Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)
1991-09-04 / 242. szám
tu mmönnjffi Oapiö 1991. szeptember 4., szerda Szeptemberben fellobban a gázláng Kézfogő a piac és a művészet között A Vitrum alapítói tartós házasságban reménykednek Üvegművészeti Stúdió épült Pécsváradon Jövőre: kapunyitó Piliscsabán Egyetem - katolikusoknak Észak—északkeletre a Zengő- várkonyt is gyengéden átkaroló szelídgesztenyést kísérheti a tekintet. Valahol, a közeli gesztenyeligetek egyikében Rockenbauer Pál sírját borítják a virágok. Ez tán nyíllö- vésnyire, nyugatra a templffm pedig mintha csak karnyújtásnyira lenne. Pécsvárad, Zengö-köz 3. Költői szépségű környezet, ahol a Vitrum Pécs üvegművészed Stúdió végre otthonra talált. A Vitrum latin szó, közönségesen üveget jelent. A Vitrum mellé Pécs — és nem Pécsvárad — névét vette föl a tulajdonos belga—magyar kft., a céget éppen egy éve, tavaly szeptember óta jegyzi a cégbíróság is. Mi hozta Baranyába a szándékot, mi segítette a modern, kisszériás üveghuta letelepítését, hogy ennek a stúdiónak a létrejöttével - az országban várhatóan egyedülálló módon - a művészek elképzeléseit támogassák? Gyanakodhatnánk a Parádi üveggyár többé-kevésbé közismert csődhelyzetére is, hiszen a gyárnak dolgozott a már határainkon túl is nevet szerzett üvegművész, Asztalos Erzsébet, a Pécsváradon fölépített huta társtulajdonosa, s egyben művészeti vezetője. Az ok ennél sokkal egyszerűbb. „Itt találtam mindehhez partnerekre" - véli Asztalos Erzsébet — a szavainál még beszédesebbek a tények. Évekkel ezelőtt Kerényi Gábor, aki akkor a Janus Pannonius Múzeum közművelődési osztályán dolgozott, a neves pécsi üvegművészt, legenyés Jánost ösztökélte először, hogy Pécs kiállítási profiljába beleférne egy üvegművészeti szimpózium is. Azóta már az ugyancsak pécsi Kertészli Ágnestől Házi Tiborig, Buczkó Györgytől az erdélyi Horváth Mártonig számtalan művész alkotását — vázáit, üvegszobrait — láthatta, sőt vásárolhatta is a pécsi közönség az elmúlt évek május elsejéin. S ha már utóbb a Várostörténeti Múzeum udvarán felállított hutának és az ehhez kapcsolódó szimpóziumnak olyan világhírű művész is a vendége lett, mint Marvin Lipovszky az Egyesült Államokból vagy Jan Exnar a Cseh és Szlovák Köztársaságból, akkor hogyne látogatott volna ide Asztalos Erzsébet, több nemzetközi díj, közte a barcelonai triennálé^ egyik nyertese? — Hogy a huta felépítése mennyi utánajárást jelentett - mondja Szőllösy Kálmán, a kft ügyvezetője —, ne részletezzük Lényegesebb, hogy a 17 millió forintos beruházásnak belga támogatója, társtulajdonosa is akadt Antoni Hendrix személyében. A Vitrumnak Asztalos Erzsébettel, Kárpáti Gábor régésszel együtt négyen vagyunk a gazdái. A belga partner másfél évre előre biztosította a nyugati megrendeléseket, hiszen azt akarjuk, hogy az itt készült kisszériás munkáknak, a művészek erőfeszítéseinek valódi piaca legyen. Tradíciót szeretnénk teremteni a Pécsi üvegművész Szimpóziumoknak, bízunk abban, hogy ehhez a világ vezető művészeinek az érdeklődését is megnyerjük. Nem fogtunk volna bele, ha nem hiszünk az üzleti lehetőségeiben, amit az évi 60 milliósra kalkulált termelési érték is kifejez. A német Quelle és a Kaulman üzlethálózata is érdeklődik, a belga piacon a Xystus Kft. segítségével leszünk jelen. De hozza magával üzleti kapcsolatait az ugyancsak Párádról érkezett Csortos Béla, a szakma egyik kiváló technológusa, akit a cég gyártásvezetőként alkalmaz. Egyébként 25 emberrel indul az üzem — „alkalmi munkásként" szeretnénk megnyerni magunknak egy-két kiváló cseh és erdélyi üvegfúvó mestert is. Az épületet Bachmann Zoltán építész tervezte — eredetileg családi háznak. Egyik szárnya - az ikerkádas kemencét, a nappali a négy temper- kemencét fogadta be békésen. Az előbbiben 1460 Celsius fokon olvad a kevert, ólommentes alapanyag, utóbbiban -, amely 530 Celsius fokkal várja a kész formát - hül. A különös kellékek, üvegcsiszoló korongok, a trumli, a kattantó gép között Kárpáti Gábor, a régész kalauzol. Az alapanyagtároló hatalmas kádtól a raktárig, a pincétől a padlásig mindent bejárunk.- Ezt a szobát egy válaszfallal a két lányomnak szántam - tessékel maga előtt a házigazda a manzárdra, onnan a teraszra. Majd benyitunk a munkások öltözőjébe, mosdókba. — Lassan már tíz éve építgettük ezt a házat. A feleségem is, néha a fizikumát messze meghaladó lelkierővel, áldozatkészséggel — mondja Kárpáti Gábor. - Aztán jött ez a lehetőség - amikor már a pénzünk is, lelkierőnk is elfogyott ahhoz, hogy befejezhessük. De a Vitrum nyeresége is egy ideig csak a hitelek törlesztésére lesz elég. A hutát a miskolci Keramint Kft. telepítette, látnivaló, hogy már csak az apróbb simítások vannak hátra és indulhat az üzem. A szomszédban pedig egy többszintes bérleményünk az itt dolgozók és szimpózium vendégeinek szálláshelye lesz. Nem, tulajdonképpen nem bánjuk, hogy így alakult. . . Mindenesetre Timár György kővágószőlősi papot meghívjuk a huta avatására — megígérte, hogy fölszenteli . . . Bóka Róbert A világon ötven katolikus egyetem működik. Hazánkban az elmúlt másfél száz év során többször próbálkoztak meg - sikertelenül — hasonló intézmény létesítésével. Jövőre, 1992 őszén azonban végre megnyitja kapuit a Magyar Katolikus Egyetem, a fővárostól 30 kilométerre fekvő Piliscsabán. A piliscsabai önkormányzat — a kormány döntése alapján — 19 hektáros szovjet katonai objektumot, épületegyüttest kapott az intézmény szervezésével, felállításával foglalkozó Katolikus Egyetemi Alapítvány. Az MTI-Press kérdéseire dr. Kopp Mária és Skrabski Árpád, az alapítvány kuratóriumának tagjai válaszoltak. MINT PÁZMÁNY KORÁBAN?- Milyen célokat szolgál az intézmény, és miért van szükség katolikus egyetemre? — A hagyományos európai keresztény értékek tiszteletén alapuló képzést és egyetemes, átfogó szintézisre törekvő tudományos szemléletet kíván adni hallgatóinak az egyetem. Az ember és a család tiszteletére tanít. Céljai között említhetnénk a tudomány nyíltságának, nemzetköziségének, az ország és a magyarság szolgálatának, a szegényekkel, betegekkel való törődésnek a gondolata, keresztény életszemlélettel és szellemiséggel átitatva. Az egyetem nyitva áll minden diák előtt, aki ezeket a keresztényi elveket elfogadja. Miért van szükség katolikus egyetemre? A kereszténységnek mindig egyik legfőbb törekvése volt az universítas, az egyetemesség. A mai egyetemek túlságosan szakosodtak, a szintézisre törekvés .nem mindig jellemezte tevékenységüket. Ezenkívül egy kicsit hasonló most a helyzet, mint 1635-ben, amikor Pázmány Péter megalapította a nagy- szombati egyetemet. Az ország a törökdúlás után rendkívül nehéz helyzetben volt, nagyfokú megosztottság, pesz- szimizmus, elkeseredettség jellemezte a közállapotokat. Ilyen körülmények között Pázmány úgy érezte, hogy a legfontosabb tennivalók közé illik az egyetemalapítás. Ma egy kicsit hasonló helyzetben vagyunk . . . KÉT KARON - HÉT TERÜLETEN — Milyen karokat indítanak? — Az egyetemnek két kara lesz: a bölcsészettudományi, valamint a szociális és egészségtudományi. A bölcsészkar tanári pályára, tudományos kutatásra, és a hagyományos bölcsészmunkakörök (könyvtáros, szerkesztő stb.) betöltésére készít fel. Négy területen ad képzést: klasszikus nyelvek (latin, görög, héber, arab), modern nyelvek (angol, német), valamint történelem és filozófia szakon. A szociális és egészségtudományi kar három területen képez szakembereket. E három terület: magatartástudomány (egészségpszichológia és egészség- gondozás), szociológia, valamint humán erőforrások és non-profit management.- Mit takar ez o non-protit management kifejezés? — A fejlett ipari társadalomról még ma is torz kép él bennünk. A Rákosi-időkben egy furcsa kapitalista szimbólumot, azt a bizonyos Samu bácsit rajzolták meg nekünk a faliújságon. Most viszont ez a Samu bácsi (Uncle Sam) lett a modell, a példa. A kegyetlen Samu bácsi képe alapján profitéhes, farkas- törvényekkel működő társadalomról van szó, ahol a gyenge, a szegény áldozatként pusztul el. A valóság ezzel szemben az, hogy a profit- orientált verseny, a piac- gazdaság csak egyik pillére a nyugati társadalmaknak. A másik nagy pillér a közadakozáson alapuló intézmények hálózata. Az ún. humán szféra szinte valamennyi intézményét - kórházakat, iskolákat — az USA-ban közadakozásból működtetik. Az egészségügyi intézmények 90 százalékát alapítványok, ön- kormányzatok tartják fenn a lakosság támogatásával. A Rockefeller Center falára fel van írva: „A pénz kötelez!" Ez azt jelenti, hogy kötelesség adakozni a közjóért. A Samu bácsi-képből ez a pillér kimaradt, pedig ez ugyanolyan fontos eleme a nyugati társadalmaknak, mint a piac- gazdaság. A katolikus egyetemen azért indul szociális- közigazgatási szakemberképzés, mert a jövő társadalmában szükség lesz olyan szakemberekre, akik értenek a közadakozások szervezéséhez, gyűjtéséhez, a közadakozásból működtetett — nem profitérdekeltségű intézmények menedzseléséhez. A két önálló kar mellett az egyetemen Kántor- és Egyházközségi Munikatársképző Főiskolai Intézet is létesül. ELŐKÉSZÍTŐK VIDÉKEN IS- Külföldiek is érdeklődnek az egyetem iránt? — Nemzetközi hírű tanárok ajánlották fel szolgálatukat. Nemcsak magyar származású tudósokról van szó, németek, angolok, amerikaiak is jönnek tanítani. A magyarok közül is sokan jelentkeznek. Jó példa erre Prékopa András profesz- szor, aki hosszú évek óta az USA-ban tanít. Feleségével együtt tagja a kuratóriumnak, - és szándékában áll tanítani is. Tanulni vágyó diákok is sokan jelentkeznek.- A hazai fiatalok számára lesz-e előkészítő és felvételi? — Német és angol nyelvű, valamint számítástechnikai előkészítőt szervezünk. Ezek a jövő év elején kezdődnek féléves időtartammal. A vidéken élő fiataloknak is szeretnénk több városban tanfolyamot indítani. Mivel fontosnak tartjuk a közösségi életet, már megalakult a diákszövetség. E szervezet feladata, hogy a fiatalokkal foglalkozzék, törődjék. Országos hálózatot szerveznek, ezen keresztül segítik majd a vidéki fiatalokat. A jelentkezőknek a felvételin ismernie kell a választott nyelvet, a választott szak valamelyik témaköréből tanulmányt kell írnia és azt bizottság előtt megvédenie. A tervek szerint az oktatás 250 hallgatóval indul. A hallgatók havonta 3 ezer forint tandíjat és vizsgadíjat fizetnek. Alapítványunk fontos feladata, hogy a rászoruló, tehetséges hallgatókat ösztöndíjakkal segítse. Hazánkban a 20—25 éves fiataloknak csak 15 százaléka tanulhat felsőfokú oktatási intézményben, Nyugaton ez az arány 30 százalék körül mozog. Nálunk a fiatalok számára a továbbtanulás lehetőségeit szélesíteni kell. Ez most az egyik legsürgetőbb feladata, egyúttal pedig a társadalmi és gazdasági válságkezelés leghatékonyabb forrása. HÁROM CIKLUSBAN A DOKTORÁTUSIG- Milyen szakaszai lesznek az egyetemi képzésnek? — Az oktatás három ciklusra tagolódik. Az első 2—4 évig tart, amely után egyéves gyakorlati képzéssel főiskolai oklevelet vagy négy évi összképzéssel tanári diplomát kapnak a végzettek. A második ciklusban, a gyakorlati évet nem számítva, a tanulmányokat 5—6 évre egészítik ki, s ekkor kapnak egyetemi diplomát. Az egyetemi diplomával rendelkezők vehetnek részt a harmadik ciklusban, amely doktorátus megszerzésére nyújt lehetőséget. Terveinkben szerepel a posztgraduális képzés indítása is, amely m'nd a tudományos képzést, mind pedig a tudományos fokozatszerzést szolgálja majd. Kiss György Mihály Családi hóira emlékeztet az épülő üveghuta Pécsvárad egyik legmagosabb pontján Fotó: Läufer László Irdstudatlansdg *91 Körkép az iskolaév A 15 éven felüliek közül minden negyedik írástudatlan - így szól a világstatisztika. És még*is, úgy mondják, visszaszorulóban van az analfabetizmus. Csak éppen az a baj, hogy míg évtizedeken keresztül az írás és olvasás tudományának hiánya főként a harmadik világbelieket jellemezte, most éppen a fejlett ipari országokban terjed ez a jelenség. És persze itt nem pusztán a betűk ismeretének hiányáról van szó, hiszen a mai fejlett technika világában az analfabetizmus határát súrolja, ha valaki egy bizonyos szint alatt marad a helyesírás terén. A párizsi székhelyű UNESCO a problémával foglalkozva úgy látja, hogy az ipari országok tudatában vannak, hogy ezen a területen nem kívánt haladást sikerült elérniök. Mégis, az ENSZ e szervezete változatlanul inkább a fejlődő világra összpontosítja erőfeszítéseit, már csak azért is, mert feltételezhetően ott kisebb a készség és lehetőség az írás-olvasás tudományának terjesztésére, vagy akár arra, hogy az emberek felismerjék ennek szükségességét. A legújabb statisztikák világszerte csaknem egymilliárd analfabétát tartanak szómon, s a leginkább sújtott terület kétségkívül Afrika, Ázsia és az arab térség, ahol az analfabetizmus a lakosság 50 százalékára terjed ki. Természetesen a statisztikák 15 éven felüli Analfabéták lakosok száma száma (millió) (millió) kezdetén nem mulasztanak el a riasztó adatok mellé felsorakoztatni olyanokat, amelyek biztatóak. Végül is ha húsz esztendőt veszünk, az 1970 és 1990 közötti időszakot, akkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy több mint 13 százalékkal sikerült visszaszorítani az analfabetizmust, vagyis az 1970-es világméretű 38,5 százalékról 1990-re 25 százalékra. 2000-ig az UNESCO szakemberei további javulásra számítanak, mégpedig 21,8 százalékra, amiben természetesen nagy szerepe lehet annak, hogy az UNESCO továbbra is elsőrendű céljának tekinti az írástudatlanság leküzdését. A következő táblázat 1990-es adatokat tartalmaz: Világ Fejlődő országok Ipari országok Fekete Afrika Arab-térség Latih-Ameri ka Kelet-Ázsia Dél-Ázsia Afrika Amerika Európa/Szovjetunió Óceánia Ázsia Az UNESCO szakemberei a fenti statisztikához hozzáfűzik, hogy a nők aránya az írástudatlanok között lényegesen nagyobb, mint a férfiaké - 33,6 százalék szemben az utóbbiak közötti 19,4 százalékkal. Lebontva: a fejlődő világban a nők 45 százaléka, a 3580,7 948,1 2626,1 916,6 954,6 31,5 263,4 138,8 125,4 61,1 286,9 43,9 1171,3 278,8 738,6 398,1 354,3 177,5 503,6 50,4 614,6 19,1 19,4 1,4 2088,7 699,7 férfiak 25 százaléka nem írni, olvasni, míg az ipari országokban ugyanez az arány: 3,9, illetve 3,3 százalék. E világméretű áttekintés után a továbbiakban külön-külön ismertetjük majd a legfejlettebb országok helyzetét. Szászi Júlia Iskolát alapított az öblösüveggyár A Salgótarjáni öblösüveggyár saját alapítású szakmunkásképző iskolájában megkezdődött az üvegfúvó és -csiszoló tanulók oktatása. A ritkaságszámba menő vállalkozásra a krónikussá vált szakmunkáshiány indította a vállalatot. Kivált a nyugdíjazott üvegfúvók pótlása okoz megoldhatatlan nehézséget, az erdélyi üvegfúvók letelepítése is csak részben enyhítette a gondot. Ugyanakkor a külföldi piacokon elsősorban a kézi gyártású üvegáruk kelnek el jó áron. A tervek szerint az új gyári iskolában hamarosan érettségizett munkanélkülieknek indítanak átképzést üvegfestő szakmában, jövőre pedig két szakmás osztályt szerveznek a festés és a csiszolás egyidejű elsajátítására.
