Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)
1991-09-17 / 255. szám
1991. szeptember 17., kedd aj Dunántúli napló 7 Csupán menekültügy? Menekültek Erdélyből, menekülték Horvátországból, menekültek a Szovjetunióból jönnek, várhatók, ittmaradnok ... Kik is ők valójában? Jogcím nélkül Hivatalos értelemben azokat nevezzük menekülteknek, akiket hazájukban faji, vallási, nyelvi vagy politikai okokból személyükben üldöznék, és ezért egy másik állam területén kérnek •menedékjogot. Hazájukba többet nem tudnak vagy nem akarnak visszatérni. Kevesebb mint háromezer ember van Magyarországon, aki ezzel a státusszal bir. Mégis kik azok o tízezrek, akiket menekültéknek nevezünk? Vannak, akik menekülők, akiket, jelen esetben például polgárháborús körülmények kényszerítettek hazájuk elhagyására. Túlnyomó többségük ózonban mielőbb visszakészül otthonába. Nemzetközi szerződések és humanitárius megfontolások is arra késztetnek bennünket, hogy a menekülőket befogadjuk és ellássuk. Vannak azután olyanok is Magyarországon, akik a környezetükben dúló politikai légkör elől jötték el, vagy anyagi jobblét reményében indultak útnak. Gazdasági menekültek? A magyar jogrendszerben nem szerepelnek ezek a kategóriák. Nem szól a törvény arról, mit lehet tenni ezekkel az emberekkel. Mit tudunk biztosítani nekik, mi az, amit már nem tud elviselni a magyar gazdaság és a lakosság? Hazánkban egyéb okokból is tartózkodnak külföldiek: jönnek hazatelepülök és bevándorlók is. Végül nem feledkezhetünk meg azokról, akik egyszerűen ittleleitették magukat, s minden jogcím nélkül tartózkodnak Magyarországon. Az ő ittlétük a legaggasztóbb. A mai jogi szabályozás nem nyújt fogódzót arro nézve, vajon mit lehet tenni ezzel o többszázezer emberrel. A migrációs csoportok jogi helyzete 80-90 százalékban rendezetlen. Ez azt ielenti, hogy ma szinte bárki beléphet és itt maradhat hazánkban, az ország elhagyására azonban senki sem kötelezhető. A menekültek ellátása pedig csupán emberbaráti szeretetből folyik. A kormányzat kampány- szerű intézkedésekkel eddig el tudta látni az ideérkezőket, de mit tesz majd, ha tömeges beáramlással kell szembenéznie? Nincs ma az országban olyan kormányzati szerv, amely az összes említett migráns ügyéért felelős volna. Helyzetünket két nyező is nehezíti: egyrészt Magyarország relatív gazdasági fejlettségének köszönhetően célországgá válik a gazdasági menekültek számára, másrészt o nyugat-európai országok egyre inkább korlátozó bevándorlási politikája miatt mind többen szög területét a vendégmunkások előtt? Milyen feltételeket támasz- szunk a letelepedni vágyókkal szem ben? Van-e olyan embercsoport, amelynek o letelepítése kívánatos számunkro? Nyilvánvalóan az lenne az ideális, ha az emberek szabadon választhatnák meg lakóhelyüket a világ bármely területén. Nem halogatható tovább egy migrációs törvény megalkotása, amely a menekültügyi és bevándorlási törvény mellett a külföldiek itt-tartózkodósáról szóló, munkavállalási, idegen- rendészeti, állampolgársági és más kapcsolódó törvényeket is tartalmazza, Hosszabb távon elengedhetetlennek tűnik egy immigróciós hivatal felállítása is, amely hozzáértően működne közre o fenti törvények előkéA menekülthullám emelkedésével folyamatosan nő a zsúfoltság a baranyai táborokban Fotó: Szundi György kénytelenek nálunk maradni azok közül is, okik távolabbra indultak. Sok igen nehéz kérdés A kormányzat egészen a legutóbbi időkig nem volt hajlandó a kérdéssel érdemben foglalkozni. Nem csoda, hisz egy alapos immigróciós koncepció megalkotása számos igen nehéz politikai döntést igényel. Milyen jogosítványokat adjunk azoknak a menekülőknek, akik valamely rendkívüli esemény miatt kénytelenek elhagyni otthonukat, de menekültstátust nem kérvényeznek? Hogyan védekezzünk, ha egy váratlan tömeges beáramlás a társadalom egyensúlyát fenyegeti? Mennyire nyissuk ki oz orEz az ábránd azonnal szerte foszlik, mihelyt belegondolunk milyen rettenetes szakadék választja el egymástól a túlszaporodó, militarizálódó, visszafordíthatatlanul lemaradó „Délt" és a dinamikusan fejlődő „Északot". Nincs kifogástalan példa Amíg korábban ezrek és ezrek hagyták el hazánkat, mo a befogadó országok nehézségeivel kell szembenéznünk. Ez az állapot elkerülhetetlenné teszi, hogy hosszú távú menekültpolitikát dolgozzunk ki, amely azonban csak bevándorlási politikával együtt értelmezhető. Az érvényben lévő nemzetközi szerződések felett eljárt az idő, s nincs olyan ország, amely emberjogi szempontból kifogástalan, mégis hatékony menekült- és bevándorlási jogrendszerrel bírna. szítésében és intézné minden immigráns ügyét. A Belügyminisztérium berkein belül működő Menekültügyi Hivatal elszánt munkatársai tettek erőfeszítéseket egy olyany- nyira hiányzó koncepció előkészítésére. Májusban nemzetközi konferenciát rendeztek, amelyre neves külföldi és hazai szakembereket hívtak meg. Először sikerült egy asztalhoz ültetni különböző minisztériumok illetékes munkatársait, és nem kormányzati szervezetek, egyházak képviselőit is. A múlt héten kormányközi szakértői bizottságot állítottak fel, amelynek feladata, hogy összehangolja a különböző minisztériumokban folyó menekült és bevándorlásügyhöz kapcsolódó munkát a Menekültügyi Hivatal vezérletével, s tárcanél- küíi miniszter feladatkörébe utalta az ellenőrzést. A szakértők azonban már kialakított és egyértelmű koncepció alapján tudnak jogszabályokat formálni. A politikai döntéshozás nem az ő feladatuk. Szelényi Zsuzsanna BDSZ-vélemény a társadalom- biztosítási törvénytervezetről 25 év bányamunka után nyugdíj Miért kell bányász biztosító? Új társadalombiztosítási törvény van készülőben. 'Bányászkörökben már 5—10 évvel ezelőtt is az volt a vélemény, hogy bár az egyik legmagasabb társadalombiztosítási járulékot vonják tőlük, az ellátások színvonala és választéka nem megfelelő, s a befizetett összegek jóval meghaladják a juttatások értékét. Mire számíthatnak a bányászok az új társadalom- biztosítási törvény bevezetése után? — vetődik fel a kérdés. A Bányász Dolgozók Szakszervezete részéről a törvénytervezetet dr. Kovács József ellenőrző főorvos és Dénes András, a gazdaságpolitikai és érdekvédelmi kabinet 'helyettes vezetője véleményezte. Úgy látják, hogy igen hátrányos a bányászokra a tervezet alapgondolata. Az ugyanis az elképzelés, hogy a nyugdíj- és betegbiztosítási járulék befizetéseket differenciálni akarják. Eszerint, akik nehezebb munkakörülmények között dolgoznak, több veszélynek, foglalkozási ártalomnak vannak kitéve — bányászok, kohászok—, azok többet is fizetnek majd. Ez igen egyoldalú megközelítés. Bár úgy tűnik, végre figyelembe veszik azt is, 'hogy a nehéz fizikai munkát végzők azonos életeséllyel menjenek nyugdíjba, mint a 'más foglalkozásúak. A közvélemény által olyannyira irigyelt korengedményes nyugdíj volt hivatott korábban ezt a célt betölteni, de a föld alatt dolgozóknak legfeljebb a fele tudta igénybe venni, mert egészségromlása miatt előbb leszázalékolták vagy rokkantsági nyugdíjba került. A mecseki bányászok egészségvédelme — 3000- 4000 műszak utáni 63 százalékos keresetkiegészítés — mostantól áttételesen az ország minden föld alatti dolgozójára kibővül. A törvénynek várhatóan lesz egy olyan része, amely szerint a korengedményre jogosító munkakörökben eltöltött 25 év bányamunka után bárki nyugdíjba vonulhat úgy, hogy korábbi átlagkeresete 63 százalékát kapja, ami a későbbiekben a nyugdíj értékmegőrző rendszere szerint növekszik. Ugyancsak aktuális kérdés egy szakszervezeti alapítású bányász biztositó létrehozása. A nyugat-európai országokban szinte kivétel nélkül ilyen ágazati biztosító intézi a bányászok ellátását. A BDSZ szakemberei az év első fejében hosszabb ideig tanulmányozták az ausztriai rendszert. Megállapításuk szerint egyik nyugati forma sem ültethető át a magyarországi viszonyokra az eltérő gazdasági, társadalmi problémák miatt. Viszont mindenképpen fel kell váltani a jelenlegi felosztó- kiróvó működési elvű szervezetet egy új formával. Olyannal, amely állandó tőkefedezettel rendelkezik, mindig pozitív pénzügyi mérleggel, ami folyamatosan ellenőrizhető. Természetesen ennek is tiszta lappal kell indulnia. A munkavállalók és a munkáltatók által pillanatnyilag befizetésre kerülő 53 százalék társadalombiztosítási járuléka bőven fedezi a dolgozók jelenlegi és nyugdíj utáni ellátását. Azonban a passzív állomány — valamilyen okból már nem keresőképesek tábora - terheivel a mérleg már igen jelentős negatívumot mutat. Az utóbbiak eddig is állami támogatósban részesültek. Ennek fenntartásával már életképes lenne egy bányász biztosító, a mostaninál sokkal korszerűbb ellátási rendszerrel, amit regionális szinten volna célszerű működtetni. így az egyes térségek gazdasági hullámzásait rugalmasan követhetné a szociális védelem. Talán végre az is megoldódna, hogy az adott társadalmi felépítménytől függetlenül, fillérre el lehetne számolni a biztosítottak által befizetett összegekkel. Mészáros Endre B. Kevesebb gabonát takarítottak be a tavalyinál A Statisztikai Hivatal jelentése szerint 1991-ben 7 863 000 tonna kalászos gabonát takarítottak be. Ez a mennyiség 43 000 tonnával kevesebb az előző évinél, s 204 000 tonnáKisvtyugdijas - a Pécsi Oruostudományi Egyetemért A közelmúltban o Pécsi Orvostudományi Egyetem egy alapítványt hívott életre, melyben kérik a hazai, és a nemzetközi közvélemény pénzügyi támogatását. A segítséggel új körvonalú egyetemet kívánnak létrehozni magasabb szintű feladatokra kiképzett orvoskarral, korszerű diagnosztikai és terápiás módszerekkel és felszerelésekkel. Az egymillió forintos alaptőkével bejegyzett alapítvány hazai és külföldi tőkeerős vállalkozóktól, magánszemélyektől várja elsősorban a támogatást. A felajánlott forint pénzösszegeket a MaSegíteni mindenkinek. Ötezer forintot, nyugdíjának nagy részét adja gyár Hitelbank Rt. Pécsi Igazgatósága kezeli MHB 240—88884—11050 számlaszómon. Az alapító okiratot két hete írták alá. A napokban dr. Török Béla professzor, rektorhelyettest személyesen kereste fel az első adományozó. Neumayer József, szabadszentkirályi nyugdíjas. Az idős, 76 éves ember elmondta magáról, hogy igyekezett mindig jót tenni, saját szerény lehetőségei között a nála rászorultabbakat támogatni. Rendszeresen juttat saját kertjének terményeiből egy pécsi szociális otthonnak, és egy Pécsett élő, erdélyi menekült családnak. Mint beteg, egyszer kezelték a pécsi Bőrklinikán, ahol igen hamar meggyógyították. Ezért az orvostudomány támogatására és embertársai érdekében is tőle telhetőén hozzájárult pénzadományával a 400 ágyas klinika és a szigetvári kórház műszerezettségének javítására indított gyűjtéshez. Most, tudomást szerezve az új alapítványról — jött, felajánlva szinte teljes egyhavi nyugdíját, ötezer forintot. Kezdeményezését családja — felesége, Barcson élő leánya, két unokája - egyetértéssel fogadta. Dr. Török Béla professzor meghatóban mondott köszönetét az adakozónak. Elmondta, ezzel a szép, emberi gesztussal, és az idős ember viszonyaihoz képest nagy összeggel érdemesnek találta arra, hogy az alapítvány szenátusának tagja legyen és egyúbal meghívta 1992. október 23-án tartandó közgyűlésükre . . . — Csak megérjem ... — köszönt el Neumayer József. Ádám Erika val marad el az 1986-1990-es évek átlagától. A betakarított termésnek valamivel több mint a háromnegyede búza. Ebből a gabonaféléből 5 954 000 tonna termett, 207 000 tonnával kevesebb a tavalyinál. Ennek az az oka, hogy a gazdaságok 1990-ben kisebb területen vetettek búzát. A hektáronkénti termésátlag 5170 kilogramm volt, 120 kilogrammal nagyobb a múlt évinél, és csaknem 300 kilogrammal haladja meg az 1986-1990-es évek átlagos hozamát. Őszi árpából 964 000 tonnát takarítottak be, 54 000 tonnával többet a múlt évinél. A vetésterület 1990-hez képest 10 százalékkal növekedett. A hektáronkénti termés 4620 kilogramm volt. A tavaszi árpából 588 000 tonna került magtárba az idén, 31,3 százalékkal több, mint a múlt évben. A többlet elsősorban a vetésterület növekedésének volt köszönhető. A hektáronkénti átlagtermés 4020 kilogramm volt.
