Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)
1991-08-26 / 233. szám
s uj Dunántúli napló 1991. augusztus 26., hétfő Magyar-finn gazdasági kapcsolatok Az információhiány akadályozza az előrelépést A magyar—finn gazdasági kapcsolatokról korántsem lehet elmondani, hogy az abban rejlő lehetőségeket tel- jes'körüen kihasználnák a felek, remélhetően azonban Göncz Árpád köztársasági elnök közelgő finnországi látogatása is hozzájárul a külkereskedelmi forgalom megélénküléséhez. Finnország az egész magyal külkereskedelmi forgalomból mind az importot, mind az exportot tekintve, alig 1 százalékkal részesedik. Nyugateurópai partnereink között a 12. helyet foglalja el. A Finnországból importált áruk értéke tavaly összesen 56,3 millió dollárt tett ki, kevesebbet, mint két évvel korábban. Akkor ugyanis Finnországból 74,1 millió dollár értékben vásároltak a magyar cégek különféle cikkeket. A visszaesés oka: kevesebb anyagot és félkész terméket vásárolunk, márpedig ezek a cikkek teszik ki az import legnagyobb részét, több mint háromnegyedét. Finnországból elsősorban fe- nyőfűrészárút, kohászati termékeket, ötvözött lemezt, acélszalagot és különféle papíripari termékeket importálunk. Emellett kedvelt Magyarországon a finn hal és a dohány. A magyar vállalatok 1988- ban 98,1 millió dollár értékben szállítottak különféle árukat Finnországba. 1990-ben az export 101,2 millió dollárra nőtt. Kivitelünkben lényegesen nagyobb hangsúlyt kapnak a fogyasztási iparcikkek, illetőleg a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek, amelyek az export csaknem felét adják. Nőtt a ruházati cikkek, a bőr, szőrmeárúk kivitele, csökkent viszont a kohászati export, főként az acélhuzal- és az acélidomeladás. Számottevően visszaestek a gépipari szállítások. Finnország aktívan részt vesz a Huszonnégyek segítségnyújtási akciójában, 100 millió dollárnyi kedvezményes hitelkeret áll hazánk rendelkezésére. A magyar vállalkozók, illetőleg vállalatok e keretet felhasználva vásárolhatnak különféle gépeket, berendezéseket. Egyelőre azonban — főként az információhiány miatt - a keretet a hazai vállalkozók nem használják ki kellőképpen. A tervek szerint ezen úgy kívánnak változtatni, hogy rövidesen összekapcsolják egy hitelbiztosítási konstrukcióval. Szó van arról is, hogy felszámolják a még meglévő acél- önkorlátozási megállapodást, ami várhatóan ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a magyar -finn gazdasági kapcsolatok a jövőben megélénküljenek. A pécsi Hunor Skandinávia az egyik legjelentősebb baranyai exportőre Finnországnak. Képünkön: készülnek a kesztyűk finn exportra. Fotó: Kóródi Gábor Külföldi hitelekből* saját forrásokból 350 millió dollár távközlési beruházásokra Különféle beruházásokra megközelítőleg 350 millió dollárt költ el 1993. december 31-ig a Mogyar Távközlési Vállalat. Nagyobb részét külföldi hitelekből, kisebb részét pedig saját forrásokból teremti elő o cég. Pándi László, a MATAV tenderirodájának helyettes veze tője az MTI munkatársának elmondta: a Világbank tavaly 150 millió dolláros távközlésfejlesztési hitelkeretet hagyott jóvá Magyarország számára, ezenkívül rendelkezésre áll az Európai Beruházási Banktól (EIB) ugyanilyen célra kapott 100 millió dolláros és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) származó 90 millió dolláros kölcsönkeret. A már meghirdetett tenderek közül o Világbank finanszírozza a digitális gerinchálózathoz szükséges mintegy 2200 kilométer hosszúságú optikai kábelt és az ahhoz szükséges átviteltechnikai berendezéseket. A két összefüggő tendert májusban hirdette meg a tenderiroda, ezek együttes értéke eléri a 13 millió dollárt. A pályázók között van többek között a Siemens. a Samsung, a Philips, az Ericsson és az Alcatel is. Ugyancsak világbanki finanszírozású a tengerentúli öszszeköttetésre is alkalmas Intelsat földi állomás és mikrohullámú rendszer kiépítésére szóló pályázat, melynek jelenleg már az értékelése tart. A döntés — illetve a Világbank jóváhagyása - augusztus végére várható. Elkészült és ha- hamorsan kiírásra kerül a nyilvános chipkártyás és a beltéri pénzbedobós telefonok beszerzésére a tender is, melyet ugyancsak a Világbank finanszíroz. Az elkövetkező időszakban tenderkiírási csúcs várható, ugyanis rövidesen végleg eldőlnek a prioritások, s az is, hogy melyik bank mire és mennyit ad. A tervek között szerepel a mikrohullámú gerinchálózat egy részére kiírandó 20 millió dolláros EIB finanszírozású pályázat, valamint az üzemviteli rendszerek fejlesztését célzó 40 milliárd dolláros Világbank—EIB közös finanszírozású program. Ez utóbbi több témacsoportot, így a meglévő rendszerek biztonságának. gyorsaságának, a szolgáltatás minőségének javítását, valamint különböző automatikus felügyelő és figyelő rendszerek kiépítését foglalja magába, A MATÁV saját, vállalati finanszírozású tendereket is meghirdetett, így például versenyfelhívás útján külföldi tanácsadó cégeket kíván megbízni olyan feladatokkal, amelyek elvégzéséhez nem rendelkezik megfelelő tapasztalatokkal, illetve kellő számú szak értővel. Hat tanácsadó cég nyújtott be ajánlatot a vállalati stratégia kidolgozására és bevezetésére kiírt versenyfelhívásra. Emellett rövidesen meghirdetik a vállalat privatizációs tanácsadó, illetve üzleti értékelőjének kiválasztását szolgáló pályázatot is. A MATAV zártkörű hazai versenyfelhívás útján választja ki azt a céget is, amely 1993 végéig 1100 darab új gépkocsit szállít a vállalatnak. Az ajánlatok már megérkeztek. Kilenc céget hívtak meg a tenderre, közülük hatan nyújtottak be ajánlatot. I Részt vesz a tenderen a Fia- tot képviselő Autóker, a Ford képviseletében a Ford Európa, Opel gépkocsikat ajánlva a General Motors, a Citroen képviseletében a Lézer Kft., o Renault Hungária természetesen Renault gépkocsikat kínálva és a Porsche Hungária a Volkswagen járműveivel. A benyújtott ajánlatok értéke 1,2—2 milliárd forint között mozog. Tőzsdemérleg Bokros Lajossal Dr. Bokros Lajos, a magyar pénzügyi élet legismertebb szakértői közé tartozik. Az egyesztendös Budapesti Értéktőzsde Tőzsdetanácsának elnöke, aki a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatói posztjáról lemondva, csupán néhány hete foglalta el a Budapest Bank Rt. (harmadik legnagyobb kereskedelmi bankunk) vezérigazgatói székét. E kettős szerepköréből mutatja be olvasóinknak a magyarországi értékpapír- és bankvilágot:- Érdekes következtetések vonhatók le abból a tényből, hogy a Budapesti Értéktőzsdén jelenleg jegyzett 16 cég közül eddig mindössze 4 került a tőzsdére privatizáció eredményeképpen. Számomra ebből két dolog derül ki. Egyrészt, hogy Magyarországon több olyan, 2-3 éve létrejött cég létezik, amelyik oly lendületesen növekedett, hogy további tőkeszerzésükhöz immár elkerülhetetlenné vált a tőzsdei jelenlét. Ez egyben azt is bizonyítja, hogy nálunk a magánszektor fejlődésének nem kizárólagos forrása a privatizáció. A világtörténelem leggyorsabb privatizációja Másrészt, Magyarországon tipikus privatizációs megoldás a (legtöbbször külföldi) stratégiai partner részvételével megvalósuló tőkeemelés. Ez azért van így, mert még a legjobb vállalataink is csak egy 2—3 esztendős sikeres szerkezet- váltási szakasz lezárása után léphetnek a tőzsdére. A privatizáció kibontakozása és a tőzsde fejlődése tehát párhuzamosan, ám némi időeltolódással megy végbe. így azok az előrejelzések, amelyek szerint a magyar börze fejlődésének legfőbb motorja a privatizáció lesz, csupán bizonyos késéssel válnak majd valóra. A prognózisok szerint egyébként az idei ősz erőteljes fellendülést hoz. Az első privatizációs programban szereplő 4—5 hatékony vállalat ugyanis hamarosan megjelenik a tőzsdén. Meggyőződésem szerint Magyarországon a világtörténelem leggyorsabb privatizációja zajlik. Az ezzel járó lehetőségeket a külföldi befektetőknek is érdemes megragadniuk. A passzív pénzügyi befektetők és az ipari stratégiai portnerek egyaránt megtalálhatják számításukat. A viszonylag előnyös áron megszerezhető cégeknél - a befektetések révén — jelentős hatékonyságnövekedés érhető el. Nos, az én gondolkodásomban így függ össze a privatizáció és a tőzsde. Mindeddig csupán a tőzsdei kínálatról szóltam: várakozásaink azonban csak akkor teljesülnek, ha a keresleti oldal is megváltozik nálunk. S bár kedvező jelenség, hogy a tőzsdei kereslet kétharmada, legalábbis egyelőre, külföldi üzletemberek részéről nyilvánul meg (hiszen enélkül valószínűleg még ilyen eredményeket sem tudtunk volna elérni), hosszabb távon azonban nem tartható, hogy a belföldi piac ilyen mértékben függjön a külföldi érdeklődéstől. Ezáltal ugyanis túlságosan egyoldalúvá és spekulatívvá válik az értékpapírpiac ezen szelete. Részben ez tükröződik forgalmi adataink rendkívüli, akár tízszeres, kilengéseiben. Óvatosak a kisemberek A kereseti oldal másik gyöngéje, hogy a hazai befektetői palettáról gyakorlatilag hiányoznak az intézményi befektetők. A tőzsdei keresletnek mindössze egyharmada származik tőlük, ám az sem stabilan, hiszen számukra a börze csupán egy a befektetési lehetőségek közül ... Az intézményi befektetőket ugyanakkor — saját likviditásukat biztosítandó - a szabályozás kötelezné, hogy a rendelkezésükre álló töke 75 százalékát tőzsdén jegyzett papírokban jegyezzék. A tőzsdei kereslet tehát stabilabb lenne velük. A ma még szintén hiányzó befektetési társaságok és -alapok, biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak szintén nagymértékben stabilizálhatnák a ma még spekulatív keresletet. Az ösztönzés szempontjá ból rendkívüli mértékben hiányzik Magyarországon az értékpapír-vásárlásokat jobbon preferáló adórendszer is. (A deviza-megtakarításokkal ellentétben a forint- számlák, -betétek, -kötvények és -részvényosztalékok után ugyanis forrásadót kell fizetni. Ráadásul, minthogy az osztalék eleve adózott eredményből fizethető, az adóztatás kettős.) Pedig o megtakarítások infláció okozta reálértékvesztését — ha valóban prioritást kívánunk biztosítani a tőkepiac fejlődésének - kedvezőbb adóztatással kellene semlegesíteni. Hatékony hármas Magyarországon a befek tetési alapokról szóló törvény kizárólagos tevékenységként fogja előírni az alapok kezelését. A kereskedelmi bankok sorra hozzák létre önálló alapkezelő társaságaikat. így egy nagyon hatékony hármas alakul majd ki: az összegyűlt kis megtakarításokat az alapkezelő társaság forgatja; ezek tőzsdei befektetésével megbízza az értékpapír-forgalmazó céget; a le téti szolgáltatásokat pedig az anyabank látja el. Nálunk egy tapasztalatlan kisbefektető csak ritkán tudja értékelni az áralakulási folyamatokat. Hiányzik az a „fordítókorong", amelyik a céginformációkat folyamatosan és közérthetően bocsátja rendelkezésre, és/ vagy segítséget nyújt értelmezésükhöz. Ezért természetes, hogy inkább kockázat- mentes állampapírokba (kincstárjegy, letéti jegy) fektetik a pénzüket az emberek, mégha veszítenek is némi reálkamatot. Nos, ezen segítenének nálunk c befektetési alapok, s a ban koknak ilyen értelemben is szerepük lehet a tőkepiac fejlődésében. K. Zs. Épül o pécsi, kertvárosi telefonközpont. A berendezéseket jövő év elején kezdik beszerelni. Fotó: Proksza László
