Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)
1991-08-19 / 227. szám
Történelmi jelentőségű találkozó Debrecenben (Folytatás az 1. oldalról) A szertartás záróakkordja] közé tartozott az összesereglett hívek megáldoztatása. A Szentatya maga 100 embert áldoz- tatott meg, a csoport tagjait úgy választották ki, hogy a magyar hívek mellett a szomszédos országok közösségei is képviselve legyenek. A Szentatya ezután Szabolcs- Szatmár-Bereg megye székhelyére, Nyíregyházára utazott. A A nyíregyházi püspöki palotában Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök, miskolci apostoli kormányzó ebéden látta vendégül II. János Pál pápát és a kíséretében lévő vatikáni főpapokat. Az ebédet követő pihenő utón II. János Pál pópa visz- szament a városi stadionba, ahol újra helikopterbe szállt, s Debrecenbe indult. A debreceni református nagytemplom előtt Kocsis Flemér, a Tiszántúli Református Egyház- kerület püspöke, a Magyar- országi Egyházak ökumenikus Tanácsának elnöke, valamint az ökumenikus Tanács Elnökségének tagjai és Gyu/oy Endre szeged-csanádi katolikus megyés püspök fogadták. A Szent; atya előbb köszöntötte a nagytemplom előtt tiszteletére egy- begyült tömeget, majd közös szolgálatra a nagytemplomba az Úr asztalához kísérték őt. A pápát a nagytemplomban Kocsis Elemér köszöntötte. Szólt arról, hogy Debrecen és nagytemploma nemcsak a magyar protestantizmusnak, hanem a magyar nép szabadságküzdelmeinek o jelképe. Végezetül arra kérte Öszent- ségét, vegye fel teendői listájára a közép-kelet-európai nemzeti kisebbségek helyzetének és jogainak kérdését, amelynek rendezetlensége veszélyezteti e térség népeinek közelmúltban visszanyert szabad demokratikus rendjét. Másrészt - a hazai és külföldi protestáns egyházi vezetők ösztönzése nyomán — felvetette: foglalkozzon azzal, miként lehetne a vegyesházasságok ügyében toleráns és krisztusi szeretetben való megoldást találni. Köszöntője után Kocsis Elemér átnyújtotta a római katolikus egyházfőnek az első és legnagyobb hatású magyar bibliafordítást, a 400 éves Vi- zsolyi Biblia hasonmását. Gyu- lay Endre szeged-csanádi megyés püspök a magyarság és a Vatikán, illetve Lengyelország és Magyarország kapcsolatait tartalmazó kétkötetes díszes könyvvel ajándékozta meg II. János Pál pápát. Ezután közös imádság következett, amelyben közreműködtek: Hegedűs Lóránt református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, Viczián János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke és Harmati Béla, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke. II. lános Pál pápa angol nyelvű bibliamagyarázata előtt magyarul mondott köszönetét Jézus Krisztusnak, amiért lehetővé tette, hogy ellátogasson röl. Ezután kijelentette: - Ezt az ökumenikus találkozót semmiképpen sem tekintem csupán udvariassági gesztusnak, hanem igen jelentős lépésnek tartom azon az úton, amelyet maga az Úr jelölt ki tanítványai számára, amikor azért imádkozott, hogy valamennyien egyek legyenek. Az egyházok vezetőinek imádsága után az ökumenikus istentisztelet II. János Pál pápa áldásával fejeződött be. II. János Pál pápa ezután a nagytemplom előtt egybegyűlteket üdvözölte, történelmi jelentőségűnek nevezve o Kocsis Elemér, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke átnyújtja a 400 éves Vizsolyi 'Biblia hasonmását ,a római katolikus egyházfőnek Debrecenbe, s találkozhasson a református egyház híveivel. A pápa ezután üdvözölte az ortodox egyház jelen lévő képviselőit, majd külön köszöntötte Tőkés László Királyhágó-melléki református püspököt és az Erdélyből, illetve a környező országokból érkezett keresztényeket, akik közül sokan az elmúlt évtizedekben nagy megpróbáltatások közepette tettek tanúságot Krisztus iránti hűségükdebreceni találkozást. A Him nusz közös eléneklése után II János Pál pápa Kocsis Ele mér, Hegedűs Lóránt, valamint a Magyar Katolikus Püs pöki Kar tagjainak és a kor mány képviselőinek jelenlété ben koszorút helyezett el a hitükért Nápolyba gályarab ságra elhurcolt magyar protestáns lelkészek emlékére 1895-ben, a nagytemplom kert jében emelt emlékoszlopon. Találkozás a zsidó közösség delegációjával Vasárnap este II. lános Pál pápa a budapesti apostoli nunciaturán találkozott a magyarországi zsidó közösség delegációjával. A katolikus egyház fejét Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége országos elnöke nevében Kardos Péter főrabbi köszöntötte. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon már az állam alapításaikor éltek zsidók. Reményét fejezte ki, hogy a Szentatya látogatása új korszakot nyit a magyarországi katolikus egyház és az itt élő zsidóság viszonyában, valamint hozzájárul a Vatikán és a zsidó állam jobb kapcsolatához. Válaszában II. János Pál hangsúlyozta: különösen a szívén viselte, hogy hazánkban személyesen találkozhasson a zsidó közösség képviselőivel. Emlékeztetett a zsidók múltbéli szenvedéseire, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben megvalósul az „igazságos kiengesz- telődés". Együttműködésre szólított fel, valamint párbeszédre az emberi jogokért, és az antiszemitizmus elleni küzdelemben. Szentek, uralkodók, államfők, Gagarin Híres látogatók Pécs vendégkönyvéből Pécs 2000 éves történetében nem volt még a városnak olyan nevezetes, kiemelkedő személyiségű és méltóságos vendége, mint most augusztus 17-én II. János Pál pápa. Pedig, ha lenne a városnak olyan vendégkönyve, amelyet a magyar honfoglalás óta vezetnek, abban igencsak híres, hírhedt történelmi személyek neveit olvashatnánk, bár természetesen elsősorban magyarokat. Még példálózva és világhírű művészeket kihagyva is - Liszt Ferenc, Bartók Béla, Szvjatoszlav Richter — igen tekintélyes listát lehet összeállítani azokról a történelmi személyekről, akik az utóbbi 1100 évben bizonyosan vagy legalábbis nagy valószínűséggel jártak Pécsett. Mindjárt a sor elejére kívánkozik a honfoglaló Árpád fejedelem, akinek Pécs közelében volt a téli szálláshelye, amit egyébként tőle Szabolcs vezér örökölt. Valószínűleg járt Pécsett Szent István király és Aba Sámuel király, s bizonyosan második királyunk, Péter is, hiszen ő építtette a Székesegyházat és itt is temették el a legtöbb történeti forrás szerint. Az ÁrDÓd-ház viszálykodó tagjai kibékülésük jeleként 1064. április 11-én Pécsett ülték meg a húsvéti ünnepet. Géza herceg - a későbbi I. Géza - ekkor és itt tette Salamon fejére a koronát, s az aktusnál feltehetőleg jelen volt testvére, a későbbi Szent László király. Közel 300 évet ugorva előre a históriában, Nagy Lajos király itáliai, dalmáciai háborúiba vonulva aligha kerülhette el Pécset, viszont semmi adat nem szól arról, hogy 1367-ben a pécsi egyetem alapítása kapcsán a városban járt volna. Veje, Zsigmond király 1392-ben Pécsett végeztette ki az akkori szokásokhoz képest is különösen látványosan kegyetlen módon az ellene lázadó Horváti Jánost, a délvidék leggazdagabb főurát. Mátyás királyunk is kedvelte Pécset és többször is járt itt: 1476 októberére például ide hívott össze ország- gyűlést. Fia, Corvin János miután a trónért folytatott harcban elveszítette a sárvízi csatát, Pécsre menekült és innen egyezkedett. Győztes ellenfele, II. Ulászló többször is járt a városban: például 1495-ben itt kötött hároméves békét a török szultánnal. Az már közismertebb, hogy az egyik leghíresebb törökverő vezérünk, Kinizsi Pál a vár megerősítésével írta be nevét a város történetébe. A mohácsi csata után 1529- ben Pécsről indult a mohácsi csatamezőre kezet csókolni II. Szulejmán szultánnak Szapo- lyai János király. II. Szulejmán eqyébként többször is járt hadjáratai során Pécs alatt, a városban pedig 1543. július 20- án, amikor elfoglalta, s 1566- ban, omikor Szigetvár ostromára indult, amely során magyar földön hunyt el. A török hódoltság idején 1613-ban járt Pécsett a későbbi erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor. A város 1664-es ostromakor Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér. Pécset azonban csak 1686-ban Bádeni Lajos foglalta vissza a töröktől. A török kor után az első legnevezetesebb vendége volt Pécsnek II. Józsel, német-római császár, aki akkor még nem volt magyar király, csak trónörökös. Egy másik Habsburg- császár Ferenc Józsel 1852-es országjárásán ejtette útba először Pécset, majd 1892-ben ö avatta fel a tettyei vízmüvet. Látogatása alkalmából valóságos diadal-várkaput építettek a főtéren. Századunk első felében Pécsett járt nevezetes személyiségek csak felsorolásszerűen, történelmi szerepüket nem minősítve: Horthy Miklós kormányzó, Tildy Zoltán köztársasági elnök, Nagy Ferenc miniszterelnök, Rákosi Mátyás, pécsi képviselőként, Imrédy Bé la és Farkas Mihály. A közelmúlt és a jelen politikai személyiségeink az előbbinél is hosszabb lehetne Kádár Jánostól jelenlegi köztársasági elnökünkig, Göncz Árpádig. E lista helyett végezetül csak két nevezetes látogatóról: szinte napra pontosan 30 éve járt Pécsett a világ első űrhaiósa, Juri/ Gaaarin, 1986. október 15-én nedig az NSZK államfője, dr. Richard von Weizsäcker. D. I. Történészek találkozója Az önszerveződő társadalom a fő témaköre az ötödik alkalommal megrendezett törté- nésztalálkozának Somogy megyében. Az idei — vasárnap kezdődött és egy hétig tartó - balatonfenyvesi találkozóra 130an érkeztek az ország minden részéből és a környező országokból, hogy előadásokat hallgassanak meg és szót váltsanak tapasztalataikról. Göncz Árpád köztársasági elnök 23-án tart előadást a találkozón. Radiő mel Kilencven körüli parasztember balladába illően vall éle- téről-sorsáról a rádió riporterének. Vékony, magas hangja alapján alacsony, törékenynek képzelem, de szívósnak — gyökér kezűnek - talán ezért is vészelte át nagyjából egészségesen az évtizedeket. ő mondta, betegség eddig még elkerülte, leszámítva az utóbbi időket, amikoris úgy érzi, már fáradékony, mozgása lelassult. Itt él az Alföldön egy kis szerény tanyán - 67 évet házasságban íhálistennék egészséges feleségével -, ma mór csendes várakozásban . . . „...Tudja — mondja a riporternek —, 48-ban jöttem haza fogságból, magam is csodálkoztam, hogy élve megúsztam, hiszen többnyire - volt idő -, amikor csak korpával kevert csalánt ettünk akár a récék itthon, a tanya körül. Akik nyugaton élték fogságidejüket, nem is tudják, milyen sorsuk volt nekünk, keleten. Talán azért is maradtam élve, mert soha nem voltam nagyétkű, inkább csontos, szívós..." Élete úgy zajlott le, mint sok-sok szegény parasztnak annakidején. Parasztnak? Hát kezdetben csak paraszti munkát végzett, de mint cseléd - apja nyomdokain, aki szintén más birtokán dolgozott, míg végre összekapart magának vagy 10 holdnyi földet. Több mint évtizedig cse- lédeSkedett, először Nagy Bakos Mártonnál, aztán Marton Zsigánál, meg Tóth Sándornál, a fizetség meg a szokásos volt: készpénz semmi, csak 12 mázsa kenyérgabonának való egy évre, 'karácsonyra öltözet ruha, bakancs és hát a napi ellátás, meg hálóhely. Neki is került vagy 10 hold — s bár ezt nem mondja -, de valószínűleg a földosztás révén jutott hozzá, ahogy ez ugye, szokás volt a háború után . . . „ . . . Világ életemben csak gürcöltem a feleségemmel, hajnaltól estig dolgoztam cselédként is, később parasztként zása: az állatot naponta etetni — óvni kell egész éven át, nincs sem ünnep, sem „szabadság”, se semmi. Most meg a disznóit nem tudta eladni, túlsúlyosak, semmit sem adnak értük. Megállt a tudomány: még jó, hogy az ön- kormányzat kéthavonta kiutal nekik 5600 forintot és Farkastörvények... is, nem úgy, mint azok, akik téeszbe kerültek .. .” A felesége: „ ... Én meg cselédlányként dolgoztam közeli városban, ez volt a sorsa akkoriban egy nincstelen, falusi lánynak . . . Amikor összekerültünk, semmink nem volt, de aztán évek múltán összékapartuk ma- gunknok ezt a kis tanyát. De hát itt nincs óm fürdőszoba, meg ilyesmi, mint bent a falvakban ...” Idejüket - évtizedeiket! - lekötötték az átlátok gondomég kapnak valahonnét havi 500-at. „Valamiből létezni kell, ugye ...?!" — mondja csüggedten az öreg. A riportnak ezzel vége. De a sókat szidalmazott sajtó- rádió-tévé naponta hírt ad a kárpótlási törvény jelenlegi állásáról, nyilatkoznak fejesek, meg nem-fejesek, mi legyen a földdel? És akik nem nyilatkoznak? Akiket elkerül a média? Akik a szövetkezetben élték le évtizedeiket, hogy miként, arról képet kaphat bárki, aki betér egy-egy magyar faluba. „Megnyúltak" a falvak új házakkal, sokszobás — nagyon gyakran — fürdőszobás, verandás, világos, szinte dölyfös családi házakkal. Mondanám, hogy a téesz- ben szerezték a rávalót, de ezt manapság nem kell, nem illő elkiabálni . . . Ma inkább az a szólás-mondásnak van jogosultsága - egyes politikusok szókincsében —, hogy a „megnyomorított magyar parasztság". Kérdezzék meg ezeket a hajdani tsz-parasztakat: kezdené-e újra az életét akár cseléd-bérmunkával, vagy néhány 10 holdnyi földdel is akár, amikor sem lova, sem traktora, semmije, mert pénze nincs rá. Ilyen egyszerű. Majd biztos helyrerázódnak a falusi, termelési viszonyok a piaci törvényék alapján, de addig is élni kell és még ott a bizonytalanság, a rettegés egy másik törvénytől: a farkastörvénytől, amely ugye párja — tagadhatatlanul - a piaci törvénynek. Szovjet laktanyából inkubátorház Inkubátorház lesz a szovjetek által hátrahagyott egyik székesfehérvári laktanyából: az úgynevezett gyalogsági kaszárnyában irodákat, kisebb üzemeket, műhelyeket alakítanak ki, 25—30 vállalkozó részére. Az épület helyre- állításra szoruló közműveit Székesfehérvár önkormányzata hozatja rendbe egy, a vállalkozásokat és az egzisztenciateremtést segítő alapítvány segítségével, a bérelt helyiségek helyreállítása, tatarozása pedig a bérlők, a vállalkozók dolga lesz. A felújításért cserébe viszonylag mérsékelt bérleti díjért vehetik igénybe 3—5 évre az inkubátorház helyiségeit. A jövendő inkubátorház közműveinek felújítási munkálatai rövidesen megkezdődnek, s várhatóan még az idén birtokukba veszik az épületet a vállalkozók. vasárnapi 3 Néhány kép az egykor Pécsett jártakról: II. Szulejmán szultán hatalmas sereggel érkezett, Gagarin az űrrepülés után járt itt, Richard von Weisczecker, az NSZK államelnöke 1986- ban látogatott Pécsre.
