Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-29 / 267. szám

Festékes anyajegyből rosszindulatú daganat Nem hiúsági kérdés Ha sok van belőlük, vagy közülük egy-egy már feltűnően nagyra nő, többnyire csak ak­kor figyelünk fel az anyajegye­inkre. A legtöbben ekkor is elsősorban hiúságból, s akad­nak, akik sajátkezűleg - ka­parással, lekötéssel, savas ma­ratással - igyekeznek tőlük megszabadulni. A jobbára csak szépséghibaként kezelt, külön­böző típusú anyajegyek között azonban van egy, amely rend­kívül veszélyes lehet. Az úgy­nevezett festékes anyajegyekről van szó. Dr. Schneider Imre professzor, a POTE Bőrgyógyá­szati Klinikájának igazgatója évek óta megkülönböztetett ér­deklődéssel foglalkozik a fes­tékes anyajegyekkel. — Kisebb, vagy nagyobb fes­tékes anyajegy mindenkin fel­lelhető — mondja a professzor. — Ezek sima felszínű, vagy kis­sé kiemelkedő barnás, feketés színű anyajegyek, amelyeken g piheszőrzet gyakran megszapo­rodik. Amíg a sejtjeik szabá­lyosak, amíg nem növekednek, addig nem kell tartani tőlük, ám mihelyt „megmozdulnak", azonnal szakorvoshoz, lehetőleg bőrgyógyászhoz kell fordulni. A festékes anyajegyekből ugyanis melanoma malignum nevű, rosszindulatú daganat indulhat ki. Különösen azokon a helye­ken, - szakáll, bajusz környé­kén, fehérneműk pántjai, nad­rágtartó alatt - amelyek szinte folyamatos irritációnak vannak kitéve. Ritkán, de előfordul, hogv a daganat belső szervekből in­dul ki, s a bőrön mór áttét­ként jelenik meg.- Mennyire gyakori, hogy a festékes anyajegy rosszindulatú daganattá változik?- A statisztika szerint világ­szerte enyhén emelkedik az ilyen esetek száma. A rendel­kezésünkre álló hazai adatok már évekkel ezelőtt azt mutat­ták, hogy évente több mint négyszáz az új megbetegedé­sek száma.- Mi az oka a növekedés­nek?- Egyértelmű magyarázatát nem tudjuk. Sokak szerint a fokozódó napsugárzás okozza.- Milyenek a gyógyulási esélyek?- Ez a fajta rosszindulatú daganat gyorsan áttéteket ad. Ezért hangsúlyozom az időbeni felismerés fontosságát. Műtét­tel, megfelelő utókezeléssel eredményesen tudjuk gyógyí­tani.- Lehet-e valamilyen szem­pont, például az életkor sze­rint, veszélyeztetettségi fokoza­tokat megállapítani?- Életkor alapján a 14 éven aluliaknál rendkívül ritka. Azt tartom fontosnak, hogy a már említett módon folyamatos irri- tóciónak kitett festékes anya­jegyekre figyeljünk. Szakorvosi konzultáció alapján az is el­képzelhető, hogy ezek eltávo­lítását — megelőzésként — ak­kor is ajánlják, ha ezt pilla­natnyilag semmilyen elváltozás nem indokolja. T. É. A BBC busza Pécsett A mindenkori kormánynak nincs beleszólása... Az angol rádió több mint ötven éve közvetít magyar nyelvű adásokat, ám nem tar­tom valószínűnek, hogy olyan reklámkampányba kezdett vol­na bármikor is - egyébként némi okkal —, mint éppen a napokban. A BBC busza teg­nap egész nap és ma délelőtt látogatókkal van teli a pécsi Széchenyi téren. A British Broadcasting Corporation (BBC) késő esti magyar adá­sait szombattól bárki meghall­gathatja a Kossuth-adó URH- sávján 23 órától, 45 percig. Az égőpiros színű, a lon­doni helyi közlekedésből is is­mert, kétszintes buszban pro­pagandaanyagokat és a BBC magyar osztályának munka­társait láthatta a szépszámú érdeklődő. A BBC magyar osztályán egyébként tizenöten dolgoz­nak, közülük egyelőre egy ember tartózkodik Budapes­ten, a többiek a londoni köz­pontban tevékenykednek. Kér­désemre a magyar osztály munkatársai elmondták azt is, hogy nem kívánják megvál­toztatni műsoraik struktúráját most, hogy immár szabódon és lelkiismeret-furdalós nél­kül hallgathatja bárki Magyar- országon is a BBC-t. Indok­ként azt hallhattam, hogy ez a rádió sohasem adott pro­pagandát, létéhez nem volt szüksége semmilyen politikai irányultságra, sőt éppen tár­gyilagosságának és pártatlan­ságának köszönheti népszerű­ségét, és hozzátesszük a prog­ramfüzetből vett mondatot: „a mindenkori kormánynak nincs beleszólása a BBC műsorpo­litikájába . . A BBC busza ma délelőtt még Pécsett fogadja az ér­deklődőket, majd országos körutuk következő állomására, Szegedre utaznak. (bozsik) Rengeteg érdeklődő, tegnaptól a Kossuthon is lógható adás Ilyen még nem volt Pécs belvárosában! A BBC rádió munkatársai valódi londoni emele­tes busszal érkeztek Fotó: Szundi György Szekszárdon közvetlenül szüretelnek Az ötvenes évek óta nem volt olyan kedvetlen, nyomott hangulatú szüret Szekszárdon, mint amilyen az idei szőlőtermés beta­karítására jélilemző. Nagy gondban vámnak azok a gazdáik, akiknek a jégve­rés után alig maradt sző­lőjük a tőikén, de a bő­séggel megáldott terme­lőik sem örvendezhetnek, ugyanis az eladott szőlő­ért csak részletekben, mintegy háromnegyed év alatt kapják meg a pén­züket. Az otthon készített bor­nak ugyancsak gyenge a piaca és sok a teli hordó a szekszárdi történelmi borvidéken. így most a termelőik többsége a sző­lőt ajánlja föl eladásra. A híres borvidék felvá­sárló-feldolgozó gazdája, az Aíiscovim Rt. minden jó minőségű szőlőt átvesz, de egyelőre csak bérfel­dolgozásra, szerződéssel. Ez a megoldás most elő­nyösebb, mert az állam támogatja a bérfeldöígo- zást. A borok tehát az Aliscavin Rt. tárolóiban forrnak meg, aztán majd eldöntheti a termelő, hogy az ott lévő borát elad­ja-e a részvénytársaság­nak, és sokáig vár o pén­zére, vagy hazaviszi e ki­váló nedűt, és maga pró­bál vevőket találni. A szőlő felvásárlási ára Szekszárdon egyébként ha­sonló a tavalyihoz, kilón­ként 10 és 19 forint kö­zött van, fajtától és mi­nőségtől függően. Pénzen vásárolt kötelesség? „Szép szóval oktasd../’ Zajlik a vita a közoktatás­ról. Kulisszákon innen és túl. Az önkormányzatok és az is­kolák viszonyát a kölcsönös zavar jellemzi, és ez a zavar csak fölerősödni látszik, ha a kulcskérdésről, az oktatásnak járó pénzről van szó. Am azért ez a vita sem olyan eszet vésztőén heves vagy sietős. Ilyenné csak ak­kor válik, ha egzisztenciális érdekek — személyesek, intéz­ményiek - sérülnek. Azért vi­ták, tanácskozások is vannak. Legutóbb, most pénteken Budapesten tanácskoztak er­ről az ország jövőjét is meg­határozó kérdésről. Az elő­adók a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium, o Bel­ügyminisztérium és a Főpol­gármesteri Hivatal meghívott előadói voltak. Az egésznapos eszmecseré­nek némi szépséghibája azért akadt. A Baranya Megyei önkormányzat művelődési szakemberei ugyanis elég rossz szájízzel indultak Buda­pestre. Megdöbbenéssel vet­ték tudomásul, hogy csak fe­jenkénti 500 forint befizetése ellenében vehetnek részt egy olyan eseményen, amelyen megítélésük szerint egyébként is kötelességük jelen lenni, s mi több, naprakész informá­ciókat szerezni. Vajon mire kell fizetni az 500 forintokat? Érdeklődésünkre Havasi Já­nos, a művelődési tárca szó­vivője elmondta, hogy nem tud erről az eseményről. Se­gítségével végül is megtud­tuk, hogy az országos tanács­kozás tulajdonképpeni gazdá­ja a Villányi út 11—13. szám alatt nem a minisztérium, hanem a Pest Megyei Autó- közlekedési Tanintézet!- így már jobban érthető, mi szükség lehet az 500 fo­rintos tarifára - fordulok Né­meth Sándorhoz, a tanintézet igazgatójához de mi kész­tette éppen Önöket arra, hogy az eseményt megren­dezzék, amikor az a szakmi­nisztériumok akár napi mun­kájához tartozna? Csak nem az üzlet?- Mi is oktatással, átkép­zéssel foglalkozunk, szüksé­gesnek tartottuk, hogy az ön- kormányzati hatáskör és az iskolák kapcsolatáról tanács­kozást tartsunk, hiszen na­gyon jól érzékelhető a sza­kadás az önkormányzati és az iskolai apparátusok között az információ-áramlásban is. A vezetői szinten megrekedt megbeszéléseknek nincs szak­mai kapcsolatuk az „üzemel­tetéssel." Kétségtelen, hogy számunkra ez üzlet is, amely­hez ezek az 500 forintok is hozzájárulnak, hiszen az elő­adókat, a terembért is fizet­nünk kell itt a Villányi út 11-13. szám alatt, amelyet reményeink szerint kongresz- szusi központtá szeretnénk tenni. Az érdeklődés a számí­tásainkat igazolta, több mint négyszázan jelezték érkezésü­ket. Eljutottunk hát ide is. Az iskolák létét érintő informá­ciókat a megyékbeli szakem­berek megvásárolhatják pénz­ért. Azokat az információkat, amelyekről egyébként is tud­niuk kellene, hiszen minden­napi munkájukhoz tartozik. Pironkodva vagy bosszúsan, de zsebébe is nyúl mindenki, aki ezt kötelességének érzi. Lesznek, akik még meg is kö­szönik. Most már csak az a kérdés, hogy a minisztérium képviselői, akiknek ilyen és ehhez hasonló eszmecserékre ugyancsak munkájukból adó­dóan kellene vállalkozniuk, partnereknek tekintik-e vidéki kollégáikat, tudván, hogy azok ezt a közügyeket szol­gáló információt pénzért vá­sárolják meg? Bóka Róbert Hirdetésfelvétel az Új DN lapokba a FEMA passage DunqntüU napló F+M Kft. Vevőszolgálati Iroda Nyitva: hétfő-péntek 9.00-18.00 Kell-e a ivarosnak a sokmilliós érték? A Vasvári-ház Pécsett, a Kossuth Lajos utcában Fotó: Szundi György Két éve már, hogy Péchy Blanka, a kiváló színésznő és nyelvművelő —, aki olyannyira kötődött Pécshez, hogy művé­szi nevét is a várostól „köl­csönözte” — a pécsi Janus Pannonius Múzeumra hagyta többmilliós értékű vagyona­nak jelentős részét. A hagya­tékban nem csak nagy értékű bútorok, Derkovits- Gulácsy-, Rippl-Rónai- és Lotz Károly által jegyzett festmények, de színháztörténeti relikviák is találhatók. Péchy Blankának egyetlen kikötése volt: a ha­gyatékot Pécsett, a Vasvári­házban (Király utca), két utca­fronti szobában kell elhelyezni. A hagyaték lassan mór két éve, hogy a múzeum raktárában vár a jobb időkre. A probléma ezúttal is úgy­mond adminisztratív jellegű, s bár a színésznő nem tudhatta, tény, akkor is tény — a Vas­vári-ház a városi —, míg a múzeum a megyei önkormány­zat hatáskörébe tartozik. Dr. Vonyó József szerint, aki mint a városi önkormányzat kulturális bizottságának tagja, s mint a Várostörténetr Múze­um osztályvezetője, leginkább tájékozott lehet a kérdésben, a hagyaték sorsa egyelőre bi­zonytalan. Mint megtudtuk, a Vasvári-ház volt tulajdonosa két évvel ezelőtt valóban az önkormányzatra hagyta az épületet, de azzal a kikötéssel, hogy az egyébként valóban értékes polgári enteriőrt ne bontsák meg, hagyják meg az eredeti berendezést. A város vezetésének elképzelése sze­rint ráadásul az épületben átmeneti művészlakásokat is létrehoznának, Így kérdéses, jut-e két szoba a Péchy Blan- ka-féle hagyaték számára? — Szakmai vélemények sze­rint két szoba berendezésére a Péchy-féle hagyatékból nincs is lehetőség — mondta érdek­lődésünkre dr. Vonyó József. — Ha ezt erőltetnénk, talán Péchy Blanka emlékének sem használnánk vele. Bár döntés még nem szü­letett, a kulturális bizottság jelenlegi álláspontja alapján legfeljebb egy szobát „ér” a színésznő hagyatéka. Vélemé­nyük szerint a festmények egy részét más helyeken is kiállít­hatnák — kérdés azonban, hogy Péchy Blanka általános örököse, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége hozzá­járul-e ehhez, avagy ragasz­kodik a színésznő végrendele­tének betű szerinti betartásá­hoz? Nagy József, a MUOSZ or­szágos titkára a héten a mú­zeum vezetőivel éppen e té­mában tárgyalt, s mint la­punknak elmondta, a Szövet­ség mindenképpen azt szeret­né, ha a hagyaték sorsa, a végrendeletet hagyó akarata szerint, méltó módon rende­ződne végre. Amennyiben er­re nincs lehetőség, az Újság- írószövetség, tekintettel a ha­gyaték értékére, megkeresi a módját, hogy a kiállítás akár a fővárosban, akár más helyen a nagyközönség elé kerülhes­sen. Kommentárként csak annyit: talán nem lenne rossz, ha Péchy Blanka hagyatékát még­is csak Pécsett állítanák ki. A múzeumon nem múlik és az Üjságírószövetségen sem. A városi önkormányzat felelőssé­ge az ügyben dönteni. — pauska — vasárnapi 3 . A művésznő hagyatéka

Next

/
Thumbnails
Contents