Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)
1991-07-21 / 198. szám
Dul a joguita Baja igényt tart a volt szovjet laktanyára Amikor „Szásáék" kivonultak végleg hazánkból, okkor a Duna partján élők közül a bajaiak már előre dörzsölték a markukat — a szovjet laktanya miatt. Ugyanis Európa - szerte ritka természeti adottság az. hogy közvetlenül a vízpart mellett, egy, az elmúlt hónapban átadott nemzetközi kikötő tőszomszédságában olyan hasznosítható terület van, amely nem bontja meg o természetes harmóniát. Ugyanis ilyennek számít Bajánál, o Duno-hid mellett a volt szovjet laktanya , . . Azonban az optimizmust hamcttr lehűtötte Éber András polgármester. miután elmesélte a kaszárnya körüli huzavonát. Az biztos, hogy a terület a magyar állam tulajdona. A jövőjéről azonban a fővárosban nem született döntés, csak ellenkező vélemények. A Belügyminisztérium egyik állásfoglalása szerint a bajai önkormányzaté a kezelői jog, ugyanerről a honvédelmi tárca illetékese még májusban nem így nyilatkozott egy levelében. (Meg nem erősített hírek szerint a magyar honvéd- igényt tart a bajai volt > oro» laktanya egy részére, hadsereg hasznosítási célok- S.i uffv---------------------------------------------ra, de erről hivatalos állás- foglalás még nem látott napvilágot.) A becslések szerint 80 milliót ér a telken lévő épületek összessége, viszont az értékmegállapitásról ugyancsak nincs dokumentum még. Az Alsódunavölgyi Könyezet- védelmi Felügyelőség elvégezte a szükséges vizsgálatot a területen, a föld szennyezettsége miatt - olajról van szó! - a közeljövőben mintegy 60-80 teherautónyi földcserére lesz szükség. A bojoiak egyelőre bánkódnak, s amíg nem dőlt el o jogvita, addig nem látják értelmét pénzt ölni az objektumba, amely helyenként már az enyészet jeleit mutatja. Viszont a távlati várospolitikai elképzelésekhez legalább úgy kellene ez a mostani „senki szigete” a helyieknek, mint szomjazónak a korty viz. Mivel már konzolosították a Duno- hidat, meg átadták a nemzetközi hajóótrakó központot, ezért a vízparton elengedhetetlenül szükség van egy kiszolgáló raktárbázisra. A kaszárnya erre kiválóan alkalmas, csak jó (politikai) széljárás kellene még hozzá . . . Kovács Zoltán-—VMegszűnő somogyi Felejtsük el a sima fehér kenyeret Hatósági ár — nincs rajta nyereség ösztöndíjak A Somogy Megyei önkormányzati Hivatal jelenleg 53 olyan tanulmányi szerződést tart nyilván, melyet jogelődje, (a megyei tanács) kötött a felsőfokú oktatási intézményekben tanulókkal. Az azóta módosult feltételek miatt az önkormányzati Hivatalnok nincs hatásköre a végzős pedagógusok elhelyezkedését koordinálni és nincs lehetőségük arra sem, hogy a megyei ösztöndíjasokat a helyi önkormányzatoknál helyezzék el. Várhatóon csak öt főt tudnak elhelyezni az 53-ból apparátusukban és a helyi intézményeknél. Népzenészek Bonyhádon Már megkezdődött Bonyhádon a hagyományos Országos Népzenei Találkozó szervezése. Az idei rendezvény a negyedik lesz, s bár a seregszemlére szeptemberben kerül sor, az érdeklődőknek igyekezniük kell a jelentkezéssel, erre már csak ez a hónap áll rendelkezésükre. A szervezők nem élvonalbeli zenészeket várnak, így a versenyben nem vehet részt olyan szólista vogy zenekar, melynek az utóbbi öt évben lemeze jelent meg. A kétrészes, egy színpadi produkcióból és egy tánchó- zi muzsikából álló műsort szakértő zsűri értékeli majd. Ha létezne pékmúzeum, lassacskán törhetnék fejüket a tárlórendezők, hogy hová tegyék azt a vitrint, ahol bemutathatnák a felnövekvő generációnak a hatósági áras egy kilós, sima fehér kenyeret. Igen azt, amelynek most még van ára -, 20,40 forint -, de az áru, azaz maga a kenyér egyre ritkábban fordul elő az üzletekben. S eljön az az idő, amikor eltűnik a boltok polcairól. Január elsejétől a hazai kenyérgyárak és sütőüzemek többsége egyre-másra szüntette meg a fehér kenyér gyártását, s alig maradtak néhányon, akik a rideg üzleti világba szociálpolitikát vittek, s tovább sütötték a sima fehér kenyeret. Ezek közé tartozott o Pécsi Sütőipari Vállalat: Dr. So- mogyvári Róbert igazgató hangsúlyozta, azt gondolták, még használ is a hírnevüknek, ha tovább gyártják. Igaz, a cég jövedelmezőségét rontotta o dolog, de hát tényleg úgy érezték, ezt elbírja a vállalat. Aztán kiderült, hogy mégsem bírja el, s erről nem ők tehették. Két évvel ezelőtt á kenyértermelésük mindössze 20 százalékát jelentette a sima fehér kenyér, ez az idei év első felében megközelítette az 50 százalékot. Lévén, hogy a kormány csak az árat állapította meg, s ehhez semmilyen ártámogatást nem adott, így a pécsiek is visszakoztak. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy augusztus elsejével megszüntetik a sima fehér kenyér sütését. Azért, mert - s ez sajnos része a mai mogyar valóságnak -, mert jóval nagyobb volt az igény, mint amire számítottak! Azaz a 100-130 mázsás napi termelést nem tudják vállalni.. . S még csők szidni sem lehet a PSV-t. hisz oz igozgató érvei elfogadhatóak: a kenyérgyár 15 éves gépei, berendezései korszerűsítésre szorulnak, s a rekonstrukció pénzbe kerül, orról nem is beszélve, azt nem várhatja el senki, hogy a vállalat dolgozói járuljanak hozzá anyagilag az olcsó kenyér sütéséhez. Ugyanis a jövedelmük bánja, hogy eddig gyártották a kenyeret. Tehát Pécsett ezután egyáltalán nem lesz sima fehér kenyér, de Mecseki kenyér néven új termékkel lépnek a piacra: nem is titkolják, ezt o 26 forintos kenyeret azért kezdik el gyártani, mert szabadáras ... A receptje lényegében ugyanaz, mint a sima fehérnek, csak 10 százalék rozslisztet is tartalmaz. Bár a Tolna Megyei Sütőipari Vállalat még foglalkozik a sima fehér kenyér előálli- tásával, Szabó lázsel igazgo- tó szerint azonban gondolkodnak azon, hogy megszüntetik a gyártást. Jelenleg 100 mázsát sütnek naponta az üzemeikben, de a fél évi utókalkuláció után döntik el, hogy folytatják-e. Ami biztos, ha veszteséges, akkor „vége" lesz a sima fehérnek. A Somogy Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat kaposvári kenyérgyárában naponta 20-25 mázsa hatósági áras kenyeret sütnek. Sántáné Takács Piroska üzemvezető elmondta, ezen a kenyéren nincs nyereségük -. de egyelőre ezt elviseli a cég. Mi lesz a jövő? Kenyér lesz, de nem biztos, hogy sima és fehér. Roszprim Nándor * Radio mellett... Itt oz uj szerkesztőségben nem találom o helyem, az asztalomat lezárja egy nagy fehér falfelület, csak bámulom, legalább egy légy húzna el ferdén mondjuk a plafon irányába, de az sincs, az írógépem is kallódott napokig, a rádió még most sem került elő. akár az ülőpárnám sem, az új szék pedig alacsony, talán óllnom kéne mint gyerek a járókában, szávai minden bajom van. Otthon — a reg- neli krónikában hallom, panaszkodnak az ídegenforgal- misták. hogy nem jönnek a külföldiek, nem hozzák a remélt kemény valutát, ... ajjaj ...! mi lesz az idei nyári szezonnal, főként a Balatonon? A vendéglősök — némely ‘kivétellel - fölpiszkálták az árakat, de turista, magyar vogy külföldi szinte egy szál sem. Pedig kéne a do- hány. Egy Ü^Hves barátom - nő az illető - halászléért bolondul a szerencsétlen - meséli, kint járt vidéken, betért egy étterembe, amely mellesleg nagyszerű halételeiről híres. Hely van bőven, le is ülne, ám a pincér tapintatosan figyelmezteti, hogy csak márkáért, vagy dollárért — vagy más jó pénzért — von itt kiszolgálás. De mert azért ebben az országban okadnak olyan állampolgárok is. akiknek tulajdonukban nemhogy dollár, de még zlotyijuk sincs, tétován néz körül ismerősöm is - az egyébként üresnek mondható — étteremben. A pincér mintha megsajnálta volna, egy eldugott asztalra mutat „ . . . üljön le oda” — mondja neki, de a kihelyezett tábla jelzi, az is foglalt. A magyar vendég kisétál a magyar vendéglőből anélkül, hogy rendelhetett volna egy magyar halászlét a magyar pincértől. Talán feltűnik az olvasónak, hogy milyen lelkesen mogyarkodok itten, de hát most ez a divat. Úgyannyira, hogy még a riporter is - aki valamilyen vadászati szakértővel készít interjút - azt mondja szemrehányóan: „Idejönnek a külföldiek és lelövik a szép nagy mogyar vadakat és olcsón elviszik . . .!" Azt hiszem a hazai vadászok fölszisszentek a riport hallatán. Mindennek von szakmai zsargonja, így a vadászatnak is, következésképpen a vadász - bárhol a világon! — nem lelövi o vadat, hanem meglövi, tekintettel arra, hogy a vadász nem harctéri katona és nem kivégzőosztag. A külföldi vadász - még a szép nagy magyar - vadat sem viszi haza, csupán a trófeát, és azt sem olcsón, hanem - pláne ha aranyérmes — sok-sok ezer, esetenként sok-sok tízezer márka ellenében. Tehát o kemény valuta a mogyar állam pénztárába kerül. Mellesleg megjegyzem még: a vadállomány egészségének szinten tartása végett van szükség a vadászatra. Elsősorban. A nemzeti hovatartozás meghatározásának fura módjáról is értesülhettem egy máSzép magyar vadak... Erős mezőny indult az egyetemi helyekért (Folytatás az 1. oldalról) Pécsett, a Janus Pannonius Tudományegyetem jogi karán például 108 ponttól vettek föl diákokat nappali tagozatra, de ahogyan dr. Bruhács János dékántól megtudtuk, volt, aki a maximális 125 pontot is elérte. A jogi karra a 366 jelentkezőből 137-et vettek fel, levelező tagozatra (ahol a ponthatár 104 volt) 172 jelöltből 12 jutott be. A leendő elsőévesek számát módosítja, hogy a 104— 108 pont között teljesítőkből 37-en ugyancsak a levelezőkhöz kerültek. A JPTE Közgazdaságtudományi Karán a nappali tagozatra 105, a levelezőre 100 ponttól juthattak be a diákok. Sokat jelent, hogy a jelentkezők rendelkeznek-e közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgával, mert ha igen, az beleszámít a pontjaikba. A Tanárképző Karon sok függött az írásbeli javításától, sok értékes pontot veszthettek a jelöltek, ha szigorúbb volt az értékelés. Magas a pontszám a PMMF műszaki tanár és magasépítő szakán, az előbbi 108, az utóbbi 107 ponttól volt elérhető. Itt a rajzalkalmassági pontszáma emelte meg a szintet. Az épületvillamositási, a mélyépítő szakon 90, az épületgépészeknél és a bajai Vízgazdálkodási Intézetben lévő szakoknál 88, a műszaki informatikán 95 pont volt az alsó határ. Túljelentkezés volt a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, az 1420 jelentkezőnek alig a felét vették csak föl. A POTE-n általános orvosnak 361-en jelentkeztek, 173-at vettek föl, a ponthatár 103 volt. Fogorvosi szakra 44 jelöltből 21-en jutottak be, 102 ponttól. Azok közül, akiket nem vettek fel, 53 diákot irányítottak át más intézménybe. A JPTE TK pótátjelentkezést tesz lehetővé, magyar-idegennyelv, idegennyelv—idegennyelv, néprajzmagyar, néprajz-idegennyelv, szociális munkás—szociálpolitikai szakokon, a jelöltek az ELTE BTK-ról jönnek. Ezeken a szakokon 96 pont az alsó határ. Jó, ha tudják az érintettek, hogy a kaposvári tanítóképző főiskolán tanítókat 93, óvodo- pedagógusokat 86 ponttól, a bajai tanítóképző főiskolán 90 és 85 ponttól vettek fel. Szek- szárdon az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolán ez a két szám 88 és 82, itt levelező szak indul tanítóknak 93 ponttól. A német—idegennyelv-ok- tató szakra 85, a német nemzetiségi szakra 86, általános szociális munkásnak 93 ponttal lehetett bekerülni. Pótátjelentkezésre adott lehetőséget a szekszárdi főiskola is. Arra a kérdésre, mi hir az új rendszerű tandíjfizetésről, Gáspár János egyetemi főtitkár válaszolt. Ezek szerint idén még nem lesz változás, az egyes intézményekben csak egy bizonyos tanulmányi átlag alatt teljesítők kötelezettek tandíj fizetésére, ez az összeg nem jelentős, néhány száz forint. A változás e téren a felsőoktatási törvénnyel összefüggésben várható. Hodnik I. Alaptalan aggodalmak Az MDF nem készít „fehér könyvet" Mit cáfolt az Akadémia elnöke? Szinte valamennyi országos lap közölte Kosáry Domokosnak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének azon mondatát, mely szerint: „Az MTA soha nem fog közreműködni semmiféle fehér könyv elkészítésében, tízmillió magyar állampolgár -bűn- lajstromának-* összeállításában, illetve ártatlanságának igazolásában.” Lesznek-e „fehér könyvek” ezek után, illetve valóban kezdeményezte-e az MDF egy országos bűnlista összeállítását? - kérdeztük dr. Wéber Jánost, sik riporter jóvoltából. A téma nagyjából: a hazánkba látogató külföldiek csencselő rétege miről ismerhető fel. Azt mondja: a bolgár seftelők általában (lopott) autókkal kereskednek. A szovjetek maffiózók. A lengyelek nem válogatnak, mindennel seftelnek . . . A kormánypolitika — ugye - azt vallja és joggal - hogy mi nem teszünk különbséget, mi bármely néppel, nemzettel barátsági viszonyban kivánunk élni. Így igaz is. A közéletben persze - mint e fenti példa is tanúsíthatja - akad azért egy-egy nyeglén megfogalmazott buta vélemény, ami akkor veszélyes, ha azt a tömegkommunikáció tolmácsolja. Jómagam például joggal sértődnék, ha a magyar csen- cselők külországi ténykedéséről ítélnék meg a külföldiek a magyarokat. Márpedig a magyar csencselők is szépen végigzongorázták már az elkövethető egész bűnlajstromot. a párt országos választmányának pécsi illetőségű ügyvivőjét.- Fehér könyvek összeállításáról, illetve kiadásáról szó sem volt - cáfolt dr. Wéber. - Sajnos nem először történik meg, hogy félreértik, vagy félremagyarázzák szándékainkat... Antall miniszterelnök úr már tavaly felkérte a Tudományos Akadémiát, hogy hozzon létre bizottságot, mely az elmúlt évtizedek hiteles történetének megírását magára vállalná. Tudomásom szerint az MTA-n belül létre is jött egy történészekből álló csoport, mely a témán már javában dolgozik.- Kosáry Domokos viszont az ón. „fehér könyvekről" nyilatkozott.- „Fehér könyveket" az ötvenhatos forradalom után az MSZMP álitott össze — csak nem gondolja komolyan, hogy az MDF-nek hasonló szándékai lennének? . . . Ilyesmit a párton belül nem akar senki. Tudományos igénnyel, szakemberek által elkészített történelmi munkákra viszont szüksége van az országnak - a tisztánlátás érdekében.- Mi lehetett a félreértés oka?- Talán az, hogy a legutóbbi országos választmányi ülésen állást foglaltunk e történelmi kutatások felgyorsítása mellett szükségét látjuk ugyanis annak, hogy az iskolákban az ország hiteles történelmét tanítsák gyermekeinknek — s fejeződjön be végre az, amit nem tudok másnak nevezni, csak agymérgezésnek. Fehér könyvek összeállításáról tehát nincs szó — s nagyon remélem, hogy nem is lesz. Mi is.-pauskavasárnapi 3 frautog a konyénrálasiték a pécsi siók boltok bon Foté: Laufor Lósiló
