Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-07 / 184. szám

NYÁRI MAGAZIN Megszenvedett érettségi Anna sikeresen leérettségi­zett a pécsi Apáczai Nevelési Központ Gimnáziumában, és bármily meglepő, ezzel a tet­tével örömöt, büszkeséget szer­zett sok-sok embernek. Anna tudja ezt, és a kamasz, leányok utánozhatatlan böl­csességével felmérte a dolog súlyát, és mindazok szerepét, akik segítették őt az iskolák nehéz éveiben. Igen, sokan vol­tak, akiknek fontos volt az ő sikere, és akiknek szeretettel válaszol. Jó lenne elkerülni, nem be­szélni róla, de kérlelhetetlen tény, hogy Anna sok-sok baj miatt szenved, tolókocsihoz kötötten, vagy az erős szem­üveggel megkínlódott minden sikeres jegyért az iskolában, és mérhetetlenül a számára is az elkerülhetetlenül érettséget jelentő záróvizsgán, bár való­színű számtalanszor „leérettsé­gizett’ ebben a szerencsére nem magányos küzdelemben. Annyi útravalót kapott a Tán­csics utcai általános iskolából is, hogy úgy érezte, csak akkor sikerülhet a nagy erőpróba, ha visszamegy oda, beül újra a padba néhány napra azokhoz a pedagógusokhoz, akik közel kerültek hozzá. Aztán a vizsga után elmentek az egykori ma­tematika tanárnőhöz megmu­tatni, Anna már önállóan is képes elmélyülni a matemati­kai feladatokban. Az első két évben hányszor abbahagyta volna! „A Zsuzsa miatt nem tettem" súgja, ami­kor édesanyja arrébb lép, és hiába mutat ez a kamasz le­ány neheztelést, pontosan lát­ni, hogy benne is megvan édesanyja mérhetetlen kemény­sége, elszántsága, szeretete. Végigéljük újra tantárgyan­ként az érettségit, és Anna meglepő dolgot állít, magyar­ból Adyt húzta, a kedvencét, akihez hasonlatosnak érzi ma­gát. A reménytelenségben és a küzdelemben. A küzdelmük folytatódik, Zsuzsa a nyári pihenő utón kemény tornát tervez, aztán az ősszel Németországba utaznak, jutalmul mindkettőjüknek. A télen Anna oroszul tanul, mert a német után letenné ebből is a középfokú nyelvvizsgát. És harmadikos elemista kora óta leghőbb vágya, hogy telefon- központos lehessen. Ezzel a munkával ismerkedett meg legelőször, megengedték, hogy önállóan kipróbálja. Azóta is töretlen a szeretete e foglal­kozás iránt, és hiszi, fontos, hogy valaki ezt szívvel-lélekkel, jól csinálja. Milyen igaza van, és kétségtelen, hogy Így lesz, ha lehetőséget kap bebizonyí­tani . . . Gáldonyi Magdolna Fotó: Proksza László Közűrét!énül o tents»mentem strand Vendégre váró vendéglátók Keszthelyen is pang az élet Már jóval túl vagyunk a három bűvös dátumon, csak nem indul meg az igazi üdülőélet Keszthelyen. Jú­nius 1-je a meteorológiai nyár, majd június 21., a csil­lagászati nyár kezdete óta már július első napján az idegenforgalom megszokott rajtján is túl vagyunk. Az igazi szezon egy hete tart - elméletileg. A Balaton partján mind a külföldi, mind a hazai turizmus ha­nyatló tendenciát mutat. Kezdődött Csernobillal, en­nek veszélyét annak idején a nyugati utazási irodák igye­keztek eltúlozni és a ma­guk hasznára meglovagolni. Különböző hidegháborús hisztéria az egész Európát sújtó valutaválság, és nem utolsósorban, a hazai esemé­nyek is kedvezőtlenül befo­lyásolták az idegenforgalom alakulását, de a hazai tu­rizmust is. Egy időben még sok re­ményt fűztek a magyar szakemberek az Adria al- gásodásához, majd a köz­ismert olajszennyeződéshez, de a nyaralni, pihenni vá­gyó idegen inkább a Föld­közi-tenger spanyol, olasz és francia partjait célozta meg% A hagyományos né­met-német családi randevú színtere sem a Balaton­part már. Déli szomszédunk háborúskodása ugyancsak nem a Balaton malmára hajtja a vizet. A volt „test­vérek" pénztárcáia is el­apadt, az üzletelő lengyelek bóvli-áradata pedig többet ártott, mint használt. A ro­mán menekültek sem a Ba­laton mellett költik el fillé­reiket. De ha valaki mégis ide­téved, róla gondoskodik a haazi vendéglátás árnyol­dala. A csillagászati nyár kezdete óta az árak is csillagászatiak, így sokan meggondolják, meddig ma­radjanak, visszatérjenek-e Keszthelyre és általában a Balaton-partra. A sétálóut­cában a teraszon 290 forint egy kétszemélyes reggeli tál, a szomszéd étteremben 950 forintért jóllakhat a vendég egy frissensülttel, ha hagyják, mert úton-útfé- len megjelennek a leijmoló purdék, akik ugyan anya­nyelvűket sem igen ismerik, de több nyelven járatják le a város tekintélyét. Majd a baksist bezsebelve, végig­riogatják BMX-kerékpárjai- kon a sétálóutca járókelőit. Jobb helyeken a kenyeres­lány 20 forintot zsebel be egy szelet kenyérért, a pa­lacsinta az olcsóbb helyen 10 forint, a lángos egy hu­szas. De van palacsinta 100 forintért is, amint a bala­toni fogas sülve 150 ke­mény forintba kerül, termé­szetesen 10 dekánként. Ha­zánk legolcsóbb halát, a busát szívinfarktus megelő­zésére ajánlják az orvosok. Nos, szívbetegek, ne néz­zenek Keszthelyen az ár­lapra, mert egyből felmegy a pumpa. Szabó Csaba Naturista kemping Serényben Balatonberény sok minden­ről nevezetes — övék a leg­nagyobb egy csokorban lévő, műemlékké nyilvánított öreg pince a szőlőhegyben, Ma­gyarországon —, de ők nyitot­ták az első naturista strandot a Balaton partján. Akkori­ban még a tanács; az elnö­köt meg is feddte a nép, évszázados prüdériájából ne­hezen oldódva. Molsí ugyanaz a polgármester, s a nép sze­reti : sok pénzt hozott evvel a nyárra szobát kiadók kasz- szájába. Futott másra is: közműre, telefonra, zártláncú tévéját­szóra, műholdas programok­ra. Balatonberény hogy-hogy- nem felkapott hely lett, né­met. holland, belga, svéd és egyéb nációk napimádói, s a természetes mozgás szerelme­sei szájról szájra adták a hirt. A napokban egy komp­lex fejlesztés folytatásaként, a naturista strand mellett, közvetlen a vízparton, gyö­nyörű, többhektáros területen, 1400 vendég befogadására alkalmas, minden igényt kielérírtő kempinget nyitottak. Közművel, infrastruktúrával, ahogy azt illik. A lakókocsik részére 100 négyzetméteres boxokat alakitottak ki, s a létesítményt a helyi önkor­mányzat üzemelteti, természe­tesen bevételre törve. Közel 35 millió forintot költöttek a beruházásra, amit, ha jó for­galom lesz a nyáron, hamar megtermel a létesítmény. Mint azt a kemping veze­tőjétől, dr. Lenkey Katalintól, pályaelhagyó állatorvostól megtudtam, talán e hét vé­gére sikerül a kemping indí­tásával kapcsolatos minden­nemű hivatalos ügyet lebo­nyolítani, s akkor „hivatalo­san” is nyitnak. Egyébként már akad néhány vendégük, főleg németországiak. Araik ugyanis eléggé magasak, hi­szen lényegében a külhoni­aknak szánták. Persze, nem feledkeztek meg az intelem­ről : a Balaton a magyaroké is. így a Magyar Naturista Egyesület tagjai 40 százalékos árkedvezményt kapnak, de csakis ők. Más klubtagok, autóklub, kempingklub 10 szá­zalékot leirhatnak a számlá­ból, sőt a külföldiek közül is azok, akik az INF, máskép­pen a Nemzetközi Naturista Szövetség igazolványát föl­mutatják. Elöljáróban azt írtam: a kemping egy tervszerű fejlesz­tés része. Az ok: szeretnének a közelben szállodát is épí­teni a herényiek, külhoni - esetleg svájci - beruházót is bevonva. Azt remélik ugyan­is, hogy az egykori sármellé­ki szovjet katonai reptér va­laha polgári repülőtér lesz, s a közelség elgondolkoztató. K. F. J» Sió TU uasärnapi műsora Július 7., vasárnap: 18.00: Mű­sorismertetés. 18.03: Hírek, időjá­rás. 18.12: Mese. 18.27: Filmelőze­tes. 18.32: Horoszkóp. 18.37: Rock­kalapács. 19.07: Reklám. 19.10: TS- sport. 19.25: Clip. 19.30: Játék és előzetes a Nyitott száj című műsor­ról. 20.30: Film: Abigél. 22.00: Reklám. 22.03: Kapcsoltam. 22.48: Clip. 22.50: Film: Az utolsó vér. 24.00: Hírek, időjárás. 0.07: Rek­lám. 0.10: Játék, sztárvendég. 0.58: Elköszönés, műsorismertetés. Újra nyílt a vasas! vendéglő Ez egy mai magyar törté­net: két vasasi bányász fia­talember rendbe tette nagy­szülei, szülei egykori tulajdo­nát és sörözőt nyitott a hír­neves Fischer vendéglőben. A két fiatal személyében ugyanakkor két foglalkozás is jelent és jövőt talált: Buncse'k Zoltán és János az apai ágon tősgyökeres vasasi bányász- családba született, míg édes­anyjuk elődei vendéglősök voltak. A bányásZkodás bi­zonytalanságai édesanyjuk halála után késztette őíket a családi vagyon megújítására. A Fischer nagyszülőket nem ismerhették, a háború vitte el őiket, vendéglőjükben 1982-ig állami vendéglátó vállalat dolgozott csekély bérleti díj ellenében. Ekkor szerződésbe adták volna, de látva a tönk­rement házat, senkinek sem kellett, bezárták. Bár Zoltán a fiatalabb, benne határozottabb a vál­lalkozókedv, hallottam János­tól, aki. tulajdonos öccse al­kalmazottja a héten megnyílt, hivatalos nevén Mosoly Sörö­zőben — milyen kár, hogy nem eredeti nevét kapta a ház —, ahol azt a kulturális közpon­tot -szeretnék megteremteni, amii egykor a Fischer ven­déglő volt, kis színpaddal, da­lárdával, emlékezetes hálóik­kal, ahol a kerthelyiségben néha két zenekar is játszott. A romos épületet Tiliai-Ernő tervei alapján újították fel, állítólag csodájára jártaik a száz-százhúsz éves falaknak, amelyék híven őrzik az egy­kori mesterek leváló munká­ját. A söröző egyébként egy kis bevásárlócentruim közepén áll, Buncsek Zoltán jóvoltá­ból, aki hozzá hasonló vállal­kozóknak adta el a telek egy részét, Így . nyílt itt pékség, zöldséges, butik, lángossütő, majd fagyizó, és gyarapodott a tőke a vendéglő nyitásá­hoz. A hatalmas gesztenye­fákkal közrefogott kerthelyisé- get Azután teszik rendbe, lesz 'itt táncparkett, teke, kerti bú­torok. A nyitó-diszkó pénteken es­te volt, a szombati bálra pe­dig mór szerdán elfogyott minden belépő. Eztán minden hónapban táncolhatnak itt a vasasiak, és havonta egy va­sárnap a Bóbita Bábszínház ad műsort a gyerekeknek. A két fiatalember, akik most a sajátjukban tanulnak új szak­mát, bizik abban, hogy a ré­gi hírnevét újra megszerzi a vendéglő, és törzshelye lesz azoknak a fiataloknak, akik egyre többen szálfiiing óznak vissza Kertvárosból Vasasra fészket rakni. G. M. Fotó: Kóródi Gábor 4 vasárnapi

Next

/
Thumbnails
Contents