Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)
1991-07-06 / 183. szám
a új Dunántúli napló 1991. július 6., szombat Ai esztergomi föszékesegyház. Kühnel Pál tervei alapján Hild József építette 1822-1869-ben, klasszicista stílusban A pápa látogatásának helyszínei Esztergom 1988. augusztus 20-án, a Szent dstván Jubileumi Év zárásaként dr. Paskai László esztergomi érsek, prímás, bejelentette II. János Pál pápa meghívását Magyarországra. A katolikus egyház feje a meghívást elfogadta, s megkezdődött a pápalátogatás előkészítése, szervezése, őszentsége magyarországi időbeosztásának összeállítása. A programterv szerint II. János Pál pápa ellátogat Esztergomba, Pécsre, Máriapócsra, Debrecenbe, Szombathelyre, Budapestre. A pápalátogatás első hazai állomása - a Ferihegyre történő megérkezés után - Esztergom, a magyar katolicizmus központja, a prímás székhelye. A múltba tekintve Esztergom volt első királyaink lakhelye, országunk akkori fővárosa IV. Béla idejéig. A Duna jobb partján fekvő város már a rómaiak idején is lakott település volt So/va Mansio néven. Gyakran ütötte fel itt sátrát Marcus Aurelius császár a germánok ellen vívott háborúi során. Egy csapatában, az ún. „mennydörgés légióban” harcolt az a Szent Donatus vértanú, akit még a barokk kor esztergomi szőlősgazdája is segítségül hívott a jégverés és villámcsapás ellen. A Római Birodalom bukása utáni népvándorlás utolsó hullámában érkező magyarok előkelő nemzetségei telepedtek itf 'le- Géza fejedelem 970 körül tette át . ide a szálláshelyét Fehérvárról, s ezzel Esztergom rangban az ország első településévé vált. Itt szülte Sarolta a' fejedelmi sarjat, Vajkot, első kirányunkat, aki a keresztségben az István nevet kapta. Az ország népét keresztvíz alá terelő szent király mindjárt uralkodása elején megszervezte a magyar egyházat, amelynek főegyházmegyéjévé Esztergomot tette, élén érsekkel, aki a magyar szentkorona országainak érsekei és püspökei fölött mindig elsőséget élvezett. ő koronázta a királyt, így ő volt az ország első zászlósura, fő- és titkos kancellár stb. Okleveleinkben IV. Béla nevezi először prímásnak az esztergomi érseket, a magyar püspöki kar fejét és elnökét, bár hivatalosan csak IX. Bonifác pópa engedélyezte Kanizsai János érseknek és utódainak a „Magyarország prímása" cím hivatalos használatát (1393). A prímás előtti „herceg” toldatot III. Károly adományozta a mindenkori esztergomi prímás részére (1714). A város gazdasági és kulturális súlyát növelte, hogy Szent István uralkodásától a tatárjárásig rtt verték a pénzt. Esztergomot tekintjük első, árumegállító joggal bíró városunknak. Anyagi kultúrája, virágzó kereskedelme, az állami és egyházi hatalom egybeesése nemcsak a gazdasági és politikai életnek, hanem a magyar műveltségnek is mesz- szesugárzó centrumává tette Esztergomot. Boleszláv lengyel fejedelem 1000 táján történt esztergomi királylátogatása nyitja meg a sorát azoknak az uralkodói látogatásaiknak, amelyek messze földre elvitték a magyar királyi udvar hírét. A hazánkon átvonuló keresztes hadak vezérei közül 1147-ben VII. Lajos francia király, 1189-ben Barbarossa Frigyes német császár töltött vidám napokat Esztergomban II. Géza, illetve III. Béla vendégeként. Frigyes látogatásakor történt az a nevezetes eset, hogy a keresztes vitézek közül — mohóságuk következtében - hárman belefulladtak a lisztbe. Barbarossa Frigyes esztergomi élményeit nem csupán krónikások dalolták el, hanem még VI. Henrik császár is megfestette az atyja életéről szóló legnevezetesebb jelenetek között. A vendéglátó III. Béla valóban a középkori Magyarország legfényesebb időszakát jelzi, különösen Esztergom történetében korszak- alkotó az uralkodása, és egyúttal építkezései: a királyi palota, a Szent Adalbert bazilika újjáépítése. Mindezt kiegészíti az írásbeliség bevezetése, a kor élenjáró francia műveltségének meggyökereztetése elsősorban több ciszterci rendház - példáu I Zirc, Pilis - stb. alapításával, itt készült Anonymus Gestája, Perugiai Bernét Esztergomi kódexe. Ezekben az esztendőkben rajzóitok ki magyar diákok a párizsi egyetemre, s még ki tudná felsorolni, mi minden erősítette az Európához fűző szálaka.t Aztán jött a tatár, amikor is Simon ispán számszeríjjasai élén sikerrel védte 'meg Esz- tergom várát — de nem a várost —, hazánk legkorábbi magyar építésű kővárát. Ezekben az években kezd átalakulni a királyi — állami — tulajdonban álló Esztergom egyházi - prímási - birtokká. IV. Béla először ideiglenesen, majd véglegesen átadta palotáját az érseknek (1256), s mivel a várat is neki kellett kaiban tartania, megtartotta korábbi rezidenciáját, téhát érseki palotáját is. A mai várfalak nagy részét a XIV. század elején húzatta föl Teleg- gi Csanád érsek, később Ba- kócz Tamás, majd Várdai Pál érsekek végeztettek nagyobb szabású vár- és védőműkorszerűsítést. Ennek - és Nagy Máté. hadnagy hősiességének - köszönhetően a vár az első török ostromot kiállta, de 1543-ban — igaz, árulással, török kézre került, és - kivéve az 1595-1606 közötti rövid időszakot — a birtokában is maradt 1683-ig. A török hódoltságot megszakító, 1594-ben kezdődő ostrom harcaiban esétt el Balassa Bálint. Oldalán küzdött Rimay János és Magyari István, a külföldiek közül Monteverdi, az olasz muzsika új- jáalakítója és Descartes, a jeles francia filozófus. A török közeledtével Várdai érsek először Pozsonyba, majd 1543-ban Nagyszombatba helyezte az esztergomi érsekség székhelyét, ahonnan csak 1820-ban, tfudnay Sándor prímás alatt került vissza. Amikor Mária Terézia 1763-ban visszaadta Esztergom várát Barkóczy érseknek, nyomban megbízta Canevale és Hil- lebrandt kamarai építészeket egy új, várhegyi bazilika terveinek elkészítésével, de a munka csak a középkori maradványok elbontásáig jutott. Folytatására csak 1820-tól került sor---Rudnay Sándor hercegprímás alatt, aki 1822-ben rakta le a bazilika alapkövét. Scitovszky János szentelte fel 1856-ban, zárókövét pedig Si- mor János érsek helyezte el 1869-ben. A Bazilika — fő- székesegyház - 107 méteres hosszával. 100 méter magas kupolájával hazánk legnagyobb temploma. Kincstára ötvösművek és egyházi ruhák, világhírű gyűjteménye. Itt őrzik a Mátyás-kálvóriát, a királyi eskükeresztet (XII. század), a bizánci békecsók- táblát (XI. század), számos érsek, többek között Pázmány Péter mellkeresztjét stb. Az egyházi ruhák gyűjteményében egy tucat XV. században készült kazula, Bakócz Tamás miseruhája, a koronázási miseruha és még számtalan hasonló érték található. Az Esztergomi Keresztény Múzeum hazánk legjelentősebb egyházművészeti gyűjteménye, amelyet Simor prímás alapított. Jelentős még a főszékesegyházi könyvtár, amelynek első darabjait Küküllőí főesperes könyvei alkották (1383). És még mi mindenről nem szóltunk! Nem említettük az érseki palotát, a kanonoki házakat, Esztergom számtalan templomát, a nemesi és polgári építkezés megannyi emlékét például Vak Bottyán házás —, amelyek oly meghitté varázsolják hazánknak ezt az ősi, patinás városát. Dr. Csonkaréti Károly Györke Zoltán Szegénylegény-dal „Engem az ág is húz, meg a rög is nyom. Marharépa között a búza is gyom." (Kovács Vilmos) Futok, mint a patak, mint az űzött vad. Hej, a szülőházam de messze maradt! Vernek jegesesők, villám-korbácsok. Morog rám a vihar, gáncsol az árok. Zsebemben tolvaj-szél keze kotorász. Ruhámat karmolja, tép keselyű-ág. Nyergelném lovamat - megbokrosodik. Atmennék a folyón — lyukas a ladik. Nem szólal meg értem a Hold — néma dob. Hátul tűz, elöl viz - hova futhatok?... Lábamhoz nem hajlik létra-szivárvány. Üfcs katlan az ég, fagyot lehel rám. Délibáb-hullámon harmat-szemű ház. Benne a szeretőm hej, mással cicáz’. De ha odaérek, olyan bosszút lát: rájuk roppantom a mestergerendát. Nyomomban csikaszok hada vicsorog. Dobom a szűrömet, nyáluk ró csorog. Most szurokéj torpant; majd csak rám virrad .. Keresek szeretőt borhegyek alatt. Kántor Lajos a színházról, a magyar-román együttműködésről Örültem, hogy egy illetékestől, Kántor Lajostól, a Korunk főszerkesztőjétől kérdezhettem magyarországi látogatásakor: valóban olyan jó- a román színházművészet? — Mindenütt figyelmet keltő művészeknek számítottak a világba kirajzó jeles román rendezők. Néhányon most hazajöttek, s a távollétük alatt feladatokhoz jutott fiatalok közül is több erős tehetséget tarthatunk számon. — Fanyalgák szerint néhány ezért-azért támogatott bukaresti színház előadásain alapszik a román színház tekintélye. — Vidékről, a moldvai Piat- ra-Neamtból eredeztethető a néhány évtizedes színházmegújulás. Hivatkozhatnék Harag György nagybányai, marosvásárhelyi és kolozsvári rendezéseire, a nagyváradi színház román tagozatára, több, a Kárpátokon túli társulatra. Természetesen ezekben is láttam jellegtelen középszerűségeket. de mindegyikben dolgoznak markáns rendezők, kiváló művészek. — Mintha szomszédaink fogékonyabbak lennének az új, a forradalmi művészeti irányzatokra. A szobrász Brancusi- nak, a drámaíró lonescónak helye van a mai Romániában? — Melyik Romániában? Amennyire a mostani zűrzavarban megállapítható: Iliescu, Petru Roman Romániájában aligha rokonszenveznek a modern irányzatokkal. Andrej Plesu művelődési miniszter azonban — például — minden tekintetben európai gondolkodású tudós.- Európaiként foglalkozik a magyar-román kapcsolatokkal is?- Gesztus értéke volt még Glatz Ferenc miniszternek kifejtett javaslata. Meg kellene rendezni a romániai magyar képzőművészek * kiállítását. Megtörtént. A Josef von Fe- renczy úr által kezdeményezett budapesti magyar-román értelmiségi találkozó előtt a bukaresti televízióban szervezett kerekasztal-beszélgetésen is a közeledést szorgalmazta. — Bevallom: a szivemből szólt, amikor romániai tudósok, művészek bekapcsolását javasolta ön a Katona József Emlékbizottság alakuló ülésén. — Szeretném, ha az évforduló több lenne az elnyomott vidék ünnepénél. Jó alkalom Katona József jó hírének visz- szaállítására, mert számos méltánytalanságot kellett elszenvednie életében, halálában. Úgy kellene foglalkozni vele, mint például a nagyszerű Kodály-intézet névadójának hagyatékával. Nyithat Európára, ugyanakkor tudósíthat valamilyen összetartozást.- Mit tehet, mit tesz azért, hogy a határainkon túl többen és pontosabban ismerjék Katona életművét?- Igyekszem bekapcsolni az évfordulóval kapcsolatos rendezvényekbe, kezdeményezésekbe az otthoniakat. Javaslataim irodalmi, színházi, pedagógiai, esetleg képzőművészeti vonatkozásúak lehetnek. Megpróbálok közvetíteni az emlékbizottság és a román színház, színháztudomány között. Meghívásokat is javaslok.- Például? Valentin Silvestrura gondolok elsősorban. Az ilyen emberek részvételével lehetne meghaladni e bizottság eredeti elképzelését. Minél kevesebb legyen a dísz, minél több a gondolat. Általában az a véleményem, hogy nem szabad sem elmélyíteni, sem megkerülni a konfliktusokat: szembesíteni kell a véleményeket.- A romániai helyzetre utal elsősorban?- Az itteniekre. Otthon is megvannak a gondjaink, de kisebbségi sorsban egészen másként jelentkeznek. Ott a külső nyomás elleni harc jobban összehozza a különböző pártállású embereket. Heltai Nándor Tüskés Tibor Harminc négyzetméter haza Barátom — mint a népmesék kárvallott hőse - elvesztette fél-országát, fele-kiráfy- ságát: eladta balatoni nyaralóját, s az ára betagozódott egy városi lakásba. Búsult, búslakodott, s szeretett volna megvigasztalódni. A kétszintes, kényelmes lakás nem pótolta a vizet, a napfényt, a tóparti nyaralást. De tartozott a házhoz egy zsebkendőnyi földterület, egy ötször hat méter nagyságú földdarab. Szélessége akkora volt, mint az egyik szoba szélessége és hosszúsága, mélysége a szemben lévő ház kerítéséig ért. A földszinti szoba előtti erkélyről nyílt rá kilátás. Ebben az évben kemény tél volt, lassan olvadt el a hó. Amikor az első melegek be- köszöntöttek, barátom kióvakodott a teraszra, és megszemlélte birodalmát. Az agyagos földet az építkezés után itt hagyott hulladék borította. Karjával kört rajzolt a levegőbe. „Ez az én új országom. Ma parlag, holnap kert lesz, virágos." Az egyik esti sétája alkalmával a szomszédos utcában fölfedezett egy táblát az egyik házon: Drótfonó - Kerítésdrót. „Ez az én emberem.” Becsöngetett. A mester nemcsak elkészítette, kiszabta a kétszer hat méter hosszú sodronyt, hanem o földbe állított oszlopokra segített fölszerelni is. „A gazda bekeríti házát" — jutott eszébe a verseim. Babits Mihály. „Neki Esztergomban, az Előhegyen állt az a nyárilak, ahová elvonulhatott. Nekem ez jutott me- menédékül.” A kerítés biztonságérzést adott, de a terület bekerítve még kisebbnek látszott. Mit lehet ebbe a tenyérnyi földdarabba ültetni? Rokonságába nem tartoztak olyanok, akiktől tanácsot kérhetett volna, akik falun laktak, földet műveltek. Természetrajzi ismerete annyi volt, amennyit a középiskolából megőrzött, s amennyit a piacon szerzett gyerekkorában, amikor anyja magával vitte bevásárolni. Meg tudta különböztetni a hagymát és a salátát, a sárgarépát és a petrezselymet, a paprikát és a paradicsomot, de a babot és a borsót, a lencsét és a kölest, a málnát és a szamócát már összetévesztette. Most kertészeti könyveket vásárolt, kiskerttulajdonos kollégáival tanácskozott. Fehér papírt terített asztalára, és tervrajzot készített. A kivitelező a szemben lévő ház kerítése mellé, a betonteknőkbe vesszőket tűzött, fagyal- bokrokbó! zöld sövényt képzelt. Erre nincs szükség, a szomszéd már épített kerítést. Egyébként is a betonteknőkben alig van föld, a nyári nap fölmelegíti a teknőket, nem él meg bennyk a fagyai, ide legföljebb virágot lehet ültetni. Estikét, menyasszonyszemet, pipacsot. Tavaly a dalmát tengerparton egy szigeten töltötte a nyarat csa-
