Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)
1991-09-10 / 248. szám
1991. szeptember 10., kedd aj Dunántúli napló 7 Damping háztartási gépekből Az import elömintók mindössze 48 százaléka felel meg teljes mértékben a magyarországi forgalomba hozatal követelményeinek — állapította meg o Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet. A hivatal a megvizsgált 6366 termék további 45 százalékánál a forgalomba hozatalt feltételhez kötötte, 7 százalékát pedig használatra alkalmatlannak minősítette. Élelmiszerekből csaknem 3 ezer előmintát vizsgáltak, ezek főként Németországból, Ausztriából, Dániából és az USA-ból származtak. A kelet-európai országokból behozott áruminták száma jelentősen csökkent. Mintegy 40- féle margarint minősítettek: kiemelkedően jónak bizonyult a német Nus- ram, a belga Arko, a svéd Eve és a holland Plantaarcdig. A KERMI jónak minősítette a német jégkrémeket, az Olaszországból származó du- rumlisztból készült száraztésztákat, az amerikai, holland, dán és skót csokoládékat, a nyugati bébiételeket, a gyorsfagyasztott tortakészítményeket és o különféle ízesítésű pizzákat. Az import gyümölcsszörpök minősége a hazaihoz hasonló vagy annál gyengébb, csomagolásuk és megjelenésük azonban lényegesen tetszetősebb. A beérkező befőttek közül a görög őszibarack kiváló, a kínai, thaiföldi és indiai ananászbefőtt, valamint trópusi gyümölcskoktél jó, illetve közepes minősítést kapott. A megvizsgált import lábbelik je+entős része ebben a félévben is sportos jellegű edző- és jogging-cipő volt. Ezeket többnyire, mint általános használatú utcai cipőt té- len-nyáron egyaránt viselik, és ez a szokás növekvő számú vásárlói reklamációhoz vezet. A bemutatott cipöminták egyébként általában közepes vagy annál gyengébb minősítést kaptak, ami megerősíti azokat a korábbi tapasztalatokat, miszerint a vállalkozók megvásárolják az olcsó nyugati elfekvő készleteket és a gyenge minőségű árut igen magas áron értékesítik a hazai piacon. Dömping-behozatalt tapasztalt a KERMI a háztartási gépek és híradástechnikai cikkek körében. Egyebek közt 44-féle varrógépet, 80-féle hősugárzót, 24-féle főzőlapot, 47 féle színes televíziót, 113- féle magnetofont, 172-féle audio- és videokazettát vizsgáltak. A tapasztalatok szerint a háztartási gépek zöme jó, kis részük kiváló minőségű. Azt is tapasztalják azonban, hogy egyre több olyan tipus kerül forgalomba, amelyeknek származáso ismeretlen, minőségük alacsonyabb szintű, viszont olcsóbbak, így könnyebben eladhatók. A vizsgált 13 új személygépkocsi közül kiemelhető a Maruti Gypsy indiai terepjáró, amely tefjesítmény kategóriájában jónak értékelhető. Ugyancsak jó minőségű a török Tofas Dagan és kategóriájában kiváló a Ford Tranzit csukott áruszállító. Tízezernél több közgyógyellátési igazolvány Baranyában Többen félreértették a rendeletet Minden gyógyszert és gyógyászati segédeszközt térítésmentesen kapnak azok, akik közgyógyellátásra jogosultak. Ez a lényege annak a minisztertanácsi rendeletnek, amely tavaly februárbon született, s amelynek alkalmazásától elsősorban a társadalombiztosítás tartott. Nem ok nélkül, hisz - mint ahogy előre sejtették - ebből is hiányuk származik. Hogy miért és mennyi, azt a tapasztalatok közelmúltbeli összegzése alapján hallottuk a 3aranya Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságon dr. Temesvári Tibor igazgatóhelyettestől és dr. Aller Mária egészségügyi és gyógyszerügyi osztályvezetőtől. KINEK JÁR? A közgyógyellátásra jogosultak köre két nagy csoportra osztható. Az elsőbe azok tartoznak, akiknek a rendelet értelmében alanyi jogon megjár a közgyógyellátási igazolvány, amit meghatározatlan időre kapnak. Ebbe a csoportba tartoznak az intézeti elhelyezettek, az intézeti és állami nevelt kiskorúak, a rendszeres szociális segélyezettek, a pénzellátásban részesülő hadigondozottak, a sorkatonai szolgálat miatt segélyezettek, a központi szociális segélyezettek, a rokkantsági járadékosok, az I. és II. csoportbeli rokkantsági, lletve baleseti nyugellátásban részesülők, illetve azok, akik után a szülők vagy eltartók magasabb összegű családi pótlékot kopnak. Ők minden külön kérelem nélkül megkapták a közgyógyellátási igazolványt, amelyre ingyen kapják a kezelőorvosuk által felírt gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket. A fogyasztói árat o társadalombiztosítás fizeti A másik nagy csoportba azok tartoznak, akik méltányosságból, az önkormányzatoktól kaphatnak közgyógyellátási igazolványt. A rendelet szerint a nem kielégítő egészségi állapotú és rossz szociális helyzetben lévők közül elsősorban azok, akik a nyugdíjkorhatárnál magasabb életkornak, akiknek jövedelme nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot (most 5200 forint), illetve azok, akik három vagy több gyermeket nevelnek, s a gyógyszer, gyógyászati segédeszközköltségük olyan magas, hogy a megélhetésüket veszélyezteti. A méltányosságból kiadott közgyógyellátási igazolványok után fizetniük kell az önkormányzatoknak. A térítés összege a jogosultság minden megkezdett évére o befizetés időpontjában érvényes rendszeres szociális segély egyhavi összegének - jelenleg 5360 forint — ötven százaléka. ATTÓL TARTOTTAK... Voltak, akik a rendelet életbe lépésekor attól tartottak, hogy az önkormányzatok emiatt nagyon nehezen adják majd ki az igazolványokat, s félő, hogy több rászoruló ellátatlan marad. Mások úgy vélekedtek, hogy az önkormányzatok nem fogják fizetni a tb-nek az ötvenszázalékos térítést. Egyik aggodalom sem volt alaptalan, azzal együtt, hogy a társadalombiztosítási szakemberek tapasztalatai alapján más megvilágítást kapnak ezek a vélemények. Az tény — mondják a baranyai igazgatóságon —, hogy az önkormányzatok az előző évekhez viszonyítva most jobban megnézik, kinek adnak méltányosságból közgyógyellátási igazolványt. A legtöbb településen azonban az a gyakorlat, hogy nem a szociális ügyek intézője, hanem egy bizottság, illetve a képviselőtestület dönt ezekről a kérelmekről. Egy másik tapasztalat szerint nem feltétlenül közgyógyellátási igazolvánnyal segítenek azokon, akik az egészségi állapotukra és a magas gyógyszerkiadásukra tekintettel támogatást kérnek. Van, ahol házi szociális gondozásba vétellel, illetve rendkívüli segéllyel könnyitenek azok helyzetén, akiknek — orvosi vélemény szerint is — átmenetileg vannak gyógyszer-, gyógyászati segédeszközköltség miatt anyagi gondjaiík. NE SZEGYELLJÉK! Ezzel együtt tavaly óta 1630-cal nőtt a méltányosságból kiadott közgyógyellátási igazolványok száma. Ez a növekedés azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy mindenki megkapta, akinek a körülményei ezt kellően indokolják. A társadalombiztosítási szakemberek is arra biztatják mindazokat, akik a körülményeik alapján méltányosságból kérhetik ezt a támogatást, nogy ne szégyelljék kérni. Látszólag maga ellen beszél ezzel a baranyai társada- ombiztositási igazgatóság, hisz o rendelet életbe lépése óta tartoznak neki oz önkormányzatok. Jelenleg is csaknem félmillió forinttal. Júliusban ez a tartozás még több mint kétmillió forint volt, azóta csökkent ennyire. A rendelet szerint ugyanis az önkormányzatoknak az első félévben kiadott igazolványok után július 15-ig, a második félévben kiadottak után pedig január 15- ig kell befizetniük a rendszeres szociális segély felével megegyező összegű térítést. Véleményük szerint félreérthető volt a rendelet térítéssel kapcsolatos része, s szerintük ebből következett, hogy az ön- kormányzatok egy része késve, lletve más-más módon számítva fizetett. Ezzel együtt gond a még oe nem fizetett, csaknem félmillió forint hiánya. Remélik, hogy a közgyógyellátási térítés nem jelent újabb hiányforrást a társadalombiztosítás számára. Baranyában jelenleg 10 885-en rendelkeznek ilyen igazolvánnyal. Közülük 7887-en alanyi jogon, 2998-an méltányosságból. Egy közgyógyellátási igazolvány átlag-,,óra" 8—9000 forint évente. T. É. Nem változott jelentősen a forgalom a közgyógyellátási igazolvány bevezetése óta a Gyógyászati Segédeszközök Gyárának pécsi üzemében a Damjanich utcában Fotó: Läufer László Amikor a vonalból szám lesz, a betűből meg olvasmány Dr. Antall Andrásné munka közben a Jókai utcai iskolában ^ Fotó: Läufer László Pécsi munkafüzetek A felnőtteknek még elképzelni is nehéz, milyen bonyolult egy hat—hétéves kisgyereknek a számokkal, betűkkel /aló ismerkedés. Mennyit kell gyakorolni, hogy a hatos ott gömbölyödjön, ahol kell, s nogy folyamatosan menjen az olvasás. Beléptek az oktatásba új módszerek, de a ta- oasztalat azt mutatja, kevés -9 feladatlapos gyakorlási lehetőség a számjegyek elsajátításához, s nem gondolnak eléggé azokra a gyerekekre, okik már tudnak olvasni, amikor iskolások lesznek. Dr. Antal Andrásné pécsi tanítónő viszont az elsősöknek és tanítóiknak szánta két foglalkoztató munkafüzetét, amelyek most jelentek meg a szerző kiadásában. A „Szám- ország” a számjegyirás tanulásához, az „Olvasgató kisiskolásoknak" pedig az olvasáshoz nyújt segítséget. A „Számországot'' dr. Antal Andrásné saját iskolájában, o Jókai Utcai Általános Iskola első osztályaiban próbálta ki, de más pécsi és vidéki iskolákban is dolgoztak a feladat- 'apokkal a tanítók és igen jó tapasztalatokat szereztek. Az „Olvasgató kisiskolásoknak" című, színezhető, rajzokkal díszített munkafüzet szintén hasznosnak ígérkezik. A gyerekek alaposan megismerkedhetnek a különböző fel- adattípusokkal, gyakorolhatják az olvasást rövid, érdekes, állatokról szóló szövegekkel. Az olvasmány megértését, feldolgozását kérdések segítik. A mesék terjedelme fokozatosan nő, igazodik a tanulás menetéhez. A munkafüzet elsősorban azoknak a gyerekeknek való, akik már tudnak olvasni, s így, amíg az osztálytársaik a betűkkel ismerkednek, nem topognak egy helyben, előreléphetnek tanulmányaikban. A differenciált oktatás már első osztálytól kezdve roppant fontos. Az lenne a későbbiekben is, hiszen régóta ismert, de nem igen módosult tény, hogy mai iskolarendszerünk sem az átlagnál tehetségesebb, sem az átlagosnál gyengébb képességű gyermekeknek nem kedvez.- Szintén egyik elsős osztályom adta az ötletet, hogy összeállítsam az Olvasgatót. Az év elején hatan tudtak má> olvasni. Először csak az ő számukra kezdtem gyűjteni az olvasmányokat, írtam a feladatokat. Közben jártam a tanítók továbbképző tanfolyamára, ahol szakdolgozatomat is a differenciált oktatásról készítettem. Ennek részeként három iskolában kétszáz szülőt kérdeztem meg, akik kifejtették, mennyire találják hasznosnak, illetve mennyire hiányolják az osztályon belüli, a tanulók mindenkori fejlettségi szintjéhez igazodó oktatást, hiszen ezzel tehetjük a legtöbbet a gyerekekért, így szerezhetünk nekik sikerélményt, s eképpen fejlődnek a legjobban — mondja dr. Antal Andrásné, aki kilenc éve tanít alsótagozatosokat, s aki a Zsolnai-program jó ismerője A munkafüzetek ugyanakkor a Zsolnai-programtól függetlenül használhatók, nem kötődnek hozzá. B. A. Bizonytalanság a ráció mezében? Tapogatózás a kulturális kiadások körül A közelmúltban a megyei közgyűlési hivatal kulturális bizottságának és a megyei oénzügynek a képviselői azért találkoztak, hogy a kulturális intézmények kiadásairól ejtsenek szót. Pontosabban, egy /izsgálatról, amelyről még kora tavasszal határoztak május 31-i határidővel. Az intézményekben — levéltár, múzeum, könyvtár, néhány nevelőotthon - az első látogatások alkalmával persze csaik benyomásokat lehetett szerezni, tulajdoniképpen előtanulmányokat arra vonatkozóan, hogy a pénzügy milyen szempontokat dolgozzon ki egy — úgymond — feladatcentrikus támogatási rendszer kialakításához. Lehet-e ennek az első „nekifutásnak" valamiféle tanulsága? — kérdeztük Gelencsér Zoltánt, o megyei pénzügyi osztály vezetőjét. — Szeretnénk a finanszírozási rendre egy pontos tervezetét kidolgozni és azt a szeptember 20-í közgyűlésünk elé vinni. A tervezet az önkormányzati hatásköri törvényre épül, és arra törekszik, hogy minden forint gazdasógosar kihasznált és feladatcentrikus legyen. A hatásköri szempontokat kell érvényesíteni a feladatok meghatározásánál - konkrét, példa a megyei pedagógiai intézetek ügye, ahol a feladatok szétválnak vagy a sporthivataloké . . . — A hitek szerint a nyolc kormánybiztosi körzetnek megfelelően újabb, úgynevezett dekoncentrált szervezeteket hoznának létre ismét csak ,,lentről", mint ahogy ez történt a korábbi években amelyek az emlitett szakterületeken ,,végrehajtói", központosító szerepet is betöltenek ■vájd. — A pedagógiai intézetek sorsa még nincs eldöntve, de ők is megfogalmazták már ajánlataikat. Egyelőre minder képlékeny állapotban van . . De ajánlatosabb ez ügyben Szűcs Józsefet, a megyei közgyűlés elnökét megkeresni, maga is pénzügyi szakember és részt vett az említett ülésen is. Szűcs Józsefet elfoglaltságé miatt nem találtam, de szól válthattam Győri Józseffel, c vizsgálatot végző pénzügyi bizottság elnökével, akit a bó- lyi kombinátban, munkahelyén értem el telefonon. — A vizsgálat a közgyűlés elfogadott terve szerint folyik, készült egy ellenőrzési ütemterv, a további munkára a nyári szünet után, az őszi hónapokban kerül sor — mondja Győri József. — Nem látok okot az aggodalomra, a megye kulturális intézményeinek biztosítva van a működéshez szükséges pénz — természetesen az intézményeknél c pénzt mindig keveslik.- Tudomásom szerint az emlitett intézmények pénzlor rása egy elképzelés szerint o helyi illetékadókból, az előző évről meghagyott pénzmaradványból, valamint az államtól kapott 50 millió forintból állna. — Minderre csak azt tudom mondani, nem hiszem, hog? ok lenne az aggódásra, hiszen az intézmények működőképességét biztosítani kell — erre a feladatra szerveződtünk. — Véleménye szerint a költségek mekkora hányadát jelentik az energiaköltségek ezeknél oz intézményeknél?- Ilyen részletekbe még nem mentünk. Bóka Róbert
