Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)
1991-08-21 / 228. szám
1991. augusztus 21., szerda aj Dunántúli napló 9 Több beleszólási lehetőséget a cigányságot érintő ügyek intézésébe A régész egymaga nem hajlandó állást foglalni Független Cigány Szövetség Baranya megyében működő nemzetközi és etnikai kisebbségi érdekképviseleti szervek közül a legkésőbb alakult az 1990 októberében életre hívott Független Cigány Szövetség. Bár egyéves születésnapjuk még egy kicsit távolabb van, az elődöket is nézve az egyik legellentmondásosabb , .intézmény”. Alapszabályzatukban, nevükben is kinyilvánították függetlenségüket. mégis tagadhatatlan, hogy a mai vezetőségből többen ott voltak a korábbi szerveződésekben. így 1985-ben, a Hazafias Népfront által létrehozott Országos Cigány Tanácsban és megyei tagszervezetében, amely a cigány értelmiség egy részének véleménye szerint ,,ké- zivezérléssel'’ működött. Vagy az 1989 februárjában nem kis viharok közepette alakult Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségében és helyi képviseletében, amely megint mások szerint az Országos Cigány Tanács egyes tagjainak „önpuccsa” volt. Ügyfélszolgálat A Független Cigány Szövetség munkáját a megyehatáron belül végzi úgy, hogy országos szerve nincs, bár az erre irányuló törekvések * ma már egyértelműen kitapinthatnak. Elnöke Kalányos Ferenc autóbuszvezető. irodavezetője lovánovics István oldi lakos. Pillanatnyilag hét tagszervezetet működtetnek, Alsószent- mártonban. Berkesden, Dencs- házán. Komlón, Kővágószőlö- sön. Óidon és Regényén. Elnökeik tagjai a megyei vezetőségnek. Irodát Pécsett, az Apáca utca 15-ben bérelnek, amit nem pénzben fizetnek, hanem rendben tartják az egész épületet és a hozzá tartozó udvart. Tevékenységükről szólva általános igényként fogalmazták meg. hogy az eddigieknél több beleszólási lehetőséget kérnek a cigányságot érintő ügyek eldöntésében és intézésében. Értelmét csak ennek megvalósulása esetén látják az érdekképviseleti munkának, amit nekik is fel kell vállalniuk. Állandó ügyfélszolgálatuk során naponta 30—35 ember fordul meg irodájukban munkát kérve, lakást keresve, segítséget igényelve segélykérelmek intézésében, de előfordul olyan is, aki tovább szeretne tanulni. Eközben tragikus emberi sorsokkal. családokkal szembesülnek. A szomorú az. mondják, hogy ilyenkor kénytelenek levelezni az illetékes hivatalokkal, pedig sok esetben azonnali segítségre volna szükség. Ezért kérték nemrégiben a városi polgármesteri hivatalt Pécsett, hogy legalább a la kás- és segélyügyek elbírálásánál kérjék ki véleményüket. Vállalnák azt is, hogy a szükséges környezettanulmányokat a hivatallal párhuzamoson maguk is elvégeznék. A közösségi jellegű érdek- képviseleti ügyekben igyekeznek a dolgok elébe menni, így a közelmúltban, a Pécsi Lakótelepi Népfőiskolával közösen, 5 napos továbbképzést szerveztek Bárban cigány vezetők részére. Júliusban 30 általános iskolás cigány gyermek részéA Független Cigány Szövet ség alakította meg a ma már laza szálakkal hozzá kapcsolódó Baranya Megyei Független Ifjúsági Cigány Szövetséget. Továbbképzések A hogyan tovább, a jövő. közösségi jellegű rendezvények terveiben és általában is megfogalmazódott. A Művelődési és Közoktatási Minisztériumnál elnyert pályázati céltámogatásból 3 hónapos, heti egy alkalomra tervezett, cigány vezetőknek szóló továbbképzésben gondolkodnak, ,,Hogyan segítsünk re nyári tábort szerveztek. A programot úgy állították ösz- sze, hogy az megfeleljen a tanulók érdeklődésének, ismereteket adjon és segítse a cigány identitástudat erősítését. Jelentős segítséget kaptak a Szivárvány Gyermekháztól és Nagy Bandó András volt orfüi polgármestertől. A nyár folyamán a szövetség 40 fővel Lengyelországban járt. Krakkóban fogadta őket a Lengyel—Magyar Ba ráti Társaság elnöke. Ellátogattak Auschwitzba, megtekintették az egykori koncentrációs tábort. A magyar barakkot abban a tudatban ko- szorúzták meg, hogy a 2. világháború alatt a haláltáborokban 50-60 ezer magyarországi cigány pusztult el. Fogadtak Kárpát-Ukrajná- ból egy cigány tánccsoportot, amely Harkányban és Pécsett több ízben fellépett. Az eredeti kárpát-ukrajnai cigánydalok és cigány táncok bombasikert arattak. a bajba jutott cigány emberen?" címmel. Javítani kívánják kapcsolataikat a drogközpontokkal, mert a cigányság körében is emelkedik a kábítószerrel élők száma. Szponzorok támogatásával, 70—75 gyermek állandó részvételével játszóházat szerveznek Pécsett (szövés, kerámiakészítés, gyöngyfűzés stb.), az itt készült termékeket részben árusítani, részben kiállítani kívánják. Fontosnak tartják, hogy a tagszervezetek jó kapcsolatot tartsanak a helyi ön- kormányzatokkal, hogy minél több ügyet elintézhessenek helyben. Alakulóban vannak tánccsoport hagyományőrző együtteseik. Várják a Roma Parlament az Országgyűléshez benyújtott petíciójának eredményét, a kisebbségi törvény megalkotását és a kisebbségi önkormányzatok létrehozásának lehetőségét. Dr. ifj. Erdödi Gyula Pécsett járt a Váradi Aréna illetve a lap képviseletében a főszerkesztő. Bállá István. A meghívó a Fénypont Video Center — s számos más. az erotikus szórakoztatóiparral kapcsolatos új vállalkozás — vezetője. Tálas János volt. Ismét bebizonyosodott a régi igazság: a szexlap az első olyan sajtótermék, amely egy ,,felszabadult” társadalomban megjelenik, a politikai szabadság és a szex szabadsá ga elválaszthatatlan egymástól. A szórakoztató sajtó eme ága — miként Bállá Istvántól megtudtuk — még gyerekcipő ben jár Erdélyben, Romániában. Hiányzik a megfelelő nyomdai kapacitás, gondok vannak a terjesztéssel, nehéz papírhoz jutni . . . Mégis, a nagyváradi illetékességű Aréna — 27 ezres példányszámával sok napilapot maga mögé utasít, újra és újra megjelenik, az erdélyi magyarok egyik legkedvesebb olvasmányának számít. A fekete-fehér magazin kéthetenként 16 oldalon érdekes történeteket, folytatásos regényt, pikáns képeket, soksok rejtvényt kínál az olvasóknak — s természetesen párkereső hirdetéseket. Nem any nyira szexlap, mint inkább szórakoztató folyóirat - eroti kával fűszerezve. A pécsi vállalkozó és az erdélyi szerkesztő találkozása ígéretes távlatokat nyit az Aréna jövőjében: együttműködésük révén lehetőség lesz a hazai szexlapokkal, fotósokkal való közvetlenebb kapcsolat- tartásra, modellek, történetek cseréjére, az ottani magyar olvasók még teljesebb kiszolgálására. Nem a szexlapok körül forog a világ — mondhatná a szigorú kritikus, és bizonnyal igaza lenne. Ám e magazinok — ha ízléssel készülnek, s kerülnek forgalomba — kétségkívül hozzátartoznak a hétköznapok szebbé tételéhez, s hosz- szú évek tiltása után részei az ,,új szabadságnak” is — Magyarországon, Erdélyben, Ro mániában, s a lassan nyugativá váló Kelet-Európa minden pontján . . . V. J. Az ólombulla, ahogy megtalálták - II. Pál pápa, valamint Péter és Pál apostolok Fotó: Fűzi Istvánná Megtalálták Janus Pannonius földi maradványait? A Bazilika altemploma tele kérdőjelekkel - még soha nem kutatták Megilletődött pillanatok . . . Vajon Janus Pannoniusé-e a szépen megtisztított, finomvo- nású férfit sejtető koponya? A régészeti múzeum restau- rátorműhelyének egyik hátsó raktárhelyiségében Mecseki Józselné remegő kézzel emelte le a polcról a koponyát, s igen óvatosan tartotta felénk, miközben Kárpáti Gábor régész néhány jellemző vonásra hívta fel a figyelmet. Ami a legjellemzőbb: az ép fogsor. Fiatal ember lehetett tehát. De hisz Janus Pannonius mindössze 38 éves volt, midőn tüdőgyulladásban elhunyt a Zágráb melletti Medve várában. Egyetlen foghiány van, egy jobboldali rágófogé, de ettől is elég régen szabadulhatott meg a tulajdonosa, hiszen a hézag eleggé összeszűkült már, s a fog- ágyból is hiányzik a fogeltávolítás után visszamaradó lyuk. A többi csont felől érdeklődöm. Mind itt van, zacskókban, kapom a választ, s mikor a sorsuk felől kérdezősködöm, bizonytalan a felelet. Valami olyasmi, hogy a múzeumban lenne a legjobb helyük, ez jelenthet biztonságot. Bolygatatlan csontváz De vajon Janus Pannonius (Csezmicei — Cesinge?, Ke- since? — János. 1434—1472), egykoron pécsi püspök, humanista költő és tudós, Mátyás király híve, majd ellene összeesküvő, emiatt menekülni kényszerülő, s eközben idő előtti halálát lelő férfiú volt-e egykor e koponya tulajdono- sa? . . . Lehet . . . A pécsi bazilika altemplomában tavasszal végzett munkák során egy gyönyörűségesen faragott, nehezen mozdítható sírfedlapot találtak alig valamivel a burkolat alatt Dulánszky püspök nyugati faI - beli nyughelyétől pár méterre dél felé. Kissé ferdén volt, tehát elmozdíthatták valamikor. Most kiemelték, s ahogy eltávolították a földet, több koponya, összevisszaságban elhelyezkedő emberi csont került elő. Alattuk egy férficsontváz, feltehetően a fed- lapon megnevezett Szekcsöi János főapáté, ki 1435-ben hunyt el. Mellette, az oszlopsor kőalapzata tövében egy magányos, bolygatatlan csontváz volt. A . koponya jobbra billent, a karok kinyújva, a kézfejek egymásra fektetve, és . . . Kátránynyomok A jobb kéz csontjai alatt egy kerek, kb. 4 cm átmérőjű szürke tárgy. Az izgalom ekkor kezdett mozdulni. Óvatosan eltávolították a jobb kéz csontjait, s a kutatók előtt volt a képen is látható, ólomból készült pápai bulla. Egyik oldalán a trónusán díszes palástban ülő II. Pál pápa, előtte a térdelve hódoló klerikusok, a felirat pedig: „ Paulus PP II." A másik oldalon Péter és Pál apostolok ülő figurája, kezükben a jelképeikkel, a kulccsal és a karddal. A gyors fényképezés olyannak örökítette meg a bullát, amilyenként előkerült. Ma már - sajnos - nem ilyen. Az ólompestis által megtámadott anyagból, pontosabban az ábrázolatokból sok elveszett fémsók formájában. Most már - Czopl Jánosné restaurátori munkája nyomán - olyan kezelés után van a bulla, ami * megakadályozza a további romlást. Szerencsére még idejében készültek olyan negatív lenyomatok, amik megőrzik — másolatok készítésére is alkalmasan — a bullát. Még egy megjegyzés: a pápát ábrázoló oldal volt a test felé, emiatt érte nagyobb károsodás. A • bulla léte indította el a gondolatok sorát. II. Pál? . . . De hisz Janus Pannonius kortársa volt, egykori írásokból ismertek a kapcsolataik is. Lehet, hogy Janus Pannonius eddig ismeretlen sírjára bukkantak? — kérdezte önmagától a kutató régész, Kárpáti Gábor. Mindenesetre je les személyre vall, hogy föléje nem temettek. Persze az is lehet, hogy ő volt az utolsó, akit az altemplomba temettek. Tudjuk, hogy Medvén hunyt el, s hogy Pécsre szállították, s hogy itt tartogatták- rejtegették — temetetlenül! — egy erősen kátrányozott koporsóban, míg hónapokkal az ideszál I ítás után Pécsre látogatott — uralkodása alatt egyetlen alkalommal - Mátyás király a már jócskán bom- ló tetem megtekintésére. A királyi szemle után temették el Janus Pannoniust. De hová? Itt mindenesetre kátrányos nyomokat találtak a csontváz mellett. Ugyan miért, ha nem . . . Mire lehetett letekinteni? Az tény, hogy a bazilika altemplomát soha senki nem emlegette temetkezőhelyként. Gosztonyi Gyula a székesegyházról szóló művében többeket idéz az altemplom kapcsán, sokat elmondanak, de erről az egyről szó sem esik. Mégis az egyetlen árokban tucatnyi csontvázat találtak. De arról sincs említés senki részéről, hogy valaha — még a 18. században - a szentélyből egy kerek nyíláson át lehetett letekinteni az altemplomba, hasonlatos a Zsolnay-mauzóleumhoz, ahol Zsolna y Vilmos szarkofágjára lehet letekinteni. Ha volt ilyen lenéző nyílás, feltétlenül valamely jelentős személyiség sírjára lehetett tekinteni. Netán Péter királyéra? Róla tudni, hogy Pécsett lelt örök nyugovóra. Az is tény, hogy az altemplomot amúgy istenigazából soha nem kutatták még részészeti szempontból - a Schrmidt-féle átépítésnél sem nyúltak hozzá! —, ezért oly sok körülötte máig is a kérdőjel. Mint legújabban ez a Janus Pannoniust illető is. Kárpáti Gábor most óvakodik az állásfoglalástól. Fontosnak tartja a lelet antropológiai vizsgálatát, s ennek ismeretében a Janus Panno- niussal foglalkozó tudós szakemberek konzultatív megbeszélését. Hogy ne egy ember döntse el: Janus Pannonius földi maradványait találták-e meg. S ha igen, akkor ott a kérdés: mi legyen e maradványok sorsa? Úgy véljük; Janus Pannonius nem lehet leltározott múzeumi tárgy. A pécsi püspökséggel egyetértésben kellene módját találni annak, hogyan juthat méltó végső nyughelyhez az egykori pécsi püspök, a nagy humanista költő és tudós. Hársfai István
