Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)
1991-08-07 / 215. szám
1991. augusztus 7. Köztünk a pápa 3. A pápalátogatás vendégei között Kimagasló egyházi személyiségek A Szentatya pécsi látogatása alkalmából számos kimagasló egyházi személyiség jelezte érkezését. A VATIKÁNBÓL Angelo Sodono államtitkár, Giovanni Battista Re államtitkár-helyettes, Dino Monduzzi püspök,, Kada Lajos érsek, a Szentségi Kongregáció titkára, Angelo Acerbi pápai nuncius, Stanislaw Dziwisz, a Szentatya személyi titkára, Piero Marini, a Szentatya liturgikus szerepléseinek mestere. NÉMETORSZÁGBÓL Gerhard Pieschl limbur- gi s. püspök, Franz Xaver Eder passaui püspök. ROMÁNIÁBÓL: Sebastian Kräuter temesvári püspök, Petru Gherghel jasi püspök, Bálint Lajos gyulafehérvári püspök, dr. Jakab Antal gyulafehérvári ny. püspök. CSEHSZLOVÁKIÁBÓL: Miloslav Vlk budejoviI cei püspök, Eduárd Koj- nok rozsnyói püspök, Voj- tech Cikrle brnói püspök. AUSZTRIÁBÓL: Dr. László Stelán kismartoni püspök, dr. Kurt Krenn St. Pölten-i püspök. JUGOSZLÁVIÁBÓL: Dr. Franc Perko belgrádi érsek, Cirill Kos djako- vói püspök, Marin Srakic Ídjakovói s. püspök, Franjo Komarica Banja Luka-i püspök, Slavomir Miklovs krizevaci' püspök, Huzsvár László nagybecskereki püspök, Pénzes János szabadkai püspök. MAGYAR PÜSPÖKI KAR tagjai közül Pécsre várják dr. Paskai László bíborost, dr. Seregély István érseket, dr. Keresz- tes Szilárd, dr. Konkoly István, dr. Szendi József, dr. Gyulay Endre, dr. Takács Nándor, dr. Várszegi Aszt- rik püspököket. Ünnepi köszöntő a pápalátogatáshoz Ugyanarra a dallamra különböző n Először is legyen szabad köszöntenem II. János Pál pápa pécsi látogatása alkalmából az Új Dunántúli Napló minden olvasóját, örömömre szolgál az a nemes elhatározás, amely a Napló részéről felvállalta e történelmi esemény objektív és ugyanakkor a vallásos emberek szivét melengető találkozásának közvetítését a Szentatyával. A szolgálat megtestesítője 1989. augusztus 20-án az akkori kormánnyal egyeztetve, a Szent Jobb-ünnepség befejező szentmiséjén jelentette be Paskai László bíboros úr e látogatás tényét. A megelőző években is igényként jelentkezett a katolikus hívek részéről a pápa magyarországi lelkipásztoxi útja.- Akkor az érvelés: Nem kívánatos a látogatás! Az óhaj mégis kifejezésre jutott, hiszen nagyon sokan elzarándokoltak Tarnow- ba, Darázsfalvára, Pozsonyba, a pápalátogatás színhelyeire. Amint a valós igény és a diktatúra pártigénye kettévált, a tárgyalások pozitív irányt vettek. Az alapvető emberi jogok gyakorlati tisztelete és a marxista-ateista ideológia szerin. ti egyoldalú értelmezésnek le- csendesedése lehetővé tette a diplomáciai kapcsolatok felvételét. A pápa látogatásának időpontjára több lehetőség is adódott. Tavaszi idő, őszi, októberi napok, és — ha a pápa a nyári szabadságát úgy tudja beosztani, vagy megszakítani — a magyar nemzet és az ország kiemelkedő napja augusztus 20-a és az azt megelőző napok! A számunkra legkedvezőbb időpont megjelölése is igazolja, hogy a történelemben megjelölt cím: Servus Servorum Dei — Isten szolgáinak a szolgája - nem tartalom nélküli jelző, hiszen János Pál pápa személye a szolgálat megtestesítője. Nem önmagára tekintett, hanem ránk, magyarokra, amikor ez a dátum kapott elfogadást. Kapcsolatunk kezdete Honnét érkezik hozzánk a pópa? A felelet kézenfekvő: Rómából! Mégsem. 1991 augusztus 16-án Czestochowá- ból indul Budapestre. Aznap késő délután Esztergomban szentmise keretében találkozás lesz a magyar papsággal és a város környező népével. Augusztus 17-én, szombaton találkozik a 10 órai szentmisén a pogányi repülőtéren a hivek sokaságával. Ez a helyszín pedig ' Pécs! Általunk kapja az első igazi látogatói benyomást! A mi örömteli fogadásunk az alapja a következő napok felemelő érzéseinek és erőt adó lendület a fárasztó és zsúfolt program megvalósításában. Ezért is érezzük át ünneplésünk kiemelkedő jelentőségét. A szentmise elején valamennyiünk és a százezer körüli külföldi zarándok nevében köszöntőm Öszentségét. A köszöntés abban az egyházmegyében hangzik el, ahonnét Szent István ‘királyunk elküldte Asztrik pécsváradi bencés apátot Rómába, hogy az ország függetlenségét jelző koronát II. Szilveszter pápától elhozza. A pápaság és Magyarország kapcsolata ekkor kezdődött. A pápák hazánk iránti szeretető és nagyrabecsülése a későbbi időkben is mindig megmutatkozott. A legnehezebb korszakokban, amikor a nyugati országok csak magukkal törődtek, a török elleni háborúkban is kiemelt módon jutott ez a szeretet kifejezésre. Elég ha csak XI. Ince pápát említem, akinek a hálás magyar nép szobrot emelt a Budai várban. Érzékeny lélekkel Járt-e a pápa Magyarorszá- . gon? Mint pápa még nem. A pápa ugyanis államfő, ugyanakkor a katolikus világegyház feje is, a katolikusoknak Krisztus földi helytartója, aki az apostoli jogfolytonosság alapján Szent Péter utóda, akit Jézus Krisztus állított látható jelként az egyház élére. Egyetlen államfő útja sem képzelhető el úgy, hogy gondol egyet és Mátyás királyhoz hasonlóan, koldusnak öltözve körülnéz, mi újság van lenn a nép között - úgy a pápa sem jelenhet meg váratlanul egy másik országban. A Szentatya azonban már járt Magyarországon. Nem mint pápa, hanem mint krakkói bíboros-érsek. Lengyel vendég- munkások dolgoztak Kábán, a cukorgyár építkezésénél, és őket látogatta meg. Tudomásom szerint Hajdúszoboszlón töltötte az éjszakát. A munkás emberek gondjait, bajait mindig is szívén viselte. Ezért is írt enciklikát az emberi munkáról és a szociális problémákról. Köszöntőm és üdvözlöm azt a pápát, aki nem hirdeti népszerűségből azt, amit -a divat megtapsol, hanem az Isteni Igazságból merítve hitbeli igaz ismereteket oszt, aki erkölcsi útmutatásaival túl tud nőni hasznossági, önző érveken, aki érzékeny lélekkel velünk tud örülni, aggódni és szomorkod- ni. Együtt ünnepélünk A pápalátogatás jelmondata: „Életünk Krisztus". A pécsi helyszín kísérő gondolata: TESTVÉRISÉG. Ebben oz egy-t házmegyében évszázadok óta együtt élnek magyarok, németek és horvátok (délszlávok). E szomszéd népek kaptak szívélyes meghívást. Országhatáron belül és kívül, a határok jelentőségét nem hangsúlyozva együtt ünnepiünk. Ez lehet az igozi testvériség előíze, amely után Európa áhítozik. Egymás értékeit megbecsülve, ugyanarra a dallamra énekelve, de különböző nyelven. Ha a dallam a politikában, társadalomban, országok között is egy lehetne, akkor a nyelv szétválasztó szerepe gazdagságot jelenthetne az emberiség életében. Köszöntjük a pápát, akinek a látogatása mindezt eszünkbe juttatja: váljunk emberibb emberré hazánkban és a világban! Mayer Mihály pécsi megyéspüspök Különkiadás Rendkívüli esemény előtt állunk: hazánkba, ezen belül is Pécsre látogat II. János Pál pópa. Tisztelt olvasóink tájékoztatására ez alkalommal az Új Dunántúli Napló különkiadással jelenik meg. Hűséges előfizetőink, csaknem nyolcvan- ezer család a következő napokban ingyen kapják meg az újságot, vásárlóink, a Pécsre látogatók pedig az újságárusoknál a szokásos áron megvásárolhatják. Tudjuk, nem nagy ajándék. Kérjük, gondoljanak mégis arra, hogy a nyári hónapokra felére zsugorodó szerkesztőségünk az új otthon megteremtésének gondjai közepette — mint ismeretes, 28 esztendő után új helyre került szerkesztőségünk és kiadónk, a pécsi teológiai főiskola újbóli megnyitásának lehetőségét megteremtve, átadtuk székházunkat a katolikus egyháznak — a jogos tulajdonosának — szerkesztette meg rendkívüli kiadványunkat. A „rendkívüli" jelző ezúttal semmiképpen sem túlzó, hiszen magyar újság egy hónap alatt 32 alkalommal még nem jelent meg, hazánkban vidéki újság soha nem érte el a 120 000-es megjelenési példányszámot. Olvasóink nevében is köszönetét mondunk ezért a lap előállítását segítő nyomdászoknak. a terjesztést biztosító postásoknak is. Tisztelt olvasóink! Bizonyára ugyanolyan kritikusan olvassák különkiadásunkat, mint az Új Dunántúli Napló bármelyik más számát. Igazuk van! Arra törekedtünk, attól a pillanattól, hogy a lakásukból kilépnek, addig mig otthonaikba visz- sza nem térnek, segítsünk eligazodni az augusztus 17- én minden bizonnyal világvárosi forgatagban élő Pécsen. Szeretnénk a Szentatya programjának azon helyszíneiről is képet adni, ahová olvasóink nem juthatnak el, és arra törekedtünk, hogy akik otthon maradnak, háttérinformációhoz jussanak. Az újságkészítés eltölthe- ti a szerkesztőket jogos vagy jogtalan sikerélménynyel, ugyanakkor bizonyos feszültséget kelt: sikerült-e az olvasók tetszését megnyerni, az információ iránti igényét kielégíteni. Szerkesztőségünk életében lehetséges, hogy most az egyszer volt alkalom ilyen egyedülállóan fontos esemény kapcsán különszámot kiadni. Hónapok óta élt az elhatározás, a megvalósítás mégis természetszerűen az utolsó hetekre korlátozódott. Persze hogy szeretnénk munkánkat, rendkívüliségét rangján értékelni. Nem könnyű. A napokban Budapesten a pápa látogatását szervező irodába igyekezvén, a kapu előtt egy gépkocsit láttam rakodni. Dr. Diós István, az iroda vezetője volt a rakodómunkás. A Hősök terei mise sok ezer példányos reklámanyagát szállították. A világon a legtermészetesebbnek tűnt, hogy a milliónyi szervezési feladattal birkózó pap csomagokat helyez el az autó platóján. Ez is a látogatás sikerét biztosító, elvégzendő feladat. Tisztelt olvasóink, rendkívüli kiadásunkat, magunk munkáját is így értékeljük, fogadják szeretettel. Lombosi Jenő Húszezren Jugoszláviából Az eddigi adatok szerint legalább 150 ezren kívánnak részt venni a pogányi szentmisén. Ez a szám azonban még meglehetősen bizonytalan, egyrészt azért, mert még mindig lehet belépőt igényelni, másrészt — és leginkább — azért, mert a jugoszláviai események alakulása az utolsó pillanatig döntően meghatározhatja, hogy hányán is jönnek Horvátországból és a Vajdaságból. Ezidáig 20 ezer biztos jelentkezővel lehet számolni Horvátországból és Szabadka környékéről. A második legnagyobb zarándoktömb Erdélyből, Gyulafehérvárról érkezik, mintegy ötezres létszámmal. Más szomszédos országokból és leginkább a német nyelvterületről ezres nagyságrendben jönnek külföldiek az utazási irodák szervezésében. A külföldiek jelentős hányada azonban.ro- koni segítséggel vesz részt a szentmisén. A pécsi plébániákon közel 40 ezer belépőt igényeltek. A megye más településeiről, illetve a megyén kívüli városokból - igy Szegedről, Szék- szárdról, Mohácsról, Gör- csönyből, Szalántáról, Bajáról — ezernél többen jönnek. Karol Wojtyla szeminarista korában adoiniice — Ha ti Ke an ■ Több mint 400 esztendőn át olasz származású pápát választottak Vatikánban, s úgy rémlett, hogy 1978. október 14-én este 17 órakor kezdődött konklávén sem lesz másként, hiszen Benelli a legesélyesebb- jelölt. . . Aztán 16-án 18 óra 44 perckor a Szent Péter Bazilika középső erkélyén megnyílnak a szárnyas ajtók, s Felici kardinális hangja haitik, száll a tér közel 200 000-es tömege felé: „Nagy örömet hirdetek nektek, van pápánk! Sanctae Romanae Ecclesiae Cardinalem Wojtyla .. . Aki magának a II. János Pál nevet választotta " A tér hangzavarral telik meg. A percek múlnak, sietős, heves érdeklődés az új pápa iránt. Kicsoda ő? Némelyek azt hiszik, hogy néger. Aztán az összegyűltek között kezd terjedni a hír: az új pápa lengyel. Végre 19 óra 20 perckor a püspökök és bíborosok egy csoportja közt megjelenik H. János Páf, és Totus Tuus olaszul ' köszönt, olaszul beszél, s közben kéri, ha hibát ejtene, javítsák ki . . . A pápák sorában 264. Dehót kicsoda ő tulajdonképpen? Nagyműveltségű, nemcsak egyházi, hanem világi ismeretekkel is bőven rendelkező, őszinte ember, „nagy utazó” és „levélíró”, az egyház és a társadalom legégetőbb kérdései foglalkoztatják. Olyanok, mint a család, az ifjúság, a munka rangja és megbecsülése, a szociális kérdések vagy a kisebbségi lét. Karol Wojtyío 1920. május 18-án született Lengyelországban, Wadowice városkában. Karol 9 esztendős, amikor édesanyja, született Emilia Ka- ezorowska meghal. Édesapja katonatiszt, aki a közigazgatásban is tevékenykedett; környezete szófukar, emberkerülőnek tartja. Fiát neveli, érte él, hiszen tragédiák sora söpör végig a családon; kislánya holtan születik, nagyobbik fiával pedig fiatal orvosként 1932-ben vörheny végez. Karol jó eszű, kitűnő tanuló. Érettségi után Krakkóba, a Jagelló Egyetemen irodalmat és művelődéstörténetet tanul, s itt éri 1939-ben a háború. Kétkezi munkásként dolgozik, s tagja lesz egy színésztársulatnak: színész és 'rendező. Színműveket is í.r. Életének „hirtelen” fordulata, amikor 1942-ben a papi hivatást választja, s belép a krakkói szemináriumba, amely a hitleri megszállók tilalma ellenére illegálisan működik. Pappá szentelése után tanulmányait Rómában folytatja — innen a kitűnő olasz nyelvismeret —, majd Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában lengyel emigránsok papja. 1948- ban hazatér, doktorátust szerez. Tíz év múlva Krakkó segédpüspöke, s jelmondata: Totus Tuus — Egészen a Tiéd. 1964- ben Krakkó érseke lesz, az ország második legnagyobb egyházmegyéjének feje. Három évvel később már bíboros. 1978. október 21-én tartja II. János Pál első sajtótájékoztatóját, ahol a legrámenősebb riportereknek is örvendetes „sokkot” okoz, pergő kérdésekre, pergő válaszokat ad. „Rabnak érzi-e magát a Vatikánban?" „Miért érezném, hiszen csak öt nap múlt el!" „Milyen a Vatikán légköre?" „Ha továbbra is igy megy minden, mint eddig, akkor ki lehet bírni." '„Fog-e síelni?" „Valószínűleg nem fogják megengedni. . „A Szentatya tart-e még ilyen sajtóértekezletet?” „Ha megengedik, de ez attól is függ, ti hogyan bántok ‘velem."
