Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)
1991-07-07 / 184. szám
Paks, Fájsz, Dunaszekcső, Mohács Kongatnak a kompok fölött? Kit visz át a révész, és mennyiért? A dunai kompok üzemeltetőit leginkább foglalkoztató gondolat, hiszen az a hír járja, hogy kihasználatlanok és ráfizetésesek a kompok. Ha a helyi önkormányzatok nem tudják -finanszírozni, kompenzálni a ráfizetést, még Mohácson is baj lehet. Mint azt megtudtuk, a mohácsi komp kihasználtsága 15-20 százalékos, s még a hideg vízre valót sem igen tudják az emelt díjak ellenére sem megkeresni. Hasonló a helyzet a szekcsői, fajszi, paksi réveknél. Utóbbiak üzemeltetése kemény kérdőjel: az is felmerült, talán csafádi vállalkozásba kéne kiadni. Lássuk sorra őket. A paksi kompot egy betéti társaság üzemelteti, az igények szerint, kétóránként indul, személyenként 30, gépkocsinként 150 forintért. A révészt zsebből kell fizetni, jegyváltás nincs. Fájsz 35 tonnás kompját a helyi önkormányzat üzemelteti, s nem nagy öröme telik benne. Reggel 4-től este 8-ig óránként fordul. A személyjegy 20 forint, a kerékpár, kisállat 10, a nagyállat 20. a személygépkocsi 60, a mikrobusz 130, a tehergépkocsi pedig súlyától függően 160-tól 900 forint. Dunaszekcsőn a 35 tonnás kompot a Mohácsi Révhajózási Vállalat üzemelteti, s az a szekcsői révből naponta 7, 7.45, 9, 10, 11, 13.15, 14, 15, 16, 17 és 18 órakor indul, s a túloldalról a berakodás után azonnal fordul vissza. Az éjszakai forgalmat - személyforgalom — kishajó bonyolítja le, mely 19, 20, 21.30, 23, 4.30, 5, 5.50 és 6.30-kor indul Dunaszekcsőről. Viteldijai a mohácsi kompéval megegyeznek. Mohácson 150 tonnás komp jön-megy, általában napközben félóránként, s éjszaka kishajó áll be helyére,- 20.30, 21.30, 22.30, 23.30 és reggel 4 és 5 órakor. Mohácson az átkelésre tömegesen jelentkező áruszállítások esetén a fuvarozó részére jelentős kedvezményt is adnak. A személyjegy 15 forint, a személygépkocsi 61,50, lovaskocsi 138, a teherautó súlyától függően 138 forinttól 966 forintig, illetve különleges járművek, trailerek 40 tonna összsúly felett egy útra 2990 forintért juthatnak a túloldalra. K. F. Lezsák Sándor és felesége a magyarbólyiak körében Lezsak Sándor: „Délen megismétlődhetett volna ötvenhat...'* Hét közben Lezsák Sándor néhány órát Magyarbólyban töltött, a helyi MDF szervezete, különösképpen egykori idős elnöke, Neuhauser János meghívására. Az alkalom kapóra jött, hogy megkérdezzük:- Itt a nyár, a pedagógus szabadságra megy. Vajon egy lakiteleki tanár számára ez a szabadság megvan-e? . . .- A választások óta szabadok vagyunk, nekem ezt jelenti az elmúlt év. De hogy konkrétan válaszoljak kérdésére, amolyan országjáró mozgást hoz számomra a vakáció, sok-sok meghívásnak csak most tudok eleget tenni. Ma ez a legfontosabb, hiszen a Lakitelek Alapítvány irodájában több száz levél, s szeretnék naprakész lenni.- Az alapítvány sikere önt is meglepte?- Szó szerint. Az alaptőke 20 millió forint fölé került, s ebből sok-sok helyre juthat némi segítség. Szeretnénk egyébként Lakiteleken több épületet megvásárolni, s megteremteni egy népfőiskola alapjait, amolyan szellemi bázist kialakítva.- ön alapjaiban csendes természetű; talán még senki sem látta magából kikelve kiabálni. Ritkán komor. Meddig telik még a mosolyra?- A gondok és 'kínlódások ellenére továbbra is jókedvű vagyok, hiszen olyan csodálatos korszak köszöntött ránk, ami egy nemzet életében emberöltőkön át nem adódik, önállóak, szuverének vagyunk, s evvel élni lehet. Gondoljunk csak arra, hogy mindez békés átmenettel valósult meg . ..- £ békés átmenetet az idő felértékeli: most Magyarbólyban beszélgetünk, s innen a jugoszláv határ alig öt kilométerre .. . — Pont erre gondoltam. Rendkívül fájdalmas és szívet szorító, hogy a békés átmenet folyamata Magyarország, Lengyelország, CséhsZ'lovákia avagy a két német állam egyesülése után éppen itt szakadt meg oly keményen, gyilkos belső küzdelemmel. Az ember minden ártatlanra aggodalommal tekint. Nemcsak az ott élő szlovénekre, horvá- tokra, szenbekre, hanem fokozottabban az ott élő magyarokra, akik a politikusok által felspannolt nemzetiségi villongásoknak, küzdelemnek áldozatai lehetnek. — Alighanem nyugat kormányai is későn ébredtek ... — Bizony egy héttel ezelőtt iszonyú volt gondolni arra, hogy megismétlődik 1956. Hogy magára hagyja Jugoszláviát az úgymond „nagy- politika", a nagyhatalmak, és egy játékszerré válik, ami nemkívánatos folyamatokat erősít fel akár Szerbiában, akár másutt. Magam is azon a véleményein vagyok, ami már erősödni látszik, hogy ott szuverén államok szövetségének kell szerveződnie. Ma délelőtt 11 órakor a Gold- mark-házban, a zsinagógában az Izraelita Hitközség tart gyászünnepséget az elhurcoltak emlékére. Hétfőn este 20 órakor a Kodály- vonósnégyes vendégeskedik a Fes- tetics-kastély tükörtermében, a Nemzeti Filharmónia nyári hangverseny- sorozata keretében. Szerdán a karmelita templomban Kovács Endre orgonaestjére kerül sor ugyancsak 20 órakor, míg a Festetics-kastély- Menni log?- Hosszú távon a folyamat feltartóztathatatlan; a délszláv népek önrendelkezési joga. Hogy ennek különféle átmenetei lesznek, hónapokban— években is mérve, az természetes. Hisz nem lehet egy zárt egységet egyik napról a másikra megbontani. Ma és holnap a legfőbb feladat, ennek a folyamatnak a kezelése, karbantartása, de nemcsak a délszláv népeknél, hanem tovább menve, Európa más nemzetiségeinél is.- Hazai politikánk vetülete a kisgazdák nagyválasztmánya, a vezetőváltás.- Igen, Torgyán József. Én nem látok színeváltozást a Kisgazda Pártban; egy párt, melyben törvényesen vezetőket választattok. S erről nem szabad egyelőre semmilyen visszavonhatatlan, elítélő vagy ujjongó következtetéseket le- vani. Gondoljon csak bele: felspannolt légkört okozott a •kárpótlási törvény elfogadása toözti huzavona, s egy idegileg megviselt Kisgazda Párt tartott a minap nagyválaszt- mányt. Hogy jól-e avagy rosz- szul, azt az idő eldönti. Kozma Ferenc ban Sivó József hegedű- és Jan- dó Jenő zongoraművészek szonátaestje lesz. Pénteken hasonló időben, a Sivó mesterkurzus hallgatói lépnek a kastély hangversenypódiumára. Szombaton a Balaton partján, a zenepavilonban 18 órakor kezdődik a szombathelyi városi fúvószenekar műsora, míg a belvárosban a szabadtéri színpadon Demjén Ferenc koncertjére kerül sor jó idő esetén, 20.30-kor. Keszthelyi mozaik Pécsett vége az országos fővezetéknek Szomorú a következtetés: igen optimisták voltunk januárban. Kele Józseffel, a DDGáz Baranya Megyei üzemigazgatójával nagyon bíztunk abban, hogy közel van a megvalósításhoz a pécsi kettes gázátadó-állomás. Bizakodni lehetett, hogy ezzel nemcsak a baranyai megyeszékhely egyre súlyosabb gondja oldódik meg, hanem összekapcsolható az országos fővezeték-hálózaton Barccsal és Kaposvárral, mert az egyik végpont most Pécs. Az újságíró félhivatalos pletykák nyomán tovább is ment, ez már lépés lehet afelé is, hogy megszűnjön az ország egyoldalú ellátása, és esetleg kacsingatni lehet a ■nyugat-európai, vagy a mediterrán vezetékhálózat felé. Nos, mindez ismét a távoli jövőbe vész. Bár a DDGáz- nak és a Pécsi önkormányzatnak már idén megvolt a pénze az állomás építkezésének indítására, ám a jóval nagyobb summát kitevő fővezetéket —, idén 100—120 millió forint -, nincs ki finanszírozza. Az OKGT igen tómo- aatta az év elején, szerepelt is az idei programjában, csak^ hogy időközben darabokra esett a tröszt, és július 1-jétől minisztériumi irányítású vállalatok működnek a gázszakmában. A Gáz- és Olajszállító Vállalat pedig anyagi okokra hivatkozva visszalépett a beruházástól. Vágyálom az újabb aázátadó A DDGáz és az önkormányzat így magára maradi, és egyértelmű, hogy egyedül nem képes e nagy munkát finanszírozni, abbamaradt a tervkészítés is. Partnert kell találni, akinek be lehet bizonyítani, hogy érdeke minél több gázt eladni, és ez viszonylag rövid idő alatt megtérülő beruházás. Kemény meccs lesz. A Dunántúlon ma Pécs van a legnehezebb helyzetben, mert a meglévő gázátadóállomás a kapacitásának végpontjához érkezett. Rémisztő veszély, hogy esetleg korlátozzák a további gázfelhasználási engedélyek kiadását, és hiába szerveződnek anyagi áldozatvállalással a lakossági társulások, nem építkezhetnek. Kele József üzemigazgató megnyugtatott, nem korlátoznak. Szerencsére vannak cégek, amelyek sajnos nem a korszerűsítés, hanem a pénzhiány miatt kevesebb energiát iqényelnek és ezt még el tudják osztani, így a lakossági társulások idei listáját elfogadták. A második gázátadó mielőbbi megvalósításában ma csak reménykedni lehet. Talán abban, amit hallani a gázos szakma háza tájáról is, a privatizációról, a külföldi tőke érdeklődő tárgyalásairól, hátha ők kiszámolják, és megéri ... Gáldonyi M. Éjszakai pezsgőfürdő Zalakaroson A zalokarosi Gránit Gyógyfürdő Vállalat, amelynek a fürdőjét főként reumatikus, izületi és nőgyógyászati betegségekben szenvedők keresik fel, gyógykertet avat kedden este 20 órakor. A vendégeket gyógy- vizes és termálvizes medencékkel, valamint sportmedencével váró zalakarosi fürdővállalat saját beruházásként bővítette szolgáltatásait. A nagystrandhoz kapcsolódó közel egyhek- táros területen a régi, 250 für- dőző fogadósára alkalmas medencét korszerűsítették, pihenőkertet alakítottak ki, s ez a pihenőpadokkal, fából készült boxokkal, büfével, nyírt pázsittal, fákkal, szökőkúttal, új kabinokkal ellátott terület gyógy- kert néven áll majd a látogatók, a gyógyulni vágyók rendelkezésére. Az ár ugyan borsos, napi 300 forint, de az étel- és pezsgőbárral hívogató gyógykert holnap még illúziót nyújthat a kispénzűeknek ís; ugyanis hétfőn nyolc órától egy napig ingyen látogatható. A napközbeni vendégforgalom rendelkezésére holnaptól a nagyhatású, egyhuzamban maximum félórás használatra javallott gyógyvíz áll majd, de azt tervezik, hogy hétvégeken - minden pénteken és szombaton este — a meleg gyógyvizet szénsavas pezsgőfürdővel cserélik fel. A pezsgőfürdő kellemes, egyúttal vidám kikapcsolódást nyújthat majd azoknak, akiknek rövid, netán bá- gyasztóan forró volt a nappal és éiszaka keresnek felüdülést a medencében. B. R. A reklám toborozza a jónépet külföldi nyaralásokra, például Szingapúrba száz- húszezer forintért, ám ha azt veszem, hogy milyen irdatlan messzire van tőlünk, sőt, ha azt is, hogyha két gyermek, plusz mama és papa két hétre bátorkodna Balatonra utazni, akkor húszezer nem is lenne elég — egyenesen olcsó bulinak ígérkezik. Van közelebbi út is, Velencébe ötvennégyezer forint befizetés ellenében. A rádió természetesen közli e reklámokat elvégre pénzt kap érte, valamiből nekik is meg_ kell élniök. Hiába, az ellentétek világát éljük manapság. Egyfelől - luxusutazások - másfelől egy újabb hír: a fővárosban egy - viszonylag jólszituált - asz- szony az utcán összeesett az éhségtől. Gondolom, nem ő az első éhező állampolgár. S ennek másik ellenpontja: tudjuk, hogy túlhíznak a hazai disznók, néhány hónapja csökkent is a hús ára, mégsem tudják eladni, mert kevés, mert csóró a vásárló. Sok a tej, csökken a tejtermék forgalma. Tízezer forintot ígérnek annak a gazdának, aki fejőstehenét levágja. Ránkrohad a tej, vaj, sajt. Nem otthon, hanem a raktárakban. A hazai baromfi- feldolgozó-ipar 500 ezer tonnát eresztett át tavalyelőtt a szalagon, tavaly már csak 340 ezer tonnát. Annyi bor van raktáron, hogy a bortermelőknek és kereskedőknek már fő a fejük: néhány hónap múlva itt a szüret - roppant nagy termés várható —, de az új bornak nincs tárolóhelye. De a tavasszal - ki tudja már hányadik — boráremelést értük meg. Se keleten, se nyugaton nem tartanak igényt borainkra. Nyakig benne vagyunk a túltermelési válságban. Az ellenpontok megtalálhatók a köznapi politikában is. Torgyán doktor, vagy ha úgy tetszik, Vérpataki úr a közelmúltban azt ígérte az orosháziaknak, hogy majd akkor lesz rendszerváltás, ha a lyukakban élő orosháziak kiköltöznek és helyükbe beköltöznek a kommunisták. Nagyszerű demagóg fogás. Most is laknak emberek hihetetlen rossz körülmények között. A lakásgondokon azonban mégis csak enyhített „valamit” az a tény, hogy még az átkos-rendszer évtizedei alatt azért jó néhány százezer lakás épült szerte az országban; lakótelepek ezrei. Másfelől: a télen talán egyik országos lap kéthasábos fényképet közöl Vérpataki úrról, amint — kisebb teremnek is beillő — szobájában áll, nem éppen póriason béren- dezett lakásában. És onnét dirigálja a rendszerváltást. Pénteken a déli krónikában idézik az SZDSZ elnökének, Kis Jánosnak szavait: „Torgyán József veszélyes a magyar demokráciára . ..” így igaz. A miniszterelnök minapi nyilatkozatában azt mondotta, nem kell különösebb jelentőséget tulajdonítani Torgyán doktor előretörésének. Majd meglátjuk, — ezt már én mondom. A tévé Napkelte műsorának szerkesztői dr. Kónya Imre MDF-frakcióvezetőt hívják meg egy kis beszélgetésre. Állítja: ebben az évben szinte példátlan mértékben emelték a nyugdíjat, ilyen még nem volt történelmünk során. Ez igaz. így is van. Még akkor is, ha az emelés nem tartott — mert nem is tudott — lépést tartani az inflációval és áremelésekkel. (Emlékszem rá, még az át- kosban a legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkező állampolgárnak 40, azaz negyven forinttal növelték egyik évben nyugdíjukat. Az ember esze megállt!) Abban viszont nincs igaza Kónyának, hogy ma rosszabb a helyzet, mint hazánkban volt 1945 után. Hogy a háborús károk nem tettek ki dollárra átszámítva annyit, mint amennyivel ma adósak vagyunk. Ez több, mint túlzás. De akkor nem árt emlékezni: a Németh- kormány 20—22 milliárd dollár adósságot hagyott hátra, bár ez az összeg közel sem csak az ő idejük alatt gyűlt össze. Mai adósságállományunk sajnos, 28 milliárd dollár. így néz ki az érem másik oldala. U. I.: Hogy el ne felejtsem: a rádióból hallom, hogy a Csepel Művek hajdani tulajdonosa, a Weiss Manfréd- család jelentkezett. . . Tehát lassan minden bejön . . . JL-VJ-Á*Minden bejön... vasamapi 3 Räcfliö mellett...
