Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-15 / 223. szám

1991. augusztus 15., csütörtök aj Dunántúli napid 9 Pécsi körkép Á mák A helyi védelem alatt álló épületek hagyományőrző felújításáért Továbbélő pályázatok A 80-as évek elejétől az építésügyi kormányzat (volt j ilyen!) egyre inkább odafi- j gyeit az épített környezet ál­lapotára, mert „odafent" is felismerték: nem egészen úgy mennek d dolgok, mint kel­lene, s bizony születnek épí­tészeti vadhajtások. Ügy vél­ték: példákat kellene állíta­ni. A kiválasztásra a pályá­zati rendszer kínálkozott a legalkalmasabbnak. így szüle­tett meg „Az év lakóháza" kétlépcsős pályázati rendszer, amely megyei és országos szinten rangsorolt és díjazott a magánerős lakásépítés mé­reteihez képest szerényszámú pályaművek között. Baranyá­ban továbbléptek, s az egy­kori megyei tanács pályáza­tot hirdetett a „Kulturált tele­pülési környezetért" és a ,, Kulturált építészeti környeze­tért" címmel, amivel a tele­pülésfejlesztő tevékenység ál­talános és építészeti színvona­lának a növelésére kívántok ösztönözni. E pályázatokat mindig az év elején szokták kiírni az előző év alkotásainak az elbírálá­sára. Az utolsó „Év lakóházát" pl. 1990. elején. Azóta csend volt. Kimúltak vajon e pályá­zatok? — kérdezhettük. Most fellélegezhetünk: a pályázati rendszer túlélte a rendszervál­tást, ami ez esetben feltétle­nül helyeselhető, hiszen az épített környezet minőségére- politikai-társadalmi rend­szertől függetlenül, éppen az időtállósága miatt — figyelni kell. Tulajdonképpen ennek az egyik előzetes eszköze volt a tervek szakmai előzsűrizése az Építéstervezési Szakértői Bi­zottság által, míg az Alkot­mánybíróság nem minősítette azt alkotmányellenesnek. Meg kell mondani: nem aratott ez osztatlan örömet. Hallottuk már, hogy az építészek egy­re inkább aggódnak amiatt, hogy elszabadul a pokol: a pénzéért ma már bárki bármit megkövetelhet, s ha az épí­tész nem elég ékesszóló, az építtető pedig kellően süket­szívü, valóban eláraszthatják a környezetünket az építészet időtlenségek. Valaki valam ilyesmit mondott: az építészet­ben nem lehet helye a de­mokráciának. És mennyire igaz ez! A szabadság e téren olyár szabadossághoz vezethet, ami aztán évszázadokon át érez­tetheti a hatását. Ezt a fény­űzést pedig nem engedhet­jük meg magunknak! Talán útját álfhatja ennek a továbbélő pályázati rend­szer. A baranyai megyegyűlés nemrég kiírta a következő pá­lyázatokat: „A kulturált tele­pülési környezetért". „Az év lakóháza", „A kulturált épi tészeti környezetért". valamint „A helyi védelem alatt álló épületek hagyományőrző fel­újításáért, korsjerűsitéséért". Ami viszont aggodalommal tölthet el, az a határidő rö­vidsége. Az első három eset­ben augusztus 31-e (a pálya műveket a megyei főépítész­hez kell benyújtani a megye, önkormányzati hivatalban), c negyediknél augusztus 26-o (benyújtandó a pécsi polgár- eesteri hivatalban, illetve bár­mely település polgármesteri nivatalában). Néhány héten gazán nem múlhatna a pá­lyázat sikere, hogy minél töb- oen élhessenek a megméret­tetés felkínált lehetőségével. H. I. A múlt század második fe­lében közismert és különösen híres adomája volt Deák Fe­rencnek a mákról szóló. A magyar gazdálkodókat jelle­mezte vele gyakorta. A soha meg nem elégedett gazda embert, ákinek az sem jó. ha esik, az sem, ha perzse lően süt a nap. Az anekdota szerint Deák Ferenc azt tu­dakolta egyszer valamelyik is­merősétől, hogy milyen voll oz az évi termés.- Nem jó, bátyámurom - nangzott a válasz.- Nem jó? Talán rosszul fi­zetett a búza?- Dehogyis, búzánk hális- :ennek, szépecskén van.- Hát a rozs?- Az is bevált.- Hát az árpa?- Az is bőven lett.- No de a zab?- Meglehetünk vele elé gedve.- Hát akkor, öcsém, mi pa nászod van a termésre? - kérdezte csodálkozva Deák.- Az, hogy mák kevés tér mett! — fakadt ki a gazda. Persze, ez a Deák Ferenc- nez kötődő tanulságos törté­netet nem azért idézem most, hogy az idei terméskilátások­ra utaljak, hanem azért, mert az egykori magyar gazda so ha semmivel meg nem elé gedő mentalitása manapság messze kilépett a földművelés témáinak keretei közül és szin­te általánossá vált. Az érem másik oldala, hogy ezzel pár­huzamosan általánossá vált az a kincstári felfogás is, amely minden elégedetlensé­get azzal söpörne le; mit sírnak a „gazdák", hiszen, ha sok más nem is, de a mák jó termést hozott. Igazán nem szeretnék e Kincstári felfogás bajvívó szó­szólója lenni, de o „mákter­més csekély voltának" felpa naszolása néhány vonatkozás­ban igencsak zavar. A pécsi polgárok nem kis hányada is olyan, mint a Deák Fe- renc-i magyar gazda: mindig talál okot az elégedetlenség re. Most például a pápaláto­gatás ünnepe kapcsán hal­latszanak olyan hangok is, hogy igen-igen, nagy megtisz­teltetés, de zarándokok ezrei lepik el a várost, s bizonyára szemetelnek is, hogy a szo­kásosnál is ritkábban járnak majd a buszok, hogy útlezá- rások lesznek, valószínűleg közlekedési dugók is, hogy o köztéri padokat erre a nap- ro mind kiviszik a szentmise színhelyére, hogy mibe kerül ez, mibe kerül az, meg amaz. 5. netán korábban ugyanezen Hangok hallatái siránkoztak azon, hogy kevés a turista, alig akad igazán nemzetközi jelentőségű esemény Pécsett. S netán ugyancsak ők sopán­kodtak volna pécsi voltukbon sértetten, hogyha a Szentatya magyarországi programjainak színhelyei között Pécs nem szerepelne. Arról nem is beszélve, ha netán a „mák" is jobban te­rem a vártnál. Dunai Imre Az építesz nem tud lelkesedni Megtisztul-e a sétatéri szökőkút? A pécsi sétatéri szökökutat megtisztitják a sokéves kosztól a Kertészeti Vállalat dolgozói. Fotó: Proksza László Néhány hete a sétatéri szö­kőkút szomorú állapotán mér­gelődtem, aztán a közelmúlt­ban egy rádióriportban azi Hallottam, hogy elég gyakran takarítják ezt a műalkotást Pár napja pedig módomban állt megtapasztalni e takarí­tás mikéntjét. E ténykedés, mondhatom, vajmi kevés kárl tett az algásodás követkéz ményeiben. A takarítás külön­ben így festett: A vizet leeresztették, a me Bencékben két nő és két fér­fi söprögetett, egy harmadik férfi tömlővel locsolgatott a söprűk alá, egy negyedik meg figyelte, jól dolgoznak-e azok öten. Dolgoztak szegények, hát persze, hogy dolgoztak, csak éppen kevés látszatja volt ennek. Az egykor szép fehér mészkő most sem lett tisztább, s a felső medence kifolyói alól sem tűntek el a .cseppkövek”. Annak idején 1988 nyarán örültünk az újdonságnak, de annyira azért nem, hogy ne bosszankodtunk volna amiatt, Hogy egyfajta szűklátókörűséc miatt éppen akkoriban vetet­ték el újfent a javaslatot hogy az ,,István tér" végre is­mét „Szent István tér" lehes sen. Erre még egy évet vár- niok kellett a pécsieknek. A szökőkút tervezője, Speckei Attila, a PÉCSITERV fiata, építésze annak idején lelkesen beszélt az alkotásról. Ma ke­vésbé lelkes. Semmi oka nine; ugyanis lelkesedni azon, hogy a szép mű ma olyan, amilyen A következőket mondja:- A legfőbb baj szerintem hogy omint elkészült a szökő- <út. attól kezdve igazán nerr. s törődtek vele. Hiába ígér­ték, nem helyezték el a me dencéket elválasztó gátakon Kialakított résekbe a vízszin­tet szabályozó rézlemezeket, hiába Ígérték, nem csiszolták e a befolyás melletti gátak egyikét a másikkal azonos magasságúro. Aztán igazi gon­dozója azóta sem volt ennek a létesítménynek. Hiba az is hogy az alkalmazott vizvissza forgató berendezés nem mű­ködik elég hatékonyan, más szóval lassú a viz mozgása és ez a legfőbb oka o nagy­mértékű algásodásnak. És va- ló igaz: a mostani takarítás módszer sem megfelelő. Egy­szer át kellene alaposan tisz­títani az egész építményt, visz- szaadva eredeti fehérségét, ; attól kezdve rendszeresen tisz togatni. A drótkefés módszert magam is jónak tartom. De miért is kell beszélnünk a Szent István téri szökökút­ról? Egyrészt természetesen azért, hogy a város egyik ide­genforgalmi központjában lé­vő dekoratív létesítmény vég­re ismét kellemes érzéseket kelthessen bennünk. Mert most nem ezt teszi! A másik ok az újjászületett Pécsi Nemzet Színház előtt két szökőkút is készül. Ezeket ugyanaz a ve­szély fenyegeti, mint a séta­térít, ha nem gondoskodnak máris a folyamatos karbantar­tásról. Nagy kár lenne, he nem így tennék! H. I. Városvédő őrjárat Mivel több fényképünk is van a Cseralja utcai állapotokról, újból visz- szatérünk rá. Az újabb két fotó csak aláhúzza azokat az állapotokat, amelyeket már egyszer ismertettünk e rovatban, de azt hisszük, nem fe­lesleges ismételten hangsúlyozni, hogy nagyon fontos o külterületek álla­potának a megőrzése is, és itt az ezen o területen lakók felelőssége szintén fölmerül. Az ma már közhely, hogy a lakókörnyezetért az ott élők tudnak a leg­többet tenni, de ez a tény attól még igaz: az ott élő embereken múlik, hogyan alakitják a lakóhelyük környékét, és ha magukkal, lakhelyükkel szemben igényesek maradnak, akkor várhatják el másoktól is ugyanezt, csak akkor van helye a másra mutogatásnak I Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Zászló 720 méter magasan A pápalátogatás tiszteletére. Szent István napjára, illetve oz alkotmány ünnepére újra Kitűzik a nemzeti zászlót a misinai tv-torony tetejére. A 10 méter hosszú, 3 méter szé- es zászló először, illetve leg­utóbb március 15-én lengett a város legmagasabb pont­ján, a tv-torony csúcsától 5 méternyire lejjebb, a Misina magasságát is hozzászámítva, közel 720 méter magasan. A rászlót — amennyiben ked­vező lesz az időjárás, a szél erőssége - már augusztus 16- án kora délelőtt kitűzik a tv- toronyra. Kezdődő útfelújítások A következő hetekben a kö­vetkező pécsi utcákban vé­geznek út-, illetve járdafelújí­tást: Jászai Mari utca (út é; járda), Högyes Endre utca (út és járda), Páfrány utcc (út), Építők útja (út), Maros­vásárhelyi utca (járda), Ác utca (út), Megyeri út—Morc Ferenc utcai csomópont (gya- ogátkelőhely létesül), Pécsbó nyatelepi út (járda), Ráko; Lajos utca (buszperonok) Hird, Vöröshegy utca (út), Va sas, C utca (útfelújítás), Tol- buhin út (járda). r Ágoston tér és a csapadékvíz Megkezdődtek az Ágostor iéren a csapadékvíz elvezeté­sének építési munkái, ame- yek során betömedékelik az általános iskola mellett hú­zódó tönkrement régi csator­nát. Az Ágoston téri csator­názás kivitelezője a Bányá­szati Aknamélyítő Vállalat. Határidő! A megszabott határidőhöz képest több hetes késedelem­be estek a közműnyomvona­lak helyreállításában: a Cso­konai utcai gázvezeték-épí­tésnél Szárazi és Társa Kft., a Ságvári utca-Táltos utcc csomópontnál a KUBIK GMK, az Auróra—Szabó István utca csomópontnál a gázvezeték rá­kötésnél á BS—AXIS Kft., a Szeptember 6. téri gázvezeték- süllyedésnél a FAVORIT GMK, a Stahanov utca 5—11. szám előtti közműépítésnél a Híd­építő Vállalat, a Táltos utca 3. szám előtti gázvezeték be­kötésnél a Mélyépítő Gmk.

Next

/
Thumbnails
Contents