Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-27 / 204. szám

e a j Dunántúlt napló 1991. július 27., szombat Kárpótlásra várva A tulajdonviszonyok rendezé­se érdekében új jogszabály­ként. jelent meg a Magyar Közlönyben az 1991. évi XXV. törvény, a Kárpótlási Törvény. A törvény célja, hogy kárpót­lás nyújtásával orvosolja azo­kat a károkat, amelyeket a több évtizeddel ezelőtt meg­hozott jogszabályok végrehaj­tása által a magyar állam­polgárok tulajdonában idéz­tek elő. A törvény alapján csak ter­mészetes személyek támaszt­hatnak igényt, az ún. jogi személyek által elszenvedett anyagi természetű sérelmeket a törvény nem reparálja. Ha a sérelmet elszenvedett sze­mély a méltánytalanság bekö­vetkezése óta elhunyt, igényét a leszármazol, leszármazók hiá­nyában pedig az elhalt há­zastársa érvényesítheti. Kár­pótlásra csak az a személy formálhat jogot, akinek ma­gántulajdona a törvény mel­lékletében felsorolt valamely konkrét jogszabály végrehajtá­sa kapcsán sérelmet, kárt szen­vedett. Nem illeti meg azon­ban azt kárpótlás, akinek az igényét nemzetközi szerződés már rendezte. A Törvény 1. számú mellék­lete tartalmazza az 1939-1949 között kibocsátott, magántulaj­dont sértő jogszabályokat, amelyek alkalmazásával ösz- szefüggésben keletkezett káro­kat azon külön törvény alap­ján térítik majd még, amelyet az Országgyűlésnek ez év no­vember 30-ig kell megalkotnia. A most ismertetésre kerülő Kárpótlási Törvény alapján az illetékes állami szervek csak azon károk megtérítését ígé­rik, amelyeket az 1949. június 8. napját követően megalko­tott jogszabályok végrehajtá­sával idéztek elő. ízeket a jogszabályokat a törvény 2. sz. melléklete sorolja fel. A Kár­pótlási Törvény alapján tehát csak azok a magánszemélyek jelenthetnek majd be kár­igényt, akiket a 2. számú mel­lékletben említett valamelyik jogszabály végrehajtása révén rövidítettek meg a vagyonúk­ban. (A károsultak sorába tar­toznak a 2. sz. mellékletben említett jogszabályok alkalma­zásával összefüggésben az ál­lami tulajdonba vett fűrész­üzemek, ipari, közlekedési vál­lalatok, gyógyszertárak, lakó­házak, termőföldek stb. haj­dani tulajdonosai, ill. ezek le­származottai.) A Kárpótlási Törvény nem jelent majd teljes kártérítést az érintetteknek, ugyanis a jogszabály a kár mértékét áta­lányban állapítja meg, hiszen ennyi év elteltével a tényleges kárt összegszerűen nehéz len­ne meghatározni. Ingatlanok esetében a ter­mőföldek utái\ a kár mértékét a termőföld kataszteri _ tiszta jövedelme alapján kell meg­állapítani úgy, hogy 1 grány- korona 1000 Ft-nak, erdő ese­tén 4000 Ft-hak felel meg. Az aranykorona-érték megálla­píthatatlansága esetén az aranykorona-értékeket a föld fekvése szerinti település ka­taszteri tiszta jövedelmi ada­tainak 1982-1985: évi lezárása során megállapított átlagos aranykorona-adatok alapul vételével kell kiszámítani. Ha a volt tulajdonos a termőföld­jéért korábban bármilyen té­rítésben részesült, annak ösz- szegét a kárpótlási összegből le kell majd vonni. Egyéb ingatlanok (épület, telek, stb.) esetén az ingatlan fekvésének, közigazgatási be­sorolásának megfelelően négy­zetméterre meghatározott fo­rintösszeg a kár méttéke. Pl. városi településen lévő ingat­lan tekintetében 800 Ft,négy- zetméter, egyéb településen fekvő vonatkozásában pedig 500' Ft négyzetméter a kár mértéke. Vállalat elvétele cí­mén megállapítandó kár ösz- szege az elvett vállalat alkal­mazotti létszámától függően 150 ezer—5 millió forintnak megfelelően alakulhat. A jogszabály alapján meg­állapított kár mértéke nem azonos a kárpótlás összegével, amely utóbbit a törvény 4. pa­ragrafusában lévő kárpótlási táblázat alapján kell megha­tározni. Ahogy nő a korábbi jogszabály végrehajtás kap­csán igazságtalanul okozott kár összege, úgy — degresszí- ve — egyre csökken a * kárpót­lás mértéke, amelyet a tör­vényben megadottak szerint kell kiszámítani. Pl. ha a tu­lajdon elvételével okozott kár a jogszabály szerint kétszáz­ezer forint összegű — teljes, 100% mértékű kárpótlás jár az érintettnek. *Ha a számított kár összege háromszázezer fo­rint, a kárpótlás mértéke egy­szer kétszázezer forint és a még fennálló százezer forint kárra pedig 50% mértékű, azaz adott esetben 50 ezer fo­rint kárpótlás jár. A kárpótlási összegről be­mutatóra szóló, átruházható kárpótlási jegyet kell kiállítani, amelyet az értékpapír birtoko­sa (a kárpótlás jogosultja) a törvényben meghatározott cé­lokra használhat fel. (Felhasz­nálható az értékpapír privati­zálásra kerülő állami vagyon­tárgy megvásárlására, egzisz­tenciahitel folyósításánál saját erőnek minősül, alapja lehet életjáradék folyósításának.) Termőföld elvétele címén igényelt kárpótlási ügyben a kárpótlás lehetséges formája termőföldnek árverésen történő megszerzése. Az árverésen a kárpótlásra jogosultak licitál­hatnak és a közülük a legma­gasabb árat ígérő vételi jogot szerez a korábban kijelölt ter­mőföldre. A kárpótlás termé­szetben történő biztosítása ér­dekében az árverésre kerülő termőföld kijelöléséről az a termelőszövetkezet gondosko­dik, melynek földjére az ille­tékes megyei kárrendezési hi­vatalon keresztül kárpótlási igényt jelentettek be. A törvény szerint kárpótlási ügyben elsőfokon az illetékes megyei kárrendezési hivatal, másodfokon pedig az országos kárrendezési hivatal jár el. Kárpótlás iránti illetékmentes kérelmet egyébként a törvény hatályba lépését követő 9Ö na­pon belül lehet az illetékes megyei hivatalnak benyújtani. A határidő elmulasztása sú­lyos joghátránnyal jár, ami abban nyilvánul meg, hogy az érintett személy elveszti a jo­gait. A kárpótlást igénylőnek az írásbeli kérelmében okirattal vagy annak másolatával, vagy egyéb alkalmas módon (pl. tanúvallomással) bizonyítania kell a jogosultságot. A bizo­nyítékokat a család irattárak­ból, a levéltárból, a földhiva­talokból stb. teremthetjük elő A jogalap körében elsőként az vizsgálandó: szerepel-e a tör­vény mellékletében az a jog­szabály, melynek végrehajtása az igénylő sérelmét kiváltotta. Bizonyítandó az államosítás té­nye, a rokonság Ioka, bizonyí­tást igényelnek az elvett va­gyontárgy adatai. Hiányosan beadott kérelem esetén —akár ismételten is — hiánypótlást rendelnek el, majd azt köve­tően a hatóság a rendelkező“ .sére álló adatok biztokában hozza meg érdemi döntését. A “kérelmet a hivatalnak az előterjesztéstől számított 6 hó­napon belül kell elbírálni. Aki nem ért egyet az első­fokú határozattal,' ellene fel­lebbezést terjeszthet elő. to­vábbá a jogerős határozat megváltoztatása érdekében bí­rósághoz is fordulhat. A törvény végrehajtásáról így a végrehajtáshoz szükséges hivatal , felállításáról a kor­mány gondoskodik. ^ A Magyar Közlöny ez évi 77. számában megjelent Kár­pótlási Törvény — két rendel­kezés kivételével a kihirdetés napját követő 30. napon lép majd hatályba. Dr. Novak Dezső jogtanácsos • Amíg a nyugati országokban a nagyobb városok szélén, mintegy elővárosként építik meg a bevásárló centrumokat, addig Pécsett pont fordítva történik ez, — a belváros kö­zepébe helyezték az áruháza­kat. Mint vásárlót a legna­gyobb megelégedéssel tölt el, hogy a már meglévő Konzum mellé, két újabb áruház épül — a Rákóczi út és a Bajcsy Zs. út kereszteződésében - a Centrum és a kiskereskedőké, ezzel egy bevásárló háromszö­get alkotva. Ez a háromszög talán a kiváló áruk (kiváló vá­sárlási lehetőség) minősítést is jelenthetné, bár nem feltétlenül ez a legjobb módszer az amúgy is túlzsúfolt belváros forgalmának csökkentésére* a parkolási gondok enyhítésére. A jugoszláv kivitelezők sze­rint építészetileg majdnem kész a leendő Centrum Aruház, mindössze a falak, pillérek külső-belső burkolása van visz- sza, hiányzik még a kupola­rész lefedése, illetve most kez­dődnek a belső szerelési mun­kák, a víz-, villany-, fűtési há­lózat, a telefonrendszer kiépí­tése, a liftek, mozgólépcsők gépészeti szereléke. A belső gépészeti munkák elkészültével meg kell oldani az épületnek a közműhálózatra való csatla­kozását, amelynél elkerülhetet­len az aszfalt megbontása. Bi­zonytalan, ‘ hogy a december 31-ig vállalt építési határidőt tartani tudják-e a kivitelezők, mert csak a múzeumi kutatá­sok függvényében, arinak be­fejezése után tudják kialakí­tani az áruk fogadásához nél­Vásárlás a római fürdő fennmaradt falai között Jugoszláv vendégmunkások végzik a belső tér kialakítását, sze­relését a Centrum Áruházban. Läufer László felvételei külözhetetlen gazdasági ud­vart, illetve úthálózatot. Az áru­házát két oldalról közelíthetik meg a szállítók, a Czinderi ut­ca felől, illetve a 6-os útról egy később kialakítandó le­ágazó sávból. A 9600 négyzetméter bruttó alapterületű, kétszintes áruház­ból 4500 négy&ztméternyi lesz az eladótér, a tö'bbj raktár, iro­da és műszaki kiszolgáló egy­ségek. Az Élker Rt. és a A Kereskedők Háza alapozásakor bukkantak a szenzációs római kori leletekre Fotó: Szundi György Centrum Áruházak közös be­ruházásában . megvalósuló épü­let földszintjén egy hipermar­ketet alakit ki az Élker, mig az emeleten a Centrum ren­dezkedik be. Az élelmiszer osz­tály látványnak is érdekesnek ígérkezik, mert a francia pék­ségben, illetve a hentespultnál egy üvegfal mögül figyelemmel ki séfheti k majd a vásárlók az egyes munkafolyamatokat is. Mint Kovácsevics Antal, a Centrum Áruház igazgatója elmondta, az úi épületben több mint kétszeresére nő a *■ jelenlegivel szemben az eladó­tér nagysága. Ezzel együtt bő­vülnek az egyes osztályok is, az emeleten lesz női, férfi,, gyermek- és sportruházat, mű­szaki cikkek, kemping Áruk, darab-divat' osztály, méteráru és lakberendezés, háztartási, üveg, porcelán- és műanyag- termékek, finom kozmetikai cikkek, ékszerek.- Tervezzük a márkajelleget égyre jobban bevinni az áru­házba, az eddigi árukínálatun­kat megőrizni, illetve további neves cégek termékeivel kiegé­szíteni. Úgy szeretnénk beren­dezni az emelete’t, hogy a vá­sárlók a lépcsőn felérve egy pillantással áttekinthessék az egész szintet, egy pillanat alatt megtalálják, amit keresnek. Ennek megfelelően olyan közle­kedő utak kialakítását tervez­zük, hogy mindenhová szinte bármely irányból éljuthassanak a vásárlók. Megpróbáljuk mi­nimálisra csökkenteni a pénz­tárgépek számát — csak a ki­járatokhoz telepítenénk —, ez­zel elkerülve, hogy minden, egyes osztályról kijövet külön- külön fizessenek a vevők. Az építészeti átadás kará­csony és újév között várható, az észlelt esetleges hiányossá­gok kijavítása után kezdődhet az áruház berendezése, fel­szerelése, arryply két—két és fél hónapot vesz igényBb. Az első vásárlók jövő év tavaszán ve­hetik birtokukba az áruházat. Két évvel ezelőtt merült fél, hogy az Iparos Házhoz hason- •lóan szükség lenne egy keres­kedőházra is. A megépítésre alakult Pécsi Kereskedők Háza Kft. ügyvezetője, Zakariás László elmondta, az alapozás­nál egy római kori fürdő ma­radványait találták meg, ezért építés közben módosítani kel­lett az alapozási terveket. * A kft. biztosította az összeget a régészeti munkákhoz és vállal­ta, hogy bemutatják az ókori falakat, illetve úgy tervezték át az alagsor kialakítását, hogy a római fürdő helyiségei­ben alakítanak ki funkcionáló egységeket, boltokat. A négyszintes épületben több mint 50 különálló üzlet- helyiséget alakítanak ki, alap­területük 20—80 négyzetméter között változik. A legfelső szinten irodákat rendeznek be, ide költözik a Konzum Bank, illetve a Fordán Kft. egy 510 négyzetméteres európai szintű biliárdszalont alakít ki. Zakariás László tájékoztatása szerint az üzletek többségét magánkereskedők vásárolták mea, gzonban egyelőre nem végleges az • összes egység profilja. Ami biztos, lesz az épületben söröző, borozó, ru­hakölcsönző, híradástechnikai termékek, számítástechnikai cikkek, díszhalárús, villamos- sági berendezések, gyógyászati segédeszközök. — A karácsonyi vásárra sze­retnénk megnyitni a házat, azonban elképzelhető, hogy nem minden bolt lesz beren­dezve addigra, ugyanis jelen­tősen nehezíti az építés befe­jezését a különböző hitelek bizonytalansága. Az építők néhány hónap múlva átadják a terepet a kereskedőknek, megnyitják az áruházakat. Mindössze egyet­len bizonytalanság van, lesz-e vásárlóképes kereslet. Hajdú Zsolt Kivülröl már elnyerte végleges formáját az épület Belvárosi bevásárló háromszög Pécsett

Next

/
Thumbnails
Contents