Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-21 / 198. szám

ii nyugalmat keritescsata készül megbontani Sikondát szeretik a külföldiek A délelőtti órákban már több mint nyolcszázan kerestek fel­üdülést a sikondai strandon tegnap, de a múlt hétvégi ká­nikulában naponta 2600 ven­dége volt a fürdőnek. A meleg és a hideg vizes medencénél számosán fürdőztek, az igazi nagy forgolom azonban a gyer­mekmedencénél volt, a kicsiket nem zavarta, hogy a nap sok­szor elbújt a felhők mögé, a napozó anyukákat annál in­kább A strand hatalmas zöld te­rületén a nyolcszáz vendég szinte elveszett. A fürdőre a tisztaság a jellemző, zárás után és reggel is takarítanak, a nagy tisztaság miatt a strand Köjál-dicséretet kapott. A für- dőzőket nemcsak a renddel csábítják, de a belépőjegy­árak is viszonylag olcsóak, az egész napos 50, a fél napos pedig 30 forintosak. A strandidillt azonban Si- kondán is kerítéscsata készül megbontani. A napokban a Komlói Vizmű közölte a fürdő kerítésénél üzemelő büfésekkel, hogy havi 5000 forint bérleti díjat kérnek, ha nem fizetnek két méter magasra emelik a kerítést, megokadólyozva ezzel az árusítást. Az árusoknak azt már sike­rült elérniük, hogy visszamenő­leg ne kelljen fizetniük, hiszen az önkormányzatnak már befi­zettek húszezer forintot a mű­ködési engedélyükért. Sokan azonban határozottan kijelen­tették, hogy nem hajlandóak többet fizetni, nem is tudnának. A kevésbé harciasak a Komlái Vizmű bérleti díj-igényének a jogalapját hiányolták, és azt sérelmezték, hogy a szezon közben, egyik napról a másik­ra követelnek tőlük pénzt. A -viszálykodásból egyelőre még nem éreznek semmit a vendégek, akik között sok a külföldi: németek, hollandok, jugoszlóvok és néhány lengyel. A jugoszlóvok a polgárháborús helyzet elmúltát várják a szá­mukra olcsó Fenyves Kemping­ben. A kempingárak a magyar turistáknak is lehetővé teszik a nyaralást. Különösen az Alföld­ről jön sok vendég, mondta Sereg József, a Fenyves Kem­ping vezetője, jelenleg Debre­cenből, Hódmezővásárhelyről, Nyíregyházáról és Szegedről vannak nyaralók. A külföldi és a magyar tu­risták véleménye közös volt, azért szeretik a sikondai kem­pinget, mert csendes, nincs tu­multus, szép a környezet. Szá­mos német és holland rendsze­resen visszajár, túráznak a Me­csekben. gépkocsijukkal pedig bejárják Baranyát. Sz. J. A gyermekmedencében szinte mindig teltház van Fotó: Läufer László Balatoni program- ajánlat Csúcsára érkezett a fősze­zon a Balaton mellett. Bola- tonfüreden ezen a héten a Bagolyvári Galériában megte­kinthető Péli Tamás önálló ki­állítása. Pénteken a Közössé­gi Házban — szintén Füreden — Vajda Ferenc kiállítása nyí­lik. Még látható a vonyarc- vashegyi Polgármesteri Hiva­talban a Képcsarnok Vállalat kiállítása. A badacsonytomaji Egry József kultúrházban a házsongárdi temetőről látható Lászlólly Aladár és Kántor László fotókiállítása. Szerdán 9-kor badacsonyi hajótúra indul a siófoki kikö­tőből, 21 órakor folklórprog­ram kezdődik a siófoki kultu­rális központban, a Talentum Rajkózenekar és Tánckar köz­reműködésével. Balatonfüre- den a református (Fehér) templombon Kovács Endre or­gonaművész és a Városi Ve­gyeskor koncertjére kerül sor 20 órától. Csütörtökön ugyancsak Fü­reden a szabadtérin a Hobo Blues Band koncertezik. Pén­teken Hobóék Vonyarcvashe­gyen lépnek fel - 21 órai kez­dettel —. a Beatrice ugyanak­kor a siófoki szabadtérin kon­certezik. Szombaton és vasárnap új­ra kirakodóvásár Vonyarcvas­hegyen. A Rózsakertben Füre­den 15-22 óra között a Móló kamaraszínpadon és a Rózsa­kertben Japán fesztivál '91 címmel kerül sor együttes ren­dezvényre. Ugyancsak Füre­den, a Hotel Annabella dísz­udvarán 19.30 órakor a Veszp­rém néptáncegyüttes lép fel. 21 órakor a siófoki szabadté­rin Demjén Ferenc koncerte­zik. Siklósi Erika Gokartpálya magánvállalkozásban Két élelmes vállalkotó, Kónya János, a Paksi Atomerőmű műszaki stofchózépitkolájáwok tanóra és testvére, Kónya István üzletkötő a siófoki piac közelében magán-gokartpályát létesített. A 180 méter hosszú, 3,5 méter széles pályán öt amerikai, környezetbarát, négyütemű Briggs- motoros gokart áll az érdeklődők rendelkezésére. Kempíngtalalkozo Báján Megérkezett az I99I. évi nemzetközi kempingkatalógus Ez évben is a bajai Su- govica kemping lesz a házigazdája a Baranya Me­gyei Camping Klub és ter­mészetbarát bizottság kö­zös szervezésű országos kempingtalálkozójának, vízi­táborának. Az augusztus 14-20-a közötti hét minden napjára bőven jut prog­ram. A hagyományos vízitú­rákon kívül több sportágban, Így asztalitenisz, tenisz, ka­jak, teke, családi úszóvál­tó, horgász stb. versenyeken mérhetik össze erejüket, ügyességüket a résztvevők. A gyermekek kerékpárral versenghetnek. Ismét meg­rendezik a közkedvelt főző­versenyt is. A kempingdí­jakat mindenki maga fizeti a kemping irodájában, ahol a részt vevő klubtagok és természetbarátok igazolvá­nyuk bemutatása esetén 30 százalékos kedvezményben részesülnek. Ezen felül kell szervezési díjat fizetni a rendezőségnek. Jelentkezés személyesen vagy írásban a megyei kempingklubnál 7621 Pécs, Irányi Dániel tér 8.; telefon: 11-841, min­den kedden és csütörtökön 14-18 óra között, ahol rész­letes felvilágosítás kapható. Jelentkezni a bajai kemping­ben a helyszínen is lehet, bármely időtartamra. * Megérkezett az ez évi kempingkatalógus, amely Európa összes kempingjei­nek felszereltségét és árait tartalmazza. Megtekinthető a fenti címen és időpontok alatt. Haltetemek a Balatoni» Elkeserítő a látvány: a keszthelyi öbölben a víz tetején haltetemek lebegnek, de a móló széli és a partmenti sziklák között is angol­nak, keszegek, pontyok száradnak. — Még a koradélelőtt összeszed­ték a javát, láttam, ahogy egy csó­nakból behálóztak nem is tudom, mennyi halat, főleg angolnát, — mondta Rezes László, aki 1951 óta él Keszthelyen. — Évtizedek óta hor­gászom a Balatonban, de arra nem emlékszem, hogy ennyi angolna el­pusztult volna. — Vannak, akik azt állítják, hogy az oxigénhiány . . . — ... ez kizárt! A pontynál és a keszegnél még elképzelhető — na de az angolnánál. Ez egy olyan élni vasämapi Főleg angolnák pusztultak Mérgezés, oxigénhiány, elektromos halászat? akaró hal, hogy amikor kifogja az ember, akkor is vigyázni kell, ne­hogy kibukfencezzen a kezéből.- Mégis, ön szerint mi okozhatta ezt a nagy pusztulást?- Meg nem tudom mondani. Hal­lottam azt is, hogy esetleg a halá­szok villanyozása, de ezt kizártnak tartom, sokszor kint vagyok éjjel is, láttam, ha csinálják — de ők ösz- szeszedik. A hét közepén Keszthelyen és a tó délnyugati részén, az elmúlt hét végén Balatonberényben találtak je­lentős mennyiségű haltetemet. A he­rényi OKISZ-üdülőben nem örültek túlságosan az újságírónak — nem csupán halpusztulás, hanem egy szalmonellafertőzés is riadalmat kel­tett —, de végül is Zibók István rendész készségesen megmutatta, honnan szedték ki a halakat. — Legalább 50 kilót kellett elás­nunk, az üdülővendégek szóltak, hogy tele van a víz döglött hallal, kimentünk, nem akartunk hinni a szemünknek. Főleg angolnák voltak, de akadt köztük ponty és keszeg is. — Mire gondolt? — Nézze, én is horgász vagyok, ismerem a halakat, az angolna nem az az öngyilkos fajta . . . Szántod puszta: Jakab-napí uäsär Idén sem maradt el a Szán- tódpusztai Idegenforgalmi és Kulturális Központ hagyomá­nyos programja, a Jakab-na- pi vásár. Sokakat vonzott már szombaton is a program, mely vasárnap folytatódik. Va­sárnap egyébként Kristóf-na- pi szentmisét is tartanak Szántódpusztán. A szentmisét és a szentbeszédet Tóth László püspök tartja, a prog­ramhoz autószentelés is kap­csolódik. A Jakab-napi vásár vonzereje Szántódrévnél szóm- baton már érezhető volt, jó­val többen keltek át a szo­kásosnál a túlpartról. Olaszországba utazók, figyelem! Olaj és alga fenyegeti a tengereket Újabb szennyeződésekről ér­keznek hírek Olaszországból: az egyik oldolon, a Liguri-ten- gernél még mindig fenyegetőz olaj, a „csizma" másik felén, az Adria nyugati partjánál pe­dig megint jelentkeztek a kel­lemetlenkedő algák. Genova partjai előtt - amint kiderült — hosszú ideig befo­lyásolja a tengervíz összetéte­lét, élővilágát az a 150 ezer tonna kőolaj, amely a Haven nevű tartályhajóból tavasszal ömlött a vízbe. „Vérzik a ten­ger" - így fogalmaznak az olasz szakértők, amin az ér­tendő, hogy a szétterült olaj­ból naponta mintegy 1000 li­ter leszáll a tengerfenékre, s helyenként fél méter magas iszapszerű lerakódást alkot. Szerencse a szerencsétlenség­ben, hogy a Liguri-tenger strandjait ez a szennyeződés eddig nem érte el. A tenger azonban ebben a térségben csak mintegy 10 év múlva éri el a tankhajó ka­tasztrófája előtti tisztasági fo­kot — állapította meg a világ­szerte ismert Greenpace kör­nyezetvédelmi mozgalom, amelynek egyik hajója „feltér­képezte" a környéket. A ta­pasztalataikról szóló tanul­A halpusztulás okáról csak talál­gatni lehet: vannak, akik arra gya­nakszanak, hogy a vándorlásra al­kalmas fejlettségű angolnáknál a táplálkozási lánc megszakadása a „bűnös", mások oxigénhiányra veze­tik vissza, mig akadnak, akik o villamos halászatra tippelnek. Érde­kes módon fertőzésre, a tóba került mérgező anyagokra senki nem gya­nakszik. Lázár István, a Közép-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság kis­haladon! természetvédelmi körzetének munkatársa szerint valószínűleg nem a Zala folyóból ment a pusztulás. — Találgatni nem szeretnék, de nagyon bízom abban, hogy a vizs­gálatok kiderítik az okot. Ami sze­rintem biztos, a halászoknak csak addig fontos a Balaton, amíg a halat kifogják. Roszprim Nándor mány csak a hónap második felében lát napvilágot, de elő­zetesen már ismertették tudo­mányos kutatásaik legfonto­sabb eredményeit. Ezek sze­rint a tengervízben literenként 5-15 mikrogramm van, ami je­lentős mértékben csökkenti o mikroorganizmusok mennyisé­gét a tengerekben. A tenger felszínén egyetlen milliméter vastagságú olajfilm elegendő ahhoz, hogy csökkenjen a víz oxigénfelvétele, befulladjanak a halpeték és eltűnjön a mik­robák egy része. A legújabb példa szerint a katasztrófa sújtotta tenger gyógyítása is járhat kellemet­len- mellékhatásokkal. így az a próbálkozás, hogy a tenger­vízbe keveredett olajat ún. „olajevő" baktériumokkal tün­tessék el, nem egészen a ter­veknek megfelelően sikerült: a felhasznált miniélőlényekről ki­derült ugyanis, hogy nemcsak olajat esznek, hanem más, a tengerben lévő tápanyagokat is. Ennek hatására e tjpanya- gok nagy részé eltűnt a vízből, s ennek egyik következménye az algásodás, például az Ad­rián. A szakemberek most Rimini térségében jeleznek algave­szélyt. A Daphne II. kutató­hajó, amely rendszeresen el­lenőrzi a tengervíz minőségét, Rimini és Cattolica körzetében fedezte fel a tengerfenéken a part felé közeledő algatöme­get. A riadó jogosságát iga­zolták a halászok is. A hirtelen adriai algásodást azzal is magyarázzák, hogy egyszerre forró lett Olaszor­szágban a nyár, s a hőmér­séklet még északon is megha­ladja a 35 fokot, árnyékban. A Daphne II. jelzése azonban egyelőre csak „korlátozott mennyiségű algás anyag" megjelenéséről szól. Ferenczy — Europress

Next

/
Thumbnails
Contents