Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)
1991-08-07 / 215. szám
e uj Dunántúlt napló 1991. augusztus 7., szerda Ezúttal sem utoljára Kolumbuszröl Bármilyen különösnek tűnjék is, néhány évvel ezelőtt kis híján az ENSZ napirendjére került a kérdés, hogy ki fedezte fel Amerikát. 1982-ben ugyanis a latinamerikai országok javasolták, hogy az ENSZ 1992- ben, Amerika felfedezésének 500. évfordulóján emlékezzék meg méltóképpen Kolumbusz Kristófról. A közgyűlés általános ügyrendi bizottsága azonban négy éven ót halogatta a javaslat napirendre tűzését, mivel a tagállamok képviselői nem tudták eldönteni, hogy valójában kit is ünnepeljenek Amerika felfedezőjeként. Ezért aztán az általános ügyrendi bizottság 1986. szeptember 17-i ülésén Hu- majan Rasid Csoudhuri, a közgyűlés 41. ülésszakának elnöke oly módon „vágta el a gordiuszi csomót", hogy — érthető derültség közepette - kijelentette: „Amerika fel van fedezve, ez nem lehet vita tárgya! A kérdést ezennel töröljük a napirendi javaslatból . . ." Azt természetesen senki sem vonja kétségbe, hogy Amerika felfedezése Kolumbusz nevéhez fűződik, az utóbbi évtizedekben azonban megdönthetetlen bizonyítékok kerültek napvilágra arra vonatkozóan, hogy előtte már mások is jártak az amerikai földrészen. New-Foundland északi részén, —L'Anse aux Meadows- nál régészek 1960 és 1968 között kiástak egy nyolc házból álló viking települést, amelyről a radiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a Vili. és a XII. század között létesült. A Yale Egyetem könyvtára évekkel ezelőtt közzétett egy 1440 körül készült térképet, amely az „ismeretlen világot" tünteti fel, és az Atlanti-óceánon szerepel rajta egy „Vin- land" nevű sziget. Az északi népek egy ma is élő mondája szerint pedig 990 tóján a vikingek Leif Eriksson (Szerencsés Leif) vezetésével Labradornál eljutottak Amerika partjaira, majd dél felé tovább hajózva, a mai Massachusetts állam területén „tejjel-mézzel folyó Kánaánra" bukkantak, s azt ,,Vinland"-nak (Bor Földjének) nevezték el. 1347-re tehető a vikingek utolsó lab- radori látogatása, amelyet Írásos feljegyzés is említ. A „Navigatio Brendani" ír eposz, amely a X. század elején latin prózában Íródott, arról szól, hogy a ko- lostoralapitó ir szerzetes, akit a Vili. századi művelt Európa „Brendan, az utazó”, vagy „Brendan, a hajós” néven ismert, az Atlantióceánon megtett útjai során eljutott a Hebridákra, sőt egy „szigetre” (Vinlandra?) is, amelyet az eposz az „ígéret Földjének" nevez. Az máig sem egyértelműen eldöntött, hogy a valószínűsíthetően 1451-ben született Kolumbusz olasz volt-e vagy spanyol. A legtöbb lexikon szerint Genovában született, ott viszont nincs írásos nyoma születésének — igaz, másutt sincs. Az amerikai Stephen Marlowe tavaly megjelent könyvében azt állítja, hogy Kolumbusz egy fregatt fedélzetén született, nem messze a genovai partoktól. Ezt látszik alátámasztani, hogy a történészek azóta tudnak teljes bizonyossággal létezéséről, amióta „egy bizonyos Domenico Colombo takácsmester feleségével és négyéves kisfiával 1455-ben beköltözött Genova főterének egy ma is álló - és emléktáblával megjelölt- házába". Arra sincs írásos bizonyí-. tékunk, hogy — a valószínűsíthetően — genovai születésű Kai umbusz beszélt vagy irt volna olasz nyelven. Azt viszont tudjuk, hogy sűrűn levelezett fiatalabbik öccsével - spanyolul. Valószínűleg ezért jutott Salvador de Madariaga, a neves történész-filozófus, arra a következtetésre, hogy Kolumbusz nem genovai, hanem mallorcai vagy katalóniai születésű, családja szefárd eredetű és a zsidóüldözések elől menekült Genovába. Mallorca szigetének (Baleárok) lakossága mindenesetre ma is meg van győződve róla, hogy Amerika felfedezője Felantix mallorcai kisváros szülötte. Döntő fordulatot jelentett Kolumbusz életében, amikor a nagy genovai kereskedelmi cég, a Centurione képviselőjeként Portugáliában telepedett le. 1479-ben már tekintélyes lisszaboni tokos, aki a Madeirákhoz tartozó Porto Santo-sziget örökös kapitányának leányát veszi feleségül. Lisszaboni kapcsolatait felhasználva, Kolumbusz nagy kereskedelmi cégek képviselőjeként bejárta nemcsak az ibériai és az afrikai partok előtt fekvő szigeteket, hanem jó néhány angol és francia kikötőben is megfordult. Spanyolországba azután települt át, hogy II. János portugál király nem fogadta el a „nyugati útra” vonatkozó, 1484-ben előterjesztett javaslatát. Hosszas fáradozások után sikerült elnyernie a spanyol királyi pár, araqó- niar Ferdinánd és kasztíliai Izabella hozzájárulását és kalandos tengeri út után, 1492. október 12-én három hajójával (Santa Maria, Nina és Pinta) partot ért a Bahama-szigetek egyikén, Samana Cay-szigeten. Barabás Miklós EK-válasz az osztrák jelentkezésre Igen. De... Az osztrák gazdaságot szívesen látnák az Európai Közösség táborában, csakúgy, mint az ország kiérlelt demokratikus rendjét, vagy éppen szociális vívmányait. Egyelőre fejfájást okoz viszont a nevezetes osztrák semlegesség, és egyértelműen visszatetszést kelt az a makacsság, amellyel Bécsben bizonyos közösségi törekvéseknek - mindenekelőtt a tranzitforgalom növelését illetően — konokul az útjában állnak. De mindenekelőtt: bárki is a jelentkező, nem árt odafigyelni és alaposan megvizsgálni, mit is bír el a Közösség jelenlegi struktúrája, meddig lehet még növelni a létszámot a „hagyományos logisztika" megbénulása nélkül . . . Röviden ez volt a summázata a Közösség Bizottsága első, az osztrák belépési kérelemre adott hivatalos véleményének — amelyben persze, mint cseppben a tenger, a Közösség számos akut gondja is visszatükröződik. Ami konkrétan az osztrák dossziét illeti: Ausztria már most is külkereskedelme kétharmadát a Tizenkettekkel bonyolítja, valutája - amely sorsát köztudottan a német márkához kötötte — évek óta stabilnak tekinthető, az osztrák ipar versenyképességéhez kétség nem fér. Mint a bizottsági vita előtti napokban a brüsz- szeli Le Soir fogalmazott: ha a sokkal gyengébb lábakon álló görög nemzetgazdaság a Közösségi klub tagja lehetett, akkor ugyanez aligha tagadható meg az Európa szívében élő, sokkal jobb bizonyítványt felmutató osztrákoktól. Ráadásul Bécsnek tekintélyes támogatói is vannak: Genscher német külügyminiszter alig két napja erősítette meg osztrák kollégájának, hogy Bonn elsők között szeretné déli szomszédját a Közösség új-belépői között látni — egy nappal korábban pedig Roland Dumas, a francia diplomácia irányítója nevezte jogosnak és megalapozottnak Ausztria csatlakozási törekvéseit. Akkor mi hát a baj? Először is az a bizonyos semlegesség. És ez sem feltétlen konkrét tartalma miatt — végül is a hidegháború befejeztével igazából senki nem tudja, kihez—mihez képes is lehet ma valaki semleges. Sokkal inkább azért, mert pillanatnyilag maguk a Tizenkettek sem tudják, mi mindent sikerül majd belegyömöszölni az egyes tagországok által any- nyira áhított — mások által annyira ellenzett, és a Közös Piac 93-as megteremtését megkoronázó politikai unió építményébe. Nem kevésbé súlyos gond — a „logisztika”. A Közösség jelenlegi intézményrendszere már ma is köztudottan a működő- képesség határán van. A tény, hogy hivatalosan kilenc munkanyelv létezik, minden egyes dokumentum megjelenésekor hatalmas fordítói energiát (és költséget) emészt fel. Ennél is alapvetőbb probléma a döntéshozatali mechanizmus: ha például a Miniszteri Tanács ülésezik, és minden tagállam minisztere csak kétszer kap szót, egyenként tíz percre (eny- nyit egy ország csak elvárhat . . .), már az is négy óra — anélkül, hogy igazi vitáról szó lett volna. Alapvetően e két ok — a semlegesség értelmezésének és a Közösség „befogadó- képességének" a kérdése — miatt fogalmazott végül is úgy a Bizottság, hogy bár alapvetően támogatja az osztrák kérelmet, de a konkrét tárgyalásokat a felvételről semmiképpen nem javasolja 1993 előtt. Fóris György Brüsszel Sylvia Schoske, a müncheni Egyiptom Múzeum igazgatója bemutatja a sajtónak a III. Szeszosztrisz egyiptomi királyt (i. e. 1801 —1642) ábrázoló szfinz-fejet, amelyet kétmillió márkáért vásárolt meg o múzeum egy froncia gyűjtőtől Hubble űrteleszkóp Űrrepülőgépes javítóexpedíció? Az amerikai Űrhajózási Hivatal (NASA) űrrepülőgépes javítóexpedíció küldését fontolgatja a hibás Hubble űrteleszkóp újabb, a múlt héten felfedezett működési zavarainak elhárítására. A Washington Post szerint a teleszkóp mozgását ellenőrző berendezés meghibásodásának kijavítása nem várhat a korábban 1993-ra tervezett űrrepülőgépes utazásig, amelynek viszont egy gyártási hibát, a csillagászati berendezés 240 centiméteres tükrének torzítását kellene kijavítania. Egy másik hibalehetőségre is rámutattak a szakemberek. Szerintük az energiát szolgáltató, Európában gyártott napelemek tartószerkezetének anyagfáradása miatt a napelemek letörhetnek — Így ezeket o tartószerkezeteket is ki kell tolón cserélni. A NASA-nak választania kell a mozgást ellenőrző berendezés, avagy a tükör kijavítása közt, mivel nincs elegendő pénz mindkét művelet elvégzésére, két űrrepülőgép felküldésére. Az amerikai lap szerint az űrhivatal egy hónapon belül dönt, hogy az eredetileg tervezett időpontban, avagy korábban küld fel űrexpedíciót a csillagászati berendezés megjavítására. A Hubble teleszkópot 15 hónappal ezelőtt helyezték föld körüli pályára. Az autóbusz nagyságú, 12,5 tonna súlyú űrtávcső 2,1 milliárd dollárba került. Működésétől azt várták, hogy teljesítménye mintegy 10—30-szor nagyobb lesz. mint a hasonló méretű földi berendezéseké, ugyanis a Hubblet a földi légkör torzítása, a földfelszíni fényforrások nem befolyásolják. Yamahák forintért A motorozás magyar hívei a jövő évtől kezdődően immár forintért vásárolhatják meg a Yamaha cég motorkerékpárjait, illetve mopedjeit. A népszerű japán márka magyarországi hivatalos forgalmazója a Jomo- to Hungária Kereskedelmi Kft., mely a már hosszú évek óta működő ausztriai Jamoto cég, a Yamaha osztrák importőrének leányvállalata. A Jamoto Hungária nagy várakozással tekint a magyar piacra, ezért nemcsak az árusításra, hanem a megfelelő szervizhálózat kiépítésére is különleges figyelmet fordít. A fővárosi motortulajdonosok kétkerekűinek javítására a Jamoto szerviz vállalkozik, vidéken pedig egy országos kereskedő- és szervizhálózat áll majd az ügyfelek rendelkezésére. A cég természetesen az országban már meglévő Yamaha motorok karbantartását is vállalja. A központi alkatrészraktár ugyancsak minden igényt kielégít, sőt még az egyedi Yamaha modellekhez is néhány napon belül bármilyen alkatrészt beszerez. A Jamoto Hungária a Yamaha modellek gazdag választékát kínálja: a mopedektől a legnagyobb teljesítményű sportváltozatig. A kft. a motorozáshoz nélkülözhetetlen ruházati felszereléseket, például bukósisakot és csizmákat is értékesít. Lopjak a kamionokat A BIZTOSÍTÓ TÁRSASAGOK teljesen kétségbe esték: az év tekintélyes része még előttük áll, de eddig máris 7000 kamionnak „kelt lába" - ha helyénvaló ez a kifejezés az autópályák óriásai esetében - - Olaszországban, és nem kevesebb, mint 250 milliárd lírát (200 millió dollárt) kellett kártérítésre kifizetniük ezért. A fuvarozók által befizetett biztosítási dijak ennek a felét sem teszik ki. A legtöbb kamion (41 százalék) Nápoly környékén tűnik el, o komorra tevékeny közreműködésével. A gépkocsivezetőt sokszor erőszakkal kényszerítik rakományának átadására, tehát szabályos rablás, ami történik. Lombardiában, északon, sokkal finomabbak a módszerek, de legalább olyan hatékonyak. A szállított árunak a jól szervezett bandák működése nyomán szinte órák alatt nyoma sem marad. A rendőrség adatai szerint az eltűntnek bejelentett 7546 kamionból 1042 a külföldi jármű. Olyan esetekről van szó, amikor a szállítóeszköz — amely maga is sök milliós érték - és a rakomány együtt tűnik el. Azoknak az eseteknek a száma, amikor csak kissé „megdézsmálják” a szállított árukat, esetleg azok hiányosan érnek célba, mert útközben megfogyatkoztak, már a 31 ezret is meghaladja. Az ilyen „megfogyatkozást" a károsultak rendre bejelentik a hatóságoknak, magyarázat azonban egyik esetben sem akad. A holmik szőrén-szálán eltűnnek a leplombált kamionokból, és a gépkocsivezető semmiről sem tud. „Majd fizet a biztosító . . ." A helyzet olyannyira megromlott, hogy a szállítók egyesülete és a biztosítók közös fellépésre szánták el magukat: vagy a díjtételeket kell emelni vagy kellő eszközökkel a biztonságot, - hangzott el azon a tanácskozáson, amelyet Milánóban rendeztek a napokban a témáról. A LEGVESZÉLYESEBB az autópálya - tűnt ki az ott elhangzottakból. Ezeken történik a lopások egyharmada, egy másik harmad a kisebb utakon, 13 százalékuk a gyűjtő- raktárakban, végül 15 százalék a parkolókban és pihenőhelyeken. Legkelendőbb a tolvajnyelven „japán szállítmánynak" nevezett áru: televíziók, számítógépek és tartozékok, hifi-készülékek. Ezeket követi — bármennyire hihetetlen - a gyógyszer, majd a különféle textiláruk, ruhaneműk, végül az élelmiszerek. Mindennek hasznosítására és értékesítésére olajozott hálózat épült ki. A továbbadás bejáratott síneken folyik. Állítólag még a kohóknak szállított ócskavasat is elviszik időnként. „Mindent lopnak a kamionrablók, talán az egyetlen, amit nem, az a homok" - panaszolja az egyik szállító. Mindent tovább lehet ugyanis adni, ha a maffia és a komorra szervezi a dolgot, beleértve természetesen a kamiont magát is. Esetleg élőállattal együtt. A múltkoriban egy sertésszállítmánynak veszett úgy nyoma, mintha csők vízben • olvadó cukorról lett volna szó. A fuvarozóknak persze nem nagyon tetszik a díjemelés, mint ellenszer. „Sohasem lesz vége a díjak és kártalanítási összegek versenyfutásának, és csak a maffia jár jól" — mondják. Felmerült ötletként, hogy a kamionokat elektronikus riasztóberendezésekkel szereljék fel, és ezek a rendőrség területi központjait riasszák, mindig a legközelebbit ahhoz, ahol a kamion éppen jár. Műszakilag a dolog megvalósítható, csakhogy sok ezer szállitójárművet kellene így állandó megfigyelés alatt tartani, s elképzelhető, hogy milyen költségkihatással. Az ötlet szerzői azt remélik, hogy Így nyomon követhetők a kamionrablók is. Mások szerint mindennek a kulcsa ^a kamionosok ellenőrzése és megválogatása: az ö (valószínű, de nehezen bizonyítható) közreműködésük nélkül ugyanis aligha ölthetett volna ilyen méreteket az országúti útonállás. UGYAN KI TUDJA azonban ellenőrizni, hogy a pihenőben hagyott, majd eltűnt kamion vezetőjének lapul-e a zsebében egy diszkrét boríték szemhúnyásért? Ismét mások a továbbadás útjait javasolják elvágni az orgazdahálózat felderítésével. „Végül is mindenki ránk mutogat — méltatlankodott Milánóban a rendőrség képviselője —, miközben a közbiztonság számtalan egyéb feladatot is ró ránk." Az Olaszországba fuvarozó szállítóvállalatok ezek után érthetnek a szóból. Magyar Péter