Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)
1991-09-04 / 242. szám
% aj Dunántúlt napló Munka nélkül A Baranya Megyei Munkaügyi Központ legutóbbi statisztikája szerint 2600 a 8 általánost végzett munkanélküliek száma, 2200 a szakmunkásképzőt, 475 a szakközépiskolát befejezők száma, és nyilvántartásukban 195 főiskolai és 87 egyetemi diplomás munkanélküli is szerepel. Köztük pedagógusok, állatorvosok, közgazdászok, jogászok. A sásdi polgármesteri hivatalban tartják számon a sásdi és a vásárosdombói körjegyzőség, 13 kis falu munkanélkülijeit. A 305. bejegyzés telt meg. Hogyan tudnak rajtuk segíteni? A lehetőségek szűkösek. A Megyei Munkaügyi Központ szervez ugyan átképzéseket, de mit válasszanak az emberek? Nincs vállalat a háttérben, aki aztán foglalkoztatná őket. Sás- don hárman végeznek közhasznú munkát, a parkokat tartják rendben havi nettó 8500-ért. Alig akadt rá jelentkező. A napszámos munkák a több száz munkanélkülinek nem megoldás. Az emberek a gazdasági fellendülésben reménykednek. Kovács Sándorné, a Községi önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint a falvak többszörösen hátrányban vannak. A nagyvállalatok először a kihelyezett üzemeket szüntetik meg, a bejárókat küldik el. Az új beruházások oda települnek, ahol az infrastruktúra már kiépült. A helybéliek vállalkozásához hiányzik a földtörvény, a hitelfeltételek pedig megölik őket. Megoldás? A gazdasági fellendülésen kívül a munkanélküli segélyek körüli visszásságokat kellene sürgősen megszüntetni. Sokakat felháborít, hogy a segély mellé hétezret is meg lehet keresni. Faluhelyen nem sokkal több a fizetés a minimálbérnél, a nyugdíj is e körül mozog. Az államnak érdeke lenne ellenőrizni, hogy tényleg az kapja a segélyt, akinek nincs munkája. Jó lenne, ha egy-két évvel a nyugdíj elqtt már nem hurcolnának meg senkit. Sokszor az önkormányzatok is kénytelenek elküldeni dolgozóikat, és az a fájó, hogy saját maguk sem találnak megoldást - mondta az elnökasszony. A meződi 13—14 munkanélküli közül egy falugondnokot és egy házi szociális gondozónőt alkalmaztak közhasznú munkára. A frissen végzettek listájával a polgármester vállalatoknál kopogtat. Ároktisztításhoz, építkezésekhez kell néha napszámos. Vállalják, ha nem jár munkaviszonnyal, mert félnek elveszteni a segélyt. Igazi munkahelyteremtésre nincs lehetőség, a falu kicsi. Nagyon távlati remény egy bedolgozórendszer kiépítése. Somberekén nyolcezer bruttóért az öt közhasznú munkavégző állásból három van betöltve, Görcsönydobokán mindkét hely üres. Több a segély. A 23 munkanélküliből hárman pénzügyi átképző tanfolyamra jelentkeztek, egynek lesz helye. Háztáji gazdálkodásba ritkán fognak bele, már kevés a megélhetéshez. A munkanélküliség a falvakbana segély lejártával okoz majd nagy gondot. A zöldterületeket gondozzák közhasznú munka keretében Sásdon Proksza László felvételei Az asszony egy kis faluban él, ,,gyerekekkel foglalkozott több^mint húsz évig.- Jön azjjjeste, nem tudok aludni — mondja halkan, hogy alig értem —, arra gondolok, mi lesz ezután. Tíz kilót fogytam. Lassan lejár az egy év, a gyerekek iskolába járnak, kell a pénz. A falu kicsi, munkahely nem akad. Mihez kezd? Rázza a fejét, mindjárt sír. Olyan kilátástalan. Másik falu, szintén hölgy. — ötvenévesen küldtek el. Találtam egy évre kisegítő munkát, de még mindig mesz- sze a nyugdíj. Hogy én egyszer keveselem az 51 évemet, azt nem hittem volna. Vannak, akik nem vállalják a szereplést, még név nélkül sem. Beszéljenek helyettük mások. Egy vállalkozó: 500 forintot ígértem a kezébe egy sürgős alkalmi munkáért. Azt mondta, ennyiért nem jön el. Középkorú férfi: Kérdezze meg J.-t, hol a férje? A munkanélküli segély mellett maltert kever márkáért külföldön. Én meg a hét és félért fölkelek mindennap ötkor. Egy asszony a boltból: a nyugdíjam 6000 körül, a férjem dolgozik 7200-ért. A szomszédom munkanélküli segélye 12 000. A postást a kocsmában várja. Ha jókedve van, maszekok Kőműves mellett napi ezrest kap, meg az enni-innivalót Bolond lenne munkahely után nézni. Van, akinek fáj, oki szégyellj, hogy nincs munkahelye, pedig megszűnéséről esetleg nem is tehet. Dolgozni szeretne, de hol? Neki kínlódás. Ügy érzi, megbélyegezték. Van, aki élvezi, sőt dicsekszik vele. Ö az, aki miatt nehéz lenyelni. Sz. Lelovics I. Start: kevés pénz, sok pályázó 3,5 milliárd forint I6 banknak Így látja a pénzügyi szakértő Vállalati sorban állás, bukott hitelek 1991. szeptember 4., szerda íz ígéret földje odébb van fltvándorlók A hatórok védelme mostanában nagyobb nehézségekbe ütközik, mint korábban. Nincs többé vasfüggöny és a hozzá tartozó aknamező nyugaton. Ezáltal persze az illegális határforgalom a másik oldalon, keleten élénkült meg. A számok széditőek. A határőrség július végéig átlag száz illegális bevándorlót csípett el hétköznaponként és 300-at a hétvégeken. Ma ezek a számok csaknem megkétszereződtek a jugoszláviai események miatt. Zubek János altábornagy, a határőrség szóvivője azt állítja, hogy július végéig - azaz a horvátországi menekültáradat előtt - 13 925 illegális bevándorlót fogtak el magyar területen, csaknem ugyanannyit, mint az előző évben összesen. A szám csalóka. Nem tudni ugyanis, hányán vergődtek át a határon és tűntek el az ország mélyében anélkül, hogy bárki észrevette volna őket. A horvátországi háborús események kezdetéig a titkos határátlépők háromnegyede Romániából érkezett, a fennmaradó egynegyedből a többséget pakisztániak, ghanaiak és más szegényországbeliek alkották, az úgynevezett harmadik világból. A beutazók többsége, ha sikerül kijátszani a határőrök éberségét, s erre igen nagy az esély, kétszer lépi át titokban a magyar határokat. Útirányukat abban a reményben választják meg, hogy Lengyelországból, Csehszlovákiából vagy Ausztriából átjutnak álmaik földjére - Németországba. A román határon lévő Elek község közelében lévő 20 km- es határszakaszt mindössze harminc határőr őrzi. Parancsnokuk, a mindössze 23 esztendős Szabó Gábor és emberei, akik még nála is fiatalabbak, esélytelenek az embercsempészekkel szemben. „Megint túljártak az eszünkön.” — jegyzi meg tárgyilagosan egy illegális bevándorlócsoport pihenőhelyén szemlélődve az őrsparancsnak. A földön heverő ruhadarabokból ítélve a határátlépők a sárban kúszás után átöltöztek és megnyugodva távoztak az embercsempészek kíséretében. A csoportot egyébként többen látták távozni egy minibuszon és két Dacia kocsin. Csak éppen későn figyelmeztették a határőröket. Ezen □ határszakaszon év eleje óta 290 illegális belépőt tartóztattak fel és toloncoltak vissza, de 3 forgalom az utóbbi másfél ívben olyannyira felgyorsult, iogy képtelenek lépést tartani /ele. így is előfordul, hogy a réttagú járőr hatvantagú ha- árátlépő csoportot kénytelen eltartóztatni. Július 18-án Varja Zoltán határőr és jórőrtár- xs egy 39 pakisztáni és két rónán állampolgárból álló be- róndorlócsoportot állított meg. .Bármikor előfordulhat, hogy sgyszerűen kicsavarják a fegyvert a kezünkből és tovább- nennek" — mondja a határőr i helyzet abszurditását jel lern ezve. És mit tesz a román határ- irség azokkal, akiket vissza- :üldenek? Nem tudjuk, mondák a határőrök. De számta- anszor előfordult már, hogy it-hat nap múltán újra talól- oztunk velük a határon innen. A jugoszláv polgárháború itörése ismét robbanásszerűen legnövelte az illegális beván- lorlók számát. Ezekben a na- iokban egyedül Baranyában —8 ezer horvátországi magyar óborol. De ez egy másik tör- énet. Ők nem milliomosok karnak lenni . .. Budapesten úgy tartják, hogy a magyar bankok a legnyereségesebbek között vannak Európában. 1990-ben a kereskedelmi bankok nyeresége 44 milliárd forintra rúgott. E látszólag minden tekintetben rózsás helyzet hátrányairól kérdezte Várhegyi Évát, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársát a Tőzsde Kurír munkatársa.- Jó az, ha agy magyar keres- kedelmi bank viszonylag könnyen nyereséges? — Az 1993. január 1-jén életbe lépő európai előírásokra való felkészülés lehetősége szempontjából jó. Kérdés azonban, hogy valóban erre fordítódik-e a kereskedelmi bankok nyeresége. A 44 milliárd forintnyi nyereségnek majdnem felét ugyanis befizetik adóként, a fennmaradó részből osztalékot fizetnek, s ami megmarad, az a bankok nyeresége. Ezt pedig szigorú értelemben már nem tekinthetjük igazán nyereségnek. Mert abban az esetben, ha a kereskedelmi bankoknál felhalmozódott kétes vagy bukott hiteleket — melyeknek összege manapság már 50— 60 milliárd forintra tehető — leírnák, eltűnne a nyereségük.- Hogyan áll valójában a nagy publicitást kapott portfáliótisztítás ügye, azaz mi lesz a rossz hitelekkel? — A kereskedelmi bankoknak összesen körülbelül 50 milliárd forintnyi kétes vagy bukott hiteléből a három nagy kereskedelmi banknál 21 milliárdot tekintenek örökölt, azaz rájuk ikényszerített hitelnek. Ennek félére, azaz 10,5 milliárd forintra a kormány garanciát vállal, másik felét a bankoknak Te kell írniuk.- A kétes hitelek mellett a magyar pénzügyi rendszer másik nagy problémája a vállalati fizetésképtelenség, a sorban állás. Mi történt ebben az ügyben?- A bankokhoz benyújtott követelések állománya körülbelül 25 milliárd forint, ehhez társul még az MNB becslése szerint mintegy 115 milliárd forintnyi „fiókban tartott” követelés, azaz összesen 240 milliárd forintra tehető a kifizetetlen követelés. A tartósan, legalább hat hónapon át fizetés- képtelen vállalatok köre aligha változik, a problémák tehát koncentráltan jelentkeznek.- A már elfogadott, s 1992. ja- nuá# 1-jén életbe lépő új számEgyetlen, a kisvállalkozások élénkítésére született hitel- konstrukcióval sem foglalkoztunk olyan részletesen, mint azzal a 100 millió márka összegű kedvezményes hitellel, amelyet kormánymegállapodás és bankközi szerződés alapján Németországtól kapunk. A Start-hitelt — a német állam nevében — a Deutsche Ausgleich-bank nyújtja a Magyar Nemzeti Banknak, amely őzt a mindenkori alapkamat 75 százalékáért továbbítja a kölcsönt kihelyező kereskedelmi bankoknak. A megállapodás értelmében az idén legfeljebb 40 millió márka hívható le; ezt az MNB ugyanilyen mértékű forintrésszel egészíti ki. Emlékezetes, hogy a Starthitel indulása körüli hercehurca hónapokig tartott. Úgy látszott, már a kezdetnél elbukik. Végül rs a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kapott megbízást a garanciaalap kidolgozására. A napokban aztán a Bankszövetség tisztázta, hogy hány kereskedelmi bank — és milyen felosztásban - kap a 40 millió márkának megfelelő 3,5 milliárd forintból. A Tőzsde Kurír információja szerint ez a csak látszatra tetemes ösz- szeg tizenhat bank között „osztódik". Az úgynevezett középbankoknak igen kevés jutott. Az elosztási elv első számú vesztesei: a Magyar Hitel Bank, a Budapest Bank, a Kereskedelmi Bank (OKHB), valamint a Postabank. „összesen 300 millió forint jutott nekünk, ami nagyon kevés, hiszen sok a pályázó" - mondja a Postabank magánvállalkozások igazgatóságát irányító Szabóné Pákozdi Éva. Az igazgatónő szerint fiókjaiknak átlagosan — a tartalékok felosztásával együtt is — csupán 15 millió forint jut a Start-hitelből. A bankok egyébként úgy döntöttek, hogy az IPOSZ által korábban kibocsátott kölcsönkérő lapot fogadják el és nem találnak ki újat; erre semmi szükség. A pályázat elbírálásához - az adatlapon kívül — szakmai életrajzot kell benyújtani, aminek tartalmaznia kell a szakmai képesítéseket igazoló dokumentumokat és az eddig végzett tevékenységet. Beruházási és finanszírozási terv kíséretében kell ismertetni a tervezett tevékenységet. Előrejelzést kell adni a várható forgalomról és a jövedelem alakulásáról. A Postabank úgy döntött, hogy először formai szempontból ellenőrzi a pályázatokat. Csak akkor fogadja el őket, ha megvannak hozzá a viteti törvény értelmetlenné, praktikusan pedig lehetetlenné teszi a sorban állást. Mit fognak tenni a vállalatok? — A váltóforgalom valószínűleg sokkal élénkebb lesz, és az eddig inkább sikertelennek bizonyult vállalatok közötti Hiring is jobban elterjed. Eddig .csak a bankok voltak érdekeltek e megoldásokban. Jövőre már a szállítók érdekeltsége is nagyobb lesz ezen a téren. Itt meg kell jegyezni azonban, hogy mindezen a költségvetés bukik igazán nagyot, mégpedig a gyorsan csökkenő váíla- lati adóbefizetések miatt. Minden jel arra mutat, hogy a sorban állás mennyisége valószínűleg csökkenni, a bukott mellékletek. „Természetesen ehhez valamennyi igazgatóságunk, fiókunk, s információs irodánk Budapesten, a Vérmező utca 6-ban, továbbá o magánvállalkozások igazgatósága a Szüret utca 15. szám alatt segítséget nyújt. Nem hagyjuk magukra a kisvállalkozókat” - tájékoztat az igazgatónő. A Postbonk tehát minden pályázónak segít, de a legjobb esetben is tíz elfogadott pályázó közül egy vállalkozó kaphatja meg a Start-hitelt. Ennyire futja a bankok között szétosztott pénzből. Szabóné a benyújtott pályázatok gyors és szakszerű elbírálását ígéri. A Postabank 300 millió forintos éves keretét szeptemberben és októberben legalább négy-öt elbírálással nyitja meg. Minden finanszírozásra érdemes, sikeres pályázót - a végleges döntés előtt - a pénzintézet szakemberei a helyszínen ellenőriznek. Ezt a kényszerű lépést a hitelt nyújtó német kormány is előírja, ugyanakkor a vállalkozó az ilyen ellenőrzéseket saját céljaira ij felhasználhatja, ugyanis a bank szakemberei pénzügyiüzleti tanácsokat is adnak. A Postabank tehát minden hoz szeptember elejétől már el lehet juttatni a pályázatokat, és a pályamunkák elfogadása után a hitel folyósítására sem kell sokat várni;' szeptember második felében erre is sor kerülhet. A Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által kezelt garancia- alap a hitelrésznek maximum 80 százaléka lehet. A garantált hitelrész után négy százalékos garanciadíjat kell fizetnie a vállalkozónak. A garanciaalap által szavatolt hitel után pedig maximum egy, a nem szavatolt hitel után maximum két százalék kamatrést számítanak fel a kereskedelmi pénzintézetek, köztük a Postabank is. A Start-hitel alapkamata 16,5 százalék, a mindenkori jegybanki kamatláb 75 százaléka. Ehhez adódik a pénzintézetnek a garanciaalaptól függő egy vagy két százalékos kamatrése, a négy százalékos garanciadíj és valószínűleg még egy százalékos kezelési költség. „A Start-hitelt folyósító kereskedelmi bankok és az alapítvány abban egyezett meg, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a fedezet mértéke 150 százalékos lesz. A viszonyítási alapnak mindenütt egyformának kell lennie" - mondta Szabóné Pákozdi Éva. G. R. hitelek állománya pedig nőni fog.- Egyértelmű, hogy a magyar kereskedelmi bankok kösötti verseny élénkítésre szorul. Ebből a szempontból viszont érthetetlen a pénzintézeti törvény tervezetének azon pontja, amely szerint a hazai 'kereskedelmi bankok alaptőkéjének a jelenlegi egymilliárd forint helyett minimálisan kétmilliárdnak kell lennie. — A törvénytervezet négy év türelmi időt javasol a kétmilliárdos alaptőke elérésére a ma ennél kisebb alaptőkével működő kereskedelmi bankok számára. Ám még ez a türelmi idő sem volna elég ahhoz, hogy valamennyi kereskedelmi bank képes legyen a szükséges alaptőke-emelésre; a javaslat elfogadása tehát feltétlenül a hazai kereskedelmi bankok egy részének fúziójához vezetne. Belátom, hogy bizonyos köröknek az a jó, ha minél kevesebb bankot kell felügyelniük, de ez nem élénkíti a versenyt. Falun nagyon nehéz
