Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-21 / 228. szám

1991. augusztus 21., szerda aj Dunántúli napló 9 Több beleszólási lehetőséget a cigányságot érintő ügyek intézésébe A régész egymaga nem hajlandó állást foglalni Független Cigány Szövetség Baranya megyében működő nemzetközi és etnikai kisebb­ségi érdekképviseleti szervek közül a legkésőbb alakult az 1990 októberében életre hí­vott Független Cigány Szövet­ség. Bár egyéves születésnap­juk még egy kicsit távolabb van, az elődöket is nézve az egyik legellentmondásosabb , .intézmény”. Alapszabályzatukban, ne­vükben is kinyilvánították füg­getlenségüket. mégis tagad­hatatlan, hogy a mai vezető­ségből többen ott voltak a korábbi szerveződésekben. így 1985-ben, a Hazafias Nép­front által létrehozott Orszá­gos Cigány Tanácsban és me­gyei tagszervezetében, amely a cigány értelmiség egy ré­szének véleménye szerint ,,ké- zivezérléssel'’ működött. Vagy az 1989 februárjában nem kis viharok közepette alakult Magyarországi Cigányok De­mokratikus Szövetségében és helyi képviseletében, amely megint mások szerint az Or­szágos Cigány Tanács egyes tagjainak „önpuccsa” volt. Ügyfélszolgálat A Független Cigány Szövet­ség munkáját a megyehatá­ron belül végzi úgy, hogy országos szerve nincs, bár az erre irányuló törekvések * ma már egyértelműen kitapintha­tnak. Elnöke Kalányos Ferenc autóbuszvezető. irodavezetője lovánovics István oldi lakos. Pillanatnyilag hét tagszerve­zetet működtetnek, Alsószent- mártonban. Berkesden, Dencs- házán. Komlón, Kővágószőlö- sön. Óidon és Regényén. El­nökeik tagjai a megyei ve­zetőségnek. Irodát Pécsett, az Apáca utca 15-ben bérelnek, amit nem pénzben fizetnek, hanem rendben tartják az egész épületet és a hozzá tartozó udvart. Tevékenységükről szólva ál­talános igényként fogalmaz­ták meg. hogy az eddigieknél több beleszólási lehetőséget kérnek a cigányságot érintő ügyek eldöntésében és inté­zésében. Értelmét csak ennek megvalósulása esetén látják az érdekképviseleti munkának, amit nekik is fel kell vállal­niuk. Állandó ügyfélszolgálatuk során naponta 30—35 ember fordul meg irodájukban mun­kát kérve, lakást keresve, se­gítséget igényelve segélykérel­mek intézésében, de előfordul olyan is, aki tovább szeretne tanulni. Eközben tragikus em­beri sorsokkal. családokkal szembesülnek. A szomorú az. mondják, hogy ilyenkor kénytelenek le­velezni az illetékes hivatalok­kal, pedig sok esetben azon­nali segítségre volna szükség. Ezért kérték nemrégiben a városi polgármesteri hivatalt Pécsett, hogy legalább a la kás- és segélyügyek elbírá­lásánál kérjék ki véleményü­ket. Vállalnák azt is, hogy a szükséges környezettanulmá­nyokat a hivatallal párhuza­moson maguk is elvégeznék. A közösségi jellegű érdek- képviseleti ügyekben igyekez­nek a dolgok elébe menni, így a közelmúltban, a Pécsi Lakótelepi Népfőiskolával kö­zösen, 5 napos továbbképzést szerveztek Bárban cigány ve­zetők részére. Júliusban 30 általános is­kolás cigány gyermek részé­A Független Cigány Szövet ség alakította meg a ma már laza szálakkal hozzá kapcso­lódó Baranya Megyei Függet­len Ifjúsági Cigány Szövetsé­get. Továbbképzések A hogyan tovább, a jövő. közösségi jellegű rendezvé­nyek terveiben és általában is megfogalmazódott. A Művelődési és Közokta­tási Minisztériumnál elnyert pályázati céltámogatásból 3 hónapos, heti egy alkalomra tervezett, cigány vezetőknek szóló továbbképzésben gon­dolkodnak, ,,Hogyan segítsünk re nyári tábort szerveztek. A programot úgy állították ösz- sze, hogy az megfeleljen a tanulók érdeklődésének, is­mereteket adjon és segítse a cigány identitástudat erősíté­sét. Jelentős segítséget kap­tak a Szivárvány Gyermekház­tól és Nagy Bandó András volt orfüi polgármestertől. A nyár folyamán a szövet­ség 40 fővel Lengyelország­ban járt. Krakkóban fogadta őket a Lengyel—Magyar Ba ráti Társaság elnöke. Elláto­gattak Auschwitzba, megte­kintették az egykori koncent­rációs tábort. A magyar ba­rakkot abban a tudatban ko- szorúzták meg, hogy a 2. vi­lágháború alatt a haláltábo­rokban 50-60 ezer magyaror­szági cigány pusztult el. Fogadtak Kárpát-Ukrajná- ból egy cigány tánccsoportot, amely Harkányban és Pécsett több ízben fellépett. Az ere­deti kárpát-ukrajnai cigány­dalok és cigány táncok bom­basikert arattak. a bajba jutott cigány embe­ren?" címmel. Javítani kíván­ják kapcsolataikat a drogköz­pontokkal, mert a cigányság körében is emelkedik a ká­bítószerrel élők száma. Szpon­zorok támogatásával, 70—75 gyermek állandó részvételével játszóházat szerveznek Pécsett (szövés, kerámiakészítés, gyöngyfűzés stb.), az itt ké­szült termékeket részben áru­sítani, részben kiállítani kí­vánják. Fontosnak tartják, hogy a tagszervezetek jó kap­csolatot tartsanak a helyi ön- kormányzatokkal, hogy minél több ügyet elintézhessenek helyben. Alakulóban vannak tánccsoport hagyományőrző együtteseik. Várják a Roma Parlament az Országgyűlés­hez benyújtott petíciójának eredményét, a kisebbségi tör­vény megalkotását és a ki­sebbségi önkormányzatok lét­rehozásának lehetőségét. Dr. ifj. Erdödi Gyula Pécsett járt a Váradi Aréna illetve a lap képviseleté­ben a főszerkesztő. Bállá Ist­ván. A meghívó a Fénypont Video Center — s számos más. az erotikus szórakoztatóiparral kapcsolatos új vállalkozás — vezetője. Tálas János volt. Is­mét bebizonyosodott a régi igazság: a szexlap az első olyan sajtótermék, amely egy ,,felszabadult” társadalomban megjelenik, a politikai sza­badság és a szex szabadsá ga elválaszthatatlan egymás­tól. A szórakoztató sajtó eme ága — miként Bállá Istvántól megtudtuk — még gyerekcipő ben jár Erdélyben, Romániá­ban. Hiányzik a megfelelő nyomdai kapacitás, gondok vannak a terjesztéssel, nehéz papírhoz jutni . . . Mégis, a nagyváradi illetékességű Aré­na — 27 ezres példányszámá­val sok napilapot maga mögé utasít, újra és újra megjele­nik, az erdélyi magyarok egyik legkedvesebb olvasmányának számít. A fekete-fehér magazin két­hetenként 16 oldalon érdekes történeteket, folytatásos re­gényt, pikáns képeket, sok­sok rejtvényt kínál az olva­sóknak — s természetesen pár­kereső hirdetéseket. Nem any nyira szexlap, mint inkább szórakoztató folyóirat - eroti kával fűszerezve. A pécsi vállalkozó és az erdélyi szerkesztő találkozása ígéretes távlatokat nyit az Aréna jövőjében: együttműkö­désük révén lehetőség lesz a hazai szexlapokkal, fotósokkal való közvetlenebb kapcsolat- tartásra, modellek, történetek cseréjére, az ottani magyar ol­vasók még teljesebb kiszolgá­lására. Nem a szexlapok körül fo­rog a világ — mondhatná a szigorú kritikus, és bizonnyal igaza lenne. Ám e magazinok — ha ízléssel készülnek, s ke­rülnek forgalomba — kétség­kívül hozzátartoznak a hétköz­napok szebbé tételéhez, s hosz- szú évek tiltása után részei az ,,új szabadságnak” is — Ma­gyarországon, Erdélyben, Ro mániában, s a lassan nyuga­tivá váló Kelet-Európa minden pontján . . . V. J. Az ólombulla, ahogy megtalálták - II. Pál pápa, valamint Péter és Pál apostolok Fotó: Fűzi Istvánná Megtalálták Janus Pannonius földi maradványait? A Bazilika altemploma tele kérdőjelekkel - még soha nem kutatták Megilletődött pillanatok . . . Vajon Janus Pannoniusé-e a szépen megtisztított, finomvo- nású férfit sejtető koponya? A régészeti múzeum restau- rátorműhelyének egyik hátsó raktárhelyiségében Mecseki Józselné remegő kézzel emel­te le a polcról a koponyát, s igen óvatosan tartotta fe­lénk, miközben Kárpáti Gábor régész néhány jellemző vo­násra hívta fel a figyelmet. Ami a legjellemzőbb: az ép fogsor. Fiatal ember lehetett tehát. De hisz Janus Panno­nius mindössze 38 éves volt, midőn tüdőgyulladásban el­hunyt a Zágráb melletti Med­ve várában. Egyetlen foghiány van, egy jobboldali rágófogé, de ettől is elég régen sza­badulhatott meg a tulajdo­nosa, hiszen a hézag eleggé összeszűkült már, s a fog- ágyból is hiányzik a fogeltá­volítás után visszamaradó lyuk. A többi csont felől érdek­lődöm. Mind itt van, zacskók­ban, kapom a választ, s mi­kor a sorsuk felől kérdezős­ködöm, bizonytalan a felelet. Valami olyasmi, hogy a mú­zeumban lenne a legjobb he­lyük, ez jelenthet biztonságot. Bolygatatlan csontváz De vajon Janus Pannonius (Csezmicei — Cesinge?, Ke- since? — János. 1434—1472), egykoron pécsi püspök, hu­manista költő és tudós, Má­tyás király híve, majd ellene összeesküvő, emiatt menekülni kényszerülő, s eközben idő előtti halálát lelő férfiú volt-e egykor e koponya tulajdono- sa? . . . Lehet . . . A pécsi bazilika altemplo­mában tavasszal végzett mun­kák során egy gyönyörűsége­sen faragott, nehezen mozdít­ható sírfedlapot találtak alig valamivel a burkolat alatt Dulánszky püspök nyugati faI - beli nyughelyétől pár méter­re dél felé. Kissé ferdén volt, tehát elmozdíthatták valami­kor. Most kiemelték, s ahogy eltávolították a földet, több koponya, összevisszaságban elhelyezkedő emberi csont ke­rült elő. Alattuk egy férfi­csontváz, feltehetően a fed- lapon megnevezett Szekcsöi János főapáté, ki 1435-ben hunyt el. Mellette, az oszlop­sor kőalapzata tövében egy magányos, bolygatatlan csont­váz volt. A . koponya jobbra billent, a karok kinyújva, a kézfejek egymásra fektetve, és . . . Kátránynyomok A jobb kéz csontjai alatt egy kerek, kb. 4 cm átmé­rőjű szürke tárgy. Az izgalom ekkor kezdett mozdulni. Óva­tosan eltávolították a jobb kéz csontjait, s a kutatók előtt volt a képen is látható, ólomból készült pápai bulla. Egyik oldalán a trónusán dí­szes palástban ülő II. Pál pápa, előtte a térdelve hódoló kle­rikusok, a felirat pedig: „ Paulus PP II." A másik oldalon Péter és Pál apos­tolok ülő figurája, kezükben a jelképeikkel, a kulccsal és a karddal. A gyors fényképe­zés olyannak örökítette meg a bullát, amilyenként előke­rült. Ma már - sajnos - nem ilyen. Az ólompestis által meg­támadott anyagból, pontosab­ban az ábrázolatokból sok elveszett fémsók formájában. Most már - Czopl Jánosné restaurátori munkája nyomán - olyan kezelés után van a bulla, ami * megakadályozza a további romlást. Szerencsére még idejében készültek olyan negatív lenyomatok, amik megőrzik — másolatok készí­tésére is alkalmasan — a bullát. Még egy megjegyzés: a pápát ábrázoló oldal volt a test felé, emiatt érte na­gyobb károsodás. A • bulla léte indította el a gondolatok sorát. II. Pál? . . . De hisz Janus Pannonius kor­társa volt, egykori írásokból ismertek a kapcsolataik is. Lehet, hogy Janus Pannonius eddig ismeretlen sírjára buk­kantak? — kérdezte önma­gától a kutató régész, Kár­páti Gábor. Mindenesetre je les személyre vall, hogy fö­léje nem temettek. Persze az is lehet, hogy ő volt az utol­só, akit az altemplomba te­mettek. Tudjuk, hogy Medvén hunyt el, s hogy Pécsre szál­lították, s hogy itt tartogatták- rejtegették — temetetlenül! — egy erősen kátrányozott ko­porsóban, míg hónapokkal az ideszál I ítás után Pécsre láto­gatott — uralkodása alatt egyetlen alkalommal - Má­tyás király a már jócskán bom- ló tetem megtekintésére. A királyi szemle után temették el Janus Pannoniust. De ho­vá? Itt mindenesetre kátrá­nyos nyomokat találtak a csontváz mellett. Ugyan miért, ha nem . . . Mire lehetett letekinteni? Az tény, hogy a bazilika altemplomát soha senki nem emlegette temetkezőhelyként. Gosztonyi Gyula a székesegy­házról szóló művében többe­ket idéz az altemplom kap­csán, sokat elmondanak, de erről az egyről szó sem esik. Mégis az egyetlen árokban tucatnyi csontvázat találtak. De arról sincs említés senki részéről, hogy valaha — még a 18. században - a szen­télyből egy kerek nyíláson át lehetett letekinteni az al­templomba, hasonlatos a Zsolnay-mauzóleumhoz, ahol Zsolna y Vilmos szarkofágjára lehet letekinteni. Ha volt ilyen lenéző nyílás, feltétlenül va­lamely jelentős személyiség sírjára lehetett tekinteni. Ne­tán Péter királyéra? Róla tud­ni, hogy Pécsett lelt örök nyu­govóra. Az is tény, hogy az altemplomot amúgy isteniga­zából soha nem kutatták még részészeti szempontból - a Schrmidt-féle átépítésnél sem nyúltak hozzá! —, ezért oly sok körülötte máig is a kér­dőjel. Mint legújabban ez a Ja­nus Pannoniust illető is. Kárpáti Gábor most óva­kodik az állásfoglalástól. Fon­tosnak tartja a lelet antro­pológiai vizsgálatát, s ennek ismeretében a Janus Panno- niussal foglalkozó tudós szak­emberek konzultatív megbe­szélését. Hogy ne egy em­ber döntse el: Janus Panno­nius földi maradványait ta­lálták-e meg. S ha igen, akkor ott a kérdés: mi legyen e marad­ványok sorsa? Úgy véljük; Ja­nus Pannonius nem lehet lel­tározott múzeumi tárgy. A pécsi püspökséggel egyetér­tésben kellene módját találni annak, hogyan juthat méltó végső nyughelyhez az egyko­ri pécsi püspök, a nagy hu­manista költő és tudós. Hársfai István

Next

/
Thumbnails
Contents