Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)
1991-08-29 / 236. szám
1991. augusztus 29., csütörtök uj Dunán t üli napló 9 Pécsi körkép A Homo sapiens írott történelme során számosán próbáltak választ és receptet adni arra a kérdésre, hogy mitől lehet magasabb rendű az Ember, hogyan léphetne felsőbb osztályba jelenlegi szintjéről, illetve, hogy mi ennek az akadálya? Volt, aki visszahúzó erők egyik gyökerének azt tartotta. Az ember rendszerint nem az, nem olyan, vagy nem annak és nem olyannak látszik, mint aminek hiszi, vagy láttatni szeretné magát. Tulajdonképpen ennél bővebb reagálásra nem is szorulna az alapunkban megjelent levél, amelyet személyre szólóan kaptam a pécsi közgyűlés Fidesz-frakciójának nevében Körömi Attila önkormányzati képviselő úrtól. Ez a levél volt a válasz egy hónappal ezelőtt Bizonyítvány címen megjelent kis jegyzetemre, amelyben a nyári vakációja kapcsán a közgyűlés eddigi működéséhez fűztem néhány kritikai észrevételt. A levél a kiállított bizonyítványt alkalmatlannak ítéli és átvételét elhárítja, mert az osztatlanul egy diákként értékelte a közgyűlés munkáját; a Fidesz-frakció pedig kizárólag esetleges saját hibát óhajtja felvállal ni. Ez o kitétel elbizonytalanított abban, hogy valóban én vagyok-e a levél címzettje, mert nagyon ebbe a formulába illik bele: a fiamnak mondom, hogy a menyem is értsen belőle. (De, akinek inge, majd magára veszi, ha akarja.) Egy másik passzus azonban mégis reagálásra késztet: „...a közgyűlés és 50 képviselőjének felelőssége nem egyenlő a sokaknak oly any- nyira megfelelő - ám eddig is mérhetetlen, károkat okozó — kollektív felelősséggel". Ez a megfogalmazás olyan szélsőséges értelmezésre is lehetőséget ad, amely mái a testületi felelősséget tagadja és a fürdővízzel együtt o gyereket is kiönti. Valóban káros o személyes (frakciós) felelősséget eltakaró kollektivitás, ám közjogi értelemben a város polgárait is érintő jogosítványai csak a testületnek vannak, s nem az egyes frak sióknak és képviselőknek. A testületet nem lehet matematikai módszerrel meghatározni: sem úgy, hogy 50-szer egy, sem úgy, hogy X, Y, Q és Z frakció összege. Éppen ezért oz egyetemleges felelősséget sem lehet minden vonatkozásban kizárni, mert abban az esetben a testület már nem lenne testület, csak egy rendszeres vitafórum, amely ilyen minőségben nem alkalmas a város képviseletére. Úgy vélem, hogy a közös felelősség alól semmiképpen sem vonható ki a testületi működés, a testületen belüli közérdekű együttmunkálkodás mikéntje. Vajon hogyan is lehetne ennek az együtt-, vagy együtt nem munkálkodásnak az összhatásáról, összképéről frakciónként, netán 50-szer egy alapon bizonyítványt kiállítani? Dunai Imre Pécs ünnepének történelmi háttere 1367. szeptember 1-jére emlékezünk Nagy Lajos királyunk fantáziaképe egy páduai freskón A közgyűlés döntése alapján ez évtől szeptember 1. Pécs város ünnepe. Több számba jöhető dátum közül a testület azért választotta ezt, hogy tisztelet övezze Pécsnek egyik legjelesebb történelmi nevezetességét: itt létesült az ország első egyeteme, amely az elsők között volt Közép- Európában is. Az egyetemalapítását engedélyező okiratot V. Orbán pápa idején 1367 szeptember 1-jén állították ki. Az alapítás ténye vitán felül ünneplésre méltó. Még akkor is, ha nekünk, késői utó dóknak nem kell szó szerint vennünk a pápai engedélyező okiratban foglalt dicséretet, amely szerint egyetem fel - állítására Pécs egyéb honi városaink közt jelesebb és ezen célra alkalmasabb volt. Nemcsak azért, mert ugyanezt az elismerő formulát használta a szentszéki kancellária 1—2 évvel korábban o krakkói és a bécsi egyetem óla pításakor. Súlyosabban esik latba az a körülmény, hogy Pécshez hasonló nagyságú és jelentőségű város másfél tucatnyi volt legalább abban az időben Magyarországon. De ez még mindig nem lett volna különösebb baj, ha nem csupán néhány ezres lélekszámú városokról beszélhetnénk. Városaink fejlettsége a 14. és 15. században nem volt olyan mértékű, hogy bármelyikük is alkalmas lett volna egy egyetem fenntartásához. így oz alapítás kezdeményezőinek és az egyetem legfőbb mecénásának, I. Lajos királyunknak és mindenekelőtt Pécs 20. püspökének (1361- 1373), a királyi kancellári tisztet is betöltő Vilmos püspöknek köszönhetjük, hogy most évszázadok múltán is van mit ünnepelnünk. A büszkél'kedö megemlékezés akkor is jogos, ha azt a szomorú tényt is hozzávesszük: a pécsi egyetem működéséről vajmi kevés adat maradt az utókorra, még arról sem, hogy meddig is létezett ténylegesen. Csak támpont, hogy Zsigmond királyunk alig három évtized múltán, 1395-ben, majd 1410-ben próbált újból egyetemet létrehozni, de már Budán, majd 1465-ben Mátyás király szintén kérészéletűnek bizonyult, egyetemet alapított Pozsony- bon. Érdekes bizonyíték, hogy II. Pál pápa 1465. május 29- én keltezett okiratában Vitéz János esztergomi érsek mellett Janus Pannonius pécsi püspököt hatalmazta fel egy magyarországi egyetem alapítására,. Janus Pannonius bizonyára saját püspöki székhelye egyetemének megerősítését szorgalmazta volna, ha akkoriban lett volna még mit meg támogatni. D. I. önzés, tiltakozás, közérdek csoportérdek Útjavítások Olvasom, hogy aláírásokat gyűjtenek a „pécsi csoda", azaz az alagút környékén a teevezett útbővítés és az esetleges autóbusz-közlekedés ellen. Megmondom őszintén: nem értem! Nem értem ezeket a helyi érdekű, bizonyos értelemben önzőnek is mondható tiltakozásokat. Múltkor pl. egy rádióriportban a pécsi szökőkutakról lévén szó elhangzott (amit egyébként évekkel ezelőtt mi is megírtunk), hogy a környékbeli lakók tiltakozása miatt (ti. az éjszaka dolgozók nappali álmát zavarja a mindenki mást megnyugtató vízcsobogás hangja) nem működik több lakóterületi szökőkút. Ezek most folyamatosan helyi sze metdombként szolgálják a lakosságot. Évekkel ezelőtt a nyugdíjasházból akartak rávenni: tiltakozzam a Felső- Balokóny utca tervezett beépítése ellen, mert — úgymond — az új házak elveszik a kilátást. Nem tiltakoztam. Meggyőződésem szerint ugyanis csoportérdekek miatt nem szabad útját állni város- fejlesztési tevékenységeknek. Ma már állnak az új házak, s Pécs egy szép utcával lett gazdagabb. Olyan utcával, amit — minthogy ez a normális - két házsor szegélyez. Egyébként az is normális, hogy egy szökőkút a maga csobogó vizével felüdítse a környezetét. Szomorú, ha nem teheti, néhányak tiltakozása miatt. És természetesen az is normális, hogy egy főútnak épült úton autóbuszok is közlekedjenek, ha már így kívánja a város érdéke. Pécsi „csodák", pécsi emberek A pécsi közúti alagút keleti oldala Szóval az alagút és a környéke. A dolgokra emlékező olvasó tudja, hogy a DN annakidején többször is állást- foglolt - egyébként eredménytelenül — az alagút ellen, mert tudtuk, hogy nem ez az igazi megoldás, hanem a korábban tervezett felüljáró, ami egy kritikus helyen szintben különválasztja a két, egymást keresztező forgalmi irányt. De nem ez volt a döntő szempont, hanem, hogy végre legyen már egy városi alagút. Lett is! Persze őzt sem árt tudni: ha felüljáró épül, akkor is ahhoz kell igazítani az életet. A „műtárgy" az északi érintő út része, az pedig a városi közlekedés továbbfejlesztése érdekében épült. Nem tudom, az aláírók emlékeznek-e még arra, amikor Pécsett keleti-nyugati irányban az egyetlen Zsolnay Vilmos—Rákóczi—Szigeti út létezett, s hogy milyen lehetetlenek voltak o közlekedési viszonyaink, pedig az akkori motorizáció hol volt még a mostanitól. Az északi út ma már nélkülözhetetlen, befejezése elkerülhetetlen az ottani autóbuszközlekedés nemkülönben. Ez nyilván kényelmetlenségekkel jár. Dehát az egész városi élet mindenféle kényelmetlenségekkel jár — ezt tudomásul kell venni. Azt mondtam az elején: nem értem a tiltakozást. Nem bizony! Mert, amikor igazából kellett volna — s ebben sajnos mi, újságírók (és e sorok írója sem kivétel!) is lúdasak voltunk —, senki sem tiltakozott. és most itt az eredmény. Talán az egész világon nem lelni, párját annak, hogy egy város kellős közepén, a szívében egy zagytározó működjék. Pécs ezzel is „büszkélkedhet". Ez ellen sellett volna tiltakozni. Hársfai István Uärosuedo orjarat Sajnos, ax a helyzet Pécsett, -a dél-dunántúli ,,metropolisban”, hogy sok fényképfelvételünk őrjáratunkban „visszaköszön”. Ennek egész egyszerűen az az oka, hogy nap mint nap találkozunk ezekkel a bosz- szantó jelenségekkel. E heti összeállításunkban is két ilyen bosszantó dolgot örökítettünk meg. Első fotónkon — csatlakozva a néhány héttel ezelőtti összeállításunkhoz — a városi parkirozási „anomáliákról” adunk ismét illusztrációt. Miközben ugyanis óvni, félteni kellene zöld területeinket, amelyekből sajnos egyre kevesebb van, egyes lelkiismeretlen autósok - legyen az olcsóbb volt szocialista, vagy méreg drága nyugati kocsikról szó —, minden különösebb gátlás nélkül ráállnák a fűre, és még csak az sem zavartatja őket, hogy szabálytalanul parkíroznak I A másik fényképen ismét arról szólunk, hogy bútorok jelennek meg az utcán. Ezen felvételünkön egy ,,jó dolog” van: legalább a szemétgyűjtő mellé tették I Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Számos út-, járda- és par- kolöjovítási munka kezdődött el Pécs területén augusztus utolsó harmadában. Az erózió megakadályozására a Vak Bottyán utcai parkoló középső szakaszát javítják, az Akácos tér és a Vig utca között a járdát, a Viola utcában o vízelvezetést és az utat, az újmecsekaljai modellező pálya előtt az úttestet, az ÉPFU telephelye mellett az autó- buszöblöt. Kátyúmentesítést végeznek a Mária-dűlőben, oz ürögi határban, a Málna, a Tibor, a Vilmos, a Nyíl, o Gebauer, a Juhász Gyula és a Kaposvári utcában, valamint a Hunyadi úton. Túraverseny a kilátóért Az 1910-ben épített és 1981-ben lebontott Tubes-te- tői János-kilátó helyén építendő új kilátótorony megvalósítására a közelmúltban közcélú alapítványt hoztak létre pécsi vállalatok és magán- személyek. Ehhez az alapítványhoz kíván csatlakozni a Baronya Megyei és Pécs Városi Természetbarát Bizottság a „Pécsi-tó" tájékozódási túraverseny megrendezésével. A verseny szeptember 14-én lesz és a rajt és a cél egyaránt a nagyárpádi sportpálya. Nevezési díjként személyenként legkevesebb 100 forintot, tanulóktól 50 forintot kérnek. A nevezési díjakból befolyt ösz- szeg a Tubes-kilátó Alapítvány számláját gyarapítja. A nevezéseket szeptember 10-ig kell eljuttatni a Baranya Megyei Természetbarát Bizottság címére: 7621 Pécs, Megye utca 21. A nemes célt az is támogathatja, aki a túraversenyen nem tud részt venni: a felajánlott pénzösszeget az MNB 249-98006/581-011757-7 számú számlára fizetheti be. Parkok, játszóterek Nem üzemel a Köztársaság téri szökőkút a villanymotorjának meghibásodása miatt. A kertvárosi játszótereken megkezdte a rossz hinták és egyéb játékok javítását a Kertészeti és Parképítő Vállalat. A nagyárpádi városrészben 32 köbméter homokot cseréltek ki a játszóterek homokozójában. A szeptember 1- jével kezdődő pécsi napokal- kalmából felújítják, rendezik a tettyei parkot. «. i»8Pw*. v. mr zzt'% Fotó: Kóródi Gábor
