Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-29 / 236. szám

e aj Dunántúli napló 1991. augusztus 29., csütörtök Minket ki fog kárpótolni? Ha már a Parlament, a tisztelt képviselő urak ennyi­re sürgősnek tartották a kár­pótlási törvény megszületését, a két és félmillió nyugdí­jasból kb. 2 millió nevében kérem a mi kárpótlásunkat is minél sürgősebben törvénybe iktatni szíveskedjenek. Mert igaz, kárpótlás illeti mindazokat, akiktől 1949 után a rendszer elvette a házát, földjét, kisajátította tulajdo­nukat. De ahogyan jogos a fentiek kárpótlása, a jelenle­gi államvagyonból, ugyanúgy jogos a mi kárpótlási igé­nyünk is, mert tőlünk elvették o fiatalságunkat, az életünk becsületes munkájának gyü­mölcsét. Elértük az öreg kort, erőnk elfogyott, megbecsülés nem maradt. Vagyont, értéket legtöbbünk nem gyűjtött, mert nem engedték, mivel nem kaptuk meg a megérdemelt munkánk ellenértékét. A fize­tés éppen elegendő volt a család megélhetésére, az utó­dok becsületes nevelésére. A 30—40 éves munkaviszony és ugyanennyi ideig fizetett 5— 15 százalék SZTK-levonás után oda jutottunk, hogy a nyug­díjunk könyöradcimánnyá vá­lik, amely vagy élelemre, vagy o téli fűtésre, vagy a koráb­ban nagy nehezen, 5—10 év után kiutalt komfortos-össz­komfortos, egy-kétszobás la­kás lakbérére, rezsijére ele­gendő. A hármat együtt már ez évben is nyugdíjasok kb. 15—20 százaléka ha meg tud­ja fizetni, a 40—50 százalék csak egyet választhat a há­rom közül. Nem várjuk az értékmeg­őrző nyugdijakat, mert ma ez lehetetlen Magyarországon, de azt szükségesnek tartjuk, hogy az életszínvonalunk ne romol­jon jobban, mint az aktív ke­resőké. (Ez elvárható jogo­san, mivel az aktív keresők után a társadalombiztosítás 55 százalék befizetést kap és ez együtt nő a fizetés eleme- lésével. Fontos az alacsony nyugdí jasokkal való gondos foglal­kozás, pláne, ha ez szintén 30—40 éves becsülettel letöl­tött munkaviszony után ala­kult Így. A szerencsétleneknek csak az a bűnük, hogy 20- 35 évvel ezelőtt nyugdíjjogo­sultak lettek és életben mer­tek maradni. Tehát a tisztelt Parlament, a kormány ne lökjön félre- hátra bennünket, ne mossa el különböző szép szavakkal a lényeget, mert ,,mi nyug­díjasok akkor kapunk nyug­díjemelést, ha minden más probléma megoldása után ■még maradt", hanem becsü­lettel minket is rehabilitál­jon. Mi viszont nem kérjük a teljes körű rehabilitálást, csak annyira, hogy a létünk ne legyen rosszabb, mint a régi munkakörünkben most dolgo­zóké, hiszen a nyugdíjba me­netelkor, a munkaviszonyban eltöltött idő függvényében 75 —50 százalékára csökkent a pénz értéke. Tehát igazságtafan - jog­talan —, erkölcstelen a to­vábbi csökkentés, csak azért nem mondom, hogy törvény­telen, mert ez csak egy par­lamenti szavazás kérdése és törvényessé válik. S. Gy. Október!. - Idősek napja A Nyugdíjasok Baranya Megyei Kamarájá­nak a vezetősége szűk körű megbeszélést tar­tott a .múlt héten az október 1-jei Idősek nap­ja pécsi rendezvényével kapcsolatban. Az Idősek napját az ENSZ kezdeményezésére tartják meg világszerte, hazánkban idén elő­ször kerül sor a megünneplésére. A központi ünnepség Budapesten lesz magasrangú sze­mélyiségek részvételével. A pécsi előkészítő megbeszélés fő kérdése az volt, hol legyen a rendezvény helyszíne, ebben a résztvevők nem tudtak állást foglalni. Kérdéses ugyanis, hogy a nyugdíjas egyesületek, klubok mily mérték­ben tudják a tagságukat, illetve a működési területükön élő, ám tagsági viszonyt fenn nem tartó nyugdíjasokat. A derűlátók a sportcsar­nokot ajánlották, mondván: ez az első olyan rendezvény, amelyen érzékeltethető, hogy Pécs társadalmában milyen helyet foglalnak el a nyugdíjasok, tehát közös érdek a minél na­gyobb számban történő megjelenés. A ború­látók véleménye szerint a napi gondok, a nö­vekvő terhek oly mértékben lehangolják az időseket, hogy nehéz őket még egy ilyen ren­dezvényre is megmozgatni. Szomorú lenne, ha a közel félszázezer nyugdíjas közül csupán néhány százan jelennének meg az Idősek nap­ja első helyi rendezvényén, melynek megszer­vezésére egyébként Traj Ferenc vezetésével bi­zottság alakult. Biológiai óra A cukorbetegség A hajdani pezsgő élet nyomában Látogatás a nyug­díjasházi napköziben A Lánc utcai nyugdijasház napközis része Fotó: Kóródi Gábor 1985 októberében kezdte meg működését - akkor úgy mondták — Pécs első nyugdi- jasháza. Azóta egyre kevésbé kedveztek az idők a második­nak, jóllehet bizonyára lett volna rá igény, mi több, ta­lán ma is lenne. Amikor be­mutattuk az új intézményt, kü­lön szóltunk ama építési lele­ményről (Nyári József volt a ház tervezője), amely a szok­vány étteremből a hozzá csat­lakozó két teremmel és az azokból nyíló klubszobákkal egy jól működtethető napközit hozott létre. De vajon, hogy működik ma? Szilasi Pálné, az intéz­mény vezetője segített az is­merkedésben. Am egy-kettőre kiderült: sokkal izgalmasabb a múltja, mint o jelene. És iga­zán nem tudni: a lakók idő­södése, vagy az itt sem elke­rülhető nehezülő gazdasági viszonyok okozzák-e ezt? Tény, hogy az első években pezsgő élet volt ebben a napközi­ben, aminek úgyszólván nyoma sincs már. Azaz annyi, hogy szívesen elidőznek ma is a kényelmes fotelokban üldögél­ve, olvasgatva, beszélgetve, tévét nézve azok, akik nem szeretik az otthoni magányt. Mert elég sokan vannak, akik sok mindent behoztak „kinti életükből", ők jól feltalálják magukat piciny otthonukban (pl. hódolnak régi hobbijaik­nak), s távoltartják magukat a közösségtől. Volt a vezetőnek egy sokat eláruló megjegyzése, amit a hajdani őszökön rendszeresen megtartott „idősek hónapjá­val kacsolatbon mondott. Az, hogy annak idején a mű­soros rendezvényekre mindig tudnak találni előadókat, akik díjtalanul szórakoztatták az öregeket. „Ma már csak pén­zért, az pedig nekünk egyre kevésbé van . . ." És egy má­sik: Annak idején saját kábel­tévé-hálózattal látták el a házat, a DOZSO-ból rendsze­resen jött valaki kamerával a rendezvényekre, megörökíten­dő a történéseket. Ezeket új­ra, meg újra lejátszották, s egyszer csak elkövetkezett az, amit szomorú volt hallani: ,,Hogy-hogy régebben több­ször és többen jöttünk össze? ..." Tavoly óta kamera sincs. A társas összejövetelekből úgy­szólván csak a karácsonyi ma­radt meg, egyre jelképesebb ajándékokkal. És utazás sincs. Pár éve - a rendszeres utaz­gatások sorában — sikerült igen olcsón összehozni egy ausztriai utazást, ellátogattak Mariazelibe is Mindszenty Ib­isei sírjához, s a templomban egy magyar származású pap nekik külön misét is celebrált. Nehezen felejthető, szép em­lék . . Ma már a határokon belüli hosszabb túra sem megy, a nyugdíjakból nem futja. Azelőtt tudtak valami kis kiegészítő jövedelemre is szert tenni: bedolgozói mun­kát vállaltak a Kesztyűgyár­tól, a fizetség egy része a közös utazási alapba ment. De a gyár ma örül, ha a dolgozóinak tud elegendő munkát adni. Vajon hogyan lehetne is­mét pezsgővé varázsolni a klubbéli életet? önkormány­zati segítséggel — sajnos — aligha. Talán a társadalomé­val? . . . Hársfai István A felnőtt lakosság 3-4 szá­zaléka szenved cukorbeteg­ségben (diabétesz mellitusz), nagyabb részük időskorú. A megbetegedések száma évről évre emelkedik, maholnap fél­millió emberről van szó, tehát civilizációs népbetegségnek tekinthető. A diabétesz ma még nem gyógyitható, de hosszú évtizedeken át kivá­lóan kezelhető. Kezelésében az orvosnak és betegnek egy­aránt fontos a szerepe, együttműködésük nélkül ered­mény nem várható. Az együtt­működés alapfeltétele, hogy a beteg rendelkezzék a beteg­séggel kapcsolatos legfonto­sabb ismeretekkel. Táplálékaink egy részét <ristályos szénhidrátok (répa­cukor, a gyümölcsökben, tej­ben lévő cukor) és keményí­tő (lisztben, kenyérben, tész- cában, rizsben, burgonyában...) alkotják, melyek az emésztő­rendszerben szőlőcukorrá ala­kulnak és az érpályába jut­nak. Az étkezéseket követően megemelkedő vércukorszint egyensúlyát egy bonyolult sza­bályozórendszer biztosítja, melyben kulcsfontosságú sze­repet tölt be a hasnyálmi­rigyben termelődő inzulin. Ab­ban az esetben, ha a has­nyálmirigy nem reagál elég gyorsan a vércukor emelke­désére és nem képes elegen­dő mennyiségű inzulint elvá­lasztani, akkor cukorbaj lép fel. A cukorbaj esetén a nor­mális határ (6,0 mmol/l) fe- etti vércukorszinteket talá­lunk. Amennyiben az értékek egy bizonyos szintet meghala­dók („veseküszöb"), akkor a vese nem képes a cukrot visz- szatartani és az a vizeletben megjelenik. A cukor vizelettel történő kiválasztása nagyobb vízmennyiséget is magával visz, a betegnek sok lesz a vizelete, melynek következté­ben szomjazik és sokat iszik. A nagyobb mennyiségű cukor ürítése komoly energiaveszte­séget jelent a szervezetnek, ami lesoványodáshoz vezet. A cukorbetegség leggyakrabban a hasnyálmirigy inzulint ter­melő sejtjeinek veleszületett zavara következtében lép fel azaz genetikus és familiáris eredetű. Megjelenésének ide­iét azonban környezeti ténye­zők befolyásolják, Így-az ener­giadús táplálkozás, az elhízás, csökkent fizikai aktivitás, stresszártalmak elősegítik ki­alakulását. Létrejöttében egyéb okok is szerepelhetnek, mint például ismétlődő hasnyálmirigy-gyul­ladások, daganat vagy sérülés miatti hasnyálmirigy eltávolí­tás. Indukálhatják létrejöttét egyes gyógyszerek, mint a hosszas Prednisolon-kezelés, fogamzásgátlók, bizonyos víz- hajtók tartós szedése. Kifej­lődhet vírusfertőzéseket köve­tően (mumpsz, rubeola), vala­mint okozhatják immunrend­szeri rendellenességek. A cukorbetegség gondos ke­zelésével ki.védhetők a szövőd­mények, javíthatók az életki- ótások és biztosíthatók az aktív, teljes értékű élet felté­telei. Kezelésében döntő je­lentőségű a helyes diéta tar­tása. Mindenekelőtt a kristá­lyos szénhidrátoktól és a be­lőlük készült ételektől, italok­tól kell tartózkodni. A szén­hidrát napi mennyiségét álta­lában úgy szabja meg a ke­zelőorvos, hogy az a kalória­bevitel 40—45 százalékát ad­ja, tehát 2000 kalóriás ét­rend esetén ez 200 g szén­hidrátot jelent (— egy zsem­lye, 5 dkg kenyér, 4 dkg liszt, 6 dl tej, 15 dkg burgonya, 40 dkg alma, . . . egyenként kb. 30 g szénhidrát —). A napi kalória meghatározása a testsúly és a munkavégzés függvényében történik. Termé­szetesen kövér cukorbeteg ese­tében a kisebb kalóriabevi­tellel törekedni kell a test­súlycsökkentésre, mivel ezzel a betegség tüneteinek enyhülé­se érhető el. Fontos, hogy a cukorbeteg ne ritkán és so­kat, hanem többször, legalább 5—7 alkalommal, a nap azo­nos időszakában étkezzék (kü­lönösen inzulinkezelésnél). Ez­zel az inzulintermelésben ká­rosodott hasnyálmirigy műkö­dését segíti és elkerülheti o vércukorértékek túlzott meg­emelkedését és lecsökkenését- A diéta részleteiről röviden csak annyit, hogy előnyben részesítendők a zöldségek, fő­zelékek (kevés liszttel beha­barva) és saláták az alacsony szénhidrát- és magas vitamin- és ásványi só tartalmuk miatt. A sertészsír helyett kevés olaj­jal főzzünk, csak sovány hú­sokat fogyasszunk, szerepelje­nek gyakran étrendünkben a tejtermékek és növényi rostok (részletes diéta- tudnivalók tápanyagtáblázatok könnyen beszerezhetők). - Jelentős o testmozgás, mivel a mozgás, a fizikai munka során az iz mok cukorfelvétele megnő és ezáltal c ökken a vércukor értéke, a közérzet javul. A diéta betartása mellett a cu­korbetegek egy részénéi gyógyszeres kezelésre is szük­ség van, melynek két formá­ja ismert, a tablettás - és az inzulinkezelés. Ma már ki-' váló inzulinkészítmények és el­fogadható tablettás gyógy­szerek állnak rendelkezésünk­re, de omennyiben nem szak­szerűen, az előírt dózisban alkalmazzuk őket, komoly baji okozhatnak. A szénhidrát anyagcsere fel­borulásának legqyakoribb ese­te a vércukor túlzott alacsony szintre esése, melynek tüne­tei a nagy éhségérzet, reme­gés, izomgyengeség, verejté­kezés, fejfájás, tudatzavar, eszméletlenség ’ehetnek. E tü­netek jelentkezésekor azonnal kenyeret, zsemlyét fogyasszunk, de szükség lehet cukor, illet­ve cukros folyadék elfogyasz­tására is. Súlyos esetekben a2 orvosnak kell az éroólyába szőlőcukor injekciót adni. Igen hasznos lenne, ha minden cu­korbeteg iratai között szere­pelne egy olyan kártya, ame­lyen jelzi, hogy cukorbeteg és kéri adjanak számára cukrot, illetve édes italt rosszullát ész­lelésekor, illetve szükség ese­tén hívjanak mentőt. A cukorbetegek szénhidrát­anyagcseréjét, érrendszeri ál­lapotát rendszeresen ellenőriz­ni kell. Legalább havonta ajánlott a vércukor, vizeletcu­kor, testsúly kontrollja és évente szükséges a szemfe­nék, a szemnyomás ellenőr­zése és részletes belgyógyá­szati vizsgálat. Ma már lehe­tőség van a szénhidrát-anyag­csere önkontroll-jára is, de ez természetesen nem pótolja o rendszeres orvosi ellenőrzést. A cukorbetegség beállítása akkor tekinthető jónak, ha a közérzet, munkabíróképesség zavartalan, a testsúly -állandó (ha nincs fogyókúrán), ha a vércukorértékek jók, a vizelet­ben nincs, vagy kevés a cu- korürités és rosszukét nem fordul elő. Ellenkező esetben új beállítás indokolt. Dr. Hazafi Klára Sok segítséggel — egy kellemes nap Testvérklubunk, a dávodi József Attila Művelő­dési Ház nyugdíjas klubja a közelmúltban egy­napos látogatásra hívott bennünket. Templom- látogatással kezdtük a napot, majd együtt men­tünk tovább a püspökpusztai gyógyfürdőbe. A fürdés mellett, már délelőtt elkezdődött a zene, a tánc, s nagyon jó hangulat kerekedett. Ebéd után mindez folytatódott. Vendéglátóink meghí­vására eljött közénk a dávodi polgármester is. Nagyon sok kedves ismerőst, kellemes időtöl­tést, szép emléket jelent nekünk ez a nap, amelyhez több mohácsi vállalat, cég hozzájárult. Az áfész pénzzel, a Révátkelési Vállolat kedvez­ményes kompjeggyel, az Uj Barázda Termelő- szövetkezet busszal, a püspökpusztai gyógyfür­dőt üzemeltető kft. pedig ebédkedvezméhnyel támogatott bennünket. A mohácsi, Gólya utcai szociális otthon mikrobusszal vitte a nehezen mozgó klubtagjainkat a komphoz. A mohácsi Felszabadulás Lakótelepi Nyugdijasklub A kamara ügyvivője a bajai polgármesternél Annak idején beszámoltunk arról, hogy a Nyugdíjosok Boranya Megyei Kamarája taná­csának május 14-i ülésén részt vett Dobos Jó­zsef, a mintegy tízezer tagot tömörítő bajai nyugdíjas egyesületek és klubok képviseletében, hogy a hatékonyabb működés érdekében kérje felvételüket a baranyai kamarába. A tanácsülés a csatlakozási kérelmet elfogadta. A közelmúlt­ban Bojtot László, a kamara ügyvivője viszo­nozta a látogatást, s tájékozódott a bajai klu­bok tevékenységéről. Ez alkalommal — tudomást szerezvén ottani tartózkodásáról - meghívta és fogadta őt Ébert András, Baja polgármestere, aki tájékoztatta az önkormányzat és a nyugdí­jasok virágzó kapcsolatáról. ,,Nem én törődök velük — jegyezte meg a beszélgetés során tré­fásan a bajai polgármester -, igazából ök nem hagynak nekem békét, én pedig egyszerűen nem tudok nekik ellenállni." Ébert András eme „gyen­gesége" vezetett oda, hogy a bajai nyugdíja­sokat meghívták azon önkormányzati bizottsá­gokba, ahol az időseket érintő kérdések felme­rülnek, s hogy minden ilyen ügyben döntés előtt konzultálnak a nyugdíjasok képviselőivel.

Next

/
Thumbnails
Contents