Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-26 / 233. szám

1991. augusztus 26., hétfő aj Dunám au napló 7 A KSH Baranya Megyei igazgatósága jelenti Csökkenő termelés, növekvő árak Új Duna-híd Bogyiszlóinál A tervek szerint 1995-ben megindulhat a forgalom Mór lassan 10 éve annak, hogy először szóba kérőit, híd épül a Dunán Bogyiszlónál. 1981-től folyamatosan készülnek a vízügyi, a hajózási, a talajmechanikai, a környezetvédelmi tanulmányok. A helyét is kijelölték az elő- és tanulmánytervek alapján. A Szekszárd térségi hid jelenleg olyan elökészitett- ségi stádiumban van, amely alapján elkészíthető a koncesz- sziós versenytárgyalási dokumentáció. Ez év első hat havában a megyében is folytatódtak a gazdasági életben az elmúlt években kirajzolódott tenden­ciák. A piacgazdaságra való átállás a termelés csökkené­sével párosul. Ebben megha­tározó szerepe volt a belföl­di, valamint a volt KGST-piac fizetőképes kereslet-hiányá­nak, de hozzájárult a terme­lés kedvezőtlen szerkezete, műszaki színvonala is. A piaci szereplők, a gaz­dálkodó szervezetek június vé­gi száma az anyagi ágakban 30 százalékkal több, mint ta­valy az év végén. A gazdál­kodó egységek szétválása, de főleg új szervezetek alapítá­sa következtében a félév vé­gén 1137 jogi személyiségű gazdasági szervezetet tartot­tak nyilván. A növekedés túl­nyomó része a kft.-k szapo­rodásából adódott. Az újon­nan alakult szervezetek nagy része kis létszámú. Az 50 fő feletti létszámot foqlalkoztató megyei székhe­lyű iparszervezetek értékesíté­si árbevétele - összehasonlít­ható árakon számítva — 8 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A bányászatot nem számítva a főbb ágazatok közül csupán a megyében kis súlyú kohá­szat növelte eladásait, míg a villamosenergia-iparban alig, a gépiparban és az élelmi­szeriparban 10 százalék alat­ti mértékben, a többi ága­zatban pedig ennél erőtelje­sebben csökkent az árbevétel összehasonlítható áron szá- m í tva. A megyére jellemző termé­kek közül viszonylag jelentő­sen növekedett a továbbra is keresett pirogránit, s a nyu­gati exportlehetőség miatt a savanyúság termelése. A me­zőgazdasági termékeket fel­dolgozó élelmiszeriparon be­lül a csontos nyershúsból, a vörösáruból, a tartósított töl­tött hústermékekből, a sajt­ból, a túrából és az alko­holmentes üdítőitalokból töb­bet termeltek az egy évvel korábbinál, továbbá nagyobb mennyiséget állítottak elő vil­lamosenergiából, s a fokozott lakossági kereslet hatására feketeszénből is. A termékek zöménél azonban 20 száza­lékos vagy azt meghaladó visszaesés tapasztalható. A mezőgazdaság ez idő sze­rint a gazdaság egyik leg­problematikusabb ága. Ennek okai között talán a piacvál­ság a legdöntőbb. A belföldi piacon szinte minden mező­gazdasági termékből túlkíná­lat van, mert a fogyasztók kényszerű takarékossága az élelmiszerek egyre szélesebb körén érződik. Ugyanakkor az eddigi döntően KGST-külpiac is összeomlott, a Közös Piac térségébe lassú és igen sze­lektált a bejutási esély, to­vábbi piaci lehetőségek pe­dig még meghódításra vár­nak. A kalászosok betakarítása kedvező időjárási körülmények között kezdődött, az aratás derekán azonban zivatarosra fordult, ami a még lábon álló búza minőségét rontotta. Jég­kár és viharkár is érte a ter­mést. így a korábbi betaka- rítású őszi árpából — az elő­zetes eredmények szerint — kedvező, hektáronként 5 ton­na körüli termést, mig búzá­ból közepes, az aratás 60 százalékos állásakor 5,3 t/ha- ra becsült termést takarítanak be a gazdaságok. A bőséges csapadék opti­mális időben jött a kukori­cának, szép termésre van ki­látás, ahogy cukorrépából is. A jó kukoricatermés önmagá­ban nem okozna gondot, mert piacképesebb a búzánál, ha azonban a leromlott minősége miatt eladhatatlan búzát tart­ják meg a gazdaságok ta­karmányozásra, akkor újabb értékesítési gondokat jelent­het a kukoricafelesleg. A szarvasmarha-állomány o mezőgazdasági nagyüzemek­ben (56 ezer darab) a tavaly június végihez viszonyítva 6 százalékkal csökkent. Feltéte­lezhető, hogy a kisüzemi ál­lomány a 15 ezret sem éri el. A nagyüzemek sertésállomá­nya 262 ezer volt, 17 száza­lékkal kevesebb az egy év­vel korábbinál. A kisüzemek­ben ennél kisebb mértékű csökkenés valószínűsíthető, ott 220—230 ezer körül alakulha­tott az állomány. Tyúkfélékből 16 százalékkal, juhokból 38 százalékkal volt kevesebb a nagyüzemekben, mint tavaly év közepén. A gazdaság átrendeződése a társadalom részéről tartó­san áldozatokat követel. A termelés visszaesése, egyes vállalatok, gazdasági ágak válságos helyzete nyomán a munkanélküliek száma gyors ütemben növekszik. A megfigyelt ágazatokba tartozó gazdálkodó szerveze­tek a félév során alig több, mint 92 ezer főt foglalkoztat­tak, így a létszám az egy év­vel korábbinál 15 százalékkal volt kisebb. A gazdasági ágak közül a munkavállalók 47 szá­zalékát foglalkoztató iparban az átlagossal megegyezően, az építőiparban a legna­gyobb mértékben (27 száza­lékkal), a kereskedelemben pedig a legkevésbé (5 szá­zalékkal) csökkent a foglal­koztatottak száma. A Baranya Megyei Munka­ügyi Központot ez év júniusá­ban több, mint 22 ezer ér­deklődő kereste fel, akik kö­zül mintegy 15 500 főt vettek nyilvántartásba. Az érdeklődők 56 százaléka (8719 fő) mun­kaviszonyban nem álló állás­kereső volt. Számuk az elmúlt év vége óta közel kétszeresé­re emelkedett. Ugyanakkor a betöltetlen álláshelyek száma lényegében nem változott, így az elhelyezkedés mind nehe­zebbé vált. Decemberben 100 álláskeresőre még 18, idén júniusban már csupán 10 munkahely jutott. A problé­mát tovább fokozza a munka­erő kereslet-kínálat területi és szakmai összetételének a kü­lönbözősége. A Baranya Megyei Munka­ügyi Központ Információi sze­rint az álláskeresők közül 1991 júniusában mintegy 7300 fő részére folyósítottak mun­kanélküli segélyt, illetve jára­dékot. Számuk az elmúlt év vége óta a megyében meg­kétszereződött; ezen belül a szak- és betanított munkások száma több, mint kétszeresé­re, a segédmunkásoké és szellemieké nem egészen 75— 75 százalékkal emelkedett. A segélyesek, járadékosok 28 százaléka pécsi vagy Pécs környéki lakos volt, 21 száza­léka Mohácson, illetve kör­nyékén élt, s ugyanennyi volt a Komlón, vagy környékén la­kók aránya is. Siklósról, illet­ve a várost övező falvakból 11 százalékuk származott, fennmaradó hányaduk pedig Szigetvár, Sellye és Szentlő- rinc körzetéből tevődött össze. A megfigyelt ágazatokban foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére 1991. 1. félévében 14 100 forint volt, 30 száza­lékkal magasabb, mint tavaly ugyanezen időszakban. A leg­jelentősebb mértékben (38 százalékkal), a kereskedelem­ben, a legszerényebben (20 százalékkal) a mezőgazdaság­ban növelték a béreket. A gazdasági ágakat tekintve 11 600 (mezőgazdaság) és 15 500 forint (ipar) között szó- rádott a havi bruttó átlagbér. A havi bruttó keresetek át­laga 15 300 forintot tett ki, 29 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A lakosság takarékbetét­állománya a megyében június végén 14,2 milliárd forint volt, összességében 669 millió fo­rinttal több, mint az év ele­jén. Ezen belül az I. negyed­évi csökkenéssel ellentétben 319 millió forinttal nőtt a fél­év során a könyves betétek állománya. A célbetétek kö­zül jelentősen, 623 millió fo­rinttal emelkedtek a deviza­betétben elhelyezett összegek. (A devizaszámlákon a félév végén mintegy 3,1 milliárd fo­rintnyi összeg volt elhelyezve.) A lakosság hitelállománya az év első hat hónapjában 4,9 milliárd forinttal csökkent, s június végén alig 10,5 mil­liárd forint volt. A nagyfokú visszaesést döntően a régi — kedvezményes kamatozású — hosszú lejártú hitelek kamat- feltételeinek megváltozását követően felgyorsult visszafi­zetések, s a hitelek egy ré­szének elengedése idézte elő. Az országosan mért fo­gy osztói árak az I. félévben átlagosan 35,7 százalékkal ha­ladták meg az egy évvel ko­rábbi szintet. Ezen belül — a tavaly I. félévivel ellentétben - az átlagosnál kisebb volt az árnövekedés az élelmisze­rek körében (25 százalék). Az átlagosnál kisebb mértékben nőttek az élvezeti cikkek, a ruházkodási cikkek és a tartós fogyasztási cikkek árai. A szolgáltatásokért ugyanakkor közel 39 százalékkal, az egyéb iparcikkekért (mely a benzint is magában foglalja) 47 szá­zalékkal, a fűtésért és ház­tartási energiáért átlagosan 63 százalékkal kellett többet fizetni, mint tavaly ugyaneb­ben az időszakban. Az életkörülmények kedve­zőtlen alakulása a lakásépí­tések tendenciózus csökkené­sében is tükröződik. Baranyában 1991. első hat hónapjában összesen 436 la­kás épült fel, 21 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az elké­szült lakások fele a városok­ban, ezen belül is nagyobb részük Pécsett létesült. A koncessziót elnyerő a le­hető legkevesebb állami ga­rancia és pénzügyi támoga­tás igénybevételével, saját tő­kéjét felhasználva, valamint a szükséges hiteleket felvéve megépíti, üzemelteti, karban­tartja a hidat. A szerződés­ben meghatározott ideig a híd használatáért díjat szed, majd a koncessziós időtartam lejárta után jogait visszaad­ja az államnak. Minél hama­rabb kerül sor a nemzetközi versenytárgyalás kiírására, an­nál nagyobb az esély arra, hogy rövid időn belül felépül a híd. Nemrégiben ismét asz­talhoz ültek Szekszárdon a Duna-híd megépítésében érin­tett önkormányzatok, a Köz­lekedési, Hírközlési és Építés­ügyi Minisztérium, az Autó­pálya Igazgatóság és az Üt­és Vasúttervező Vállalat kép­viselői. A több órás tárgya­láson érvek és ellenérvek csaptak össze. — A vita nemcsak azon van, hogy kinek a terveit használ­ják fel, han em azon is, hogy kihez legyen közelebb a híd — mondja Plachy Sándor, a KHVM közúti főosztályvezető­je. — Ez egy kicsit érthető is. Azonban annak komoly pénz­ügyi következményei lehetnek, ha az eredetileg kijelölt hely­től több kilométerre lejjebb, vagy feljebb épül meg a híd, ugyanis akkor újból el kell végeztetni minden vizsgála­tot. A másik gond az, ha Bogyiszlótól északabbra kerül a híd, akkor a térséget ellá­tó vízhely fölött megy át. Ezért az ivóvízkészletek elhe- lyezkedese, és a természeti értekek védelme miatt előnyö­sebb, ha a településtől délre épül meg. A Dél-dunántúli Termeszetvedelmi Igazgatóság véleménye szerint az élőlények védelmében a Gemenctől tá­volabb kellene elhelyezni, ugyanis szerintük a híd el­választja az élőhelyeket és az eletteret nagy mértékben el­pusztítja. Ezért egy újabb részletes környezetvédelmi ha­tástanulmányt készítettünk. A hídhoz kétoldalon kapcsolódó 20 kilométeres úthálózat már kijelölt nyomvonalának köze­lébe egy orchideás erdőt te­lepítettek, ami szintén szük­ségessé teszi az újabb kör­nyezeti hatástanulmány elké­szítését. A Dél-dunántúli Ter­mészetvédelmi Igazgatóság ál­lásfoglalása után készülnek el a híd végső tervei. A Szekszárd-térségi Duna- híd tanulmánytervei már ké­szek, ami egy újabb kapcso­latot jelentene az Alföld és a Dunántúl között. Tehermen­tesítené a dunaföldvári és a bajai hidat. Az Autópálya Igazgatóság már megkezdte a koncessziós nemzetközi ver­senytárgyalás előkészítését, amelyet ősszel Írnak ki. Az első fordulóban az alkalmas pályázókat választják ki, okik megvásárolhatják a részletes versenytárgyalási dokumen­tációt, amely alapján elkészít­hetik ajánlataikat. A szerző­déseket várhatóan egy év múlva kötik meg. A Tolna megyei önkormány­zati hivatalt többek között Bohli Józsel műszaki osztály- vezető képviselte. Elmondta: ielenleg két irányzat, az UVA- TERV-é és a CO-NEXUS Kft.-é vitázik egymással. Az önkor­mányzati hivatal véleménye szerint az optimális helye a hídnak az eredetileg ki j elölt. Bogyiszlótól délre eső terüle­ten Jenne. A CO-NEXUS Kft. egy újabb javaslattal állt elő, amely szerint 5 kilométerrel északabbra kellene megépíte­ni. Tudomása szerint mór foly­nak a vizsgálatok. Nagyon jó lenne, ha ebben a vitában az érintett önkormányzatok nem kerülnének „két szék kö­zött a pad alá”. Ugyanis a dél-maqyarországi térségnek létkérdés, hogy felépüljön a híd. A koncessziós versenytár­gyalási kiírásban nem szere­peltethető több hídhely, mert a pályázók nem helykijelölési tanulmány készítésére, hanem megadott helyen, előírt köve­telményeknek megfelelő híd finanszírozására, építésére és üzemeltetésére vállalkoznak. Hogy valójában ki építi meg a Szekszárd térségi Duna-hi- dat, azt a versenytárgyalás dönti el. A tervek szerint a pályázat meghirdetésétől szá­mított egy év múlva megkez­dődhet az építkezés. Várha­tóan 1995-ben már megindul­hat a forgalom is az új Du- na-hídon. Sz.. K. A felújítás után a pécsi Hőerőmű lll-as számú blokkja is üzembe lép Fotó: Läufer László Bányaszerencsétlenség után A munka megy tovább Kevesen tudják, hogy a sújtólégrobbanást néhány perccel később gyakran újabb robbanás követheti. A bánya­mentők többnyire ekkortájt végzik az élet- vagy vagyon­mentést. A Béta-aknai bányaszeren­csétlenségkor a riasztás után, a központi ügyeletet teljesí­tő 5 fős raj 20 perc alatt érkezett a Zobák-aknai men­tőállomásról a baleset hely­színére. Ezt a teljesítményt akkor lehet igazán értékelni, ha figyelembe vesszük, hogy a szerencsétlenség Béta-ak­nán 570 méter mélyen, 3 kilo­méterre az aknától történt, s ezt az utat lélegeztetőgéppel a hátukon tették meg. Mégis elkéstek. A sújtólég­robbanás hangjára a közeli munkahelyekről a bányászok azonnal társaik segítségére siettek, s kihozták a veszélyes térségből a sérülteket. Imre Mihály geológus-ak­nász is a központi mentőraj tagja volt. így emlékszik visz- sza a történtekre: — 21 éve vagyok bánya­mentő, 100-nál többször vol­tam bevetésen. Sajnos nem­egyszer volt köztük halálos ál­dozatokat követelő szerencsét­lenség is. Ezt o munkát nem lehet megszokni . . . Mire megérkeztünk, addig­ra a helyi bányamentő raj egy kivételével a halottakat is kiszállította. Ezután a men­tőeszközöket hordtuk ki, lég­méréseket végeztünk és őr­séget álltunk a veszélyezte­tett terület megközelítési pont­jain. Ekkor ismét robbanás hangját hallottuk, szerencsé­re már biztonságos távolság­ban, az őrhelyeken. Csak na­pok múlva tudatosult ben­nem, hogy mi lett volna, ha ekkor még a mentési munká­kat végezzük. Az ember olyankor csokor­ra gondol, hogy még egy tár­sa bent van, hogy mi a fel­adat és azt meg kell oldani. Fordított helyzetben én is ezt várnám el a többiektől.. A 21 éves bányamentői gyakor­lat során hlég soha senkivel nem találkoztam, aki vissza­fordult volna a vészhelyzet­ben. A bányász mindennap, a napszint elhagyása után, együtt él az őt körülvevő ve­szélyekkel, így ilyenkor sem éri az váratlanul. — Én csak három éve va­gyok bányamentő — veszi át a szót Glász László mozdony­vezető-vájár. Az eddigi 23 kö­zül ez az első sújtólégrobba­nás utáni bevetésem, s még ma is a hatása alatt vagyok. Végigfut az emberben, hogy a napi munka végzése köz­ben maga is kerülhet ilyen helyzetbe, teljesen kiszolgál­tatva a munkakörnyezetének. A bányamentői tevékenységet ennek ellenére folytatom. A családnak ilyenkor talán még nálunk is nehezebb. Mi ugyanis tudjuk, hogy mit vál­lalunk, ők viszont csak a té­nyekről értesülnek. Eddig csak egy embertől hallottam, hogy félelmet vál­tott ki benne a mostani bá­nyaszerencsétlenség. Az egyik áldozat, a 17 éves Pákái Sán­dor barátja mondta ezt, ami teljes mértékben érthető. Jú­niusban együtt végezték a vá­járiskolát, s alig egy hónap telt el, hogy a szénbányáknál elkezdték a munkát. Béta-aknán leszállás előtt még szomorú a hangulat, nem a régi még az aknarendezö csendje sem, de mint Kovács Lajos körletvezető elmondta, senki nem mondott fel augusz­tusban, a munka pedig folyik tovább. A legfiatalabb áldo­zat társai, akik hatan ugyan­csak Béta-aknán kezdték a vájár szakmát, szintén felvet­ték azóta a munkát. M. E. B.

Next

/
Thumbnails
Contents