Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)
1991-09-07 / 245. szám
1991. szeptember 7., szombat uj Dunántúlt napló 7 A radioaktív doktor Teller Teller Ede Magához szorítja faragott botját. Nem mindennapi darabbal cserélte fel a göcsörtös faágat. Los Alamosban kapta ajándékba. A simára csiszolt fát indián motívumok díszítik. Teller Ede professzorral, a világszerte ismert atomfizikussal ülök szemben a PAB székházában. Mit terveznek a települések? Egy ország ügye lehet a világkiállítás A Világkiállítási Programiroda kérdéseket intézett valamennyi önkormányzathoz, hogyan, mi módon és milyen programmal akarnak kapcsolódni az Expo '96 rendezvényeihez. Arról kértek tájékoztatást kérdéseket kiküldve: van-e az expóhoz kapcsolódó, vagy azzal egy- idöben tartandó gazdasági, turisztikai, kulturális, tudományos, vallási, néprajzi stb. rendezvénytervü k ? MIT ÍGÉRNEK A TELEPÜLÉSEK? Még tart ugyan a kérdőívek feldolgozása, de annyit már tudunk, hogy igen sok kisebb-nagyobb település készül az Expóra. Országos, sőt nemzetközi rendezvényekről, konferenciák, kiállítások, versenyek terveiről szólnak a válaszok. Akadtak persze települések — igaz csak kis számban — ahol eddig semmit nem terveztek. Más helyekről még tétova válasz érkezett. Megint másutt a korábbi rendezvényeket — nemzetiségi napokat, kiállításokat, vásárokat kívánják kiterjeszteni, nagyszabásúvá tenni 1996-ban. Legtöbb helyen azonban már végiggondolt ötlettel álltak elő. S ezek megvalósításához már az előkészületeket is megkezdték. Az is nyilvánvaló, az önkormányzatok szerény rendezvény esetében is több tízezres látogató közönséget várnak. Sok helyütt bevonják a vállalkozókat, és külföldi tőkésre is számítanak. Nem ritka több település együttes kezdeményezése, a nagy- és kisváros, község együttműködése. BORUNNEP íme néhány példa a Világkiállítási Programiroda kérdőíveire elsőként beérkezett válaszokból. Gyöngyösön nemzetközi vadászati kiállításra készülnek és ez alkalomból a Kárpát-medence vadállományának reprezentatív bemutatását is tervezik. Mindehhez nemzetközi konferencia, tudományos tanácskozás, vásár és kiállítás is kapcsolódik majd. „Borünnepet" is terveznek, amikor a szőlő és bor városainak találkozóját is megrendezik. Gyula városa történész világkongresszusnak ad majd helyet, amelynek témája Európa a törökkorban. Látványosnak ígérkezik a huszár-világtalálkozó és a katonai és lovagi klubok világtalálkozója. Tiszakécskén Európa-falu épül. Az épületek felavatását az Expo idejére időzítik. Meghívják a területen épületeket létesíteni kívánó európai országok képviselőit is. Jászságról elküldték annak a lovas-, vadász-, régészeti és helytörténeti kultúrcentrum- nak a tervrajzait, amelyet ugyancsak a világkiállításra szándékoznak megvalósítani. Ha megépül, ide vonzza majd az idegeneket a lovas és vadász üdülőközpont, az állandó régészeti kiállítás és a lovasbemutatók rendszeresített, látványos programja. Hajdúszoboszló gyógyide- genforgalmát népszerűsítendő Balneológia Európában címmel konferenciát hiv ösz- sze. Kiállítást is rendez e témában a népszerű fürdőváros 1996-ban. Tokaj is szeretné továbbnövelni hírét a világban. Itt bor és borászati világkiállítást, a honfoglalás 1100. évfordulójáról megemlékező rendezvényt és a Magyar írók Világtalálkozóját tervezik 1996-ra. Mindehhez konferenciák, zenei, képzőművészeti, történelmi, sportesemények, vásár, muzeális borok árverése és még számos program kapcsolódik. Szándékuk komolyságát jelzi, hogy a tokaji Expo céljaira létre is hozták már a Tokaj Befektetési Rt.-t. amelynek a helyi önkormányzaton kívül a Postabank és a Sajtó Befektetési Rt. a tagja. A bor világkiállításához pedig jelentős francia érdekeltség részvételére számítanak. SPORTTALÁLKOZÓK Nemzetközi sportversenyekre, találkozókra számos település készül. Fonyódon nemeztközi vitorlás-, kajak- kenu- és szörfversenyt hirdetnek. Kisújszálláson az autósok nemzetközi sport- találkozójára, lovasnapokra hívják az érdeklődőket. Lesznek futó- és tájékozódási, motor- és kerékpárversenyek is a déli Balaton-parton. Három ország, három tájegység — ez a mottója Csorna világkiállításhoz igazán méltó tervének. Itt Csorna, Bécsújhely és Dunaszer- dahely mutatkozna be kulturális és természeti kincseivel, élő kapcsolatával. Nemzetiségi napokat tervez Nagymányok önkormányzata, Aszód a Galga mentén élők találkozóját, Bag folklór- feszivált, Nagykálló Kállai kettős néptánoíesztivál elnevezéssel a szövetkezeti néptáncmozgalom élvonalába tartozó együtteseiket látja vendégül. A pannonhalmi kulturális napokat a főapátsággal együttműködve tervezik. Ócsán 1996-ban, amikor a huszadik Ócsai Kulturális Napok rendezvényét nyitják meg, az ornitológusok országos találkozóját is összéhív- ják. K. M. Gyarapodik a ..Kertváros yy Nem titkolt érdeklődéssel szemlélem a sziporkázó humorú, precízen fogalmazó tudóst, a magyar lexikonokban három pontatlan sorral elintézett nemzetközi szaktekintélyt, akiről a korábbi években csak néhány sablonos mondatot lehetett elmondani, s munkásságának objektív elemzésével adós a magyar tudománytörténet. A nemzetközi Ki kicsoda és a Britannica viszont több címszó alatt is ír az 1908-ban született tudósról, munkásságáról, számos publikációjáról, megtisztelő nemzetközi tudományos címeiről, elismeréseiről, s a Lawrence Livermore Laboratóriumról, ahol tevékenykedik, s melynek létrehozásában jelentős volt a szerepe. Ahogyan ő is megfogalmazta beszédében az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, már nem is ismer rá arra a világra, amelyben gyermekkorát töltötte. A gyermekkor hamar elszállt, kitöltötte a matematika iránti érdeklődés. Később Kartsruhéban vegyész- mérnöknek készült, de a kémia helyett már a fizika, az atomok érdekelték inkább. Tanult Münchenben, villamos balesete után később Lipcsében, ahol megszerezte doktorátusát. Ezután az eseményék ugyancsak felgyorsultak, s a Rockefeller-ösztöndíj, a találkozás Niels Bohrral mind előbbre vitte a fizika, a neutronok, a termonukleáris folyamatok megismerésének részlegben. 1935-ben ment Amerikába, ahol számos egyetemen oktatott, kutatott. Kiemel- cedő tudóscsapatban dolgo- lott. 1941-ben sikerült létre- lozni az első sikeres önfenn- artó nukleáris láncreakciót. \z új-mexikói Los Alamos-i Tudományos Laboratórium tör- énelmileg is nevezetes mun- :ahely, az atombomba, majd i hidrogénbomba kifejlesztőének színhelye.- önt' Magyarországon csak > „hidrogénbomba atyjának" itulálták, a háborús politika i ivének kiáltották ki. Mi erői a véleménye? — Hát kérem, én erre azzal eleiek: hogy nem tudom, Ma- yarországon szokás-e, hogy a yerekek üdvözlőlapokat küldenek a szüleiknek? Én a yenekeimtől szoktam ilyene- et kapni, a hidrogénbambá- jl nem! Tehát Hágódom, hogy kármilyen fajta családi össze- öttetés tényleg létezne! A lásiik kérdésre: a háborús elyzetben, a hitleri, a srtá- ni fenyegetések közelében em lehetett behunyni szemünket, és nem nézni, mi mást lehet tenni. Meg voltam győződve, hogy mint kutatónak az a dolgom, hogy mit lehet létrehozni és mit nem. Ez nem háborús politika, inkább az erőegyensúly fenntartása volt.- Hogyan vélekedik ön a tudósok felelősségéről? — Az én nézetem szerint a tudósnak három, valamivel különböző felelőssége van. Az első, tudományt csinálni, mert ha ő nem teszi, akkor ki tegye? A második az alkalmazás, a harmadik a magyarázat, vagyis részletezni, mit talált a kutatásában, mire használható. S ez utóbbi bizony nem pusztán tudományos kérdés, s nem kell csodálkozni azon, hogy különböző szakemberek erre gyakran eltérően válaszolnak. Azt hiszem, hogy ez jó, csak azáltal, hogy a különböző válaszokat meghallgatják, tudja majd a közösség, a politikusak eldönteni, hogy mit csináljanak. To- vábbmenőleg a felelősség nem a tudósé, hanem a közösségé. Vannak, akik azt mondják, hogy a tudós felelős azért, amit csinált, felelős a felhasználásért. Hogyha ez így lenne, akkor ez a tudósokból egy vezető arisztokráciát csinálna, ami azzal nem egyeztethető össze, hogy a népnek kellene elhatározni, mit akar, s mit nem.- Professzor úr, egyszer azt nyilatkozta, hogy a szive nem zöld, s úgy látom, kissé hadilábon áll a zöldekkel? — Kérem, ebben talán nincs igazam. Amit a zöldekről Amerikában és Németországban tudok, azzal bizony nem értek egyet. Hogy a zöldek Magyarországon mit mondanak, mit csinálnak, az úgy látszik, sokban különbözik. Ügy tudom, hogy a zöldek nem szeretik a Dunának a radikális szabályozását, annak egy bizonyos tervét. Én nem értek hozzá, de azon mértékben, ahogy hallottom róla, én ugyan nem lelkesedem az ilyenfajta szabályozási tervért, sok okból. Ellenben, hogy igazam van-e vagy sem, nem tanulmányoztam. Azt is hallottam, hogy a zöldek Magyar- országon ellenzik az atomenergiát. Hát ebben határozottan különbözik az én véleményem, s tudom, hogy ebben nincs igazuk.- Az ön meggyőződése, hogy az atomerőmüvek igen biztonságosak? — Atomenergiát atomreaktorokban főleg arra használnak, hogy elektromosságot gerjesz- szenek. Hogy elektromosságra szükség van, nem kétséges. Egy bizonyos mennyiségű elektromosság szükségessé teszi azt, hogy erpberek azon dolgozzanak. S ahol emberek dolgoznak, ott hibákat is csinálnak. S ahol hibákat csinálnak, ott veszélyek is vannak. Most kérdezzük meg azt, hogy hol van több veszély? Ha elektromosságot síénből csinálnak, ha vízierőművel vagy ha atomerőművel termelnek? Hát ezt nagyon alaposan tanulmányoztam! Mielőtt akárki, akármilyen erőművet épített volna Amerikában a késő negyvenes, a korai ötvenes években, volt egy bizottság, amely ezeknek az erőműveknek a biztonságával foglalkozott, s amelynek én voltam az elnöke. Annak idején minket sokat kritizáltak, hogy mi túl óvatosak vagyunk, hogy túl sok előírással látjuk el az atomerőműveket, de az ajánlatainkat elfogadták. Azt akartuk, hogy olyan atomerőműveket, mint a csernobili, becsukjanak. Be is csukták Amerikában, s mindenütt, kivéve a Szovjetunióban. Aztán Csernobilben megtörtént, ami megtörtént, majdnem ötven évvel később. Csernobil volt az egyetlen olyan baleset, ahol emberek haltak meg. Volt két másik nagy baleset. Egyik Angliában 1957-ben, a másik Amerikában 1979-ben. Ezek milliárdos károkat okoztak, de egyetlen egy ember sem sérült meg. Mennyi veszélyes radioaktivitás szabadult föl ezeken a helyeken? Ha azt, ami fölszabadult Amerikában, azt egynek veszi, az nem sértett meg semmit. Az angliai esetében ennek ezerszerese szabadult föl, még mindig senki sem szenvedett tőle. Ukrajnában egymilliószor annyi radioaktivitás szabadult föl. Hogy pontosan hány embert érintett, nem tudjuk. De a vízierőműveknél, amikor a gát szakad vagy a szénbányászatnál már csak a bányászat sokkal több embert öl meg, mert sokat kell bányászni. Az atomerőmű esetén aránylag kevés anyagot kell kitermelni. A biztonság érdekében természetesen mindent meg kell tenni. A becslés, amit láttam, az az — hogy ha ugyanannyi áramról beszélünk —, a kár emberéletben, emberegészségben a szén esetében körülbelül százszor akkora, mint az atomenergia esetében. Én szeretném azt mondani, de nem mondhatom, hogy az atomerőművek teljesen biztonságosok. Nehéz olyasmire gondolni, amiből baj nem lehet. Csernobilnál volt is baj, Amerikában, Angliában is, de azoknál emberéletben nem esett kár. Talán ez megmagyarázza az álláspontomat. Én a belátható jövőben más utat az energiahiány kielégítésére nem látok.- ön mindig tiltakozik az atomhulladék elnevezés ellen? Miért? — Azért, mert gondos előkészítés és ellenőrzés mellett ez a „hulladék” igen sokféle dologra használható, például fertőtlenítésre, élelmiszerek tartósítására. A kísérleteket el kell végezni mind az iparban, mind a biológiában. Veszély akkor áll elő, ha ezt a „hulladékot" magára hagyjuk, ha megfeledkezünk róla. Úgy gondolom, az emberek azért félnek az atomtól, mert nagyon rettegtek az atomháború veszélyétől. Úgy gondolom, ma úgy félnek az atomtól, mint valaha a boszorkányoktól. Pedig én a budapesti Mintagimnáziumban tanultam Könyves Kálmánról, aki azt mondta: „Azonban a boszorkányokról, akik nem léteznek, senki se beszéljen." Egyébként a hulladékról is van egy történetem, miiként használják az orvostudományban máris. Néhány évvel ezelőtt Washingtonban radioaktív anyaggal vizsgálták meg a szivemet. Utána mentem a Fehér Házba, ahol barátommal, az elnök tudományos tanácsadójával találkoztam. Éppen elkezdtünk beszélgetni, amikor rohant be az őr, s megkérdezte, ki hozott ide be radioaktivitást? A barátom azt mondta: nem tudják, ez az ember a radioaktív doktor Teller! Hát kérem, annyi radioaktivitás maradt bennem, hogy az őrség is érzékelte még. A radioaktivitás egyébként nagyon veszélyes, ha túl sok van belőle, de abból, amit hulladéknak neveznek, fél évszázada nem történt nagy baleset. A vágyaim különben egy nyíltságra épülő, nemzetközi ellenőrzési egyezmény. A nyíltságot azért hangsúlyozom, mert a titkokat úgysem lehet sokáig titokban tartani, erre már volt is sok példa. Ennél jóval célravezetőbb o nyíltság. Úgy hallottam, hogy a pécsi uránbánya is két évvel ezelőttig titok volt, s hogy most már, nagyon helyesen, nem az.- Professzor úr, mivel foglalkozik mostanában? — Amikor nem vagyok Pécsen vagy Magyarországon és nem örülök ezeknek az alkalmaiknak, szeretek fizikával foglalkozni. Ha hallott a szu- perkonduktivitásról, az nagyon érdekel. Van egy új felfedezés, ahol hatvan szénatom csinál egy molekulát, ami furcsaképpen úgy néz ki, mint egy gömb. — ön optimistának vallja magát? — Optimistának lenni kötelező. Van a pesszimista ember, akinek mindig igaza van, de nincs öröme belőle. S van az optimista, aki bizonytalannak látja a jövőt, s ezért úgy érzi, érdemes csinálni valamit a jövő érdekében. Én is így látom. Berta hidai Andrea Hirtelen erősödött fel, majd ugyanolyan hirtelenséggel meg is szakadt az a törekvés, hogy a pécsi „Kertváros" Lakás- szövetkezetből lépcsőházak lakóközösségei kiléptek, s önálló társasházzá alakultak. A kiválási szándékot egyébként a lakásszövetkezet mintegy 140 lépcsőházából 5 valósította meg. Legújabb információnk szerint viszont több közösség is jelelte, hogy belépni szándékozik a „Kertváros"-ba. Eddig hárman csatlakoztak, további három ügyeit most intézik. A csatlakozási szándék felerősödésében nyilván az is szerepet játszik, hogy a lakás- szövetkezet majdnem mindegyik épületében már felszerelték a hideg- és melegvíz-fogyasztást lakásonként mérő órákat, s ez megnyugtatja a magas költségek miatt aggódó tulajdonosokat. Az idős tudós és pécsi hallgatósága
