Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)
1991-08-26 / 233. szám
1991. augusztus 26., hétfő aj Dunám au napló 7 A KSH Baranya Megyei igazgatósága jelenti Csökkenő termelés, növekvő árak Új Duna-híd Bogyiszlóinál A tervek szerint 1995-ben megindulhat a forgalom Mór lassan 10 éve annak, hogy először szóba kérőit, híd épül a Dunán Bogyiszlónál. 1981-től folyamatosan készülnek a vízügyi, a hajózási, a talajmechanikai, a környezetvédelmi tanulmányok. A helyét is kijelölték az elő- és tanulmánytervek alapján. A Szekszárd térségi hid jelenleg olyan elökészitett- ségi stádiumban van, amely alapján elkészíthető a koncesz- sziós versenytárgyalási dokumentáció. Ez év első hat havában a megyében is folytatódtak a gazdasági életben az elmúlt években kirajzolódott tendenciák. A piacgazdaságra való átállás a termelés csökkenésével párosul. Ebben meghatározó szerepe volt a belföldi, valamint a volt KGST-piac fizetőképes kereslet-hiányának, de hozzájárult a termelés kedvezőtlen szerkezete, műszaki színvonala is. A piaci szereplők, a gazdálkodó szervezetek június végi száma az anyagi ágakban 30 százalékkal több, mint tavaly az év végén. A gazdálkodó egységek szétválása, de főleg új szervezetek alapítása következtében a félév végén 1137 jogi személyiségű gazdasági szervezetet tartottak nyilván. A növekedés túlnyomó része a kft.-k szaporodásából adódott. Az újonnan alakult szervezetek nagy része kis létszámú. Az 50 fő feletti létszámot foqlalkoztató megyei székhelyű iparszervezetek értékesítési árbevétele - összehasonlítható árakon számítva — 8 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A bányászatot nem számítva a főbb ágazatok közül csupán a megyében kis súlyú kohászat növelte eladásait, míg a villamosenergia-iparban alig, a gépiparban és az élelmiszeriparban 10 százalék alatti mértékben, a többi ágazatban pedig ennél erőteljesebben csökkent az árbevétel összehasonlítható áron szá- m í tva. A megyére jellemző termékek közül viszonylag jelentősen növekedett a továbbra is keresett pirogránit, s a nyugati exportlehetőség miatt a savanyúság termelése. A mezőgazdasági termékeket feldolgozó élelmiszeriparon belül a csontos nyershúsból, a vörösáruból, a tartósított töltött hústermékekből, a sajtból, a túrából és az alkoholmentes üdítőitalokból többet termeltek az egy évvel korábbinál, továbbá nagyobb mennyiséget állítottak elő villamosenergiából, s a fokozott lakossági kereslet hatására feketeszénből is. A termékek zöménél azonban 20 százalékos vagy azt meghaladó visszaesés tapasztalható. A mezőgazdaság ez idő szerint a gazdaság egyik legproblematikusabb ága. Ennek okai között talán a piacválság a legdöntőbb. A belföldi piacon szinte minden mezőgazdasági termékből túlkínálat van, mert a fogyasztók kényszerű takarékossága az élelmiszerek egyre szélesebb körén érződik. Ugyanakkor az eddigi döntően KGST-külpiac is összeomlott, a Közös Piac térségébe lassú és igen szelektált a bejutási esély, további piaci lehetőségek pedig még meghódításra várnak. A kalászosok betakarítása kedvező időjárási körülmények között kezdődött, az aratás derekán azonban zivatarosra fordult, ami a még lábon álló búza minőségét rontotta. Jégkár és viharkár is érte a termést. így a korábbi betaka- rítású őszi árpából — az előzetes eredmények szerint — kedvező, hektáronként 5 tonna körüli termést, mig búzából közepes, az aratás 60 százalékos állásakor 5,3 t/ha- ra becsült termést takarítanak be a gazdaságok. A bőséges csapadék optimális időben jött a kukoricának, szép termésre van kilátás, ahogy cukorrépából is. A jó kukoricatermés önmagában nem okozna gondot, mert piacképesebb a búzánál, ha azonban a leromlott minősége miatt eladhatatlan búzát tartják meg a gazdaságok takarmányozásra, akkor újabb értékesítési gondokat jelenthet a kukoricafelesleg. A szarvasmarha-állomány o mezőgazdasági nagyüzemekben (56 ezer darab) a tavaly június végihez viszonyítva 6 százalékkal csökkent. Feltételezhető, hogy a kisüzemi állomány a 15 ezret sem éri el. A nagyüzemek sertésállománya 262 ezer volt, 17 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kisüzemekben ennél kisebb mértékű csökkenés valószínűsíthető, ott 220—230 ezer körül alakulhatott az állomány. Tyúkfélékből 16 százalékkal, juhokból 38 százalékkal volt kevesebb a nagyüzemekben, mint tavaly év közepén. A gazdaság átrendeződése a társadalom részéről tartósan áldozatokat követel. A termelés visszaesése, egyes vállalatok, gazdasági ágak válságos helyzete nyomán a munkanélküliek száma gyors ütemben növekszik. A megfigyelt ágazatokba tartozó gazdálkodó szervezetek a félév során alig több, mint 92 ezer főt foglalkoztattak, így a létszám az egy évvel korábbinál 15 százalékkal volt kisebb. A gazdasági ágak közül a munkavállalók 47 százalékát foglalkoztató iparban az átlagossal megegyezően, az építőiparban a legnagyobb mértékben (27 százalékkal), a kereskedelemben pedig a legkevésbé (5 százalékkal) csökkent a foglalkoztatottak száma. A Baranya Megyei Munkaügyi Központot ez év júniusában több, mint 22 ezer érdeklődő kereste fel, akik közül mintegy 15 500 főt vettek nyilvántartásba. Az érdeklődők 56 százaléka (8719 fő) munkaviszonyban nem álló álláskereső volt. Számuk az elmúlt év vége óta közel kétszeresére emelkedett. Ugyanakkor a betöltetlen álláshelyek száma lényegében nem változott, így az elhelyezkedés mind nehezebbé vált. Decemberben 100 álláskeresőre még 18, idén júniusban már csupán 10 munkahely jutott. A problémát tovább fokozza a munkaerő kereslet-kínálat területi és szakmai összetételének a különbözősége. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ Információi szerint az álláskeresők közül 1991 júniusában mintegy 7300 fő részére folyósítottak munkanélküli segélyt, illetve járadékot. Számuk az elmúlt év vége óta a megyében megkétszereződött; ezen belül a szak- és betanított munkások száma több, mint kétszeresére, a segédmunkásoké és szellemieké nem egészen 75— 75 százalékkal emelkedett. A segélyesek, járadékosok 28 százaléka pécsi vagy Pécs környéki lakos volt, 21 százaléka Mohácson, illetve környékén élt, s ugyanennyi volt a Komlón, vagy környékén lakók aránya is. Siklósról, illetve a várost övező falvakból 11 százalékuk származott, fennmaradó hányaduk pedig Szigetvár, Sellye és Szentlő- rinc körzetéből tevődött össze. A megfigyelt ágazatokban foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére 1991. 1. félévében 14 100 forint volt, 30 százalékkal magasabb, mint tavaly ugyanezen időszakban. A legjelentősebb mértékben (38 százalékkal), a kereskedelemben, a legszerényebben (20 százalékkal) a mezőgazdaságban növelték a béreket. A gazdasági ágakat tekintve 11 600 (mezőgazdaság) és 15 500 forint (ipar) között szó- rádott a havi bruttó átlagbér. A havi bruttó keresetek átlaga 15 300 forintot tett ki, 29 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A lakosság takarékbetétállománya a megyében június végén 14,2 milliárd forint volt, összességében 669 millió forinttal több, mint az év elején. Ezen belül az I. negyedévi csökkenéssel ellentétben 319 millió forinttal nőtt a félév során a könyves betétek állománya. A célbetétek közül jelentősen, 623 millió forinttal emelkedtek a devizabetétben elhelyezett összegek. (A devizaszámlákon a félév végén mintegy 3,1 milliárd forintnyi összeg volt elhelyezve.) A lakosság hitelállománya az év első hat hónapjában 4,9 milliárd forinttal csökkent, s június végén alig 10,5 milliárd forint volt. A nagyfokú visszaesést döntően a régi — kedvezményes kamatozású — hosszú lejártú hitelek kamat- feltételeinek megváltozását követően felgyorsult visszafizetések, s a hitelek egy részének elengedése idézte elő. Az országosan mért fogy osztói árak az I. félévben átlagosan 35,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Ezen belül — a tavaly I. félévivel ellentétben - az átlagosnál kisebb volt az árnövekedés az élelmiszerek körében (25 százalék). Az átlagosnál kisebb mértékben nőttek az élvezeti cikkek, a ruházkodási cikkek és a tartós fogyasztási cikkek árai. A szolgáltatásokért ugyanakkor közel 39 százalékkal, az egyéb iparcikkekért (mely a benzint is magában foglalja) 47 százalékkal, a fűtésért és háztartási energiáért átlagosan 63 százalékkal kellett többet fizetni, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az életkörülmények kedvezőtlen alakulása a lakásépítések tendenciózus csökkenésében is tükröződik. Baranyában 1991. első hat hónapjában összesen 436 lakás épült fel, 21 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az elkészült lakások fele a városokban, ezen belül is nagyobb részük Pécsett létesült. A koncessziót elnyerő a lehető legkevesebb állami garancia és pénzügyi támogatás igénybevételével, saját tőkéjét felhasználva, valamint a szükséges hiteleket felvéve megépíti, üzemelteti, karbantartja a hidat. A szerződésben meghatározott ideig a híd használatáért díjat szed, majd a koncessziós időtartam lejárta után jogait visszaadja az államnak. Minél hamarabb kerül sor a nemzetközi versenytárgyalás kiírására, annál nagyobb az esély arra, hogy rövid időn belül felépül a híd. Nemrégiben ismét asztalhoz ültek Szekszárdon a Duna-híd megépítésében érintett önkormányzatok, a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium, az Autópálya Igazgatóság és az Ütés Vasúttervező Vállalat képviselői. A több órás tárgyaláson érvek és ellenérvek csaptak össze. — A vita nemcsak azon van, hogy kinek a terveit használják fel, han em azon is, hogy kihez legyen közelebb a híd — mondja Plachy Sándor, a KHVM közúti főosztályvezetője. — Ez egy kicsit érthető is. Azonban annak komoly pénzügyi következményei lehetnek, ha az eredetileg kijelölt helytől több kilométerre lejjebb, vagy feljebb épül meg a híd, ugyanis akkor újból el kell végeztetni minden vizsgálatot. A másik gond az, ha Bogyiszlótól északabbra kerül a híd, akkor a térséget ellátó vízhely fölött megy át. Ezért az ivóvízkészletek elhe- lyezkedese, és a természeti értekek védelme miatt előnyösebb, ha a településtől délre épül meg. A Dél-dunántúli Termeszetvedelmi Igazgatóság véleménye szerint az élőlények védelmében a Gemenctől távolabb kellene elhelyezni, ugyanis szerintük a híd elválasztja az élőhelyeket és az eletteret nagy mértékben elpusztítja. Ezért egy újabb részletes környezetvédelmi hatástanulmányt készítettünk. A hídhoz kétoldalon kapcsolódó 20 kilométeres úthálózat már kijelölt nyomvonalának közelébe egy orchideás erdőt telepítettek, ami szintén szükségessé teszi az újabb környezeti hatástanulmány elkészítését. A Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság állásfoglalása után készülnek el a híd végső tervei. A Szekszárd-térségi Duna- híd tanulmánytervei már készek, ami egy újabb kapcsolatot jelentene az Alföld és a Dunántúl között. Tehermentesítené a dunaföldvári és a bajai hidat. Az Autópálya Igazgatóság már megkezdte a koncessziós nemzetközi versenytárgyalás előkészítését, amelyet ősszel Írnak ki. Az első fordulóban az alkalmas pályázókat választják ki, okik megvásárolhatják a részletes versenytárgyalási dokumentációt, amely alapján elkészíthetik ajánlataikat. A szerződéseket várhatóan egy év múlva kötik meg. A Tolna megyei önkormányzati hivatalt többek között Bohli Józsel műszaki osztály- vezető képviselte. Elmondta: ielenleg két irányzat, az UVA- TERV-é és a CO-NEXUS Kft.-é vitázik egymással. Az önkormányzati hivatal véleménye szerint az optimális helye a hídnak az eredetileg ki j elölt. Bogyiszlótól délre eső területen Jenne. A CO-NEXUS Kft. egy újabb javaslattal állt elő, amely szerint 5 kilométerrel északabbra kellene megépíteni. Tudomása szerint mór folynak a vizsgálatok. Nagyon jó lenne, ha ebben a vitában az érintett önkormányzatok nem kerülnének „két szék között a pad alá”. Ugyanis a dél-maqyarországi térségnek létkérdés, hogy felépüljön a híd. A koncessziós versenytárgyalási kiírásban nem szerepeltethető több hídhely, mert a pályázók nem helykijelölési tanulmány készítésére, hanem megadott helyen, előírt követelményeknek megfelelő híd finanszírozására, építésére és üzemeltetésére vállalkoznak. Hogy valójában ki építi meg a Szekszárd térségi Duna-hi- dat, azt a versenytárgyalás dönti el. A tervek szerint a pályázat meghirdetésétől számított egy év múlva megkezdődhet az építkezés. Várhatóan 1995-ben már megindulhat a forgalom is az új Du- na-hídon. Sz.. K. A felújítás után a pécsi Hőerőmű lll-as számú blokkja is üzembe lép Fotó: Läufer László Bányaszerencsétlenség után A munka megy tovább Kevesen tudják, hogy a sújtólégrobbanást néhány perccel később gyakran újabb robbanás követheti. A bányamentők többnyire ekkortájt végzik az élet- vagy vagyonmentést. A Béta-aknai bányaszerencsétlenségkor a riasztás után, a központi ügyeletet teljesítő 5 fős raj 20 perc alatt érkezett a Zobák-aknai mentőállomásról a baleset helyszínére. Ezt a teljesítményt akkor lehet igazán értékelni, ha figyelembe vesszük, hogy a szerencsétlenség Béta-aknán 570 méter mélyen, 3 kilométerre az aknától történt, s ezt az utat lélegeztetőgéppel a hátukon tették meg. Mégis elkéstek. A sújtólégrobbanás hangjára a közeli munkahelyekről a bányászok azonnal társaik segítségére siettek, s kihozták a veszélyes térségből a sérülteket. Imre Mihály geológus-aknász is a központi mentőraj tagja volt. így emlékszik visz- sza a történtekre: — 21 éve vagyok bányamentő, 100-nál többször voltam bevetésen. Sajnos nemegyszer volt köztük halálos áldozatokat követelő szerencsétlenség is. Ezt o munkát nem lehet megszokni . . . Mire megérkeztünk, addigra a helyi bányamentő raj egy kivételével a halottakat is kiszállította. Ezután a mentőeszközöket hordtuk ki, légméréseket végeztünk és őrséget álltunk a veszélyeztetett terület megközelítési pontjain. Ekkor ismét robbanás hangját hallottuk, szerencsére már biztonságos távolságban, az őrhelyeken. Csak napok múlva tudatosult bennem, hogy mi lett volna, ha ekkor még a mentési munkákat végezzük. Az ember olyankor csokorra gondol, hogy még egy társa bent van, hogy mi a feladat és azt meg kell oldani. Fordított helyzetben én is ezt várnám el a többiektől.. A 21 éves bányamentői gyakorlat során hlég soha senkivel nem találkoztam, aki visszafordult volna a vészhelyzetben. A bányász mindennap, a napszint elhagyása után, együtt él az őt körülvevő veszélyekkel, így ilyenkor sem éri az váratlanul. — Én csak három éve vagyok bányamentő — veszi át a szót Glász László mozdonyvezető-vájár. Az eddigi 23 közül ez az első sújtólégrobbanás utáni bevetésem, s még ma is a hatása alatt vagyok. Végigfut az emberben, hogy a napi munka végzése közben maga is kerülhet ilyen helyzetbe, teljesen kiszolgáltatva a munkakörnyezetének. A bányamentői tevékenységet ennek ellenére folytatom. A családnak ilyenkor talán még nálunk is nehezebb. Mi ugyanis tudjuk, hogy mit vállalunk, ők viszont csak a tényekről értesülnek. Eddig csak egy embertől hallottam, hogy félelmet váltott ki benne a mostani bányaszerencsétlenség. Az egyik áldozat, a 17 éves Pákái Sándor barátja mondta ezt, ami teljes mértékben érthető. Júniusban együtt végezték a vájáriskolát, s alig egy hónap telt el, hogy a szénbányáknál elkezdték a munkát. Béta-aknán leszállás előtt még szomorú a hangulat, nem a régi még az aknarendezö csendje sem, de mint Kovács Lajos körletvezető elmondta, senki nem mondott fel augusztusban, a munka pedig folyik tovább. A legfiatalabb áldozat társai, akik hatan ugyancsak Béta-aknán kezdték a vájár szakmát, szintén felvették azóta a munkát. M. E. B.
