Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)
1991-07-06 / 183. szám
6 aj Dunántúli napló 1991. július 6.. szombat Javuló kilátások az infláció megfékezésére Nőtt a forint hazai ázsiója * Szinte mindenkit foglalkoztat a kérdés: folytatódik-e az elmúlt két évben tapasztalt viharos ütemű áremelkedés; van-e esély megfékezni ezt a folyamatot? A szakemberejt véleménye szerint a magyar gazdaságban már fölfedezhetők az inflációs tendenciák letörésére utaló jelek. A közgazdaság, a pénzügyek világában korábban kevés szó esett arról a pszichológiában régóta ismert tényről, hogy az ember - várakozásai, „előfelté-. felezései" erősen befolyásolhat-' ják jövőjét, a látszólag kiszá- . mithatatlan holnapot. Napjainkban például az infláció elleni küzdelem kiemenetelét érdemben befolyásoló tényezőként emlegetik, hogy a közvélemény miként Ítéli meg az anyagi kilátásokat, a forint jövőjét. Egyértelmű ugyanis, hogy a külkereskedelmi aktívum kényszere, s a költségvetési támogatások folyamatos leépítése mellett éppen az inflációs várakozás, a pénzzel és a pénztartással szembeni bizalmatlanság az, ami az árakat fölhajtja.-. A sajátos hatásmechanizmus könnyen érthetővé válik, ha meggondoljuk: a piacon áruk halmaza találkozik jövedelmekkel, elköltésre váró pénzekkel. . Ha az inflációtól tartva pénzünk rr\ind nagyobb j£szé- nek elköltésére törekszünk, nem pedig a megtakarításra, a felhalmozásra, akkor a piacon mind több pénz álf szemben a változatlan mennyiségű árualappal. Az árukért folyó versengésnek pedig az áremelkedés a következménye. Tavaly a dollárexport növekedése révén csaknem 1 milliárdos külkereskedelmi aktívumra tettünk szert. Ez természetesen az . itthoni árualapok csökkenését, a megszerzett árbevétel pedig az elköltésre váró pénztömeg emelkedését jelentette. Az inflációs hatás nyilván csak akkor fogható visz- sza, ha mi, pénztulajdonosok, ellenállunk a csábításnak, azaz fogyasztásunk bizonyos hányadáról lemondva megpróbáljuk jövedelmünk bizonyos hányadát, megtakarítani. Ilyen tendenciák az utóbbi hónapokban már érzékelhetőek! A lakosság megtakarításai (kivált a devizabetétek) a korábbi csökkenő irányzattal ellentétben nőttek; ez év márciusában például a betéti és értékpapír megtakarítások összege 24 százalékkal, vagyis 86 milliárd forinttal haladták meg az egy évvel ezelőttit. Ez ugyan nem éri el az infláció 1990. évi szintjét, de ha figyelembe vesz- szük, hogy ez idő alatt a lakossági' hitelállomány majdnem 30 milliárd forinttal csökkent, akkor jelentős fordulatról beszélhetünk. Nagy tartalékok mozdultak meq a kedvezményes lakáshitelek visszafizetésére, s a vállalkozók körében is majdnem 50 százalékkal emelkedett a betétállomány. (Igaz, a részükre nyújtott hiteleknél is több mint 20 százalékos emelkedés regisztrálható.) A pénzügyi szakemberek a jó irányú változást egyebek között a lakossági- devizaellátás 1989^es megszorításának, a vámok szigorításának, a belföldi betételhelyezés javuló jövedelmezőségének tulajdonítják. A vállalatik körében realitássá vált a felszámolás, a csőd veszélye, ami némiképp javította a fizetési fegyelmet. S talán ennél is fontosabb, hogy mig korábban a kamatok emelkedése nem tántorította el a vállalatokat a hitelfelvételtől, addig a jelenlegi feltételek mellett kétszer is meggondolják, hogy mikor, mire és mennyi kölcsönt vegyenek fel. A hitel- kereslet relatív csökkenését jelzi például a Postabank kamat- csökkentési akciója is. A pozitív előjelű változásokat erősitf, hogy az Öböl-háborút követően “kedvezően változott a kőolajszármazékok világpiaci ára. De az is, hogy a kötelező biztosítás költségei kikerülnek az üzemanyagárakból, ami minden bizonnyal együtt jár az energiaköltségek csökkenésével. Ugyanakkor néhány élelmiszer- ipari termék (tej, tőkehús) túltermelési problémája, a készletezés fölöttébb költséges volta kikényszerítheti az eladási árak csökkentését. Mindent egybevetve, a közgazdászok „óvatos optimisták", már csak azért is, mert úgy tapasztalják: mi, vásárlók is kezdjük elhinni, hogy az árak nem csupán egy irányban mozdulhatnak el. S maga ez az előfeltételezés is javítja az infláció elleni harc kilátásait. Zalai K. Ferenc Minőségjavítás amerikai szervezési módszerrel Megalakult győri székhellyel a Total Quality Intézet Szeryezési és Számítástechnikai Kft. A vegyes vállalatot kétmillió forintos alaptőkével, 50—50 százalékos részesedéssel az évi 25 millió dolláros forgalmat lebonyolító egyesült államokbeli Ird/Macro Szervezési Tanácsadó cég és a Tq Center Betéti Társaság alapította. A kft. fő tevékenységének tekinti a TQM (TotaJ Quality Management) szervezési módszer magyar- országi meghonosítását, amelyet az amerikai alapító dolgozott ki, s alkalmaz sikerrel a világ több pontján. A TQM-módszert megalapozó filozófia egyébként a vevőt és az áru eladhatóságát állítja középpontba; kidolgozói költségcsökkentést és minőségjavulást ígérnek a módszert alkalmazó cégeknek. A vegyes vállalat a szervezési tanácsadás mellett marketing tevékenységre is vállalkozik, partnert keres nehéz helyzetben levő magyar cégek számára, kapacitásokat és gyártmányokat ajánl a tengerentúlra. int wart a startengedelyr- Nekünk, a dunaszekcsői termelőszövetkezetnek, köny- nyebb lesz . . . Mindennek kell ugyanis, hogy legyen előzménye! Dr. Wilhelm Józsel elnök mondatából - és mozdulatából, ahogy hátradől a széken - jó néhány dologra következtetni lehet. Mindenekelőtt: nem az elégedettség jele volt a hátradőlés. Nemcsak azért, mert Wilhelm József sohasem elégedett azzal, ahol éppen tartanak — de 'miért ne fogalmazhatnánk így: amit eddig elértek -, de azért sem, mert a tsz-ben is egyfajta sínen vannak már. Ennek vonala jól látszik, a vége nem, de az igen: valahol van a közelben is állomás, ám az sem a végcél. Kiderül továbbá: amit prjyafizációnak, szerkezetátalakításnak, piacorientált gazdálkodásnak nevezünk, s termelőüzemeink egy részének legfeljebb elméleti síkon, de gyakorlati munkában még nem kell megbirkóznia vele, nos, ebben a folyamatban a dunaszekcsői Dunagyöngye Tsz mór régen benne él. Ez az a bizonyos előzmény, amire az elnök célzott. Az elmúlt néhány esztendőt tömören így jellemzi: vállalkozás- barát környezet kialakitása volt a cél. A fold valódi tHlajdonáhaz igazodva nekem az a bizonyos termelő- esszköz „se ingem, se gatyám . .." Pofonegyszerű áruk A másik kft. ugyancsak ez év mároiusától működik: a Duna—Rába Kft. Egy osztrák vállalkozó, Kögler úr, és a tsz is másfél-másfél millió forintot tett a törzstőkébe. A kft. bérbe vette a termelőszövetkezet fűrészüzemét és halászcsárdáját. Mindkét kft. ügyvitelét a tsz-ben intézik, fizetik a nagyüzemnek a telefon- és telexszámlákat. Itt érdemes egy jellemző epizódot megemlíteni: beszélgetésünk e részén megcsörrent a telefon Wilhelm József szobájában. Faüzletről tárgyaltak partnerével, majd az elnök befejező mondata: 1993- ban már tudlak tárcsázni! Nem könnyű ilyen háttérrel nemzetközi vállalkozásokban eredményt produkálóén működni ... A Duna—Rábának eddig egymillió schilling értékű megrendelése van: szőlő- és rózsaA Duna-Rába Kft. faüzeme jelentős részben exportra termel Még a nyolcvanas években a mezőgazdasági nagyüzemben — egy hároméves 'kísérleti időszak alatt — kialakították az önelszámoló egységeket. A kísérlet sikeres volt, a következmény: ezek az egységek azóta is működnek és kitűnően dolgoznak. Az e gondolkodásmódba eső legutóbbi döntés múlt év végén született. A tsz vezetősége két kft. megalakítását határozta el. Az egyik a „Duna táp", március 1-jétől működik 10 millió forintos alaptőkével, amiből 6 milliót a tsz, 2,5 milliót az Agrokomplex Centrál Szója, 1,5 milliót az Agrokomplex Betéti Társaság biztosított. Természetesen a Ounatáp erdeményéből ennek megfelelő arányban részesednek. A kft. bérbe vette a tsz takarmánykeverőjét és -szárítóját, 300 vagonos magtárkapacitását. karók, támoszlcrpok, útelzárók, útjelző oszlopok — mondhatjuk: pofonegyszerű áruból. Két kamion kéthetente viszi az árut külföldre, visszafelé pe-_ dig a nyersanyagot: rendszerint fenyőt. Mindkét kft.-nek ugyanis önálló export-import joga van. Egy példa: a borjá- di termelőszövetkezetnek most hozta meg a Duna—Rába azt az árokásó gépet, «melyet mindössze 12 százalékos hitel és egyéves törlesztési idő kikötése mellett szállítottak a megrendelőnek. Mindkét félnek jó az üzlet — és tisztességes ihászon. A Dunájába vette a kezébe a községben a falusi turizmus szervezését is. Az oszltrák vendégéket — eddig 70 ágyat „szerveztek be"’ — • Kögler úr küldi, a vállalkozás felfutóban van, lehet, .augusztusban már nem is tudnak helyhiány miatt mindenkit fogadni. E körbe tartozik az az öt évre szóló szerződés is. amelyet a Gösser kötött a Halászcsárdával: csak e cég habzó -“italai árusíthatók a csárdában. A termelőszövetkezetben minden vállalkozási egység maga választotta vezetőit. Teljes felelősséggel ők az irányítók, gazdasági vonalon csakúgy, mint munkaerő oldaláról. Egy kikötés van az utóbbi kapcsán: tsz-tagot nem zárhatnak ki, erre csak a termelőszövetkezet vezetősége jogosult (Egyébként az átalakulások közepette eddig egyetlen embertől váltak meg, egy pincértől.) Két, szarvasmarhával foglalkozó vállalkozási egység; egy. sertést tenyésztő; a varroda, illetve a növénytermelés és gépműhely — ezek az önálló egységek a tsz-ben. Több mint 200 embert foglal- koztatnak, á tsz valamennyi aktív korú tagját, kivéve a kft.-kben foglalkoztatottakat. — A keresetük a csillagos ég! — mondja az elnök, de hozzáteszi: meghatározták, ha 100 forint plusz bért kifizet a vállalkozási egység vezetője, mennyi többletnyereséget kell produkálniuk. Ezt a konstrukciót idén Hozták létre lényegében azt takarja, hogy ami évekkel ezelőtt már elkezdődött Ounaszekcsőn: az átalakulás, folytatódik és a jövőben is folytatódni fog. Az említett vállalkozási egységek munkáját havonta értékelik. Ha valamelyiknél például elfutnak a bérrel, akkor az egyensúly helyreállításáig csak a korábban megállapított minimumkeresetet vehetik fel. A vagyonnak neve van Ugyancsak „elszakadt" a termelőszövetkezet különböző, korábban általa üzemeltetett kereskedelmi egységeitől: a hal- árusítást, a zöldséges boltot, a tejcsarnokot, az autóbuszmegállónál levő büfét vállalkozásba adták, de a bérlők is megmaradtak továbbra is tsz-tag- nak. A bérleti díj az előző évi nyereség felének a húsz százaléka. A szerződéseket egy évre kötötték. A Dunagyöngye vagyonát — illetve annak egy részét — már a múlt évben nevesítették: a vagyonjegy névértéke megegyezik a forgalmi értékével. A jegyek alapján 1990-ben 15 százalék osztalékot fizettek. . Ismét egy jellemző mondat dr. Wilhelm Józseftől: — Nem szabad a törvényekre várni! Most is lehet és kell lépni. A tsz vezetősége hamarosan tárgyalja: nevesítsék-e a teljes vagyont? Annyit mór leszögeztek: a jelenlegi eszközállományt szétosztani lehetetlen. A működtetést kell a közösség előnyére megoldani, például egy kislétszámú vagyonkezelőcsoport felállításával, a jelenlegi vállalkozási egységek más gazdasági szervezetté alakításával, amelyeknek a vagyonkezelő-csoport adná bérbe a különböző gépeket, eszközöket. Az.- hogy ezeket a berendezéseket mekkora létszámmal működtetik az átalakult termelőszövetkezet egyes „utódegységei". maguk döntik el —, de mindenki tagként kötődhet a tsz-hez, bár foglalkoztatási kötelezettség nem lesz. Mindez tehát a várhatóan megkeményedő piaci elvárásoknak való megfelelést, a saját lábon állás megtanulását célozza. Az alapcél könnyen megfogalmazható — mondja az elnök —: a meglevő eszközállományt a föld valódi tulajdonához igazítva hatékonyan működtetni. Mészáros Attila A tagakat felmentették Ennek a. „személyi oldala'’: a kft.-ben dolgozó tsz-tagok tagsági viszonyuk megtartása mellett felmentettek a tsz-beli munkavégzés alól. A kilenc dolgozót egyszerűen átenged-- ték a kft.-hek, miközben a tagsági viszonyukból eredő előnyöket továbbra is biztosítják nekik. Egy jól működő kft.- ben pedig jól lehet keresni, s emellett sem felesleges az a háttér, amelyet megtart nekik a Dunagyöngye. Van ennek persze ideológiai alapja is: jelesül, amit az elnök „se ingem, se gatyám” képletbe sürít, Ez pedig más megfogalmazásban azt jelenti, hogy a tulajdonosi oldalnak mindenképpen él kell különülnie a munkavállalóitól, mert az ember és az eszköz viszonyában nem elfogadható: A Dunatáp Kft. keverő üzeme Fotó: Kóródi Gábor I dunaszekcsöi halászcsárda
