Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)
1991-09-23 / 261. szám
o aj Dunántúli napló 1991. szeptember 23., hétfí antibiotikumok a védösejtekböl Amerikai kutatók a fehérje- molekulák egy új csoportját fedettek fel a falósejtékben. Ezek a fehérjemolekuláik kereken harminc aminosaVbói állnak, és a sejtek kis buborékokban tárolják őket. Amikor valamelyik falásejl elnyel egy mikroorganizmust, akkor azt nem csak az eddig ismert gyökök és enzimek, hanem ezek a fehérjemolekulák is megtámadják, melyek kis „lándzsaként" másodpercek alatt átfúrják a mikroorganizmusok burkát és elpusztítják őket. Ez a delenzin elnevezésű fehérje elsősorban az egyszerű és kettős burokkal bíró baktériumok, valamint néhány virus, mint például az AIDS várakozója ellen irányulnak. A kutatók most géntechnológiai úton igyekeznek defen- zineket előállítoni. hogy tanulmányozhassák, alkalmasak-e bizonyos fertőző betegségek kezelésére. Nem kell félni a géntechnikától! Japánban és az Egyesült Államokban a géntechnikái egyre kevésbé tekintik különlegességnek, és mára a sok modern technológia egyikévé vált. A géntechnikai termékeket sem tekintik többé eredetük miatt már eleve veszélyeseknek, hanem o termék tulajdonságai döntik el veszélyességének mértékét. Ennek következtében a géntechnikai- lag manipulált organizmusokkal kapcsolatos biztonsági előírásokat is jelentősen enyhítették. Jellemző, hogy a hivatalos szóhasználatban gén technikailag megváltoztatott organizmusok helyett megváltoztatott öröklött tulajdonságú organizmusokról beszélnek. Ez kifejezésre juttatja, hogy a génmanipulációt az élőlények tulajdonságai megváltoztatásának csak egy újabb módszereként tartják számon a klasszikus módszerek — például a tenyésztés - mellett. A géntech- ni'kailag megváltoztatott állatok, növények és mikroorganizmusok szabadföldi alkalmazásának szabályait is enyhítették. Perspektíva nélkül Idősebb korban többen követnek el öngyilkosságot - ez derül ki abból a Bonnban közzétett felmérésből, amelyet a családügyi minisztérium megbízásából készítettek. A felmérés adatai szerint főleg 70 év fölötti férfiak követnek el a lakossághoz vi szonyított arányukban nagyobb szómban öngyilkosságot. Ennek többnyire nem egyetlen oka van, hanem több, egymást erősítő indoka is. Ezek köré tartozik — a szakértők szerint — a magány, a társadalmi elszigeteltség, a há- zcstárs vagy élettárs elvesztése, de ugyanígy családon vagy házasságon belüli konfliktusok is. A felmérés következtetéseinek ismeretében Hannelore Rönsch családügyi miniszter felszólította o társadalmat, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet fordítson az idősekre. Mint mondotta, mindenkinek kötelessége, hogy o mago környezetében, azoknak is vázoljon fel perspektívákat, akik feleslegesnek érzik magukat és ezért visszahúzódnak. (DPA) Egyetemi szinti! täuoktata« Három év múlva műholdas rádiózás Magyar program Európa minden országába Gasztronómiai kalandozások Bizáncból jött a rántott hús Egyhónapos angliai tartózkodásom során volt szerencsém kint dolgozó magyarokkal is találkozni. így például G. Ildikóval, aki több mint egy éve tudományos munkatárs Manchesterben, az Európai Média Intézetben. A Pécsett jogi diplomát szerzett honfitársunk elmondta, hogy intézetük (angol nevén: European Institute for the Media) éppen Budapesten rendezi legközelebbi tanácskozását. A Magyar Rádió Márvány- termében szeptember 23—24- én zajló, „A rádiózás és o televíziózás politikai tartalma" című vitafórumra a Cseh- és Szlovák Köztársaságból. Lengyelországból és természetesen Magyarországról érkeznek rádiós- és televíziós szakem- Dere'k, politikusok, hogy o fórum során tapasztalatot cse. -éljenek nyugati kollégáikkal és o már évtizedek óta demokratikus berendezésű országok politikusaival. A tanácskozáson többek között szc esik a tv, a rádió választási küzdelmek során betöltött szerepéről, a politikoi hirdetésekről és a parlamenti közvetítésekről is. „Channel e" A magyar kutató tolmácsolásával lehetővé vált, hogy rövid interjút készítsek Philip Crookessel, az intézet új-zé- landi igazgató-helyettesével.- Az Európai Kulturális Alapítvány intézményhálózatához kapcsolódó Európai Médio Intézetet 1983-ban alap itatták elsősorban azzal a céllal, hogy közelebb kerülhessenek egymáshoz a rádió, a televízió és az Írott sajtó területén dolgozó szakemberek. Az intézel nevéhez kötődik az Európai Televíziós- és Filmfórum 1988 as megalakítása, mely évente tart plenáris üléseket másmás európai városokban, alkalmat nyújtva a közszolgálati és kereskedelmi televíziózás területén dolgozó keleti és nyugati szakemberek eszmecseréjére. Az éppen folyamatban lévő munkáikról Philip Crookes elmondotta: — A „Channel e" elnevezésű műholdas oktatócsatornáink német, angol és francia nyelven jelenleg Európa 21 nyelv- területéről szerzi be műsorait. Szeretnénk ezt egy teljesen nyílt oktatócsatornává fejleszteni és egész Európában foghatóvá tenni. A „Channel e“-nek döntő szerepe lehet a „Távoktatási Centrum" ötletének megvalósításában is, mely egyetemi színvonalú és rangú oktatást nyújtana több európai felsőoktatási intéz mény közreműködésével. A „televíziós-levelező" hallgatók természetesen vizsgákat is tennének, és tanulmányaik végeztével a nappali tagozatos hallgatókéval azonos rangúnak elismert diplomához jut- natnának. A Távoktatási Cent rum' szervezése még legalább egy évet vesz igénybe. Elaprózódás- Magyarország mennyire esik az intézmény „érdeklődési körébe"?- Számos kutatásunk kapcsolódik Magyarországhoz ugyanúgy, mint a többi kelet- európai országhoz. Legutóbbi kiadványunkban például magyar szerzők tanulmánya is megjelent „Külföldi tökebefek tetések a magyar támegkom muni'kációban" címmel. Egy folyamatban lévő kutatási mun kánkban éppen a multimédia koncentráció kérdéseivel foglalkozunk.- Önök foglalkoznak a rá diózás és televíziózás jövőjével is . . .- A „Radio—2000" című munkában többek között arra a következtetésre jutottunk, hogy a mind több rádióscsatorna megjelenése az elmúlt két évtizedben örvendetes volt, ám a további elaprózódás, a speciális műsorokat sugárzó adók számának szaporodása már azzal a veszéllyel járhat, hogy egyre kevesebb pénzük lesz a csöppnyi stúdióknak a színvonalas műsorok készítésére. Három év múlva egyébként várható a műholdas rádiózás gyakorlati megvalósu lása. elterjesztése is. Akkor tál például megvalósítható lesz, hogy egy központi stú dióból ugyanaz a magyar nyelvű program, ugyanaz a műsor eljusson Európa valamennyi országába, magyarok lakta településére. További előny (s ez már kifejezetten ooiitikai vonatkozású), hogy a műholdas rádióadást nem lenét zavarni. 3ön a HDTV?- Merre tart a televíziózás?- Ez most meglehetősen nagy dilemmát jelent a televíziókészülékek gyártói és a orogramkészítők számára is Kérdés ugyanis, hogy elterjednek-e majd^ a nagyképfelbontású (úgynevezett HDTV) televíziós technikák, vagy ezt a épcsőfokot egyszerűen kikerüli, a technikai fejlesztés, c tömegméretű gyakorlati elterjesztés. Mindennek komoly gazdasági és ezzel együtt politikai vonatkozásai vannak. Ne künk most azt kell vizsgálni, nogy várhatóan miként is néz <i a televíziózás a jövőben. Még mindig egy lapos képet sugároznak a nézőknek egy üvegdobozból, vagy netán mát térhatású,' háromdimenziós képet élvezhetnek azok, akik az új technikát meg tudják fizetni. Ez lenne ugyanis a forradalmi jellegű változás a televíziózásban.- Mennyibe kerülne egy nagy képlelbontásu készülék?- A jelenlegi számítások szerint mintegy 3000 angol fontba. (Ez közel 400 ezer ;orint — a szerk.) De talán nem is a technikai színvonal •ohamos fejlődését tartják legfontosabbnak a fogyasztók, nanem a műsorok színvonalának emelését. Ugyanis, ha majdnem minden csatorna gyenge színvonalú programokat nyújt, akkor hiába válogathatok én a 28 gyenge műsor között. Megjegyzem: nem is volt rossz szokás a magyaroknál a #hétfői adásszüneti nap. Akkor legalább tudtak az emberek egymással is foglalkozni, tévézés helyett volt egy kis idejük beszélgetni. Balog Nándor Melyek ön szerint a legtipikusabb magyar ételek? Valószínűleg sokan a töltött káposztára szavaznak, másak a rántott húst említenék, hiszen az a legnépszerűbb. Vagy o jó szaftos pörkölt, a lecsó, a töltött paprika? A kiadós ebéd méltó befejezése pedig a rétes lehetne! Nos, tisztelt Olvasó, sem a fenti étkek, sem a töltött paprika, a palacsinta, a tésztafélék nem a magyar konyha találmányai, többnyire arab eredetűek Nem véletlenül találjuk ismerősnek és ízletesnek az ételek nagy részét, ha egy kicsit keletebbre, vagy délebbre utazunk. A szerb konyha például igencsak „magyarosnak" tűnik, pedig csupán arról van szó, hogy még jobbon megőrizte az arab hagyományokat. Az arab konyha felséges izei meghódították az Oszmán Birodalom népeit is, Így hozzánk már török közvetítéssel került 150 éves kényszerű együttlétümk alatt. A bizánci rántott hús receptjét például a mórok vitték magukkal spanyolországi hódításaik alkalmával, onnan került Milánóba, majd Becsbe a nagyszerű találmány. És milyen igazságtalan a sors, a legutolsó feltalálási helyről nevezték el, az egész világon bécsi szeletként kedvelik. A meghonosodás során természetesen változnak az ízek, az ottani éghajlathoz, nyersanyagokhoz, szokásokhoz idomul. Így például elég furcsának találnánk az Iránban rendelt töltött káposztát, mely a megtévesztésig hasonlít a mienkéhez - csak éppen mazsolával készül. Ugyancsak édeskés fűszereket, fahéjat, szegfűborsot, mazsolát használnak az egyébként sósabb. fűszeresebb hústöltelékekhez a Közel-Keleten a töltött paprika, a tök vagy padlizsán készítésekor. Minden iz intenzívebb, a sós ételek erősen fűszerezettek, az édesek émelyítően édesek. Mindezt a me eg éghajlat indokolja: az erős fűszerezéssel segítik, gyorsítják az emésztést. A nálunk megszokott rétesek nem gyümölccsel készülnek, hanem csonthéjasokkal, mandulával, dióval, pisztáciával és sütés után, hidegen, méznél is édesebb sziruppal öntik le, így áll el a legtovább a tikkasztó hőségben. Ne legyen azonban kisebbségi érzésünk, nemcsak kaptunk, adtunk is különlegességeket a világ ínyenceinek, a Dobos-tortától kezdve az Üj- házy tyúkhúslevesen át az Esterházy rostélyosig, hogy az „ungarische Gulasoh"-:ról, illetve a „Hungarian Goulash"- ról ne is beszéljünk, ami azonban sem a gulyáshoz, sem a pörkölthöz nem is hasonlit... Piros Christa (Ferenczy Europress) Versenyfutás a; örökmozgó energiáért Az angliai Oxfordshire-ben fut versenyt Európa Amerikával az örökmozgó energiáért. A fúziós energia előállításán fáradozó Joint European Torus Team (Európai Torus Munkacsapat) új kísérletre készül az Oxfordshire-« Culihbim- ben. Deuterium helyett triciu- mot akarnak feffűteni 100 millió fokra, s remélik, hogy Így az amerikaiaknál hamarabb jutnak el az egyensúlyi állapothoz, melyben a fúziós reaktor legalább annyi energiát termei, mint amennyit fogyaszt. Gyors kislexikon: o jelenlegi atomerőművekben uránizotópok hasadása közben szabadul fel energia. Ehhez a természetben véges mennyiségben található uránércet dúsítani kell. Az elképzelt fúziós reaktorban hidrogén izotópok egyesülnének héliummá, hasonlóan ahhoz, ami a Napban történik. A szükséges hidrogén izotópok korlátlanul nyerhetők ki vizből, így tehát ez végtelen energiaforrás lenne, ho - mint tervezik - a jövő évszázad közepére sikerülne megteremteni a kereskedelmileg is használható fúziós reaktort. A megoldandó problémák azonban egyelőre ugyancsák végtelennek látszanak: ilyen mindenekelőtt a 100 millió fokos hőmérséklet és a kelte nyomás előállítása, hogy 02 atomok elérjék az egyesülés hez szükséges plazmaállapo tót - anélkül, hogy kiszabó dúlnának a szerkezetből. Föl di anyagból azonban olyar tartályt nem lehet készíteni amely ekkora hőmérsékletet és nyomást elbírna. Ezért az izze hidrogén ízotóphalmazt - o plazmát - mágneses mezőkkel akarják egybetartani és lebegtetni a reaktorban. A torusalakú reaktor, az úgynevezett takarnak terve, csakúgy, mint az amerikai és a szovjet kísérletekben, Szahorov szovjet professzor ötvenes évek elején kidolgozott elvi vázlatán alapul. Ha sikerül fenntartani a 10C millió fokos hőmérsékletet és a nyomást, akkor a reaktorban elvileg több energia termelődnék, mint amennyi a fenntartásához kell, sőt, a folyamat — természetesen az üzemanyag pótlásával — önfenntartóvá válik. Fél kilányi hidrogénatom annyi energiát termelne, mint 4-5 millió liter olaj. Egyelőre azonban a kutatók már annak is örülnélek, ha sikerülne megközelíteni, vagy legalább a másod jerc törtrészéig fenntartani c szükséges hőmérsékletet. Eddig a hidrogén egyik nem sugárzó izotópjával, a deutériummal kísérleteztek. A cul- hami reaktorban azonban hamarosan megpróbálkoznak egy másik hidrogén izotóp, a radioaktív trief um és a deuterium egyesítésével, mert így — vélik — viszonylag kisebb, persze meg mindig 100 millió fokhoz közeli hőmérsékletre lenne szükség. Ettől várják legalább az energiaegyensúlyi állapot megteremtését, egyelőre ugyan, csak nagyon rövid időre. Az Angliában dolgozó európai kutatók szerint, ha a brit kormány megadja az engedélyt a radioaktiv tri ci urn ma való kísérletezésre, akkoi előbbre, fognak tartani, mint amerikai kollégáik, akik a Princeton Egyetemen épített takarnak fusion test redetoron (takarnak fúziós kísérleti reaktor) dolgoznak hasonló gondokkal küszködve. Bárki győz is azonban a mostani versenyben, az bizonyos: az örökmozgó energiára még legalább fél évszázadot várni kell. Mészáros György Pécsi tisványbarátok Köre Az elmúlt héten o Babits Mihály Gimnáziumban „hivatalos” keretek között ismét megalakult a pécsi, baranyai ásványbarátok köre. Megszervezését a Pécs-baranyai Tudományos Ismeretterjesztő Társulat földtudományi szakosztálya karolta fel. Havonta egyszer nyitott találkozókra kerül sor, ahová pedagógusok, geológusok, diákok, „szakmabeliek" mellett mindenkit várnak. A társaság számára a Babits Mihály Gimnázium ad helyet. Tagdíj nincs, az előadások, bemutatók mindenki számára ingyenesek. Az alakuló ülésen megjelent 12 résztvevő elnökévé dr. Litkey Józsefet, az iskola igazgatóját, titkárának pedig Horváth Endre nyugdíjas geológust választotta. Lehetséges, hogy a gusztusos töltött káposzta sem eredeti mo- gyar étel .. .
