Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-04 / 212. szám

Nyugatos hadifoglyok szövetsége alakult Pécsett Még a nagykapu kulcsának hiánya sem akadályozhatta meg tegnap délelőtt fél li­kőr, hogy megalakuljon Pé­csett a Volt Nyugatos Hadi­foglyok Országos Bajtársi Szö­vetsége és a Volt Hadviselt Veteránok Országos Bajtársi Szövetsége megyei, illetve vá­rosi csoportja. Ugyanis a Tár­sadalmi Szervezetek Székhazá­ba hirdetett közgyűlésre a ka­pukulcs hiányában nem tudtak bemenni a résztvevők, viszont a Rózsakért üzletvezetőjének jóvoltából megtarthatták itt az alakuló közgyűlést, amit néhány rendzavaró, ittas ven­dég — az üzemeltetők csitítá- sa ellenére — hangoskodással megpróbált meghiúsítani. A hadműveleti területtől — kelet vagy nyugat •—i független szövetség megyei elnöke Su­san Lászlóné, alelnöke Szabó Ferenc és titkára Csigó Zoltán lett. Az alakuló közgyűlésen dr. Burú János, a Bajtársi Szö­vetség országos titkára ismer­tette az alapszabály terveze­tet, illetve szólt a szövetség célkitűzéseiről.- A szövetség alakulását el­sősorban az motiválta, hogy a szovjetunióbeli hadifoglyok megkapták az 500 forint nyug- díjkiegészitést, ezzel szemben a nyugati hadifoglyok között voltak olyanok, akik százszor mostohább körülmények közötl élték le azt a pár évet, még­sem kaptak kárpótlást, ötven, illetve száz dollárbónnal jöt­tek haza, amit le kellett ad­niuk a Nemzeti Banknak, és a mai napig sem tudják, mi történt ezekkel a bánokkal, pedig éveket dolgoztak ezért. Elsősorban ezek realizálására, illetve az 500 forintos nyugdí­jas kárpótlás kiharcolására alakult meg a szövetség. összeállították a „nyugati hadifoglyok nyugdíj kiegészíté­si kérelme" című nyomtat­ványt, amit minden volt nyu­gati hadifogoly, illetve csa­ládtagja beadhat. Rövidesen megtárgyalják az anyagi fe­dezetét is ennek a juttatás­nak, hisz mintegy 80—120 ezer embert érint. A városi és megyei igénye­ket Csigó Zoltán megyei titkár írja össze, illetve felvilágosí­tásért, segítségért a 16-762-es telefonon lehet hozzáfordulni. Hajdú Zs. Pénzügypolitikánk: tankok után a bankok hazájává váltunk Bankártanácskozás Baján Ezelőtt öt esztendővel még értetlenség fogadta azt a kez­deményezést, amikor a hazai gazdaságirányításon belül a reformkommunisták elitje meg­hirdette az első Bajai Bankár­tanácskozást. Az idő azóta Bajnoi Györgyöt, a bajai székhelyű BLEVISZ elnökét iga­zolta, hiszen mára már a tan­kok után a bankok hazája lettünk. Rendszerváltásunk ap­ró lépéseiben részt vesznek a pénzügyi, banki nagyhatalmak is - igaz, létüket nem min­dig tekintik jószemmel. Ahogy mondják: kilóg a kamatlába a honi bankrendszerből. Né­mi alapja lehet ennek, hiszen a — hitelezőket leszámítva - mindenki panaszkodik a ma­gas törlesztési kötelezettség­re. A vasút egyik felelős pénz­ügyi szakértője elmondta: csak a MÁV fizet évente egy- milliárd forintot a bankoknak, kamat miatt. Vélhetően erről is szólni fog az ötödik Bajai Bankárta­nácskozáson, csütörtökön megnyitóelőadásában Pulai Miklós, a Bankszövetség főtit­kára. Külön politikai pikanté­ria Lengyel László szereplése, hiszen radikális gazdasági né­zetei miatt, annak idején ki­zárták őt az MSZMP-ből. Most pedig már a Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatójaként ar­ról kell számot adnia, hogy mit tudott megvalósítani az akkori elképzeléseiből. Igaz, ezúttal önként elébe ment a rázós ügyeknek, mert a hazai privatizációs elképzelésekről tart vitaindítót. Bajára várják Surányi Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, aki vár­hatóan helikopterrel érkezik, egyenesen a minisztertanácsi ülésről, tehát a legfontosabb kormányzati elképzelésekről, döntésekről fog első kézből beszámolni a hazai bankszak­emberek előtt. Vértes András, a Gazdaságkutató Intézet igazgatója a jelen magyar helyzetről és a kilátásokról tart vitaindítót — ahol a vé­leményazonosság: kizárt a pénzügyi politikusok között. Kovács Zoltán Vita a szakszervezeti vagyonról A sajtóból tudták meg Kerekasztal-beszélgetésre hív­ta a többi parlamenti pár­tot Kaposváron, az MDF vá­rosi szervezete. A konzultáció témáját pedig az a hír szol­gáltatta, hogy a Magyar Szak- szervezetek Országos Tanácsa meglehetősen gyanús körül­mények között adta el a tu­lajdonában lévő ingatlanokat a Frohburg Union Pénzügyi Rt.-nek. Ez sajátos vagyanátmentési akció - állapították meg a résztvevők közül többen is. Azt pedig, hogy erről a sajtóból értesültek, elszomorítónak ta­lálták. Az eladott székházak között szerepel a kaposvári is. Egy - a Magyar Hírlapban megje­lent - táblázat alapján 29 millió forintért kelt el a szék­ház, amely a somogyi megye­székhely szívében van. Az el­adás ténye mellett kifogásol­ták az épület árát is, hiszen nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy megállapítsa va­laki: ez az összeg egy olyan ingatlanért, mint a szakszer­vezetek megyei székháza, na­gyon kevés. A kerekasztal-be- szélgetés elsődleges célja az volt, hogy a pártok tájéko­zódhassanak az eladás körül­ményeiről. Ezért kérték föl dr. Egerszegi Lászlót, az MSZOSZ megyei képviseletének vezető­jét, hogy személyesen jelenjen meg a találkozón. Ő meg is ígérte szóban ezt, ám rövid­del a csiütörtöki kerekasztal- beszélgetés előtt levél érkezett az MDF kaposvári szervezeté­nek irodájába. Ebben dr. Egerszegi közölte, hogy nem látja különösebben értelmét személyes megjelenésének, mi­vel éppen azon a napon az MSZOSZ központi sajtótájékoz­tatót tart Budapesten a kér­désről, így még a kettős tá­jékoztatás esete is előállhat­na, ha nyilatkozna. V. J. Uj lfDni-uilagHarado Demokratikus egységkormány alakult Horvátországban Horvátországban szomba­ton demokratikus egységkor­mány alakult kilenc párt és pártonkívüli képviselők támo­gatásával. A Franjo Gregoric vezette kabinet 29 tagjából 26 kine­vezését hagyta jóvá a horvát parlament. A kormányban a Franjo Tudjman köztársasá­gi elnök vezette, abszolút par­lamenti többséggel és 1 mil­liós taglétszámmal rendelkező Horvát Demokratikus Közösség párt 11 tagja, 7 pártonkívüli, a horvát szociáldemokraták és a Demokratikus Változások Pártjának 2-2 tagja, vala­mint a demokraták, a szocia­listák, a kereszténydemokraták és a néppártiak 1-1 képvise­lője kapott helyet. Stipe Mesic szövetségi elnök a zágrábi parlamentben el­hangzott beszédében megma­gyarázta, hogy a jugoszláv ál­lamelnökség szombat hajnal­ban véget ért ülésén azért sza­vazott a horvátországi tűzszü­netről szóló határozat ellen, mert a kollektív államfői tes­tület — Mesic követelése el­lenére — nem bélyegezte ag- resszornak és nem Ítélte el Szerbiát. A szövetségi elnök­ség nem fogadta el Mesicnek azt a követelését sem, hogy Horvátországban vonják visz- sza a laktanyákba a jugo­szláv néphadsereg katonáit, majd meghatározott időn be­lül a hadsereg vonuljon ki Horvátországból is. Mesicnek ezt a követelését Janez Drnovsek, Szlovénia képviselő­je is támogatta. A horvát nemzetiségű jugo­szláv szövetségi elnök a hor­vát parlamentben elhangzott rövid felszólalásában felszó­lította a képviselőket, hogy ne ismerjék el az államelnök­ség által kinevezett tűzszünet­ellenőrző bizottságot, mert az abban helyet foglaló Branko Kostic, az államelnökségben Szerbia képviselője „szerb te­rületek kialakítására fog tö­rekedni” Horvátországban. Harcok Eszék környékén Eszéken és környékén szom­batra virradóra is dörögtek a fegyverek. A Tanjug hírügynökség je­lentése szerint Sodolovciban is­meretlenek hatalmukba kerítet­tek 3 autóbuszt 14 utassal, aki­ket az Eszéktől 30 kilométerre délre fekvő Markusica telepü­lésre hurcoltak. Bejelentették, hogy a túszokat mindaddig nem engedik szabadon, amíg a rendőrségi fogdából ki nem engednek 7 lefogott polgári személyt. Lövöldözések voltak péntek­ről szombatra vorradóra Tényé (Tenja), Bjelo Brdo, Trpinja, Brsüdirt és Borovi Szelő körze­tében. A harcokban aknavető­ket és tüzérséget is bevetettek. Nem hivatalos értesülések A magyar gazdaságban min­den, ami eddig volt, működés- képtelenné vált. Ugyanez a folyamat zajlott le valameny- nyi volt KGST-országban, a szovjet gazdaság pedig össze­omlott. A Szovjetunió 1,5 mii-' liárd dollárral tartozik hazánk­nak, nem azért, mert más po­litikát folytatunk, hanem azért, mert fizetésképtelen. Egy mű­ködésképtelen gazdaságot kell talpra állítanunk, egy olyan gazdaságot, amely egy elhi­bázott politika eredménye. Ezt Antall József miniszterelnök mondta szombat délután Sze­rencsen, Kupa Mihály pénz­ügyminiszter választási nagy­szerint Borovo Szelóban leg­alább egy újabb halottja van az öldöklésnek. A jugoszláv néphadsereg szerint a horvát belügyminisztérium és a Nem­zeti Gárda fegyveresei aknave­tőkkel lőtték a hadsereg Boro­vo Szelő körzetében állomáso­zó katonáit, akik viszonozták a tüzet, a harcok soraikban nem követeltek áldozatokat. Szombat hajnalban újabb pokolgép robbant Eszéken, ez­úttal egy gépkocsi alatt. A rob­banás több gépkocsiban is kárt tett. A Tanjug hírügynökség szom­bati jelentése szerint Horvátor­szágban hozzáfogtak a szlavó­niai, a baranyai és a nyugat- szerémségi szerb autonóm te­rület kialakításához. Első lépés­ként megkezdték a szerb rend­őrség felállítását, Borovo Sze­lóban már létrehozták az első 30 fős szerb rendőri alakulatot. * Tudósítónk jelentette: Tyelijében már hetek óta nem lakik senki, a házak leég­gyűlésén. A miniszterelnök, mint mondta, azért jött el a gyűlésre, mert bár Kupa Mi­hály nem tagja politikai párt­nak, de az országgyűlési kép­viselőségért zajló harcban vál­lalta az MDF támogatását. A miniszterelnök részletesen szólt a magyar gazdaság hely­zetéről, mint mondta, 27 szá­zalékkal tudtuk növelni nyu­gati exportunkat, de ez saj­nos nem elég a több mint 50 százalékos keleti, elsősorban szovjet exportkiesés pótlására. Szólt arról, hogy tarthatatlan egy olyan gazdasági szemlé­let, ami szerint mást termel­nek Nyugatra, és megint mást. tek, a helybeliek elmenekültek. Mégis ez - az elsőként kiholt­tá vált — falu élénken foglal­koztatja a közvéleményt. A zágrábi Rotary klub, amelyet szerte a világon a jószándékú gazdagok egyesületének ismer­nek, országon belüli és nem­zetközi összefogást kezdemé­nyezett adományok gyűjtésére Tyelije helyreállítása érdeké­ben. A gazdagok véleménye szerint a falut nem szabad át­engedni a terroristáknak, ezzel párhuzamosan pedig mindent meg kell tenni Tyelije újra­élesztése érdekében. Az orovniaki farmon, mely Eszék tejellátásának kétharma­dát adja, felére esett a ter­melés. Napközben ugyan csak időnként lehet szórványos lö­völdözéseket hallani Tenje irányából, este viszont, amikor kezdődik az „előadás" a mun­ka leáll, a dolgozók fegyvert fognak, hogy megvédjék farm­igénytelenebbet, silányabbat Keletre. Ez a szemlélet igen nagy károkat okozott a ma­gyar gazdaság fejlesztésének. Hazánk egy birodalmi piac ré­sze volt, s a birodalom igé­nyei szerint termelt. A gaz­dasági-társadalmi szerkezet- váltás árát sajnos egy egész ország, egy egész nép fizeti meg: a 21 milliárd dolláros adósság mindannyiunkat sújt. Egy olyan modern Magyar- országot akarunk — mondta a miniszterelnök -, amely foly­tatója annak a magyar tör­ténelmi fejlődésnek, amit meg­szakított néhány olyan évtized, amelyet szeretnénk mielőbb elfelejteni. —' jukat. Vujity Tvrtko Gazdasági helyzetünkről Antall József Kupa Mihály választási gyűlésén Reggel felvették, este kirúgták az első Bobbyt Nem lettem rendőr Londonban Pedig lehettem volna, elte­kintve egyetlen körülménytől, hogy nem a Commonwealth valamelyik országából érkez­tem a brit fővárosba. Egyéb­ként büszkén mondhatom, hogy nő létemre, életkorom (a felső határt a „racionalitás" szabja meg), fizikai állapotom (egy Bobby legyen makk- egészséges), látásom (színté­vesztőket és rövidlátókat nem alkalmaznak), s magasságom alapján felvételt nyerhettem volna a világ legjobb rend­őrségébe. Ami a magasságot illeti, Andy Yacoub, a New Scotland Yard Victoria Streeti tobor­zóirodájának „karrier-tanács­adója” azzal lepett meg, hogy a londoni rendőrök kiválasz­tásánál ma már nincsenek magassági korlátozások. Vol­tak sok évtizeden át (férfiak­nál 5,8 láb, nőknél 5,4 láb volt az alsó határ), de a par­lament diszkriminatívnak ta­lálta ezt a korlátozást, s eltö­rölték. Legalábbis elvben . . . A toborzóiroda jólmenő bank, vagy utazási iroda ügy­félfogadó szobáira emlékez­tet. Süppeteg fotelok, brosú­rák és színes tévé kényezteti a várakozókat. Ezen a júliusi késő délutánon ugyan én va­gyok az egyetlen érdeklődő, de Andy nem panaszkodik a forgalomra. Tavaly 1500 hely­re 6000 jelentkező közül vá­logatták ki a Bobby újonco­kat, idén — recesszió van — eddig 5000 jelölt versengett a meglévő 1000 helyért, ami testvérek között is tízszeres túljelentkezést jelent. Mint ná­lunk az orvosi karon . . . Minek szól ez p szenvedé­lyes tülekedés? Andy Yacoub szerint a presztízs a döntő, a pénz is sokat számit, s a romantika is vonz. A londoni rendőr napjainkig a világ leg­jobb rendőrének számit. „Nép­szerűbbek vagyunk külföldön, mint itthon. Hogyisne. Mutas­son még egy rendőrséget a világon, amelynek tagjai nem hordanak lőfegyvert, mégis ké­pesek rendet teremteni." Anyagi, sőt egzisztenciális szempontból Bobbynak lenni különös módon a teljes lét- biztonsággal egyenlő. Egy bű­nözőkkel azért alaposan meg­spékelt világváros - zsaruiról biztosan furcsa ilyet állítani. A foglalkozási kockázatok per­sze ott vannak ... De Andy, aki ott volt 1985-ben a tot- tenhami néger gettólázadás­nál, amikor a kábítószer­razziák miatt feldühített cső- cselék levágta egy Bobby fe­jét, mégis azt mondja: a biz­tos munkahely és garantált megélhetés, valamint az álla­mi nyugdíj hatalmas vonzerő. Egy londoni közrendör (constable) 22. évének betöl­tése után megkapja az évi 20 ezer fontos fizetést, ami­hez 2—4000 font értékű ruha, meg egyéb juttatások járul­nak. A fizetés inkább a be­osztástól függ, mint a rang­tól, imigyen a főfelügyelő is kaphat kevesebbet, mint az őr­mester. A lényeg azonban az „izgalmas és gyümölcsöző kar­rier", amelyet a toborzóiroda ígér. A lemorzsolódós rendkí­vül alacsony arányából ítélve a Scotland Yard mindezt a valóságban is megadja a rend brit őreinek. A bűnözési statisztikák szép egyenletesen romlanak, Lon­don valamelyest mégis külön­bözik a többi világvárostól. Divatozik persze a betöréses lopás és nő az autólopások száma is, de nem nő a gyil­kosságok száma, meg sem közelíti a tengerentúli mérete­ket. Az egyéb erőszakos cse­lekmények tekintetében is job­ban állnak a nemzetközi át­lagnál. Vajon miért? Morális tartás, intelligencia, szaktudás és fegyelmezettség. Ezeknek a tulajdonságoknak köszönhetik eredményeiket. A Scotland Yard igényességének illusztrálására Andy elmondja azt a régi történetet, amely minden jelentkező előtt el­hangzik: A Scotland Yard 1829-ben jött létre. Nevét onnan kapta, hogy a White Hall hátsó be­járata a Scotland Yard nevű kis utcára nyílt. Az erkölcsi követelményrendszer felállítása pedig a Yard megalakulásá­nak első napjával kezdődött. Ezen a napon adták ki az 1-es számú rendőri jelvényt. Tulaj­donosa reggel érkezett, dél­után ittasan tért vissza, esté­re kicsapták. A Bobbyk sorszámai azóta már kétszázezer felé közeled­nek (Andy a 181 430-as szá­mot viseli). A számozást ak­kor sem hagyták abba, ami­kor a hatvanas években a londoni rendőrség a Victoria Streeten lévő ezer üvegsze­mes modern épületbe költö­zött. Azóta viseli a New Scot­land Yard nevet is. De régi vagy új, továbbra is arra büsz­ke, hogy az eltelt 172 évben minőségi követelményein mit- sem változtatott. így aztán rendőrnek lenni Londonban ma is tiszteletre méltó fog­lalkozás. Návai Anikó 2 vasárnapi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents