Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-06 / 183. szám

1991. július 6., szombat üj Dunántúli napló 7 Pharmagen a legfiatalabb magyar gyógyszer- gyár — Az orvos és a beteg igé­nyeit kívánja kielégíteni a Pharmagen-cég — a jó gyógy­szerellátás mellett — abban is, hogy kívánság szerinti formá­ban (tabletta, por, injekció) szállítja a szükséges medici­nát - hangsúlyozta Somody Imre, a Pharmavit Gyógyszer- és Élelmiszeripari Rt, vezér­igazgatója a legfiatalabb ha­zai gyógyszergyár bemutató sajtótájékoztatóján. Hozzá­fűzte: a gyógyszerek árai át­lagosan 25 százalékkal ol­csóbbak a szakmailag azonos készítményekhez képest. Az alig egy éve alapított Pharma­gen — a Plussz-vitaminok gyár­tójaként ismert Pharmavit és az osztrák Genericon Pharma tulajdona - jelentős szerepet szeretne a hazai gyógyszer- ellátásban. Profilja az úgyne­vezett generikus készítmények gyártása, vagyis olyanoké, amelyeknél lejárt az első gyár­tó általi szabadalmi jog. A Pharmagen az alapterá­piában alkalmazható gyógy­szereket gyárt, nyugati alap­anyagból — hallottuk a tájé­koztatón. Július közepétől há­rom gyógyszert hoz forgalom­ba, mindhárom termék ható­anyagát Ausztriában állítják elő, csomagolása itthon törté­nik. A medicinák közös jel­lemzője, hogy filmbevonattal készülnek, ami a gyógyszer be­vételét könnyíti még. A Nife­dipin a magas vérnyomás és a koszorúér-betegség kezelé­sére, a Cimetidin a fekélybe­tegségekre, a Diclofenac pe­dig a reumás panaszokra használatos. A Pharmagen szándéka szerint a jövő év vé­géig 10-12 gyógyszert hoz forgalomba. A tájékoztatón bemutatták a Pharmavit újdonságait, a mineráliákat is, így a Plussz termékcsalád magnézium, cal­cium és kálium pezsgőtablet­táját. Az agykutatás évtizede Az agykutatás évtizede című programhoz kapcsolódva ren­dez az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság (OMFB) az agy felfedezésének történetét bemutató vándorkiállítást július 6-28. között a budapesti Köz­lekedési Múzeumban (XIV., Vá­rosliget krt. 11.). A nagyközön­séghez szóló kiállításon meg­ismerhető az emlékezés művé­szete, az agy felfedezése, vala­mint az agyk.a 'ás napjainkig. A nevelő-oktató célú vándorki­állítás, mely a gondolatok for­rásaként az agy felfedezését mutatja be, a Firenzei Tudo­mánytörténeti Múzeum kiállítá­sának mozgatható változata. A rendőrtiszti pálya vonzóbb, mint valaha Képzés - öt szakon A rendőrségen belüli átala­kítások szükségességére napi események hívják fel a figyel­met. Ezzel pedig óhatatlanul együtt jár a személyi állo­mánnyal szemben támasztott követelmények változása is. Hogyan módosítja ez a bel-, ügyi tisztképzést? - kérdeztük dr. Kratochwil Ferenctől, a Rendőrtiszti Főiskola főigaz­gatójától.- A rendőrség jelenlegi gondjai nem a képzés hibái­ból fakadnák. Nagyon várjuk már a rendőrségi törvény megszületését, amely nemcsak a testület napi munkájához fontos és nélkülözhetetlen, ha­nem a főiskolai oktatásban is irányadó. Saját házunk táján maradva több lényeges kérdés vár eldöntésre. Az egyik leg­fontosabb: egyáltalán hány tisztre van szüksége a ma­gyar rendőrségnek? Nálunk ugyanis rengeteg tiszthelyette­si feladatot végeztetnek tisz­tekkel, ami az átvett szovjet modellből következik. A fejlett nyugati országokban a tisztek száma nem éri el a hivatásos állomány 20 százalékát, míg itthon ennél jóval több, 36 százalék. Ráadásul nálunk hosszú évekig kizárólag olyan hallgatókat vettek fel a fő­iskolára, akik azt megelőzően rendőri szolgálatot teljesítet­tek - magyarázza a főigaz­gató. — Ma már érettségi után, az „utcáról” jött fiata­lok is jelentkezhetnek, s diák­jaink 40 százaléka már ilyen. Az iskolának éppen ez ókozza a legnagyobb gondot, hiszen az eltérő felkészültségű hallga­tók tudását kell összecsiszol­nunk úgy, hogy a főiskoláról kilépve képzettségben ne le­gyen köztük különbség. Ezért fontolgatjuk, hogy a közvetle­nül középiskola után jelent­kezők számára a hároméves képzési időt meghosszabbítjuk.- Mire készítik ma lel a fő­iskola hallgatóit? Hogyan iga­zítják az oktatást a mostani igényekhez?- A tananyag a mai köve­telményeknek megfelelően­módosult. A korábbi politikai­Baleset után a sérült meghallgatására várva a II. számú Bel­klinikán ideológiai tárgyakat teljes egészében kiiktattuk, helyettük olyan hasznos ismereteket és szakmai tárgyakat oktatunk, mint például a közgazdaság- tan és a rendőri etika. Még ma is tart a vita ar­ról, mennyire legyen szakosí­tott a képzés a főiskolán. Többek véleménye szerint cél­szerű lenne széjjelválasztani a bűnügyi és a közrendvédelmi szolgálatot. Szerintünk azon­ban ez nem lenne jó megol­dás, mert az itt végzettekből előbb-utóbb paranesnokök lesznek, és abban a beosztás­ban egyaránt jól kell ismerni mindkét területet. Főiskolán­kon jelenleg öt szakon folyik képzés, a legtöbben bűnügyi szolgálatra készülnék. Ezenkí­vül 'közrendvédelmi és igazga­tásrendészeti feladatokra ké­szítjük fel a hallgatókat, ma­gyarán ez az utcán látható egyenruhás rendőröket és az útlevélosztályokon dolgozókat jelenti. Mi képezzük a bün­tetés-végrehajtás számára is a tiszteket, valamint a vámőr­őrségnél foglalkoztatott vám­nyomozókat. A tervek szerint a jövő évtől itt folyik majd a határrendészeti szakemberek oktatása is. Helyszíni megbeszélés a Sétatéren Foták: Kóródi Gábor- A sokat emlegetett lej­lett európai normákhoz képest milyen a magyar rendőrtiszt- képzés?- A rendőrség átvilágitását most végezte egy nemzetközi cég, s vizsgálták a képzési rendszerünket is. Véleményük szerint tisztképzésünk európai összehasonlításban is magas színvonalon, elméletileg meg­alapozottan folyik. Egyetlen kifogást említettek: a főisko­lai időszakon belül a gyakor­lati oktatás viszonylag ala­csony arányát. Az európai rendőrképzésben sokkal több időt töltenek a hallgatók gya­korlati munkával, mint ná­lunk. Ennek oka az a már említett sajátos tény, hogy hallgatóink többsége ötéves szolgálati tapasztalattal jön ide.- A jelentkezőknek milyen kivánalmaknak kell meglelel- niük? S egyáltalán: vonzó-e a rendőrtiszti pálya a mai Ha­tolok szemében?- Felvételi vizsgát magyar­ból és történelemből kell ten­ni, ezenkívül az egészségügyi alkalmasság is követelmény. Külön pszichológiai vizsgálat­nak is alávetjük a jelentkező­ket, ahol azt nézzük, megfe­lelnek-e a rendőri munkára. Az idén különösen sokan sze­retnének főiskolánkra bekerül­ni, korábban egy-kétszeres volt a túljelentkezés, most vi­szont hét és félszeres. Némelyik szakon még ennél is nagyobb. Vámigazgatási képzésre .például a felvehető 15 helyre 196-an jelentkeztek. A megnövekedett érdeklődés­nek számtalan oka van. Nyil­ván nagy szerepet játszik, hogy a demográfiai csúcs most érte el a középiskolákat. Az érett­ségizettek nehezen tudnak el­helyezkedni, s a mi hallga­tóink hivatásos állományba kerülnek, tehát a főiskola ide­je alatt is fizetést, ingyenes kollégiumi elhelyezést és ét­kezést kapnak. Vagyis jófor­mán családi támogatás nél­kül szerezhetnek diplomát. Gyerkó Katalin Anya és lánya ingyenkonyhán, árvaellátásból, kölcsönökből él Nyugdíj nélkül - hél hénapja özvegy Kaszás lánosné május vége óta ingyenkony­háról hordja haza az ételt. Vannak így jó néhányon az országban, özvegy Kaszás Jánosné azonban, ha a bü- - rokrócia nem úgy működne, ahogyan működik, nem szo­rulna ingyenkosztra — sem ő, sem örökbefogadott, tízéves lánya, aki mostanában azon gondolkodik, hogy ha nem változik helyzetük, munkát vállal valahol. Persze, hol is foglalkoztatnának egy tízéves kislányt? . . . A dolog reménytelen. Még a törvény is tiltja. Kaszásék lakótelepi ottho­nának nagyszobájóban ülünk, az özvegyasszonyon " fekete póló. fehér lasztexnadrág. Vi- ráqmintóiú tapéta, kiszolgált Viking tévé, a falon esküvői fotó — a dohányzóasztalon rengeteg papír. Levelezések, határozatok, csekkek - eqy fél esztendeje tartó tragédia dokumentumai. Csenqetnek. A postáshölgy ismerősként köszönti a házi­asszonyt, majd közli, nincse­nek jó hírei. Már a konyhá­ban vannak, csörög az apró­pénz, Kaszásné zokog. Me­gint az árvaellátásból kell ki­húzniuk a hónapot.- Ne haragudjon, hogy Így viselkedem — mentegetőzik, mikor kicsit megnyugodott —, de ezt már nem lehet kibírni. Tavaly december óta csak előleget kaptam a Nyugdíj­folyósítótól, azóta jobbára kölcsönökből meg a gyerek árvaellátásából élünk. Alig több mint ötezer forint, s va­gyunk rá ketten . . . A villany- és telefonszám­lán kívül nem fizet már sem­mit. A kislány iskolás, őt de­cemberben leszázalékolták, járna is a rokkantnyugdíj, csak hát immár hét hónapja, hogy a hivatalban azok, akik­nek feladata lenne, nem tesznek érte semmit. Vagy ha tesznek, hát eredmény nélkül teszik. Pedig Kaszásnéra sokáig még azt sem lehetett ráfog­ni, hogy türelmetlen lenne. Január végén kapta meg az értesítést, hogy rokkantsági­ba tették, s azóta kétszer ka­pott ugyan előleget, de a havi, rendes járandóság im­már hetedik hónapja a hiva­tal számláján kamatozik. Né­hány hónap elteltével az öz­vegy nem birta tovább az ál­landó levelezgetést, s két or­szággyűlési képviselőt is meg­keresett. Problémája azon­ban még akkor sem oldódott meg, mikor a szociális és egészségügyi miniszterhez fordult segítségért. Pillanat­nyilag több mint ötvenezer forinttal tartoznak neki - ő meg kislányával az ingyen­konyhán étkezik.- Nem vagyok egyedül, aki ilyen helyzetbe került - gyújt meg egy Symphoniát. - Csak itt, a Kállai Éva téren még három embert tudok, akinek december óta nem űzetik a nyugdiját, pedig jár. Bíróság­hoz fordulok, az ilyen ember­telenség, amit velünk művel­nek, nem érdemel mást. Az ötvenéves asszonynak megint folynak a könnyei. Tudja ő is, nem más mon­datja vele a fenyegető sza­vakat, mint a tehetetlenség. Pedig hát nem bosszúálló tí­pus. Évek óta a Caritas Csa­ládsegítő szolgálat tagja, s a székesegyházi plébánia meg­bízásából a tüdőszanatórium magányos betegeinek ügyin­tézését is magára vállalta az elmúlt években. Kérdezem tőle: rajta most ki segít?- A caritasosok segítenek. A ruhát megkapom tőlük, vi­gasztalnak is. Iqaz, a vigasz most már kevés. Sokáig a szanatóriumba sem tudtam eljárni, annyira ki voltam bo­rulva. Hogy nyújthat segítsé­get, aki maga is lelki vigasz­ra szorul?... Az utóbbi he­tekben újra eljárok, itthon nincs maradásom. Egy újságcikk — ha már parlamenti képviselők és a minisztérium sem tudott segí­teni - nem sokat ér. Mon­dom is Kaszásnénak, ne vár­ja, hogy az írás meqjelenése nyomán bármi is változni fog. A bürokrácia alapismérve, hoav személytelenné teszi a felelősöket. S tán nincs is értelme ke­resni, ki a hibás. Á tények akkor is tények maradnak, ha a felelős megkerül. A tények pedig felháborítók: egy (csonka) család hét hónapja árvaellátásból él és ingyen­konyhán étkezik, csak mert olyan az „ügymenet" Ma­gyarországon, amilyen. Ka­szásék ötvenezer forintjának pedig híre, hamva sincs. (Miután az írás elkészült, Kaszásné telefonon üzent, hogy július 3-án végre el­küldték a neki járó összeget.) Pauska Zsolt Profilban Dr. Sárosi Mátyás, a Belügyminisztérium Terü­leti Államháztartási és Köz- igazgatási Információs Szol­gálatának igazgatója Kémesen született 1936- ban. A Janus Pannonius Gimnáziumban érettségizett, diplomáját a Janus Panno­nius Tudományegyetem Jog- tudományi Karán szerezte. Nős, felesége nyugdíjas. Dr. Sárosi Mátyás életútja a közszolgálathoz kötődik, harmincöt évet töltött el a közigazgatási munkában. Je­lenlegi munkahelyén tizen- H ■ ! o u három éve dolgozik, kezdet­ben osztályvezetőként, majd hivatalvezető-helyettesként. A közigazgatási rendszerváltás által • létrehívott TÁKISZ élén munkatársaival az önkor­mányzatok és a kormány kö­zötti információáramlás tö­kéletesítésén dolgozik, egyre inkább kidomborítva a tevé­kenység szolgálat jellegét. Legfontosabb feladatának a TÁKISZ szervezeti ^kereteinek megteremtését, és az új fel­adatok ellátására alkalmas szakképzett munkatársak megkeresését tekinti. Marczi Mihály, a PENTA Kesztyűgyár meg­bízott igazgatója Monyoródon született 1938- ban. A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd elvégezte a bőripari technikumot. Tanulmányai után, 1956 őszén első és egyben egyetlen munkahelye a kesztyűgyár lett. Itt átkép­zőéként először a szabásza­tot tanulta meg, majd megismerkedett a bőrös szakma minden területével. 1964-ben az akkor induló I- es üzem vezetője lett. 1977-ben új beruházásként valósult meg a Hunor 2. sz. gyára a pécsi Vadász utcá­ban, a keleti iparnegyedben. Itt kapta meg a gyárigazga­tói kinevezést. Vezetői mun­kája mellett 1989-ben elvég­zett egy egyéves menedzser- képző kurzust. Az elmúlt év­ben az országos gazdasági nehézségek arra kényszerí­tették a gyáregység vezető­jét, hogy kezdeményezze a Vadász utcai részleg önálló­sodását. A PENTA Kesztyű­gyár 1991. július 1-jével vált ki a HUNOR kereteiből. Marczi Mihály nős, két felnőtt gyermeke van. Tár­gyalási szinten beszél néme­tül és franciául, szabadide­jében szívesen szőlészkedik hétvégi telkén. Kapronczai Józsefné, a Szigetvári Művelődési Ház megbízott vezetője Budapesten született. Az általános és középiskolát Kapuváron végezte, majd Pécsett, a Tanárképző Fő­iskolán magyar—történelem szakos tanárként kapott dip­lomát. Itt ismerkedett meg férjével, neki köszönheti, hogy Baranyában maradt. 1970-ben került Szigetvárra, szintén férje jóvoltából, aki odavalósi. Kezdetben a Le­nin lakótelepi iskolában ta­nított, majd a szigetvári ta­nács művelődési osztályán dolgozott. Közben elvégezte a népművelés szakot is a pécsi főiskolán és 1989-től a Szigetvári Művelődési Ház megbízott vezetőjeként dol­gozik. Tervei között legfontosabb­ként a művelődési ház sajá­tos arculatának kialakítása szerepel. Ezt a helyi kultu­rális hagyományok felhasz­nálásával szeretné elérni: a Tinódi-korus és az újonnan létrejövő együttesek munká­jának segítésével és a bos- nyák hagyományok feleleve­nítésével. Férje vezeti a Szigo tánc­csoportot, lánya és szak­középiskolás fia pedig pár­ban táncolnak a csoport­ban. Kedvenc elfoglaltsága az olvasgatás. Németül és oroszul beszél. Gáldonyi Magdolna- Kaszás Endre \

Next

/
Thumbnails
Contents