Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-08 / 246. szám

Lepecsételi nyeröautomaták Betiltottak a felkarut — Köszönöm, hogy ilyen fi­noman fogalmaz - mondja válaszul felvetésemre Pálfy Jó­zsef, az Állami Szerencsejáték Felügyelet napokban kineve­zett vezetője, mikor úgy fogal­mazok: nem túl szerencsés az új, a „Szerencsejátékok szer­vezéséről” szóló törvény azon rendelkezése, mely szerint min­den átmenet nélkül, azonnal visszavonja az eddig érvényes, szerencsejáték-automatákra ki­adott engedélyeket (pontosab­ban fogalmazva: „felmentése­ket"). — Az automatákat gyártók és üzemeltetők országos szö­vetségének vezetői az imént jártak nálam, ők nem fogal­maztak ennyire visszafogottan, sőt... — idézi a péntek dél­előtt irodájában történteket Pálfy úr. - Nem tudtam nekik se mást mondani: a parla­ment elfogadta a törvényt, s nekünk azt végre kell hajtani. Nem véletlen persze, hogy az automaták gyártói és üze­Borból szóló A bortól jutottunk el a sző­lőig Halmai Jánossal, a Pan- nonvin elnök-vezérigazgatójá- zal, bár szavait hallgatva in­kább szódát kértem, hiszen ki­derült, boraik egy része rak­táron van, a mostani, várha­tóan a tavalyihoz hasonló, jó szőlőtermésből csak bizomány­ba, ahogy ő mondja, bérfel­dolgozásra és bértárolásra tudnak átvenni. Ha valami csoda nem tör­ténik, 1991-ben és utána, a borgazdasági nagyüzemek bor- és pezsgőértékesítése a felé­re esik vissza, mondja kimér­ten a vezérigazgató és szavait □ versenysemlegesség hiányá­val magyarázza. A keleti ex­port szinte a nullával vált egyenlővé, a belföldi piacot pedig a jóval kedvezőbb adó­feltételekkel rendelkező, úgy­nevezett kannás borokat áruló maszek termelők eluralkodása jellemzi. A tárolóterület behatárolt, a jövő évi piac pedig kiszá­míthatatlan, hallom. így tehát nincs más hátra, mint hogy nemet mondjanak a fürtökben jelentkező szőlősgazdák fel­ajánlási igényének. Tavaly 150 ezer mázsa sző­lőt vettek meg, most pedig kor­látozott mértékben, csupán szakcsoportjaiktól vásárolnak és, szó szerint idézem, „meg­határozott mennyiségben, kü­lönleges minőségű, kiemelt fajtájú szőlőt, például caber­net francot és merlot-t vesznek át". A többi szőlőre csak akkor fizetnek majd, ha az abból készülj bort eladták. Addig nincs megnyugvás, addig foly­ton feldolgozni és tárolni kell, és annyit megjegyezni az álla­mi vagy magángazdáknak, hogy bármikor elvihetik borai­kat, véget vetve ezzel a ze­nének. A feldolgozásra átvett szőlőért 2,50 forintot számol­nak fel költségként, míg a tá­rolásért havonta és kilónként 25 fillér a taksa. A tárolóhe- yekből Baranyában, Somogy­bán és Zalában van elég. Tol­nában viszont a raktár is ké­rés. — Mindezekből az követke- rik -, fejezi be a beszélgetést Halmai János elnök —, hogy tem túltermelés van a magyar izőlőkben, hanem a piac om- ott össze. Mi pedig, egyszerű, bort zerető magyar állampolgárok ízt szeretnénk, ha lenne bor, ia ebből következően olcsób- wn kaphatnánk, és megihat- lánk, mondjuk a jól működő Mami vagy magántermelők s feldolgozók egészségére. (bozsik) rneltetői a pokolba kívánják az 1991/XXXIV. törvény készí­tőit. Annál is inkább nem, mert a nem kis nyereséget hozó üzlet jelen pillanatban betiltottnak tekinthető. Az új törvény ugyanis csak arról ren­delkezik, hogy augusztus 17- tel az összes engedélyt vissza­vonja, arról viszont már elfe­lejtkeztek a törvényalkotók, hogy a továbbiakról gondos­kodjanak. A törvény szövege ugyan utal rá, hogy: „Szerencsejá­ték-szervező tevékenység foly­tatásához az e törvényekben meghatározott kivétellel a Sze­rencsejáték Felügyelet enge­délye szükséges" - ellenben az említett szerv egyelőre még csak keresi leendő munkatár­sait... Arról meg nem is be­szélve, hogy a törvény végre­hajtási utasítása legkorábban szeptember 20-ra várható, ad­dig tehát még ha tudná, ak­kor se végezhetné dolgát a Pálfy József vezette felügyelet. Nem tudja Ami ugye, azt is jelenti egy­ben, hogy az augusztus 17. után üzemben lévő nyerőauto­maták működtetői, tulajdono­sai törvénybe ütköző cseleke­detet követnek el. Joggal feltételezhető viszont, hogy egy részük nem is tudja, hogy a tűzzel játszik - fő­ként, mert mint a Baranya megyei főkapitányságon meg­tudtuk, a tulajdonosok és üze­meltetők többségéhez nem is jutott el a Magyar Közlöny e törvénnyel foglalkozó száma. Mondhatnánk, a „tudatlan­ság" még nem mentesít a fe­lelősség alól, azt viszont, hogy az eddigi, talán túlságosan is liberális felügyeletnek búcsút mondhatnak, ugyancsak a szó­ban forgó Magyar Közlönyből ‘’iHhattók meg az ügyben érintettek. Már aki megtudta, ugye. Mert aki nem, az igencsak meglepődik majd, ha „lebu­a balkéz, m kik", s a lebukás után még azt is közlik vele, hogy a jö­vőben - tiltott szerencsejáték szervezése miatt — engedélyt sem kaphat az állami felügye­lettől. A tulajdonosok és üzemel­tetők többsége — tartva a re­torziótól — persze, már au­gusztus 17-én lepecsételtette, s kivonta a forgalomból gé­peit. Hogy augusztus közepe óta mit tudtak intézni jövő­beni engedélyük megszerzése érdekében, nem tudni, való­színűleg azonban semmit, hi­szen mint írtuk, a törvényal­kotóknak ezúttal csak a tiltás volt fontos — a folytatás fel­tételeinek megteremtése már nem annyira. Kérdés, hogy a minimum egyhónapos adókiesés miatt- mert hát az eddig engedél­lyel működtetett 5200 automa­ta után nem kis pénzeket fi­zettek tulajdonosaik -, kin, Meinl Gyula visszatért... 1862-ben nyitotta első szatócs­üzletét Bécsben, s 1891-ben az első kávépörkölő üzemet. Biro­dalmát lassan építette ki: 1925-ben talált igazi cégérre, a turbónos négerkölyökre, s azóta is ez fémjelzi á Meinl- birodalmat. Mert birodalom ez a javából: csak Ausztriában 6000 embert foglalkoztatnak és évi 19 milliárd schilling forgal­mat realizálnak. A keleti demokrácia szelén visszahajóztak (a közelmúltban Magyarországra is. Igaz, az aj­tórésen mór a Fórum Szálló avatásakor becsúsztak: Meinl- kávéházzal, aztán egy laza kis kft.-vel, majd megvették a pri­vatizáció nyomán a Csemege részvényeinek 51 százalékát, s mára fölállt a Csemege-Julius Meinl Ipari és Kereskedelmi Rt. Mindez bevezetőnek, hiszen Pé­csett is két bolt, a Kossuth La­jos utcai Csemege és a kertvá­rosi lila ABC lett a Meinl-biro- dalom része, s a héten, csütör­tökön nyílik az impozáns ka­posvári Meinl-csemege, amiről Molnár László üzletvezető csak a legekben nyilatkozott. Repre­zentatív helyen, a Somogy Áru­ház részeként 12-én 14 órakor nyitnak kaput, széles áruvá­lasztékkal. S ez nem ámítás, hi­szen a cég szlogenje: a leg­jobbat a pultra tenni minden­ből. Mint azt az rt. vezetőitől megtudtam, a Meinl-hálózat teljes kínálatát mindig forgal­mazzák, így a finom kávékon kívül nyilvánvaló, hogy például állandóan a „csemege"-üzle- tekben kell lennie a déligyü- mölcs-palettának, egyéb finom­ságoknak. A kaposvári bolt sa­ját süteménysütő üzemmel is rendelkezik. A kérdés kézenfekvő: vajon miért nem a hagyományokat megőrizve, Meinl Gyula néven jött visszck az osztrák cég, hi­szen a hóiború előtt, sőt után, az államosításokig, apáink- nagyapóin'k így találkoztak ve­le. Az indok: a keletre vissza­térő cég jelenlegi vezetése, a harmadik Julius Meinl már csak így engedélyezi. (Egyéb­ként a negyedik Julius bankár, a Meinl-bankház alapítója, és az ötödik, a birodalom kisher- cege még csak ötesztendős!) így jöttek vissza hozzánk, Len- qyelországba, Cseh és Szlová­kiába, s a Szovjetunióba is. Egyedül olaszhon, ahol a fo­lyamatosság megmaradt, s Giulio Meinl cégérrel állnak üzleteik. A döntés kissé elszomorító, ha az egykori Gvula bácsi él­ne, talán megvétózná. Minden­esetre lulius néven is jó üzlet- politikát sejtet a jó hírű ma- aáncég, s ennél nagyobb gon­dunk ne legyen vele. Minden­esetre találtunk egy „ősfény­képet”, s a nosztalgia jegyé­ben ezzel köszöntsük Gyuláé- kat. Illusztrációnk 1932-ben ké­szült, a fővárosban a Baross tér és a Thökölv út sarkán, egy fiókbolt nyitásakor. És még valamit. Az új cégér is az rt. vegyes jellegét mutat­ja: a négerkölyköt beültették a csemegekosárba. így illett. Hi­szen a „csemegeüzletek” jó ré­sze az 1947-es államosítások előtt Meinl Gyuszié volt. . . Kozma Ferenc Csemegekosárban a négerkölyök Az egyes számú Julius Meinl Léket kapott a víziszállítás Baján bánkódnak „. . . ha nincs áru, akkor nincs mit szállítani ..." - ez a jelszó mostanában Baján, a Közraktározási Vállalatnál. Flamm György igazgató rossz­kedvűen nézegeti ablakából a dunai hullámokat - ezért is. No, meg azért, mert hát ed­dig a MAHART volt a felelő­se, gazdája a kikötőknek, üze­meltetésüknek. Mivel akkori­ban nem voltak érdekeltek fenntartásukban a tanácsok, így különösebben nem is küz­döttek érte. Most pedig hiába kapaszkodnak értük az önkor­mányzatok, egyelőre nincs megfelelő érdekegyeztető fó­rum, országos szinten. Bajának viszont egyértel­műen a Dunához fűződik egyik, ha nem a legfontosabb gazdasági érdeke. Ezt tá­masztja alá az is, hogy már van vámszabad terület a Du- na-parton, méghozzá a stra­tégiai fontosságú híd közelé­ben. Most kezd ébredezni Csipkerózsika-álmából a közle­kedés terén is, így van némi esély arra, hogy ne csak ke­délyhullámok fussanak végig a Dunán, a személy- és teher­szállítás témájában. Az ipari termelés látványos és drasztikus visszaesését sú­lyosan megérzik és elszenve­dik Baján is. Még a nagy dérrel-dúrral beharangozott szovjet gabonaszállításnak is inkább csak híre, mintsem munkában mérhető következ­ménye van. A hírek szerint még mindig nincs meg a kor­mányközi pénzügyi megegye­zés. így hiába fejlesztettek ki még egy új berakóhelyet a bajaiak, az most kihasználat­lan. Eddig mindössze egyezer­hatszázas uszályt raktak be gabonával, ez 2 nap alatt megvolt. *A jugoszláviai ese­mények sem javítanak a hely­zeten, mivel onnan is megbíz­hatatlanul érkeznek a kamio­nok. Ettől függetlenül ezen a héten 2 ezer tonnányi műtrá­gyát raktak be Baján, amit azóta már visz a víz. Igaz, a további gazdasági reményeket is . . . Kovács Zoltán it csinál a jobb? kiken verik el majd a port? latot ismerve, már most borí­Merthogy nem a törvény al- tékolható . . . kötőin, az az eddigi gyekor- Pauska Zsolt Meteor csapta agyon a tábornokot Hullócsillagok és halálbolygók Csillagászati becsilések sze­rint a Földnek a kozmikus por­ral együtt napi 4000—5000 ton­na meteoritbevétele van. Nem­egy közülük tekintélyes töme­gű és így becsapódásúk és felrobbanásuk pusztító erejű. Ilyen volt 1908-iban a Szibé­riába érkező Tunguz meteor. A Kárpát-medencében ez idáig bizonyítottam lehullott legnagyobb meteorit 800 kilo­grammos volt: 1840Jben a fel­vidéki Árva-Magúra hegység­ben csapódott be. A „hulló­csillagok" számtalanszor ökoz­tak pánikot és különböző kl- sebb-nagyobb katasztrófát is: például hajóik elsüllyesztésével. Egy apró, afig gesztenye nagyságú meteorit furcsa mó­don szólt bele Nicaragua tör­ténelmébe: 1906-ban a kor­mány ellen lázadó felkelő se­reg vezérét, Castiiiano tábor­nokot fejen találta, miköz­ben az a haditervet fontol­gatva üldögélt a sátra előtt. Ä tábornok holtan rogyott ösz- sze, a felkelő sereg pedig szétszaladt. Ám a meteori tok pusztítása semmi ahhoz, amit 1992-re ígértek: egy kisbolygóval fog összeütközni o Föld. Hóna­pokkal ezelőtt került ez a hír a világsajtóba, azóta viszont nagy a csend e katasztrófa­prognózis körül. — ötközünk-e a halálboly- góval, vagy sem? — kérdez­tük dr. Both Előd csillagászt, az Uránia Csillagvizsgáló ügy­vezetőjét. — Jól sikerült hírlapi kacsa volt a hír, hiszen azóta hiá­ba vártük, hogy ennek a to­tális katasztrófával fenyege­tő kisbolygónak a pályaada­tait közöljék szakfolyóiratok­ban. — De azóta sem cáfolta senki ezt a prognózist. — Az ilven természetűeket nem is lel||Jk cáfolni, hiszen ilyen összeütközés elvileg bár­mikor bekövetkezhet, mint ahogy többször is bekövetke­zett már a Föld története so­rán. Sok-sok tízezer kisboly­gó kering a Naprendszerben és mindössze csak a mintegy 6000 nagyobb pályáját ismer­jük. Ezeket ezer évekre elő­re ki léhet számítani, de a néhány kilométer átmérőjű ki­sebbekről zömükben nincs semmi adat. Márpedig egy ilyen méretű kisbolygó becsa­pódása 100-200 kilométer át­mérőjű krátert vág a Föld fe­lületébe és az onnan kirob­banó anyag magyarországnyi területet borít be. Á katasztró­fa igazi arca azonban az a következmény, hogy olyan mennyiségű por jut az ütközés után a légkörbe, ami hóna­pokon át 99 százalékos mér­tékben leárnyékolja a napsu­gárzást és emiatt a száraz­földek belsejében mínusz 30 fokos lesz a hőmérséklet. Né­hány éve megtalálták a Yuca­tán félszigeten egy ilyen kis­bolygó becsapódásának a kráterét. A becsapódás 65 millió évvel ezelőtt történt és a földi élővilág 70 százaléka elpusztult akkor. — Lehet-e ilyen katasztrófát elhárítani? — Ürtechníkailag lehetséges egy ilyen kisbolygó felrobban­tása. Ám minél kisebb, an­nál nehezebb időben felfe­dezni, s korántsem mindegy, hogy ez hónapokkal, vagy csak hetekkel előzi meg az ütközést, elég távol van-e még tőlünk a halálbolygó. Ha nem . .. D. I. Szeptember 14-15-én elődöntők Pécsett Ki Európa legjobb autóvezetője? Szeptember 14-15-én Pé­csett, a Domus Áruház autó­parkolójában kerül sor a Ki Európa legjobb autóvezetője verseny magyarországi elődön­tőire. Mindkét napon 10 óra­kor kezdődnek az ügyességi futamok, melyék igen csak látványosnak ígérkeznek. A pécsi elődöntőkbe jutott 20- 20 versenyző vadonatúj Ford Escort típusú személygépko­csikkal szlalomozik a nagy ru­tint és ügyességet kívánó pá­lyán; ez minden bizonnyal látványnak sem lesz utolsó. A versenyzők az ország minden részéből érkeznek, hogy bejus­sanak a szeptember 22-i szol­noki döntőbe. A rendezők és a szponzorok mindenkit várnak erre a nem mindennapi ese­ményre. vasárnapi 3 Legálisan üzemelő játékautomaták Pécsett, a Márka presz- szóban Fotó: Szundi György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents