Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-28 / 266. szám

IO aj Dunántúli napló 1991. szeptember 28., szombat Esküvő a karsztvidéken A menyasszony, Martina Lo- jez 21 éves tanítónő. A vőle­gény, Garat Pucik, 27 éves test­nevelő tanár. Elhatározták, hogy összeházasodnak, de az ő esküvőjük nem mindennapi la­kodalom lesz. Ebben az évben is megtart­ják ugyanis Monrupinoban, a XIII. században épült kis temp­lomban a karsztvidéki lakodal­mat. Ez egy olyan néphagyo­mány, melynek során újjáéled annak a népcsoportnak törté­nelme, tradicionális értéke, mely évszázadok óta lakja a trieszti fennsík bájos településeit. Itt, mint az olasz—szlovén ha­tár mentén mindenütt, szlovén etnikai kisebbség él, amely erő­sen kötődik a földhöz, és félt­ve őrzi kulturális hagyományait. Rupingrande a karsztvidék bortermelő területének közepén található. Nem kell túl sok fan­tázia ahhoz, hogy el tudjuk képzelni: a karsztvidéki esküvő idején patakokban folyhat itt a bor. Ezt a népszokást a trieszti karsztvidéken minden második évben elevenítik fel. A mulatság körülbelül egy hétig tart, és részt vesz benne a környék apraja-nagyja. Ez a különleges rítus szerint megtar­tott esküvő kb. 200 éves ha­gyományra tekint vissza, és a leglátványosabb momentumára szombat este kerül sor, ami­kor is a legények átviszik a lányos házból a menyasszony hozományát a vőlegény há­zához. . Amikor megérkeznek, a vő­legény anyja figyelmesen „meg­szemléli” a hozományt, és szellemes megjegyzéseket tesz a menye rovására. Ezután tovább énekelnek, vi­gadnak egész éjszaka. Már reggel 8 órakor vidám harmo- ni.kaszó figyelmezteti a meghí­vottakat, akik mindnyájan a ha­gyományos népviseletbe öltöz­tek, hogy ideje elindulni a vő­legénnyel együtt a menyasszo­nyért. És a tarka menet végig­vonul az erre az alkalomra me­zei virágokkal és borókaóga'k- kal feldíszített utcákon. A meny­asszonnyal való találkozás per­cei is ünnepi, vidám hangula­tot árasztanak. Minden jelen­lévő osztozik az ifjú pár bol­dogságában. A monrupinoi templom bensőséges környeze­tében a fiatalok, akiknek fi­gyelmét eddig elvonták a vil­logó fényképezőgépek és tv- kamerák, ráébrednek, hogy nem filmszerepet játszanak, hanem valódi főszereplői egy olyan eseménynek, amely csak rájuk tartozik. Martina és Goraz tudják, hogy az ünnepnek vége lesz, de az ő igenjük mindörökre szól. A szertartás végeztével visszamennek a falusi házba, ahol a veliki oce és a veliki mati, azaz a férj szülei boldo­gon fogadják a menyecskét. És a mulatság folytatódik . . . Golfpályák a grófi birtokon Kétezer évvel ezelőtt szelíd dombokon és ritkás erdőkön keresztül vezetett itt, Burgen- landban a nemzetközi forgal­mú római borostyánkőút. Avas­függöny miatt kissé elfelejtő­dött a régiónak ez a szeglete. Gazdasága is háttérbe szorult. A falvakat az elvándorlás súj­totta. Nikitsch az utóbbi 50 év­ben elvesztette lakosságának a felét. Itt, ebben a már-imár re­ményvesztett faluban áll a ha­talmas Zichy-kastély, mely 300 éve van a hírneves grófok bir­tokában. 1945-ben a megszálló orosz csapatok a grófi család nyári rezidenciáját nemibeteg kato­nák kórházává alakították át. Ezután a kastély lakhatatlanná vált. A Zichyek vagyona Ma­gyarországra került, Boldogkő- váraljára, Tokaj közelébe, a családi székhelyre. A nikitschi kastély egykori ALPOK-ADRIA MAGAZIN Az Alpok-Adria Munkaközösség - melynek immár öt észak-olasz, négy osztrák tartomány, valamint Bajorország, Horvátország és Szlovénia mellett Baranya, Györ-Sopron, Somogy, Tolna, Zala és Vas megyék is teljes jogú tagjai - ma már az élet minden területén érezteti létét Európának ebben a történelmileg összeforrt régiójában. A rokoni, turisztikai, kulturális és gazdasági kapcsolatok mellett egyre sokszínűbbek a sajtókapcsolatok is. A közösség tartományi, illetve regionális televíziói immár tizenegyedik éve sugározzák közös műsorukat, az Alpok-Adria Magazint. Lapunk most új sorozatot indít - e televíziós műsorra építve. A televíziós adást követően közreadjuk a tv-riportok szerkesztett szövegét, ezzel is segitve egymás jobb megisme­rését, valamint az elektronikus és nyomtatott sajtó közötti együttműködés erősödését. Mai riportunk szerzői: Maurizio Mervas (RAI Trieszt), Éva Hillinger (ORF Burgenland), Johannes Neumann (ORF Kla­genfurt), Békés Sándor (MTV Pécs) és Jonez Pirs (TV Szlo­vénia. Rovatszerkesztő: Békés Sándor pompáját nem tudták helyreál­lítani a mezőgazdasági üzem szerény bevételeiből. A fiatal gróf változtatni akart ezen. 99 évre bérbe veszi a 220 hektáros birtokot, a méltóság- teljes épületekkel együtt. Egy gigantikus szabadidőközpontot akar létrehozni hotelokkal, golf­pályákkal. Ez nem egyszerűen szentimentalitás, mert ez az egyetlen lehetőség a családi örökség megtartására. Heinrich Zichy:- Megváltoztak a feltételek, egyrészt nehezebbek, másrészt jobbaik lettek. A mezőgazda­ságnál jövedelmezőbb az ide­genforgalom. Muszáj alkalmaz­kodni. Ha valaki nem ezt teszi, és a régi struktúrákhoz ragasz­kodik, nos, annak előbb-utóbb egészen biztosan be kell zárnia a „boltot" .. . Nyitottnak kell tehát lennünk az új gazdasági ágazatok iránt. . . Közel tehát már az idő, ami­kor a nikitschi grófi kastélyban amerikai turisták étkeznek majd a luxuséttermekben, fejedel­mien lakva az ötcsillagos szál­lodákban. Az ápolt erdei utakon lova­sok ügetnek reggelenként, a parkok zöld gyepén pedig a golfozók ütik a labdát. B földsugarak titka Villáspálca, pacsirtaantenna, teleszkóp vagy póluspálca - nos, ezek a különös szerszámok a föld rejtett sugárzása felku­tatásának eszközei, melyek oly sok embert töltenek el féle­lemmel, A klagenfurti Worsch prolesz- szor a titokzatos földsugarak­kal foglalkozik: — Ho az embereket megfe­lelően felvilágosítjuk, megszün­tethető a félelem. Sok ember­rel találkoztam, akik rettegnek a ráktól, de amikor mindent egyértelműen megmagyarázok nekik, és megnyugtatom őket, akkor már nincsenek többé fé­lelmeik . . . Egy konkrét példa Worsch professzor munkájából: Egy hölgynek rettenetes fáj­dalmai voltak, reggelente alig tudott felkelni az ágyból. Worsch professzor egy dupla rákpontot állapított meg, ép­pen az ágya helyén. Halbrainer asszony:- Azért repültünk el délre, mert arra gondoltam, hogy va­lószínűleg jobban leszek. A fér­jemnek kellett a harisnyámat felhúzni, mert én már nem bír­tam. Még a cipőlevétel is el­viselhetetlen volt számomra. Aztán 14 nap múlva hirtelen megszűnt az egész . . . Egy ilyen erősen zavart zó­nán elvonódik az emberi ener­gia. Ezt kimérve, kapjuk az úgy­nevezett reakciótávolságot, amely itt egy fél méterre te­hető. Miután a hölgy próba­képpen egy percig az ágyban feküdt, a reakciótávolság meg­nőtt négy méterre. Sok esetben ezzel magyarázható az ener­giaelégtelenség. Worsch pro­fesszor házában is van egy za­varzóna, amely csantbetegséget válthat ki. Hangsúlyoznunk kell, hogy „kiválthat", mert minden em­ber másképpen reagál a zavar- zónákra. Worsch professzor:- Sajnos, a rákbetegek több­sége ilyen rákpontokon fekszik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenki feltétlenül való­di rákbeteg is lenne. Worsch professzor lemondott jövedelméről, hogy a földsugár­zással kapcsolatos ismereteit rendszerezhesse egy könyvben, összefoglaló tudósítást kíván adni a radiesztéziáról, a nega­tív és pozitív sugárzások tit­kairól. A negatív sugárzások a víz- erekből törnek ki. A zavarokat a törészónák is okozhatják, amelyek jó néhány méter mé­lyen a földben rejlenek. A csa­varodott törzsű vagy csenevész fák mindig biztos jelei az alat­tuk húzódó zavarzónáknak. — Feleségem is hasonló ké­pességek birtokában van, mint én. Folyamatos az összhang köröttünk. Mindenesetre na­gyon jó, hogy együtt tudunk dolgozni. Nekem már egyedül túl sok lenne, mert nagyon so­kan jönnek el hozzám kivizsgá­lást kérve, mint egy orvostól. Én pedig tanáccsal látom el őket panaszaikkal kapcsolat­ban .. . Emil Worsch professzor azt állítja, hogy a templomok gyakran pozitív zónákon állnak. A pozitív sugárzások pontosan a bejáratnál keresztezik egy­mást. A Szűz Mária-jelensé- geknél, mint Lourde-ben, vagy Medjugorje-ben és a szentek csodatévő helyein is, mindenütt geomantikus zónák hálózata mutatható ki. Ezeket az energiagazdag zó­nákat a sugárzós szakértője természetesen, személyes éleié­ben is használja. Dolgozószo­bájában a karosszék pontosan egy pozitív kereszteződési pon­ton áll - és ez hozzájárul élet­energiájának feltöltéséhez . . . Szarvasbögís Somogybán A Dunántúl szelíd dombjait borító erdők minden év szep­temberében csodás hangver­senytermekké alakulnak. Amikor megtörik a Nap ere­je, amikor esténként köd eresz­kedik a patakvölgyek fölé, ami­kor didergősek lesznek a haj­nalok, egyszer csak megszólal­nak az erdők királyi vadjai, a szarvasok. Bőgnek a bikák. Eljött a szarvasnász ideje A bőgés hangszínét, „dalla­mát" nem lehet leírni. Minden szarvasbikának más a hangja, és minden helyszínen és szi­tuációban más az üzenete en­nek az ősi szerenádnak. A Somogy megyei erdőkben általában nagyon intenzív, és időben is elhúzódó a bőgési időszak. Augusztus végétől szeptember végéig harson fel hol itt, hol ott a bőgés - e királyi koncert csúcspontja azonban minden évben szep­tember közepén van. A Somogyi Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság különleges adottságú erdei — a bükkös, tölgyes és ezüsthársas erdők ­rejtik a világhírű magyar gím­szarvasállomány egyik legjelen­tősebb populációját. Amikor megzendül az erdő, megremegnek a vadászok is. Szeptemberben Magyaror­szág a vadászok Mekkája. Kü­lönösen sokan keresik fel a somogyi erdők vadászházait. Szarvast lőni — bőgés idején! Magyarországon, és éppen a csodálatos Somogybán — nos, ez a vadászálmok netovább­ja .. . A bőgő bika hangja 3—4 ki­lométerre is elhallatszik. És akiknek szól, azok értenek is a szóból. Jönnek a tehenek és jönnek a párbajra hívott kon­kurensek is. Hogy ki a méltó „férfi”, az itt, az erdő törvényei szerint a győzelemig vagy a végkimerülésig tartó párviada­lon dől el. Zeng az erdő. Az idei bőqés igazán sok­színű és erőtelies. Sok a szarvas. A Somogyi Erdőgazdaság 85 ezer hektáros vadászterületén 1800 szarvast kell elejteni eb­ben az évben. I szalakóták utolsó repülése Szavci környékén még évek­kel ezelőtt is ezer szalakóta fészkelt. Tavaly csak két fészket észleltek. Az idén már csak egyet. Ez a törékeny madár, amely Kelet-Afrikából érkezik ide, Közép-Európában kihalás előtt áll, világméretekben pe­dig a teljes megsemmisülés fe­nyegeti. A Pesznica és Scsavnica völ­gyében a meglehetősen szab­dalt dombvidék termőtalaját oz erózió lehordta. E földek fel­javítása (amelyek egyébként sohase voltak alkalmasak a gazdálkodásra) a biológiai szempontból gazdag kaszálókat és ligeteket halott, monokultu­rális sztyeppévé változtatta. A völgy most tiszta, és úgy ki van takarítva, mint egy pedáns agglegény nappalija. A völgy 2500 hektárián ma 300 paraszt- gazdaság működik. Ez a hala­dás. De ennek a haladásnak nagy óra van . . . Eltűnnek a madarak. Ritkul az élet. A Szejanci patak völgyében még mindig 90-féle madár fész­kel. De az utóbbi években öt­fajta tűnt el, beleértve a fe- hérkarmú vércsét is. Legalább háromfajtát fenyeget közvetlen kipusztulás. Elvétve akad *már csak egy-két tövisszúró gébics, a nagy sármány is alig ten­gődik. És a szalakóta, ez a töré­keny madár, amelyet az osztrá­kok is szeretnének újra vissza­csalogatni, most vívja utolsó harcát a túlélésért. A melioráció végzetes hely­zetet teremtett a galambnál valamivel kisebb, élénk színű, azúrkék madár számára. A kormány most megszívlel­te a zöldek, az ornitológusok és természetbarátok követelé­sét, és törvénnyel tiltotta meg a további meliorációt. De le­het, hogy má* későn . . . Svájcból, Németországból, Skandináviából már eltűnt ez a gyönyörű madár. Ausztriában még fészkel, és Szlovéniában is él még egy pár. De ki tudja, lehet, hogy a Szejanci patak völgyében is most repül utol­jára . . . Ha a rendőr és a polgár találkozik Hírlik, hogy a rend őrei októbertől valamivel „ke­ményebben" ellenőrzik majd a kötelező gépjár­mű-felelősségbiztosítás be­fizetését. Ez Így van rend­jén. Néhány napunk van még. Aki az esedékes di­jat csekken és postán be­fizette, polgári kötelessé­gét teljesítette. Igen ám, de az átutalási betét­számlák hívei, nem is ke­vesen, kapkodják fejüket. A biztosítók és az OTP-k között bizonyos egyezteté­si, számlavezetési tumul­tus keletkezett, s ez nem is csoda. Hiszen csak a Hungáriánál 1,7 millió ügyfél keletkezett egy csa­pásra - Baranyában kö­zel 75 000 -, s az admi­nisztráció ördögi feladatot jelent. Mind a biztosítók­nál, blind az OTP-nél. A szokás az: akinek át­utalási betétszámlája van, e számlára „kezelés” gya­nánt újabb tételeket ese­ti megbízásokkal vezet­tethet föl. S a kötelező felelősségbiztosítás ilyen külön tétel, amit az OTP nem fogadott. Az ok: vi­tában állnak a biztosítók kai. Állítólag Baranya a kivétel, ahol sikerült át­meneti megoldásokat ta­lálni, s tűzoltó munkaként fölvállalni. A tény öröm­teli, kalapot le. Kedvesen kivételezett helyzetben va­gyunk tehát: megyénk biz­tosítói és megyénk pénz­intézete adaptálható pél­dát adott, s megnyugod­hatnak az átutalási betét számla tulajdonosai. Csupán egy gondjuk maradt: hogyan igazolják a rend őrei előtt — gép­jármű-ellenőrzés okán -, hogy polgári kötelezettsé­güket maradéktalanul tel­jesítették. Ugyanis aki a megbízását az OTP-nek megadta, az októberi „számlakivonattal" kapja kézhez a gépjármű-biztosí­tás igazolását. így jó né­hány napúk - hetük - te­lik el fokozott izgalom­mal, hátha fülön csípik őket, s már előre törhetik a fejüket, hogy milyen szófordulattal és mondat­fűzéssel kezdhetik a rend őre előtti kimagyarázko­dást. Amit az vagy elhisz vagy nem. Ha baranyai rendőr, és maga is átuta­lási betétszámlán futtatja anyagi világát, elhiszi. De a szomszéd megyékben - ahol a biztosítók és az OTP-kézfogás elmaradt —, bizony, lekerül a kereszt­víz az autósról. Mondom: átmeneti gond ez, néhány nap vagy hét gyötrelme. , (Országosan hónapok is beletelhetnek, mire a szűkös kapacitású számítógépek — szoftverek - az egyezkedés után be­fogadják a „számlások" adatait, s a kezelési költ­ségekben megegyeznek a biztosítók és az OTP.) Mert erről van szó végső so­ron: mit kap az OTP azért cserébe, , hogy a biztosí­tók pénzét postázgatja? S bár bennünket, bara­nyaiakat a vita már nem érint, tanácsolom minden átutalási betétszámla-tulaj­donosnak, hogy egy ideig ne menjen át a szomszéd megyékbe autókázni, csak ha a visszaigazolás befu­tott. Addig Gödrénél. Kis- dobszánál, vagy éppen Hidasnál tegye le a ko­csit, s menjen tovább gyalog . . . Kozma Ferenc Szarvasbőgés . .

Next

/
Thumbnails
Contents