat. Állítja, hogy a munka- fegyelem rovására ment a ke­vesebb munka. Saját hibájá­nak ismeri el, hogy sokakkal szemben túlzott volt a bizal­ma, ma mór látja, hogy a közös szekeret kevesen húzzák előre. Néhányon visszatartot­ták, s ahogy ő fogalmozott, a nagy többség csak röhög, mi lesz az egésszel. Igazából nem jelentett meg­oldást a belső vállalkozói rendszer sem. A fényező és az autómosó működik úgy, hogy a bruttó bevétel 25 százalé­kát megkapják. Nyomta őket az még, a vá­rosi tanácstól felvett 2 milliós hitel is, amelyből, bár a határ­idő már lejárt, eddig csak 1,4 milliót tudtak visszafizetni. A többivel és kamataival máraz önkormányzatnak tartoznak. Az igazgatói iroda falón ott függ egy 13 évvel ezelőtt kiállított oklevél, amelyen az akkori tanácselnök köszönti az új szerviz dolgozóit. Az eltelt tucat esztendő csak azt bizo­nyította, hogy a szerviz már megnyitásakor túlméretezett volt, kapacitását sohasem si­került 100 százalékosan ki­használni. Az igazgató tudja, a privatizáció őket sem kerüli el. Az állam a jövő év végéig eladja a kisvállalatot. Akinek van vagy lesz 35—40 milliója, jelentkezhet. nyek működtetése előrelátha­tóan csak úgy lesz az év vé­géig megoldott, hogy ezek az intézmények is minimális ösz- szegeket fordítottak a szak­mai munkát elősegítő beszer­zésekre. Szerencsére, nagyon óvatosan gazdálkodnak, így várhatóan futja az előre nem tervezhető víz-, áram- és fű­tésdíjak nagyarányú emelke­désére. Talán az is segített, hogy több intézményünk tért ót az önálló gazdálkodásra, s mára elértük, hogy szinte min­denütt van hozzáértő gazda­sági szakember. Jó gondolat­nak bizonyult, hogy költség- vetési rendeletünkben kimond­tuk, a tartalékalaphoz a III. negyedév előtt nem szabad hozzányúlni, így most van meg egy kis pénzünk, az előre nem látható kiadásokra. Persze, az első félévben össze is gyűlt annyi jogos és elodázhatatlan igény, hogy még így is nehéz a döntés, mire mennyit for­dítsunk. Finanszírozási gon­dunk nem volt, q központi tá­mogatások az ütemezésnek megfelelően érkeznek, s nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy az átmenetileg szabad pénzeinket, hosszabb-rövidebb időre pénzintézeteknél lekös­sük, s ezáltal saját bevéte­leinket növelő kamatokhoz jussunk. Az oldalt irta: Grünwald Géza Csak „korom** a sokfele magyarázat? Szűkösen, de még bírják Beruházásokra szinte semmit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents