Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-17 / 255. szám

1991. szeptember 17., kedd aj Dunántúli napló 7 Csupán menekültügy? Menekültek Erdélyből, mene­külték Horvátországból, mene­kültek a Szovjetunióból jönnek, várhatók, ittmaradnok ... Kik is ők valójában? Jogcím nélkül Hivatalos értelemben azokat nevezzük menekülteknek, akiket hazájukban faji, vallási, nyelvi vagy politikai okokból szemé­lyükben üldöznék, és ezért egy másik állam területén kérnek •menedékjogot. Hazájukba töb­bet nem tudnak vagy nem akarnak visszatérni. Kevesebb mint háromezer ember van Ma­gyarországon, aki ezzel a stá­tusszal bir. Mégis kik azok o tízezrek, akiket menekültéknek nevezünk? Vannak, akik menekülők, akiket, jelen esetben például polgárháborús körülmények kényszerítettek hazájuk elha­gyására. Túlnyomó többségük ózonban mielőbb visszakészül otthonába. Nemzetközi szerző­dések és humanitárius megfon­tolások is arra késztetnek ben­nünket, hogy a menekülőket befogadjuk és ellássuk. Vannak azután olyanok is Magyarországon, akik a kör­nyezetükben dúló politikai lég­kör elől jötték el, vagy anyagi jobblét reményében indultak útnak. Gazdasági menekültek? A magyar jogrendszerben nem szerepelnek ezek a kategóriák. Nem szól a törvény arról, mit lehet tenni ezekkel az embe­rekkel. Mit tudunk biztosítani nekik, mi az, amit már nem tud elviselni a magyar gazda­ság és a lakosság? Hazánkban egyéb okokból is tartózkodnak külföldiek: jönnek hazatelepülök és bevándorlók is. Végül nem feledkezhetünk meg azokról, akik egyszerűen ittleleitették magukat, s min­den jogcím nélkül tartózkod­nak Magyarországon. Az ő itt­létük a legaggasztóbb. A mai jogi szabályozás nem nyújt fogódzót arro nézve, va­jon mit lehet tenni ezzel o többszázezer emberrel. A mig­rációs csoportok jogi helyzete 80-90 százalékban rendezetlen. Ez azt ielenti, hogy ma szinte bárki beléphet és itt maradhat hazánkban, az ország elhagyá­sára azonban senki sem köte­lezhető. A menekültek ellátása pedig csupán emberbaráti szeretetből folyik. A kormányzat kampány- szerű intézkedésekkel eddig el tudta látni az ideérkezőket, de mit tesz majd, ha tömeges be­áramlással kell szembenéznie? Nincs ma az országban olyan kormányzati szerv, amely az összes említett migráns ügyéért felelős volna. Helyzetünket két nyező is nehezíti: egyrészt Magyaror­szág relatív gazdasági fejlett­ségének köszönhetően célor­szággá válik a gazdasági me­nekültek számára, másrészt o nyugat-európai országok egyre inkább korlátozó bevándorlási politikája miatt mind többen szög területét a vendégmunká­sok előtt? Milyen feltételeket támasz- szunk a letelepedni vágyókkal szem ben? Van-e olyan embercsoport, amelynek o letelepítése kívá­natos számunkro? Nyilvánvalóan az lenne az ideális, ha az emberek szaba­don választhatnák meg lakóhe­lyüket a világ bármely terüle­tén. Nem halogatható tovább egy migrációs törvény megalkotása, amely a menekültügyi és be­vándorlási törvény mellett a külföldiek itt-tartózkodósáról szóló, munkavállalási, idegen- rendészeti, állampolgársági és más kapcsolódó törvényeket is tartalmazza, Hosszabb távon elengedhetetlennek tűnik egy immigróciós hivatal felállítása is, amely hozzáértően működne közre o fenti törvények előké­A menekülthullám emelkedésével folyamatosan nő a zsúfoltság a baranyai táborokban Fotó: Szundi György kénytelenek nálunk maradni azok közül is, okik távolabbra indultak. Sok igen nehéz kérdés A kormányzat egészen a legutóbbi időkig nem volt haj­landó a kérdéssel érdemben foglalkozni. Nem csoda, hisz egy alapos immigróciós kon­cepció megalkotása számos igen nehéz politikai döntést igényel. Milyen jogosítványokat ad­junk azoknak a menekülőknek, akik valamely rendkívüli ese­mény miatt kénytelenek elhagy­ni otthonukat, de menekültstá­tust nem kérvényeznek? Hogyan védekezzünk, ha egy váratlan tömeges beáram­lás a társadalom egyensúlyát fenyegeti? Mennyire nyissuk ki oz or­Ez az ábránd azonnal szerte foszlik, mihelyt belegondolunk milyen rettenetes szakadék vá­lasztja el egymástól a túlsza­porodó, militarizálódó, vissza­fordíthatatlanul lemaradó „Délt" és a dinamikusan fejlő­dő „Északot". Nincs kifogástalan példa Amíg korábban ezrek és ez­rek hagyták el hazánkat, mo a befogadó országok nehézsé­geivel kell szembenéznünk. Ez az állapot elkerülhetetlenné teszi, hogy hosszú távú mene­kültpolitikát dolgozzunk ki, amely azonban csak bevándor­lási politikával együtt értel­mezhető. Az érvényben lévő nemzetközi szerződések felett eljárt az idő, s nincs olyan or­szág, amely emberjogi szem­pontból kifogástalan, mégis ha­tékony menekült- és bevándor­lási jogrendszerrel bírna. szítésében és intézné minden immigráns ügyét. A Belügyminisztérium berkein belül működő Menekültügyi Hi­vatal elszánt munkatársai tet­tek erőfeszítéseket egy olyany- nyira hiányzó koncepció előké­szítésére. Májusban nemzetközi konferenciát rendeztek, amely­re neves külföldi és hazai szakembereket hívtak meg. Először sikerült egy asztalhoz ültetni különböző minisztériu­mok illetékes munkatársait, és nem kormányzati szervezetek, egyházak képviselőit is. A múlt héten kormányközi szakértői bizottságot állítottak fel, amelynek feladata, hogy összehangolja a különböző mi­nisztériumokban folyó menekült és bevándorlásügyhöz kapcso­lódó munkát a Menekültügyi Hivatal vezérletével, s tárcanél- küíi miniszter feladatkörébe utalta az ellenőrzést. A szakértők azonban már ki­alakított és egyértelmű koncep­ció alapján tudnak jogszabá­lyokat formálni. A politikai döntéshozás nem az ő felada­tuk. Szelényi Zsuzsanna BDSZ-vélemény a társadalom- biztosítási törvénytervezetről 25 év bányamunka után nyugdíj Miért kell bányász biztosító? Új társadalombiztosítási tör­vény van készülőben. 'Bányász­körökben már 5—10 évvel ez­előtt is az volt a vélemény, hogy bár az egyik legmaga­sabb társadalombiztosítási já­rulékot vonják tőlük, az ellá­tások színvonala és választéka nem megfelelő, s a befizetett összegek jóval meghaladják a juttatások értékét. Mire számíthatnak a bá­nyászok az új társadalom- biztosítási törvény bevezetése után? — vetődik fel a kérdés. A Bányász Dolgozók Szakszer­vezete részéről a törvényterve­zetet dr. Kovács József ellen­őrző főorvos és Dénes And­rás, a gazdaságpolitikai és érdekvédelmi kabinet 'helyettes vezetője véleményezte. Úgy látják, hogy igen hátrányos a bányászokra a tervezet alap­gondolata. Az ugyanis az el­képzelés, hogy a nyugdíj- és betegbiztosítási járulék befize­téseket differenciálni akarják. Eszerint, akik nehezebb mun­kakörülmények között dolgoz­nak, több veszélynek, foglal­kozási ártalomnak vannak ki­téve — bányászok, kohászok—, azok többet is fizetnek majd. Ez igen egyoldalú megkö­zelítés. Bár úgy tűnik, végre figyelembe veszik azt is, 'hogy a nehéz fizikai munkát végzők azonos életeséllyel menjenek nyugdíjba, mint a 'más foglal­kozásúak. A közvélemény által olyannyira irigyelt korenged­ményes nyugdíj volt hivatott korábban ezt a célt betölteni, de a föld alatt dolgozóknak legfeljebb a fele tudta igény­be venni, mert egészségrom­lása miatt előbb leszázalékol­ták vagy rokkantsági nyugdíj­ba került. A mecseki bányá­szok egészségvédelme — 3000- 4000 műszak utáni 63 száza­lékos keresetkiegészítés — mostantól áttételesen az or­szág minden föld alatti dol­gozójára kibővül. A törvénynek várhatóan lesz egy olyan ré­sze, amely szerint a korenged­ményre jogosító munkakörök­ben eltöltött 25 év bánya­munka után bárki nyugdíjba vonulhat úgy, hogy korábbi átlagkeresete 63 százalékát kapja, ami a későbbiekben a nyugdíj értékmegőrző rendsze­re szerint növekszik. Ugyancsak aktuális kérdés egy szakszervezeti alapítású bányász biztositó létrehozása. A nyugat-európai országokban szinte kivétel nélkül ilyen ága­zati biztosító intézi a bányá­szok ellátását. A BDSZ szak­emberei az év első fejében hosszabb ideig tanulmányoz­ták az ausztriai rendszert. Megállapításuk szerint egyik nyugati forma sem ültethető át a magyarországi viszonyok­ra az eltérő gazdasági, tár­sadalmi problémák miatt. Vi­szont mindenképpen fel kell váltani a jelenlegi felosztó- kiróvó működési elvű szerve­zetet egy új formával. Olyan­nal, amely állandó tőkefede­zettel rendelkezik, mindig po­zitív pénzügyi mérleggel, ami folyamatosan ellenőrizhető. Természetesen ennek is tisz­ta lappal kell indulnia. A munkavállalók és a munkálta­tók által pillanatnyilag befize­tésre kerülő 53 százalék tár­sadalombiztosítási járuléka bő­ven fedezi a dolgozók jelen­legi és nyugdíj utáni ellátá­sát. Azonban a passzív állo­mány — valamilyen okból már nem keresőképesek tábora - terheivel a mérleg már igen jelentős negatívumot mutat. Az utóbbiak eddig is állami támogatósban részesültek. En­nek fenntartásával már élet­képes lenne egy bányász biz­tosító, a mostaninál sokkal korszerűbb ellátási rendszerrel, amit regionális szinten volna célszerű működtetni. így az egyes térségek gazdasági hul­lámzásait rugalmasan követ­hetné a szociális védelem. Talán végre az is meg­oldódna, hogy az adott tár­sadalmi felépítménytől függet­lenül, fillérre el lehetne szá­molni a biztosítottak által befizetett összegekkel. Mészáros Endre B. Kevesebb gabonát takarítottak be a tavalyinál A Statisztikai Hivatal jelen­tése szerint 1991-ben 7 863 000 tonna kalászos gabonát taka­rítottak be. Ez a mennyiség 43 000 tonnával kevesebb az előző évinél, s 204 000 tonná­Kisvtyugdijas - a Pécsi Oruostudományi Egyetemért A közelmúltban o Pécsi Orvostudományi Egyetem egy alapítványt hívott életre, melyben kérik a hazai, és a nemzetközi közvélemény pénzügyi támogatását. A se­gítséggel új körvonalú egye­temet kívánnak létrehozni magasabb szintű feladatokra kiképzett orvoskarral, korsze­rű diagnosztikai és terápiás módszerekkel és felszerelé­sekkel. Az egymillió forintos alap­tőkével bejegyzett alapítvány hazai és külföldi tőkeerős vállalkozóktól, magánsze­mélyektől várja elsősorban a támogatást. A felajánlott fo­rint pénzösszegeket a Ma­Segíteni mindenkinek. Ötezer forintot, nyugdíjának nagy részét adja gyár Hitelbank Rt. Pécsi Igazgatósága kezeli MHB 240—88884—11050 számlaszó­mon. Az alapító okiratot két he­te írták alá. A napokban dr. Török Béla professzor, rektorhelyet­test személyesen kereste fel az első adományozó. Neumayer József, szabad­szentkirályi nyugdíjas. Az idős, 76 éves ember elmond­ta magáról, hogy igyekezett mindig jót tenni, saját sze­rény lehetőségei között a ná­la rászorultabbakat támogat­ni. Rendszeresen juttat saját kertjének terményeiből egy pécsi szociális otthonnak, és egy Pécsett élő, erdélyi me­nekült családnak. Mint be­teg, egyszer kezelték a pécsi Bőrklinikán, ahol igen ha­mar meggyógyították. Ezért az orvostudomány támogatá­sára és embertársai érdeké­ben is tőle telhetőén hozzá­járult pénzadományával a 400 ágyas klinika és a szi­getvári kórház műszerezett­ségének javítására indított gyűjtéshez. Most, tudomást szerezve az új alapítványról — jött, felajánlva szinte teljes egy­havi nyugdíját, ötezer forin­tot. Kezdeményezését csa­ládja — felesége, Barcson élő leánya, két unokája - egyetértéssel fogadta. Dr. Török Béla professzor meghatóban mondott köszö­netét az adakozónak. El­mondta, ezzel a szép, em­beri gesztussal, és az idős ember viszonyaihoz képest nagy összeggel érdemesnek találta arra, hogy az alapít­vány szenátusának tagja le­gyen és egyúbal meghívta 1992. október 23-án tartandó közgyűlésükre . . . — Csak megérjem ... — kö­szönt el Neumayer József. Ádám Erika val marad el az 1986-1990-es évek átlagától. A betakarított termésnek va­lamivel több mint a három­negyede búza. Ebből a gabo­naféléből 5 954 000 tonna ter­mett, 207 000 tonnával keve­sebb a tavalyinál. Ennek az az oka, hogy a gazdaságok 1990-ben kisebb területen ve­tettek búzát. A hektáronkénti termésátlag 5170 kilogramm volt, 120 kilogrammal nagyobb a múlt évinél, és csaknem 300 kilogrammal haladja meg az 1986-1990-es évek átlagos ho­zamát. Őszi árpából 964 000 tonnát takarítottak be, 54 000 tonná­val többet a múlt évinél. A ve­tésterület 1990-hez képest 10 százalékkal növekedett. A hek­táronkénti termés 4620 kilo­gramm volt. A tavaszi árpából 588 000 tonna került magtárba az idén, 31,3 százalékkal több, mint a múlt évben. A többlet elsősor­ban a vetésterület növekedé­sének volt köszönhető. A hek­táronkénti átlagtermés 4020 kilogramm volt.

Next

/
Thumbnails
Contents