Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-23 / 261. szám

1991. szeptember 23., hétfő aj Dunantüii napló 7 Suzuki: Fejlett háttéripart! Az esztergomi Suzuiki-beru- házás helyzete nem ad okot aggodalomra, viszont a Ma­gyarországon gyártandó Suzuki- alkatrészekkel egyelőre van­nak problémák — összegezte magyarországi látogatásának tapasztalatait Suzuki Osamu, a Suzuki Motor Corporation elnöke. A japán autógyóros tárgyalt a közlekedési és hír­közlési, a munkaügyi, az ipari, továbbá a külgazdasági tárca vezetőivel, megtekintette a Vegyépszer Rt. fővállalkozá­sában épülő esztergomi be­ruházást, és kedden utazott el Budapestről. Lepsényi István, a Magyar Suzuki Rt. elnök-vezérigazga­tója az MTI munkatársának elmondta, hogy Suzuki úr elé­gedett volt az Esztergomban látottakkal, a tárgyalások köz­ponti témája mindenütt az volt: hogyan lehetne verseny­képesebbé tenni a magyar be­szállítók termékeit. Az elképzelések szeriint mái a gyártás kezdeti szakaszá­ban 50 százalék lesz a ma­gyar beszállítások értéke, sok termák minőségével és főként árával azonban nincsenek megelégedve a japánok. A leendő beszállítóknak növel­niük kell erőfeszítéseiket, de a tárgyalásokon Suzuki Osa­mu felvetette: a kormány is segítse összehangolt politiká­jával a nemzetközi piacon ver­senyképes autóalkatrészek nagy tömegű előállítását. A háttéripar támogatására az Ipari és Kereskedelmi Minisz­tériumban, valamint a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában, Kádár Béla miniszterrel folytatott megbe­szélésen is ígéretet kapott. Suzuki Osamu hangsúlyozta: azért van szükség például va­lamilyen kedvező hitelkonstruk­cióra, vagy az alkatrészgyártó­gépek vámmentes behozatalá­nak. engedélyezésére. mert e feltételek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a magyar autó­gyártás háttéripara kialakul­jon és fejlődésnek induljon. Ami a Suzuki céget illeti — természetes törekvés, hogy minden eszközzel igyekszik le­faragni a költségeket, hiszen Európában versenyképes autót kíván gyártani Magyarorszá­gon. Jelenleg egyébként mintegy 600-féle alkatrész magyaror­szági gyártására látnak lehe­tőséget a szakemberek, közü­lük mintegy száz speciális ter­mék, amelynek előállításához jopán technológiai segítségre van szükség. A vállalatközi tárgyalások megkezdődtek, s a Magyar Suzuki Rt. eddig 21 hazai céggel irt alá alkatrész- beszállítási keretszerződést. fi jő minőség eladható Hatalmasak az idei szölöfürtök, és nagyon sok van belőlük Fotó: Läufer László A szőlősgazdák bizakodnak Itt a szüret ideje. A ter­més jónak ígérkezik. A szőlős­gazdák feje éppen ezért fáj. Mit csináljanak a többlettel, kinek adják el? A baranyai szőlészek nem kommersz bo­rokat kínálnak, állják a ver­senyt a nyugat-európai és a világpiacon. A villánykövesdi pincesoron már készülődnek a szüretre. Bredl József szüretelokádat súrol a présházában. — Mindenkinek megvannak a törzsvevői, akinek a borát eladja. Az enyémet Bada­csonyba, Fonyódra viszik. Eb­ben az évben is legalább 60 hektó borom lesz, de már megvan, hogy ki veszi meg. Szinte minden második prés­házban dolgoznak. Hordót mosnak, a prést készítik elő. Többen csak annyi szőlőt műveinek, amennyi a család­nak elég. Mások saját borki­mérést nyitottak. Egy idős asszony szerint - aki szintén a pincéjét rendezi - fura ez a mai gazdaság, hiszen meg­termeltünk mindent, van min­denünk, de mégis éhen ha­lunk, mert semminek nincs ára. Sertést, szarvasmarhát nem érdemes tartani, mert alacsony áron veszik át. Csir­kével is egyre kevesebben foglalkoznak. Most a szőlőn a sor. Polgár Zoltán magánterme­lő, a siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz szőlészeti szak­csoportjának vezetője. Feldol­gozó üzeme és termelői po- harazója van Villánykövesden. — Nincs értékesítési gon­dom. Néha úgy tűnik, hogy kevés is a borom. Megvannak az állandó vevőim. Külföldre egyelőre nem kívánok elad­ni, mert nem tudok annyi mi­Badacsonyban isszák a villánykövesdi bort nőségi bort termelni, hogy an­nak a belföldi megrendelőim ne lótnáik a kárát. Állandóan korszerűsítem a feldolgozó üzemet, hogy minél jobb mi­nőségű bor kerüljön ki a pin­cémből. A siklósi szakcsoport tag­jai viszont nagy gondban van­nak. Annak idején sokan 'kö­zülük azért vágtak bele a szőlőtermesztésbe, hogy ki­egészítsék a jövedelmüket. A kombinátnak szüksége volt a szőlőre, az embereknek a pénzre. Saját tőkéjük nem volt, ezért OTP-kölcsönt vettek fel. A hiteleket ettől az évtől kezdve kell visszafizetniük. A kérdés csak az, hogy miből. A szőlő felvásárlása megkez­dődött, de pénz csak már­ciustól Ígérnek. Azok a ma gántermelők is értékesítési gondokkal küszködnek most, akik csak egy részét dolgoz ták fel termésüknek, a töb bit meg évek óta leadták Tőlük nem veszik át, kényte lenek maguk eladni. A kör­nyező falvakban szinte minden ház előtt tábla hirdeti: Bor­szőlő eladó. — A jelenlegi helyzetből egyetlen kiút a minőségi bor­termelés — folytatja Polgár Zoltán —, amit a nagyüzemek nehezen tudnak megvalósító ni. A Villány környéki szőlős­gazdák helyzete nem annyira reménytelen, mint az alföldie­ké. Ez nagy hagyományokkal rendelkező borvidék. Éghajlata miatt az itt termesztett sző lőből készült borok felveszik a versenyt a francia borokkal is Ha megindul a piac, ezeket a borokat keresni fogják, el­adhatók lesznek Nyugaton is. Az egyéni vállalkozókat a kül­földi üzletemberek rendszere­sen felkeresik. Nálam is jár­tak hollandok, dánok, oszt­rákok. A külföldiek az érett, palackozott borokat keresik. A borászkodásban nagyok a le­hetőségek. A magyar bor és szőlőtermesztés sorsát a piac­ra kellene bízni. A jövő út­ja az lesz, ha több gazda összeáll és együtt dolgozza fel a szőlőt, saját borkimérést nyitnak, ahol a vevő a ter­melőtől és az eredeti termő­helyen veheti meg a bort. Pécsett, a Murom-dűlői ön­álló magán termelőszövetke­zet tagjai is gondban vannak. A szőlő egy részét el tudják adni, mert már kialakult a vevőkörük, de sok a felesleg is, amit áron alul nem kí­vánnak értékesíteni. Egy éve működnek, mint szőlőtermesz­téssel foglalkozó magán ter­melőszövetkezet. Előtte a Pan- r.onvinhez, később a Pannónia Áfészhez tartoztak. A szőlőte­lepítéséhez annak idején a 80 szőlősgazda egyenként 23 ezer forint vissza nem téríten­dő állami támogatást kapott. A szajki Béke Termelőszö­vetkezet ebben az évben elő­ször hirdetett „Szedd és vidd" szőlő eladási akciót. Talán Így nem marad a tőkén a szőlője. Sz. K. A magyar gazdaság külföldi szemmel Kisebb fajta csodák Csehszlovákiában, Magyar- országon, Lengyelországban, Romániában elhalványult a gyors piacgazdasági átmenet reménye, növekszik a csaló­dás és a keserűség - irta pénteken a The Economist brit gazdasági hetilap a kelet­európai országokról készített 17 oldalas összefoglaló elem­zésében. A térség minden hivatalos személye egyetért abban, hogy tulajdonosok nélkül a piac so­ha sem fog rendesen működ­ni, a gazdaság nem fog nö­vekedni, még sincs jele nagy privatizációnak - írta a The Economist. A felmérés Kelet-Európábán járt szervezője, David Mona- sian Magyarországról ezt írta: „Magyarországon, mely a kommunisták alatt is mindig élen járó reformer volt, már létezett magángazdaság, kez­detleges tőzsde, állami keres­kedelmi bankrendszer akkor is, omikor a kommunisták 1989- ben megbuktak. A magángazdaság körülbe­lül a GDP egyharmadát ad­ja. A legtöbb árat felszaba­dították. Magyarország több külföldi beruházást vonzott (körülbelül 1 milliárd dollárt), mint bármelyik más kelet- európai ország. De egyszer­smind Magyarországnak van a legtöbb adóssága. A pénz az üzlet számára nagyrészt konvertibilis, de az egyének­nek nem, habár a korlátozá­sokat alig érvényesítik. A ke­reskedelmi akadályokat csök­kentették, de a hazai terme­léssel versenyző egyes inport- cikkek vámja még magas. A privatizáció lassú, és a kor­mány megosztott a továbblé­pés kérdésében.” A The Economist elismeri, hogy a kelet-európai orszá­gok már kisebbfajta csodákat műveltek. Például Magyaror­szág tavaly 26 százalékkal nö­velte OECD-exportját. Azt sem tagadja, hogy a feladat el­képesztően nagy. A körülmények ismét kedveznek a befektetésnek A körülmények ismét ked­veznek a magyarországi be­fektetéseknek — vélte Sir Ro­bert Wade-Gery, a Barclays de Zoete Wedd (BZW)' vezér- igazgatója az MTI-nek adott nyilatkozatában. A BZW befektetési ágaza­ta a Barclays Banknak, amely Nagy-Britannia legnagyobb és a világ hetedik bankháza. Ta­valy közreműködött az állami vagyonügynökség politikájá­nak kidolgozásában, most pe­dig a múlt héten „középdön­tőbe" érkezett Centrum-priva­tizálás tanácsadója.- A szovjet fordulatok nem riasztják el a befektetőket, el­lenkezőleg Másfél éve szinte minden napra várták a puccs­kísérletet. Most, hogy végre bekövetkezett és kudarcba ful­ladt, súlyos árnyék vonult el Kelet-Európa fölül — mondta a brit bankvezér. — A jugoszláv válság némi óvatosságra int ugyan, de érezhető hatása üzleti szem­pontból nem lesz. A komoly befektetők gyakorlatilag kizárt­nak tartják, hogy a polgár- háború, vagy a harci cselek­mények átcsaphatnak Magyar- országra — folytatta Sir Ro­bert Wade-Gery, és hozzá­tette: a pénzügyi világ meg­győződése, hogy az EK-társu- lási szerződések ügye legföl­jebb átmeneti buktatóba ütkö­zött. Mindenki tudja a Közös Piacban, a franciák is, hogy ezeket az egyezményeket meg kell kötni. Néhány hét után kompromisszum születik. A befektetők kedvét befo­lyásoló külső tényezők után a belsőkre térve, a BZW vezér- igazgatója elmondta: Magyar- országot a nyugati tőiké élen­járónak tartja Kelet-Európá- ban a jogi keretek és a mű­ködő piacgazdaság megte­remtésében. A befektetők fi­gyelmét az sem kerüli el, hogy egyelőre csak Magyar- országon működnek tiszta pro­filú pártok. Ez a szabad vá­lasztásokon kívül és felül a politikai demokrácia szilárdsá­gának és érettségének jele a tőketulajdonosok szemében — mondta az MTI-nek Sir Ro­bert Wade-Gery, a Barclays de Zoete Wedd vezérigazga­tója. Magyar élelmiszer a Szovjetuniónak A Sámson Holding és a New Bank Management nevű magyar üzleti csoportosulás a múlt héten újabb öt — ösz- szesen 550 millió dollár ér­tékű — keretszerződést irt alá Gazdasági jelzőszámok januártól júliusig A Központi Statisztikai Hi­vatal adatai szerint az év el­ső hét hónapjában az anyagi ágak teljesítménye jóval ki­sebb volt, mint egy évvel ko­rábban. Az ipari termelés az 50 főnél többet foglalkoztató szervezeteknél hét hónap alatt 16,8 százalékkal csökkent. Azoknak a vállalatoknak, vál­lalkozásoknak a teljesítménye, amelyek 50 embernél keveseb­bet foglalkoztatnak, a vissza­esést csak körülbelül 2 száza­lékkal mérsékelte. A közlekedési vállalatok árutonna-kilométer teljesítmé­nye hét hónap alatt 35 szá­zalékkal mérséklődött. A tá­volsági személyszállításban 11 százalékkal, a helyi személy- szállításban pedig 7 százalék­kal kevesebb volt o teljesített utaskilométer, mint egy évvel korábban. A mezőgazdasági üzemek 75 milliárd forintos behozatali többlet teljesítménye is apadt: a szarvasmarha-állomány 55 ezerrel - azaz 3,4 százalék­kal -, a sertésállomány 885 ezerrel - azaz 10 százalék­kal — kevesebb volt július vé­gén, mint a múlt év azonos időszakában. A kalászos ga­bonafélék termésmennyisége 7,8 millió tonnát tett ki, ami mindössze fél százalékkal ke­vesebb, mint a múlt évben. Az első hét hónapban az élő­állatok és az állati termékek értékesítése 16 százalékkal, a kertészeti termékeké 56 szá­zalékkal maradt el a tavalyi hasonlótól. A foglalkoztatottság a ter­melés alakulásához igazodott: a nagyobb szervezeteknél je­lentős csökkenés, a kisebbek­nél számottevő növekedés volt megfigyelhető, ám ez összes­ségében tekintélyes létszám- csökkenést „eredményezett" Az iparban például az 50 fő­nél többet foglalkoztató szer­vezetek létszáma az első fél­évben 11,8 százalékkal, vala mennyi ipari szervezet foglal­koztatottjainak száma 8,5 szá­zalékkal volt kevesebb, mint a múlt évben. Idén az első félév átlagában az anyagi ágakban az 50 főnél . többet foglalkoztató szervezetek lét­száma 422 ezer alkalmazot­tal, vagyis 14,6 százalékkal csökkent. Bár egy részük nyug­díjba vonult, más részük a kisszervezeteknél talált mun­kára, sokan közülük munka nélkül maradtak. A nyilvántartott munkanél­küliek száma július végén 217 ezer volt, ez a múlt év vége óta 137 ezres növekedést je­lent. A lakosság pénzbevétele ja­nuár-júliusban 21 százalék kai volt több, mint a múlt év első hét hónapjában, ez a növekedés azonban jóval ki­sebb, mint a fogyasztói árak emelkedése, amelyet 36 száza­lékban állapított meg a KSH. A vásárlóerő csökkené­se, a munkanélküliség gyors terjedése, a Magyarországra irányuló bevásárló turizmus visszaesése és egyéb tényezők hatására a kiskereskedelmi eladások mennyisége 21 szá­zalékkal csökkent a tavaly ja­nuár-júliusi szinthez képest. A külkereskedelmi forga­lomban a konvertibilis elszá­molású behozatal és kivitel nagymértékben emelkedett, egyrészt a hagyományosan konvertibilis elszámolású part­nerekkel lebonyolított forga­lom bővülése miatt, másrészt azért, mert a korábbi rubel- elszámolású forgalom túlnyo­mó része idén konvertibilis el­számolásúvá vált. Ugyanakkor a rubelelszámolású forgalom a tavaly ilyenkori töredékére csökkent. összességében az első héthavi export 5-6 szá­zalékkal kevesebb, az import 2-3 százalékkal több lett, mint a tavaly január-júliusi. Ebből, valamint a konvertibilis elszá­molásra való áttérés kapcsán keletkező nagymértékű csere­arány-veszteségből nagy ösz- szegű — 75 milliárd forintos - behozatali többlet alakult ki — állapítja meg a KSH fel ­magyar élelmiszer szállításáról o Szovjetuniónak. — Ezt Balázs András, a Sámson Holding tulajdonosa közölte az MTI-nek adott nyi­latkozatában. A mostani tár­gyalások során pontosították azt az előszerződést is, ame­lyet a magyar csoport képvi­selői még augusztusban kö­töttek oroszországi partnerek­kel. Ennek keretében rövide­sen magyar konzervek, fa­gyasztott húsárú és gabona érkezik Oroszországba. A vál­lalkozás kész bevonni más magyar vállalatokat a szállí­tásokba. Újszerű megoldása a most kötött szerződéseknek az in­gatlanban nyújtott garancia. Az oroszországi partner egyes ügyletekben ingatlanok bérlet ti jogának 25 évre szóló át­adásával biztosít fedezetet. A szerződések egyben kimond­ják, hogy amint megindult az ingatlanprivatizáció, a ma- gyár csoportnak az érintett in­gatlanokra elővásárlási lehe­tőséget biztosítanak. Ennek il­lusztrálására. Balázs András megemlítette, hogy például Le- nrngrádban szállodai szobák bérleti joga fejében szállíta­nak élelmiszert. Szavoi szerint ezekre az ingatlanokra már nyugati bankgaranciát lehet kapni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents