Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-21 / 228. szám

1991. augusztus 21., szerda uj Dunántúli napló 5 r Hírek, infformöciök, esemenyek Szigetváron, a főtéren bűvészek is szórakoztatták a közön­séget Fotó: Läufer László • • Ünnep a városokban is - visszafogottan, csendesen A pápalátogatás. Komlón pedig a tragikus bányaszeren­csétlenség is szerepet játszha­tott abban, hogy a városok, a települések jó néhánya a szokottnál is visszafogottab­ban ünnepelte meg augusztus 20-át. Zászlódíszbe öltözött ugyan Siklós is, de sem a helyi önkormányzat, sem a mű­velődési ház nem szervezett programokat erre az alkalom­ra — „nem lesz sátoros nép­ünnepély" —, kaptuk a tájé­koztatást a művelődési ház­ból — „aki akar, az elutazik Pécsváradra, a megye köz­ponti ünnepségére", ahová dr. Szepesvári Zsolt polgármester is elutazott. Az egyedüli na­gyobb rendezvény a környé­ken ezúttal is a hívőké, akik Máriagyűdre, a hagyományos Szent István-napi búcsúra gyü­lekezhettek. Hasonló volt a helyzet Kom­lón, ahol a Nagy Mihály ál­tal vezetett Komlói Bányász Színpad dencsházai, illetve bólyi vendégszereplése érde­mel kitüntetést. A két köz­ségben Moliére Botcsinálta doktor című darabjával lép­tek fel. A mohácsiak az államalapí­tás ünnepét a Széchenyi téri Fogadalmi templom lépcsőjén ünnepelték meg. ugyanis a Mohács—Somberek—Palotabo- zsok fúvósainak közös térze­néje után ennek a templom­nak a lépcsőjén mondta el ün­nepi beszédét. majd szegte meg az új kenyeret Kuti Ist­ván, Mohács polgármestere. Az estébe hajló program ün­nepi nagymisével zárult, ame­lyen Csősz István vikárius ce­lebrálta a szertartást. A Harkányban nyaralókat számos programmal várta a művelődési ház. A különböző helyszíneken rendezett műso­rok reggel 8 órakor a siklósi fúvószenekar koncertjével kez­dődtek a szabadtéri színpa­don. Ezt a katolikus templom­ban tartott ünnepi szentmise követte, majd 10 órakor a Mecsek Táncegyüttes műsorát nézhették az érdeklődők, vagy szurkolhattak a strandon ren­dezett lábteniszversenyen. Et­től kezdve a sportversenyek vitték a prímet a programban: sakkverseny, gyerekvetélkedők, délután futballmeccsek, a strandon pincér-szakácsverseny, 15 órakor az úszószakosztály bemutatója, a Zsigmondy sé­tányon bringaverseny, a sza­badtéri színpadon Dirty Dan­cing Show. A versenyek ered­ményeit este hirdették ki, ezt még a moziban az István, a király című film vetítése kö­vette, majd utcabálba invitál­ták a programok résztvevőit. Szigetváron, a Tinódi Műve­lődési Központ rendezésének köszönhetően reggel 9-től szó­rakozhattak az érdeklődők. Itt népművészek kirakodóvására, jnajorette-bemutató, olasz bű­vészek szemfényvesztő produk­ciói várták délelőtt a Zrínyi térre látogatókat. Délután az Őszirózsa Dalárda és a Pör- bölyi Hagyományőrző Együttes műsora következett, majd a Zrínyi téri templomban a Me­csek Fúvósötös műsorának ke­retében J. S. Bach, Corelli, Hoydn, Franck, Souris és Al­binoni müveit hallgathatták a zenebarátok. B. R.-P. V.' Szent Istuan-napí népünnepély Pécsuáradon (Folytatás az 1. oldalról) időszakban hasonló törekvé­seknek méltó keretet szolgál­tasson. Ezt a gondolatot segí­tette a Vas Zoltán Iván által rendezett egyórás, hangulatos kamara-összeállítás. Kamara- összeállítást írunk, hiszen mű­fajilag nehéz jellemezni azt a sokszínűséget, amely a pécs­váradi vár falai között igen hatásos módon megjelent. Csak örülhetünk annak, hogy a me­gye jelentős amatőr együttesei­nek túlnyomó többsége, a Pé­csi Nemzeti Színház művészei, a helyi önkormányzat együtt­működése igen hangulatos, szép emlékműsorral örvende­zett a jelenlévőkkel együtt Szent István emlékének. A történelmi messzeség le­gendává változtatta a régmúlt eseményeket: ma úgy tudjuk, éppen innen, Pécsváradról küldte Itáliába Asztrik bencés apátot István, hogy követeként a királyi koronát Róma püspö­kétől elhozza — mondta egye­bek mellett rövid ünnepi be­szédében dr. Szűcs József, a Baranya Megyei Közgyűlés el­nöke. Az együttműködés szel­lemében, a közös érdekek fel­ismerésének kölcsönös szándé­kában jelölte meg a mai utat utalva arra, hogy Magyaror­szágon, a mai viszonyok között jelképesen is kifejezésre jut­hat, hogy a falvak és a váro­sok egyenjogú közösséget al­kotnak egymással és a megyé­vel, a megye székhelyével. A népünnepély után a vár­ban fórumot tartottak a föld­kérdésről, a mezőgazdasági szövetkezetek jelenéről és jö­vőjéről. A több száz ember részvételével megtartott vitán valamennyi parlamenti pártot vezetői szinten képviselték, je­len volt az Agrárszövetség fő­titkára, valamint a földműve­lésügyi tárca egyik helyettes államtitkára is. A népünnepély és az álla­mi ünnep pécsváradi rendez­vényén természetesen kiegé­szítő programok is gondoskod­tak a jó hangulatról és az emlékezés lehetőségéről. A vá­sári hangulatban hömpölygő tömeg vehetett részt a vár be­járata előtti kirakodóvásáron is. Igazán népünnepéllyé for­málta a tegnapi pécsváradi eseményt a legkülönbözőbb szervezetek és intézmények, pártok és egyházak közös ko­szorúzás! rendezvénye a helyi Szent István-szobornál. Koszo­rút helyeztek el a következő szervezetek, pártok és intéz­mények képviselői: Baranya Megyei Közgyűlés, Köztársasá­gi Megbízott Hivatala, az egy­házak helyi református és ka­tolikus vezetője, a helyi pol­gármesteri hivatal, az Ipartes­tületek Országos Szövetsége, a Pécsváradi Várbaráti Kör, az MDF, az MSZP és az SZDSZ helyi szervezetei. Bozsik L. A kormányfő meg­koszorúzta Szent István szarkofágját Antall József miniszter- elnök hétfőn rövid láto­gatást tett Székesfehérvá­rott, középkori történel­münk jeles eseményeinek színhelyén, az ország egy­kori székesfővárosában. A városházán Balsa y István, a megyei jogú vá­ros polgármestere és a település vezetői fogad­ták, majd a kormányfő az első magyar király által alapított — s öt évszázadon át a középkori magyar állam legfontosabb és legszentebb helyének szá­mító, a királyi koronázá­sok, temetkezések és tör­vénynapok színhelyéül szolgáló romkertben ko­szorút helyezett el Szent István szarkofágján, azon a XI. századból szárma­zó római eredetű díszes kőkoporsón, amely az ál­lamalapító földi maradvá­nyait őrizte. Fiatalok szóltak a békéről, barátságról, szerelemről Improvizációs játék a Tettyén Zsúfolt nézőtér előtt, óriási sikerrel mutatta be műsorát a Peace Child Alapítvány alkal­mi színjátszó társulata hétfőn este Pécsett a tettyei szabad­téri színpadon. Vörösmarty Mi­hály Csongor és Tünde című műve alapján angol nyelvű im­provizációs játékot láthattak a nézők, amely — a tizenéves fiatalok színházi nyelvén — a békéről, a barátságról, a sze­relemről szólt. A világ számos országából érkező fiú és lány előbb bemutatkozott a közön­ségnek - dallal, tánccal, szö­veggel — majd elmondták, el­énekelték, eltáncolták Vörös­marty drámáját. (Rendező Ba- gossy László, koreográfus Vi- dákovics Antal, zenei vezető Kertész Attila, közreműködött a Szélkiáltó együttes.) Fiatal­ság, vidámság, szépség, naiv báj keretezte az előadást, és azt a gesztust, amelyet akár jelképnek is tekinthetünk: orosz nyelven olvasott fel egy orosz kislány egy kiáltványt, ez a bé­kéről és a reményről szólt, s írásba foglalva nyújtották át Ormos Máriának, a JPTE rek­torának. A Gyermek- és Ifjúsági Ala­pítvány közreműködésével szü­letett meg a pécsi előadás. Felkérésükre vállalta el a pro­dukció megszervezését a Pécsi Kisszínház. Az improvizációs játék rendezője mondja kérdé­sünkre. — A Peace Child Alapítvány a világ minden pontján ren­dez táborokat. Ebben az év­ben először szerveztek ilyent Magyarországon. Nagyon örü­lünk neki, hogy Pécset és a Kisszinházat választották. Az ideérkező gyerekek egy közös - angol nyelvű - színházi pro­dukcióban vettek részt. A 12- 19 éves fiatalokkal együtt al­kotni megmerítkezést jelentett egy tiszta közegben, ahol a hit, a lelkesedés és az őszinte öröm sugárzik az arcokról. A próbákon kívül igyekeztünk ve­lük megismertetni Baranyát, Pécset és a magyar minden­napokat is. A legtöbben csa­ládoknál laktak. Az alkalmi társulat Pécsről kedden to­vábbutazik. Az improvizációs játékot bemutatjuk még Szent­endrén, Budapesten, Fonyódon, >ecsett nem csak egyszer less kutyauasar Vasárnap - vásárnap- Már tegnap itt ültünk - panaszolja a faesztergálással is foglalkozó diszműárus —, de ma is inkább csak a kíván­csiskodók tömege nőtt, nem a vásárlóké. A pápalátogatásra spekulálók jól ráfizettek. Min­denesetre mi holnap is kipa­koljuk az árut. Vörös alapú, virágos osztrák Juliska-vázája a német házas­párnak nem kell 1300 kemény magyar forintért. De az esély marad, tíz óra tájban pedig még úgy tűnt, hogy a pavilo­nok közt egy tűt sem lehetne leejteni. A főbejárat közelé­ben leszállított árú gyerektri­kók sülnek a napon, a 19 fc­Szívküldi a zöldkanáriknak rintért kínált dinnyére egy fia­talember csak rálegyint: ,,a szomszédban, a Pannonkertnél estére már ennek a feléért veszek!". Egy Angliából haza­látogató nyugdíjas televízió­szerelő háromszög keresztmet­szetű finomreszelőt keres. A második utcában az oroszok 100 és 150 forintért is kínál­nak — ám nem egy-egy dara­bot, hanem készletet.- Londonban minél többet veszek valamiből, annál ol­csóbb - babrál tovább az is­merősöm a Zsiguli motorhá­zának imbuszkulcsokkal, fű­részélekkel, s egyéb fémrova­rokkal telehintett tetején. A kanáriketrec előtt aztán meg­enyhül: „Bjutiful bébi" - súg­ja oda a zöldkanáriknak. De találni itt BASF-kazettá- kat 390-510, E-HG-ket 570 fo­rintos árért, odébb elegáns bőrdzsekit 13 300-ért, a Tra­bant-, Dacia- és Lada-üléshu- zatok ára 2600-3000 forint. Egy idős asszony, talpig fe­ketében a 250 forintos kínai fejkendőkre alkuszik, a Hengl Babaszalon közelében pedig két fáradt, gyűrött arcú em­ber Gyömrőről: teherautójuk­ról nehezen fogy a zöldpap­rika, a paradicsom. Utóbbit 25-ért adják, de a főbejá­ratnál kapni 20-ért is. Köz­vetlen közelükben a hírneves somlói Juhfark literes üvegek­be töltve ecetesedik a hő­ségben. Negyvenért viheti, aki ráfanyalodik. Bezzeg hőálló, névre szóló üveg Anikótól Re­zsőig 58 forintért, és látni öt­ezerért orosz minivizort, 760— 800 forintért teflonsütőkészle­tet, de az igazi látványossá­got a mikrobuszuk előtt (haj)szeszeket, ruhaneműt árusító (kelet)német lányok szolgáltatják. Testükön fekete dressz feszül, nyakukban lánc, fejükön simlis sapka, és az egyik szőkeség időnként csá­bosán táncra is perdül . . . Sötétebb a kép a skatulyá­zok közül: „Vagy ez! Vagy az! Ki tesz mégeccer?!!" - har­sogják itt is, ott is. És ami­kor a kétezer forinttal „be­szálló” balek éppen a pén­zét kotorássza elő, a nagytor­kú és erőszakos csalók még gyorsan változtatnak egyet a skatulyák állásán. Am lehet, hogy az idén még a kutya is elviszi ezt a vásárt. Magyar­vizsla már ezerért, német vizs­la kétezerért kapható, persze, törzskönyv nélkül. Az igazi „nagykutyák", a bernáthegyi és újfundlandi kölykökért, a pöttyös dalmatákért a .10—15 ezret is elkérik, viszont már egy 1977. évjáratú Zsigulin is haza lehet vinni őket, aki a 48 ezer forintot helyben kifi­zeti érte. B. R. Kőszegen, Olomoutzben és Prágában is. Az angol, fran­cia, ír, japán, amerikai, hol­land, svéd, izraeli és orosz nemzetiségű tizenévesek mel­lett a produkcióban szerepelt még a .Baranya Táncegyüttes ifjúsági tagozata, a Kodály Zol­tán Gimnázium énekkarának tizenöt tagja is. A pécsi premieren részt vett David Woolcombe, a Peace Child Alapítvány elnöke, Carlo Grossmann, az amerikai köz­pont művészeti vezetője is. — Magyarország egy más Európát ismertetett meg velünk — mondja David Woolcombe. — Lenyűgöző a magyar kultú­ra, amit minél több amerikai és japán, valamint a világ számos pontján élő fiatalnak meg kell ismernie. Az itteni produkció nagy erénye, hogy a rendező a tábor összes la­kóját képes' volt bevonni. Carlo Grossmann, az ameri­kai központ művészeti vezető­je: — Az itt látott művészeti munka lenyűgözött. A darab közvetítésével nagyon sokat megtudtam a magyar kultúrá­ról. Idén először ad ki könyvet a Peace Child Alapítvány, amelynek szerkesztője Analia Penshaszaden: — Az egész Peace Child mozgalom arra való, hogy a gyerekek lehetőséget kapja­nak elmondani véleményüket a világról! A könyv a környezeti problémákról szól. Magyaror­szágon még nem találtunk ki­adót, -aki vállalná a mag'jé- lentetését. Sz. K.

Next

/
Thumbnails
Contents