Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)
1991-08-18 / 226. szám
1991. augusztus 18., vasárnap uj Dunántúli napló 3 Emeljük liil szivünket Moyer Mihály pécsi megyés püspök köszöntője Dicsértessék a Jézus Krisztus! A Pécs melletti Pogány község repülőterén összesereglett zarándokok, a tv vagy a rádió előtt ülő emberek nevében is szeretettel köszöntőm Szentatyánkat, II. János Pál pápát! Annak az egyházmegyének területéről jön tiszteletteljes köszöntésem, ahonnét annak idején Szent István királyunk elküldte Asztrik pécsváradi apátot II. Szilveszter pápához, hogy elhozza az ország függetlenségét jelképező koronát, amelyet azáta is „Szentkoronának" nevezünk. E szimbólum o mogyar történelem folyamán jelkép maradt a függetlenség korábon, a függetlenségért vívott küzdelemben és a diktatúrában egyaránt. Országunk lerázta magáról o megszállás igáját, és most nem jelképet kaptunk Rómából, hanem maga a Szentatyo jött közénk. Eljött, hogy rámutasson a hit sziklaalapjára, amelyre országot és hazát építhetünk. E hazában többféle nép élt és él békességben és egyetértésben. Ezt jel- '■•'■peri a. zarándokok összetétele: o szomszédos országokból érkezett magyarok, osztrákok, horvátok és németek. Nem ismeretlen számukra ez a vidék, hisz a legutóbbi évtizedekig az innen nem mesz- sze fekvő gyűdi szűzmáriás kegyhelyhez zarándokoltak Horvátországból, főleg Szlavóniából horvát, magyar és német hívek. Egyházmegyénkben ma is együtt laknak az ősi magyarok, a bukovinai székely magyarok, a moldvai csángó magyarok, o Szlovákiából ide telepített magyarok, a török idő után idehívott németek ki nem telepített része és az országban otthonra -talált szláv népcsoportok. A Szentatya köszöntése után szeretettel fordulok Eminenciás Bíboros; Excellenciás Érsek és Püspök Urakhoz; a Főtiszte lendő Szerzetesekhez; Külföldi és Hazai Vendégeinkhez és Egyházmegyénk Hívő Népéhez. Nekik is szól szívből jövő köszöntésem: ISTEN HOZTA KEDVES MINDNYÁJUKAT! Szentséges Atya! Szívből köszöntőm o közelből és távolról ideérkezett zarándokok nevében. örvend a szívünk, hogy mi, keresztények együtt lehetünk oz Ür nevében, és hogy négy nyelven együtt ünnepelhetjük az eukarisztiát o Szentatyával. Sok nyelven, de egy szívvel imádkozunk Urunkhoz, Iste nünkhöz, egy szívvel dalolunk neki. Minden szentmisén elhangzik a fölszólítás: „Emeljük föl szivünket" — Remélem és meggyőződéssel vallom: „Fölemeltük az Úrhoz." Bálint Lajos érsek ma érkezik Máriapócsra Vasárnap reggel 6 órára vár- jáJc Máriapócsra Bálint Lajos gyulafehérvári érseket és oz erdélyi magyar hívők több ezres zaróndokseregét, mely a román hatóságok akadékoskodásai miatt csak nagy nehézségek órán lépheti át a határt - közölte szombaton Lukács László atya. a Magyor Püspöki Konferencia sajtóhivatalának vezetője az MTI tudósítójával. Mint elmondta, a Magyor Államvasutak szombat reggel három vonatot küldött Lököshó- zára és- Biharkeresztesre, hogy segítsen elhozni az' erdélyi híveket. kérdéses viszont, hogy miként jutnak majd vissza. Ugyanis, bár román részről felére mérsékelték a vonotjegyóremelés eredetileg 130 százalékos mértékét, vasárnap viszont sztrájkba lépnek a román vasutasok. A gyulafehérvári érseknek már o pécsi homílián is jelen kellett volna .lennie, dé nem akart egyedül utarni, otthonhagyva szabad mozgósábon korlátozott nyáját. • Lukács atya elmondta, hogy a szentszék nevében leon-Louis Tauran érsek, o vatikáni államtitkárság keleti ügyekben illetékes felelőse még oz útiköltséget is magára vállalta, hogy segítsen az erdélyi magyarok kiutazásában, a fő ' gonddá azonban most o rortián vosutas- sztrájk lépett elő. Szükséges Európa lelki megújulása II. János Pál pápa szentbeszéde 1. „íme az Ur szolgáló leánya". Lukács evangélista ezekkel a szavakkal fejezi be az angyali üdvözlet elbeszélését: „íme az Ür szolgáló leánya, legyen nekem a te igéd szerint". A mai szentmisén újra olvastuk ezeket a jól ismert szavakat, amelyekkel tiszteletünket akarjuk kifejezni a „Magyarok Nagyaszonya", a „Magna Domina Hungororum" iránt. Mélységesen örülök annak, hogy együtt lehetek veletek, kedves magyar testvéreim, annak a nemzetnek a fiai, mely hozzám és honfitársaimhoz mindenkor oly közel állt. Örülök, hogy itt lehetek Pécseit, ebben a történelmi emlékekben gazdag városban; örülök, hogy mint Róma püspöke köz- tetek lehetek, és betölthetem ezáltal o rám bízott péteri szolgálatot. A Magyarok Nagyasszonya előtt lélekben csatlakozunk mindazokhoz, akik ebben az országban - Szent Istvántól kezdve — a századok és nemzedékek folyamán, „győztek a Bárány vérével és tanúságok igéjével, s nem kímélték életüket mindhalálig". Ök a magyar szentek és boldogok; ők Szent István királynak és koronájának egész lelki öröksége. 2. Az angyali üdvözlet szövegét gyakran olvassuk a liturgiában és jól ismerjük azt. Ma Szűz Mária mennybemenetelével kapcsolatban olvastuk. „A királylány csupa szépség", hirdeti a liturgia a zsoltár szavaival. Ahhoz, hogy a hitben ösz- szekapcsolhassuk annak a megjelenését. aki „csupa szépség", és hogy értelmünkkel és szívünkkel a „napba öltözött" Asszonyra tekintsünk, először emlékezetünkbe kell idéznünk az alázatos názáreti Szüzet, akit Máriának, Májamnak hívnak. Íme, Sión ismeretlen leánya, akit Isten megszólít és meghív. Meglepő és felülmúlhatatlan o hívás: „Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod nevezni. Fiad nagy lesz, a Magasságbeli Fiának fogják hívni .. . és uralkodni fog örökké". Isten fia, aki az Atyával egylényegű, az örök ige, emberré lesz: a Szentlélektől fo- gantatik és tőled születik, ő Szűz Mária. „Nem ... a test vágyából, s nem is a férfi akaratából". Az angyali üdvözlet bizonyos értelemben magában foglaljo Krisztus egész misztériumát, a húsvéti titkot, oz egész evangélium lényegét. 3. Ez az új út Mária szavaiban veszi kezdetét: ,,fme az Ur szolgáló leánya, legyen nekem a te igéd szerint". A hit útja ez, amelyet a Re- demptoris Mater enciklika próbált megmagyarázni; azaz út, amely végigvezet a betlehemi éjszakán, az egyiptomi menekülésen és visszatérésen, majd a Jézussal közös názáreti rejtett élet évein. Azután új szakasz kezdődik: attól kezdve, hogy Jézus megke- resztelkedik a Jordán folyóban, egészen a golgotái keresztig; az örömhír végső szazát a feltámadásról szóló tanúságtétel mondja ki. Végül o Pünkösd Jeruzsálemben: az egyház idejének a kezdete, amelyben folytatódik Krisztus jelenléte a tanítványok és az újszövetségi Isten Népe körében. Ezzel a Néppel tart Mária is,.akit a Megváltó a kereszten a szeretett tanítványra bízott, hogy Krisztus minden tanítványának anyja legyen a földön. Mária az első Krisztus tanítványai között; előttük jár és Fiához vezeti őket. Per Mariam.- ad lesum, Mária által Jézushoz: a hiteles' Mário-tisz- telet nem választja szét a keresztényeket. hanem egyesíti őket. Teljes szivemből kívánom, hogy a Boldogságos Szűz tisztelete segítse elő o katolikusok és protestánsok egymáshoz való közeledését hazátokban. „Miért nem nézünk rá valamennyien mint közös Anyánkra, ki Isten családjának egységéért imádkozik, ki előttünk jár, ama tanúk hosszú sorának élén, akik hisznek az egy Úrban, Isten Fiában, aki a Szentlélek által az ő szűzi méhében foga ihatott?" 4. A napba öltözött Asszony szimbolikusan Mária mennybevételét jelenti, a „tizenkét csillagból álló korona" az ő megkoronázásáról beszél az „új ég" és az „új föld" eszkato- logikuí értelmében, amelyet Isten készített választottainak. Ugyanakkor a Jelenések könyvének a leírása mintegy visszatér a kezdetekhez. Egy áldott állapotban lévő asz- szonyról szól, aki arra készül, hogy megszülje gyermekét. Szülési fájdalomról és harcról beszél, arról a harcról, melyet a Teremtés könyve már előre meghirdetett: „Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé". Az ellenség ugyanaz most is, mint akkor. A Jelenések könyve „sórkány"-nak, „őski - gyó"-nak, ,,ördög"-nek és „sá- tón"-nak nevezi. Az Ösevangéliumban előre meghirdetett ellenségeskedés és harc kiterjed minden nemzedékre. Az „Úr szolgáló leánya", a názáreti leány, a Jelenések könyvének „asszonya", mint az üdvözítő anyja, ebben a harcban válik az Egyház Anyjává. Máriában ugyanis mór az egyházatyók felismerték az Egyház „típus"-át, és ugyanezt tette a II. Vatikáni zsinat is. 5. Drámai képben bontakozik ki előttünk a Jelenések könyve által lefestett harc. Kozmikus méretű küzdelem ez, amely az Anya körül folyik a Fiú miatt, és kiterjed az Egyházra, amely mint Anya, Máriához hasonlóan, gyermekeket hoz a világra. Magyarországon, a ti hazátokban, az egyház nem egyszer megtapasztalta ezt a harcot a történelem folyamán, például a török vész idején, de különösen is átélte szó- zadunkbffn. Hogyne emlékeznénk a múltbeli és az újabb üldözésekre! Az oszmán seregek által megtámadott „Regnum Maria- num", Mária Országa összeomlott: az egész lakosságot megtizedelték, és egyik napról a másikra nehézzé vált az Evangélium tanítása szerint élni. Most pedig az utolsó negyven évben egy vasöklü szervezet ateista álkultúrát és életformát kényszerített a nemzetre. Ezekhez a külső erőkhöz, amelyek fellázadtak az Asszony és Fia ellen, csatlakozott a rosszra való hajlam, oz Isten Országával szembeni gyűlölködés csírája. Ez szétroncsolja az emberi lelket, és sajnos, a hívőket is magával ragadja a hitetlenség és a bűn szakadékába. így tehát az a harc, amelyről a Jelenések könyve beszél, leginkább az ember szívében bontakozik ki: ezért van szükségünk az egyre radikálisabb megtérésre. 6. De most, hosszú évek szenvedései és megpróbáltatásai után itt vagyunk öelőt- te, akit őseitek „Magyarok Nagyasszonyának" neveztek. Hozzá intézzük köszöntésünket, mint az angyal Názáretben: „Üdvözlégy kegyelemmel teljes, az Ür van. teveled. Áldott vagy te oz asszonyok között". „Ave Maria", imádkozták elődeitek, amikor zászlóikra festették a Szűz képét. „Ave Maria", ismételték, amikor pecsétjükbe vésték képmását. „Ave Maria", fohászkodtak akkor is, amikor „Magyarország Pátrónájó"-nak képét rögzítették az akkoriban annyira értékes arany és ezüst pénzérmeitekre. „Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pótrónánk": ez az ének védelmezte azokat, akik a Mária-szentélyekbe zarándokoltak. Még hatékonyabbá vált Mária dicsérete akkor, amikor a zarándokok életüket is Máriához emelték. A társadalom Isten szolgálatát választotta, és következetes hittel járt a Szűz nyomában, tiszteletben tartotta Isten akaratát a vasárnap megszentelésében és a felbonthatatlan házasság kérdésében, a gyermekáldást pedig úgy tekintette, mint az Úr szerető ajándékát. A Szűz- anya tisztelete tehát, ugyanúgy, mint a keresztény hit megtartása, nem pusztán a hagyomány valamiféle érzelmi része volt; olyan szilárd tájékozódást adott, amely mindennek középpontjába Istent, az örök üdvösség forrását helyezte, az egyházzal való állandó és hűséges közösségben. Egyik regi éneketek így szól: „Virágos kert való hires Pannónia, e kertet öntözé híven Szűz Mária". „Ave Maria": ma is téged köszöntünk mennyei Isten Anyja, azokkal együtt, akik az üldözés időszakában is szüntelenül a te védelmedet kérték, amikor élő reménytől lelkesítve a rózsafüzért imádkozták. Mária nevében szeretettel köszöntelek mindnyájatokat, kedves testvérek, akik a mai szentmisére összegyűltetek ezen a repülőtéren. Külön is üdvözlöm főpásztorotokat, Moyer Mihály püspök urat, akinek megköszönöm ezt a meleg fogadtatást. Tiszteletteljes köszöntésem az egyházmegye nyugalmazott püspökének Cserháti lózsel püspök úrnak és minden jelenlévő főpapnak; köztük Jakab Antal nyugalmazott gyulafehérvári püspök úrnak, a hit és az egyház hűséges tanújának, valamint Bálint Lajos úrnak, Gyulafehérvár érsekének, és Pénzes János szabadkai püspök úrnak. Köszöntöm a megjelent állami vezetőket, a papokat, a szerzeteseket és szerzetesnőket, valamint a világi híveket. Külön szeretettel gondolok a környező országokból érkezett magyarokra, horvátokra, osztrákokra, szlovénokra és németekre. Ebben a keresztény hagyományokban gazdag városban szívből köszöntlek titeket, magyar testvéreket, akik külföldön éltek és szabaddá lett hazátokban találkoztok Szent Péter utódjával, és imádságban egyesültök magyar honfitársaitokkal. Köszönöm, hogy hűek maradtok hazátok lelki és szellemi örökségéhez. Őrizzétek meg Hiteteket! Isten áldása kísérjen mindnyájatokat. Hiányzik közülünk Bálint Lajos Gyulafehérvár érseke. Szeretettel köszöntöm a magyarországi németeket is. Német nyelven: Német anyanyelvű, kedves testvéreim! Népetek történelme és kultúrája szoroson kapcsolódik a keresztény hithez. Amikor most országotok új társa- dalmatakar újjáépíteni ebben a hazában, az átalakulásnak e nehéz és mozgalmas korszakában, különös erővel szívetekbe vésem Mária szávait: „Amit nektek mond, azt-tegyétek".' Mária, Magyarok Nagyasszonya legyen közbenjárótok az Úrnál: nektek, hozzátartozóitoknak, s minden magyarországi németnek, hogy a keresztény hitet megőrizzétek, s hétköznapokban tanúságot tegyetek róla és Így adjátok tovább. Dicsértessék a Jézus. Krisztus!' Horvát nyelven: Szívből köszöntöm' Franjo Kűharic zágrábi érsek urat, és a kedves horvát híveket, akik eljöttetek, hogy együtt imádkozzatok magyar barátaitokkal, és megújítsátok azt a testvéri keresztény köteléket, amely mindig megvolt e két nép között. Isten adja meg o tartós béke ajándékát egy egységes Európában, amelyhez Ti is gyümölcsözően hozzájárulhattok. Német nyelven: Szeretettel köszöntelek benneteket, a szomszédos Ausztriából jött testvéreim. Tisztelendő püspöktestvéreimhez, valamint a papokhoz és szerzetesekhez testvéri köszöntéssel fordulok. És általotok köszöntőm az osztrák népet, melynek történelme szorosan összefonódott Magyarország történetével, mindenekelőtt a keresztény hitben, amelyet mély Mária- tisztelet jellemez. Szlovén nyelven: Szeretettel köszöntőm a kedves szlovéniai zarándokokat. Kedveseim, a ti keresztény hitetek volt a kultúrátok alapja századokon át. Hálás szívvel őrizzétek és fejlesszétek tovább őseitek kultúráját, népetek ajándékát. Isten áldjon meg benneteket és adja meg a békét! Csak a béke biztosíthatja a szomszédos népekkel való testvéri együttélést és keresztény hagyományotok védelmét. Német nyelven: Kedves testvérek, akik a Német Szövetségi Köztársaságból jöttetek! Szeretettel köszöntelek benneteket, akik azért jöttetek ide Pécsre, ebbe az ősi magyar és gémet hagyományú városba, hogy Péter utódjával találkozzatok. Újból arra szólítalak fel titeket, hogy a híd szerepét töltsétek be Közép- és Ke- let-Európa népe között. Mindnyájan tudatában vagyunk annak, mennyire szükséges Európa lelki megújulása. Ragadjuk meg azt o lehetőséget, amelyet az ezekben az országokban bekövetkezett változások nyújtottak! Egy határok nélküli Európa legyen a kezdete annak, hogy újra felfedezzük azokat az értékeket, amelyek az emberi méltóságban és szabadságban való élethez szükségesek. 7. „üdvözlégy”, Mária. Kedves testvérek, örömmel ismétlem meg veletek ezt a köszöntést. Ez az első alkalom, hogy Péter utódának magyar földön lehetősége nyílik erre. A kemény próbatételek, amelyek századunkban hazátok és egyházatok történelmének részévé váltak, igazolják mennyire valóságos a Jelenések Könyvének alakja. Jelképes, mégis mennyire valóságos! Azt mutatja be nekünk, hogy milyen valóságos e lelki küzdelem, az utolsó és mindent eldöntő harc, amely azonban egyre jobban kiterjed, és átszövi az ember egész földi történetét, a nemzetek és a közösségek történelmét. Ez a kép elénk tárja a győzelem valóságát, a végleges győzelmét, s azokét a közvetlen lelki győzelmekét is. amelyek végigkísérik az emberek és népek életét. íme ,,eljött Istenünk üdvössége, ereje és országa, és az ö Fölkentjének uralma'’. Az üdvösség beteljesedett, ö, názáreti Szűz, Magyarok Nagyasszonya, nem voltál-e ennek tudatában kezdettől fogva? ó, az Ürnok szolgáló leánya! Vajon nem mondta-e neked már Gábriel arkangyal, hogy a Szentlélektől fogant Fiad „Or- szág"-ának „nem lesz vége”? Ez az igazság nem volt-e nyilvánvaló előtted kezdettől fogva? Magyarok Nagyasszonya... a magyarók és Magyarorszag Királynéja, mentsd meg ezt a népet, mely rád hagyatkozik. •Amen!. II. János Pál szentbeszédét mondjo
