Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-11 / 249. szám

2 aj Dunántúlt napló 1991. szeptember 11., szerda Japán pénzügyi támogatást ad Magyarországnak Befejeződtek Antall József tárgyalásai Kedden az Országgyűlés napirendjén Japán kész közép- és hosz- szú távú pénzügyi támogatást nyújtani Magyarországnak és a két ország számos kulturális témában is konkrét együttmű­ködési programokat valósít meg. Antall József kedden, négynapos japán tárgyalásai­nak befejeztével, sajtóértekez­leten ismertette megbeszélé­seinek eredményeit. Antall Józsefet és kíséreté­nek tagjait kedden fogadta Akihito uralkodó.- Nem kérjük adósságaink átütemezését, hanem olyan pénzügyi konstrukciók kialakí­tását kérjük, amely lehetővé teszi, hogy adósságainkat fo­lyamatosan vissza tudjuk fizet­ni - hangsúlyozta a nemzet­közi sajtó képviselőinek Antall József. Szólt a japán Eximbank hitelkeretének kiterjesztéséről, a 400 millió dolláros export­Amerikai üzletemberek ér­deklődnek pécsi, baranyai vál­lalkozások után. Valamennyiük feltétele: olyan üzletbe, üzle­tekbe társulnának, segítenék annak kibontakozását, vagy vásárolnának meg, melynek jól feltérképezett, bejáratott piaca van, illetve igényes, meggyőző üzleti terméknek mu­tatkozik, és a vállalkozó ga­ranciát nyújt arra, hogy a neki adott támogatás biztosan meg­térül . . . Dr. Bélyácz Iván, a JPTE rek­torhelyettese személyes kap­csolatának köszönhető a ma­gyar—amerikai kereskedelmi lehetőségek egyeztetése. Dr. Joszef Debreczeni ohioi üzlet­ember, az OHIO College of Business University megbízó- levelével érkezett Pécsre. A közelmúltban erről tájé­koztató és felhívás jelent meg lapunkban, melyre több mint ötven baranyai' vállalkozó je­lentkezése futott be Czeinin- gerné dr. Hegedűs Ilona, a Pécs Baranyai Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány Kuratóriu­mának elnökéhez. Valameny- nyien pénzügyi támogatást kértek az üzleteik, termékeik, vállalkozásaik beindításához, vagy bővítéséhez. Tegnap délelőtt a Pécs Me­gyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala adott helyet a ma­gyar-amerikai kereskedelmi hitelgarancia újabb két évre történő megadásáról és arról, hogy Japán elvi készségét mu­tatta magyar élelmiszerek har­madik országokban, a Szov­jetunióba és az egyes köztár­saságokba irányuló szállítá­sára. A magyar miniszterelnök sajtóértekezleten is, akár eddi­gi előadásain, tárgyalásain je­lentős időt szentelt a globális kérdéseknek, az európai vál­ságok, a jugoszláv helyzet elemzésének. Antall József és a kormány- küldöttség a négynapos zsúfolt program utón mintegy lazítás­ként szumoversenyt tekint meg, majd az esti órákban visszain­dul Európába. A miniszterel­nök Tokióból Párizsba utazik a francia—magyar alapszerződés aláírására, onnan pedig Strass- bourgba, az európai parla­ment székhelyére. kapcsolatok előzetes egyezte­tésére és megvitatására. Tímár Lajos, a Befektető és Vállalkozást Szervező Társaság egyik tulajdonosa magánbank alapítását tervezi, melyhez amerikai pénzügyi támogatást vár. Angyal Péter, az Angeli­kus Utazási Iroda egyik tulaj­donosa Harkány és Sopron térségében megépítendő 200 ágyas gyógyszanatórium és en­nek ellátását biztosító egyéb komplexumok felépítéséhez kér segítséget. A terület a tulaj­donukban van már. A Mecseki Szénbányák képviseletében Putcer László üzemvezető el­mondta vállalata továbblépési tervét, melynek megvalósításá­hoz amerikai beruházót vár­nak. Mindezen vállalkozásokban dr. Joszef Debreczeni lehető­séget lát. Ugyancsak tervezi, hogy ohioi segítséggel Po- gányban átalakítanák és ki­építenék a repülőteret. A többi megjelent kérdésére az ohioi üzletember még egy­szer hangsúlyozta: csak olyan vállalkozás pénzügyi segítsé­gét közvetíti, mely garanciát nyújt a befektetett tőke vissza­térülésére. Mint mondta, mind­ez csak felmérés. A konkrét megbeszélésekre. üzletköté­sekre az október végi tárgya­lásokon kerülhet sor. Adám Erika (Folytatás az I. oldalról) Pusztai Erzsébet (MDF) és Bé­kési László (MSZP) között.' A képviselőnő arra hívta fel a figyelmet az MSZP múlt évi plusz 7 milliárd forintos kiadást jelentő, további nyugdíjemelést tartalmazó javaslatával kap­csolatban, hogy annak hatása­képpen a társadalombiztosítás nem 600 millió, hanem 6 mil­liárd forintos veszteséggel zár­ta volna az 1990-es évet — szűrte le a tanulságot -, tehát a kormányzati felelősséget képviselő frakció nem politikai okokból utasít el egyes ellen­zéki javaslatokat. Békési László reagálásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy ha hatékony intézkedések történtek volna a társadalombiztosítás kintlevősé­geinek rohamos növekedése el­len, akkor nemcsak erre, de más intézkedésekre is meglett volna a pénz. Ezzel az általános vita lezá­rult és mivel nem érkeztek mó­dosító javaslatok a törvényter­vezettel kapcsolatban, az Or­szággyűlés áttért a részletes vitára. Ennek egyetlen felszó­lalója Kelemen András állam­titkár néhány, az általános vi­tában felvetett kérdésre reagál­va elmondta: a számvevőszéki vizsgálat alapján indokolt in­tézkedések megtételét a kor­mány is feltétlenül szükséges­nek tartja. Hozzászólások hiányában az elnöklő Szabad György szava­zásra bocsátotta a törvényja­vaslatot, amelyet az Ország- gyűlés 181 igen szavazattal el is fogadott. Kisebb privatizációs bevételek Az idén augusztus 30-ig pri­vatizációból 9,379 milliárd fo­rint bevétele származott az ál­lamnak - tájékoztatta Nasz- vadi György, a Pénzügyminisz­térium államtitkár-helyettese o Magyar Távirati Irodát. Elmondotta, hogy erre az évre az Állami Vagyonügynök­ség 40-50 milliárd forintos ál­lami bevételt prognosztizált, ám ennél jóval kisebb összeg­re lehet csak számítani. A be­folyó pénzek sorsa sem eldön­tött még teljes egészében. Az érvényben lévő vagyon­politikai irányelvek szerint a privatizációs bevételeket első­sorban az államadósság csök­kentésére kell fordítani. Jelen­leg a belföldi államadósság — amely a korábbi évek költ­ségvetési mérlegében keletke­zett hiányainak kumulált ösz- szege, illetve különböző állami beruházási célú kiadásokból tevődik össze - 867,3 milliárd forint. A napirend szerint az ülés a szövetkezetek gazdálkodásá­val kapcsolatos egyes ideigle­nes szabályokról szóló törvény- javaslat általános vitájával folytatódott. Az előterjesztésben Balsai István igazságügyminiszter el­mondta, hogy a kormányzat át­meneti időre - három hónap­ra - szeretné felfüggeszteni az átalakulási törvény hatályát a termelőszövetkezetekre. A fel­függesztés addig lenne érvény­ben. amíg megszületik az új szövetkezeti, valamint az új át­alakulási törvény. Az intézke­désre az előterjesztő szerint azért van szükség, mert a je­lenlegi szabályozás lehetőséget ad a szövetkezeti tagok meg­károsítására az átalakulások során. Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága általános vitára ja­vasolta a három paragrafusból álló törvényjavaslatot arról, hogy a termelőszövetkezetek egyelőre ne idegeníthessék el tulajdonukat, és hitelfelvételek­kel se terhelhessék meg azt, valamint ne zárhassanak ki senkit a szövetkezeti tagságból ezen idő alatt. Arról, hogy a javaslatok mór a bizottságban is komoly vitát kavartak, Lakos László (MSZP) kiegészítése ta­núskodott. A bizottság kisebb­ségének véleménye szerint az első két paragrafus elfogadha­tatlan szabályozást jelentene a szövetkezetek számára, és ezért azokat véleményük szerint nem szabadna általános vitára bocsátani. Az ellenzék padsoraiból hoz­zászólók elsősorban azt nehez­ményezték, hogy a javasolt in­A készülő adókoncepció tar­talma azt bizonyítja, hogy el­sődlegesen nem a társadalmi értéktermelő folyamatok, azaz nem az innováció hosszú távú elősegítését szolgálja — mutat rá a Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­ségének az adórendszer terve­zett átalakításával kapcsolat­ban kialakított állásfoglalása. A dokumentum - amelyet ked­den kapott kézhez az MTI munkatársa - leszögezi: a je­lenlegi koncepció nem segíti a társadalmi—gazdasági prog­resszió mielőbbi megvalósítá­sát sem, hanem kizárólag az ország egyre súlyosbodó pénz­ügyi gondjainak rövid távú megoldására összpontosít. A reálértelmiségiek képvise­lői kifogásolják többek között: a tervezet éppen akkor kívánja megszüntetni a kutatás—fej­lesztés kedvezményezettségét, amikor annak minden eddi­tézkedések megakadályozzák a szövetkezetek tagjait a saját tulajdonuk feletti szabad ren­delkezésben, ami ellentétes az alkotmány szellemével és a piacgazdaság alapelveivel is. Ehhez az érveléshez csatlako­zott Palotás János (MDF) is, aki szintén szorgalmazta, hogy korlátozások helyett inkább erősítsék a tagság beleszólási jogát az átalakulásokba. Azt is többen kiemelték, hogy több szövetkezet lehetetlen helyzet­be kerül, amennyiben nem jut­hat hitelekhez oly módon, hogy vagyonát használja fel fedezetként. A törvényjavaslat bírálói fel­hívták a figyelmet arra is, hogy megengedhetetlen a javaslat azon része, amelyik visszamenő hatállyal érvénytelenítene min­den, augusztus 26-a után kelt, szövetkezeti tulajdonú ingat­lanra kötött adásvételi szerző­dést. A vitának Szabó Iván (MDF) javaslata vetett véget. Az ál­talános vita berekesztésére tett indítványról a házszabályok értelmében vita nélkül szava­zott a parlament, és el is fo­gadta. A vita folyamán az elnöklő Szűrös Mátyás a képviselők nevében köszöntötte az ülést meglátogató Klaus Kinkéit, a Német Szövetségi Köztársaság igazságügy-miniszterét és kísé­retét. Kedden este, nem sokkal fél hét után az Országgyűlés — el­lenszavazat és tartózkodás nél­kül - elfogadta a közjegyzők­ről szóló törvényt. Ezzel a kép­viselők visszaállították a ma­gánkörjegyzőség intézményét. A plenáris ülés befejezte munkáját. ginéi nagyobb támogatásra volna szüksége az innováció hatékonyságának növelése ér­dekében. Nem értenek egyet továbbá a szellemi alkotások diszkriminációjával sem, rámu­tatva arra az ellentmondásra, hogy a tervezetben a művé­szeti alkotások kedvezménye­zettségét megtartják, amíg a reálértelmiségi szellemi mun­kát nem preferenciáivá azt le­értékelik. Emellett az MTESZ-ben meg­fogalmazódott néhány általá­nos kifogás is. így többek kö­zött a koncepció nem számol a társadalom szociális teher­bíróképességével, sőt a java­solt adórendszer növelheti a társadalmi feszültségeket. El­fogadhatatlannak tartják, hogy a koncepció fő célja az ál­lamháztartás egyre növekvő költségeinek fedezetét szolgáló pénzügyi források bármi áron történő előteremtése. Sevardnadze­interjú Eduard Sevardnadze volt szovjet külügyminiszter a Mosz- kovszkij Komszomolec című lapnak adott interjújában azt javasolta, hogy az augusztusi puccs szervezőit nyilvános tár­gyalás keretében vonják fele­lősségre - jelentette kedden a TASZSZ szovjet hírügynök­ség. Sevardnadze szerint - aki néhány hónappal ezelőtt ép­pen azért mondott le posztjá­ról, hogy a diktatúra veszélyé­re figyelmeztessen -, a nyilvá­nos tárgyalást akkor is meg kell tartani, ha azon Mihail Gorbacsov államfőt kompro­mittáló tények kerülnek nap­világra. A politikus interjújában ki­fejtette, hogy véleménye sze­rint Gorbacsov nem tudott a készülődő puccsról, de ennek ellenére a történtekért a fele­lősség egyértelműen az elnök­re hárul. Ugyanakkor Sevardnadze hangot adott azon meggyőző­désének, hogy az államfő egy­értelműen a demokrácia irá­nyába fordult, és jelenleg nem szükséges lemondania. A politikus azzal a kérdés­sel kapcsolatban, hogy hogyan vélekedik a Szovjetunió jövő­jéről, pesszimizmusának adott hangot. Nem zárta ki, hogy a most vereséget szenvedett reakciós erők megpróbálják a katasztrofális gazdasági hely­zet miatt elkeseredett lakosság elégedetlenségét a későbbiek során a saját érdekükben ki­használni. Ezért Sevardnadze az ország előtt álló legfonto­sabb feladatnak a gazdaság stabilizálását, és a demokrati­kus mozgalom megerősítését nevezte. Az Oszlopcsarnok új rendeltetése... Moszkvában, a Szakszerve­zetek Házának Oszlopcsarno­kában nyílt meg kedden az Európai Biztonsági és Együtt­működési Értekezletnek oz emberi jogok kérdésével fog­lalkozó harmadik utótalálko­zója. A csarnokban egészen a legutóbbi időkig a szovjet állam elhunyt nagyjait rava­talozták fel — Lenintől, Sztá­linon keresztül, Brezsnyevig. A szomszédos teremben, amely az „Október" nevet vi­seli, folyt le a sztálini korszak első két naav politikai pere, a „trockista—zinovjevista ter­rorista központ", illetve a „trockista szovjetellenes köz­pont" részvevői elleni koncep­ciós per, amelyeknek során összesen 30 vádlott ellen hoz­tak halálos Ítéletet — írja moszkvai keltezésű jelentésé­ben az AFP francia hírügy­nökség. Hasznot várnak a beruházó ohiói üzletemberek Amerikai gazdasági kapcsolatok Repülőtér építését tervezik Pécsett Az HTESZ bírálja az adórendszer átalakítását Ostromzár Eszék körül Eszéket több napja ostrom­zár veszi körül, a szerb fegy­veresek és a Jugoszláv Nép­hadsereg egységei szinte a nap 24 óráján keresztül lövik a várost. Naponta többször van légiriadó, éjszaka pedig - több más várossal egyetem­ben — 23 órától hajnali 5 óráig kijárási tilalom van ér­vényben. Eszékre szinte bejut­ni is lehetetlen, Valpovo után aláaknázott hidak és aszfal­ton elhelyezett tankcsapdák nehezítették utunkat. Minden település be- és kijáratánál szigorú vizsgálatot végeznek a Horvát Nemzeti Gárda tagjai. Ezeken az ellenőrző pontokon próbálják kiszűrni a nemkívá­natos személyeket. Közvetlenül Eszék előtt Jo- sipovac határában az ellen­őrzést végző tiszt elmondta, hogy eddigi tevékenységük alatt több mint fél tucat, jár­művükben rossz szándékkal különböző fegyvereket rejte­gető személyt tartóztattak le. Mielőtt tovább indultunk volna, felhívták a figyelmün­ket a távcsöves puskákkal fel­fegyverzett terroristák eset­leges támadására. Már el­hagytuk a szlavón főváros kül­ső helységtábláját, amikor éles búgás törte meg az ed­digi kísérteties csendet. Egy a főútvonal mellett álló pol­gárvédelmis irányított a leg­közelebbi óvóhelyre, melyet egy lakótelep szomszédságá­ban alakítottak ki. Érkezé­sünkkor a légópincében már több mint 400 ember zsúfo­lódott össze. Az itt menedé­ket keresők fegyelmezetten hajtották végre az utasításo­kat, pánik nem volt tapasz­talható. A légiriadó fél óráig tar­tott. Mint később megtudtam, a város melletti repülőteret és az ipari zónát bombázták a Jugoszláv Néphadsereg har­ci gépei. Az incidensben egy személy életét vesztette, ket­ten súlyos sérüléseket szen­vedtek. Eszék főterén az ismert ülő­szobor-csoportra már napok óta újabb és újabb, külön­böző szövegű táblákat aggat­nak a polgárok, ezzel is til­takozva városuk . értelmetlen pusztítása ellen. Néhány mé­terre innen kiállították azo­kat o lövedékmaradványokat, melyekkel támadták a várost. A bemutatott bizonyítékok egyértelműsítik a néphadse­reg részvételét az összecsa­pásokban, hiszen a látható bombák, aknagránátok és más fegyverzetek csak a szövetsé­gi hadsereg fegyverarzenáljá­ban találhatók meg. A súlyos­bodó harci események és a várost ért támadások miatt szinte állandóan ülésezik a város polgári-, illetve katonai vezetése. Két tárgyalás közötti rövid szünetben sikerült beszélnem dr. Zlatko Kramorittyal, Eszék polgármesterével.- Sajnos a helyzet napról napra rosszabbodik, a táma­dások erőssége is nagy mér­tékben fokozódott az elmúlt hét folyamán. A terroristák főként 80 és 120 milliméte­res aknagránátokkal támad­ják Eszéket, de egyre gyak­rabban lőnek T 72-es tan­kokból is, amikkel kizárólag a szövetségi néphadsereg ren­delkezik. Eddig már több mint 20 ember vesztette éle­tét a harcokban, sajnos, van­nak közöttük polgári szemé­lyek is. Az utolsó áldozat egy 14 éves kislány volt. Felhívtam telefonon Branko Kucsekovityot, az eszéki lak­tanya alezredesét, aki koráb­ban hatékonyan segítette munkánkat, most azonban nem megfelelő politikai viszonyok­ra hivatkozva elzárkózott a beszélgetéstől. Eszéket már csak néhány útvonalon lehet megközelíte­ni, hiszen az ún. nagy-szerb ideológia a jugoszláv kato­nai stratégia oldaláról igen hathatós támogatásban része­sül. A haditerv világos: Ba­ranya elfoglalása után Kelet- Szlavónia a cél, a másik irányból pedig a néphadse­reg és a tartalékosok Maslin most — Okucsani — Virovitica útvonalon próbálják eltörni a „horvát kiflit", ezzel elvágva Zágrábot Szlavóniától. Vujity Tvrtko

Next

/
Thumbnails
Contents