Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)
1991-07-20 / 197. szám
1991. július 20., siombot uj Dunántúli napló 9 A debreceni Nagytemplom A kálvinista Róma: Debrecen Székely Péter Kőkertjében Egy szabad ember a szabad emberről Ki hitte volna, akár csak néhány évvel ezelőtt is, hogy a római pápa a debreceni Nagytemplomban fog imádkozni közösen a nem katolikus keresztényekkel? Napjainkban divatos meghatározással: ökumenikus imádságot tartanak. Bár napjainkban a pápai látogatások programjában mindig szerepel ökumenikus találkozó, az általában úgy szokott történni, hogy az adott ország püspöki kara valamelyik katolikus templomba hívja meg a többi keresztény egyház képviselőit. Merőben új a helyzet itt Magyarországon: ez az ökumenikus imádság a debreceni református Nagytemplomban lesz. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, mit is illik tudni a magyar kálvinisták legfőbb templomáról. Debrecennek volt egy szép, XIV. században épült gótikus temploma, amely a XVI. században leégett, és régi pompájában többé nem állították helyre. Ennek a romos Szent András templomnak az alapfalaira vezetőüléshez. Anna csak álldogált az autó mellett, a nyitott ajtóban.- Mi az? Nem akarsz beszállni? Vagy babára vársz?- Éppen arra.- Hogy érted ezt?- Ahogy te mondtad.- Na, gyere már... — Anna nehézkesen beült mellé, gyűrögette maga alá a vastag rhabundát. - Hova mész?- Anyához.- Akkor gyerünk - nekilódultak, és a vastag forgalomban idegesen szlalomoz- tok a tülekvő kocsik közt. Fellegit lekötötte, amíg átértek az Erzsébet hídon. Aztán hamar ott voltak a Logodi utcában, ahol Fellegi első felesége lakott.- Huppsz, na . . . - átfogtő a lánya vállát. - Mondj már valamit . . . Csak nem vagy terhes?- De. Az vagyok.- Igen? És miért nem mondod mindjárt? Remek! Unokám lesz! Pancser. . .- megés részben köveinek fel- használásával épült a 19. század elején Péchy Mihály tervei szerint a Nagytemplom és a református Kollégium, a magyar építészeti klasszicizmus két legkorábbi, monumentális alkotása. A Nagytemplom még ma is uralkodik a városképben. Építésének kezdetét 1803. április 12-re tehetjük. Ekkor döntött ugyanis úgy a kon- zisztórium, hogy a fennálló középkori falakat, amelyeket több tűzvész alaposan megrongált, lebontják, és helyére újat emelnek. Péchy Mihály végleges építési tervét 1807-ben fogadták el. A Péchy-féle tervek alap- gondolatainak épségben hagyásával a templomhomlokzat végleges kialakítása, a fő- és kereszthajók boltozása Rabi Károly gyöngyösi építőmestertől ered. Rabi Károlytól való a templom belsejének mostani formája is. A Péchy-féle tervekből megmaradt még a Nagytemplom homlokzatának a főutca tengelyére merőleges elhelyezése, az alaprajz centrális beosztása, és a csókolta a fiatalasszony arcát. — Mióta?- Több, mint három.- Hét?- Apa, ne nevettesd ki magad. Három hónapja.- Akkor miért nem szólsz?- Neked?- Miért? Én ki vagyok? Senki?- Nem mondtam, hogy senki vagy...- Az apád vagyok, nemde?- Jaj .. . persze. De mit mondjak? Harmincévesen. Tudod jól te is, hogy nem vagyunk olyan viszonyban . . .- Nem vagyunk olyan viszonyban? Milyen viszonyban lehet apa és lánya?- Nem tudom . . . Azt tudom, mi semmilyen viszonyban nem vagyunk. Sose voltunk. Gyermekkorunkban sose tudtuk, hol vagy. Mindegy, sokan élnek Így. Megjelentél, játszottunk, eltűntél. Most kezdjem el az ismerkedést az apámmal? Vén, harmincéves fejjel? Most érdekel az én sorsom? homlokzat oszloprendje. Az eredeti tervhez képest a tornyokat közelebb hozták egymáshoz, a homlokzat úgy nem takarja teljesen a főhajót. A falak 1809 őszére teljes magasságukban álltak. 1814-ben pedig elkészült a főhajó boltozása is. A belső berendezés lassabban haladt. A szószék tervét Kiss Sámuel rajzolta, s a pesti Vogel Sebestyén cég készítette el a magyar empire bútormüvesség e remekét. A padok az Ur- asztala és az azt körülvevő bábos korlát Debrecenben készült, az utóbbi kettőnek Dohányosi lózsel volt a mestere. A nyugati torony 1818-ra, a keleti 1821-re lett készen, de az első istentiszteletet már 1819. november 24-én tartották a Nagytemplomban. Amint a két torony elkészült, kiderült, hogy a Péchy-féle terven szereplő kupola -, amelyet gazdasági okokból hagytak el -, szerves része lett volna a templomnak, ezért a tornyok közé mellvédfalat húztak, párkányzatát a tornyokéval- Mindig is érdekelt . . . Igazságtalan . . .- Tudom. Elláttál minket. Néha elmentünk egy kiállításodra, láttuk, híres ember vagy, ragyogtak körülötted mások is. Mit csináljak most veled? Meséljem el az elmúlt tizenöt évet? Érdekelne utólag. Van volami közünk egymáshoz, úgy érzed? Mert én nem. Olyan vagy. mint egy idegen. Ha ki kellene választanom az ismerőseim közül egy apát, nem biztos, hogy téged választanálak. Mire föl? Hogy te nemzettél? Hogy genetikusán a te lányod vagyok? Hogy segítettél pénzzel? De mikor beszéltünk mi két mondatot? Elrobog íunk egymás mellett. Lehet, hogy én is hibás voltam. De a legnehezebb tizenöt évemet egyedül húztam le. Most nirtelenjében beszéljem meg veled, mi a véleményem a reformpolitikáról? — Maga elé nevetett. - A glasznosztyról beszélgessünk el, édesapám? A nyíltságról, őszinteségről? hozták vonalba, tetejére klasszicista kővázákat raktak. Mint köztudott, a Nagytemplomban fontos esemény zajlott a szabadságharc alatt, amikor Debrecenben a Kollégiumban ülésezett a magyar országgyűlés, és 1849. április 14-én, a Habs- burg-ház trónfosztásának ünnepélyes deklarálására a honatyák átvonultak a Nagytemplomba. Már nem a Nagytemplom, hanem a Kollégium oratóriuma volt a színhelye egy másik, jelentős eseménynek: 1944. december 21-én ünnepélyes külsőségek között itt ült össze az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Idén pedig, augusztus 18- án, az egész (keresztény és keresztyén világ Debrecenre, a Református Nagytemplomra fog figyelni, erhol II. János Pál pápa együtt imádkozik majd a különböző keresztény egyházak prominens személyiségeivel. Dr. Csonkaréti Károly Netán lépjünk be egy közös pártba, mint egy családból való, hasonlóan gondolkodó, felnőtt emberek? Mert én is felnőttem, igaz, édesapám? — De . . . te . . . én . . . aggódom . . . Voltál orvosnál? — Az ember egy idő utón mindent maga intéz. Akkor kezd el igazán élni. Én elég korán kezdtem el. Ne aggódj, megleszünk. Látod, most is vagy kétszáz méterrel előbb álltái meg . . . Már azt is elfelejtetted, hol laktunk ve led . . . — Dehogy! Azt akartam, hogy még beszélgessünk! Anna, ne nevettesd ki magad!- A fiatalasszony már kifordult a kocsiból, szaladt. Még visszaintett. A hó lassan szállt a siető alakra. Fellegi látta, ahogy a házfalak mentén megy. — Csak el ne essen!- mart belé a gondolat. Nézte a lányát. Az ablakot lassú pára vonta be, szeme kissé elhomályosult. A világhírű párizsi szobrászművész, Székely Péter nem mindennapi ajándékkal lepte meg Pécs városát, pécsi barátait: a francia nemzeti ünnep előestéjén egy szobraiból komponált kőkertet nyithatott meg a Káptalan utca 4. szám alatt, a múzeumok utcájában, a Modern Magyar Képtár udvarán. A Janus Pannonius Múzeum rendkívüli értékei, Csont- váry-Kosztka Tivadar, Victor Vasarely képei, Amerigo Tot szobrai, Martyn Ferenc életműve, Schaár Erzsébet Utcája és más kortársi gyűjtemény után egy újabb százados jelentőségű művész életművébe engednek bepillantást. „E olasztikák egyszerre képesek az ősi megalitikus kultúrák barbár fenségét megidézni, s egy ezredvégi kortárs művész néha csúlondáros és frivol gondolkodásmódjába beavatni, Székely Péter szobrai kívül állnak ligurativitás és absztrakció ellentétpárján. Jelek, s mint ilyenek, jelentőséggel teljesek" — írja Várkonyi György művészettörténész, a Janus Pannonius Múzeum igazgatóhelyettese. A művésztől, akivel a megnyitó előtti napon a Kőkertben válthattam szót, először azt kérdeztem, minek köszönheti Pécs városa ezt az önzetlen gesztust - azaz magát a Kőkertet.- Tulajdonképpen Pécs választott engem, de én hagytam magam . . . Először Bocz Gyula hívott meg Villányba 1970 táján, ahol egy szobrot is hagytam. Majd megismerkedtem Hárs Éva művészettörténésszel, aki grafikákat kért tőlem, azután Takáts Gyulával, Molnár G. Judittal és másokkal is. Pécsett azóta is jó barátaim vannak, s már akkor komoly terveink voltak... S mivel szülővárosomnak, Budapestnek 1983-ban már ajándékoztam egy szobrot — béke- szobrom a Nagyvárad téren áll - úgy éreztem, nem leszek hűtlen hozzá, ha ez a Kőkert Pécsre kerül.- Voltak-e életrajzi előzményei annak, hogy szobrász lett, és 1947-ben 24 éves fiatalemberként Párizsban telepedett le?- Hatéves koromig már valamennyi időt töltöttem Párizsban. Apám, aki orvos volt. ott is halt meg. Anyámmal hazajöttem, majd 1937-ben a Párizsi Világkiállítás meglátogatása után — ahová ismét csak édesanyám vitt — elhatároztam, hogy az érettségit követően francia tanulmányútra megyek.- A született lormaérzék, a szobrászi ambíciók ösztönözték erre?- Ami a formaérzéket illeti, az b ztos, hogy már anyám méhében tapogatóztam — válaszolja Székely Péter, felderülve a kissé naivra sikeredett kérdésen -, hanem a tervekbe beleszólt a háború. Hiszen 1923-ban születtem, 1941-ben érettségiztem, majd 1942-43- ban következett a munkatábor Jászberényben és Várpalotán. Követ rövidesen Várpalotán faragtam, például az én munkám a Mátyás vár első emeleti ablakának, a bejárattal szemben jobbról a másodiknak a kőpárkánya.- Különös összecsengés: a Csontváry Múzeum előtt sétáltam, mielőtt Önhöz indultam volna, s éppen-a ház bejárata melletti, jobboldali ablakban láttam egy vergődő verebet a csukott ablaktáblák között. — Én is úgy éreztem magam, mint az a madár a kél ablakszárny között. Fogolynak. Ebből az üvegketrecből kerültem ki, amikor a marhavagonok elé tereltek bennünket, és én kockáztattam ... Sikerült ellógnom. De azután, később engem nem a menekülés vágya, hanem valami pozitív erő lökött Párizs felé 1947-ben, ahol aztán egy lakatlan kastélyban az első műtermemet is meglelhettem. De műtermeim voltak Bretagne bányái is. Első monumentális szobrom, az 1953-ban született Fékete Forma hozta meg a sikert, ez jelentette az áttörést.- Szobrai mágikus szerepű, organikusan létrejött tormákat idéznek. Indító élményei, szellemi rokonai közt emlithe- tő-e az ősi kultúrák művészete vagy például Henry Moore? — így tipikusan az újságírók, a kritikusok fogalmaznak. Egy műgyűjtőnek megtetszettek az első munkáim még annak idején, tőle kaptam könyvet Tibet művészetéről. Ott találtam egy jelet, ezt azonosnak éreztem azzal, amit csinálok. De akkor még se Mexikóban, se a Húsvét-szigeteken nem jártam! A szobor számomra archetípust - az ősi. kollektív tudattalan élményt testesíti meg, Valamit, ami valamennyiünkben 'közös. Amit jgy vall magáénak mindenki, mint a mélyről feltörő artézi vizet. Ugyanis ki-ki áshat magának kutat, de ha mélyebbre ás, artézi vizet talál, amit már nemcsak a sajátjának érez . . . Ma már három világrészben, tíz országban, nyolc fővárosban vannak munkáim. Japánban a 2000-ben nyíló szoborparkom Sekigara 1600- ban lezajlott véres eseményeinek állít emléket — a békét hirdetve. Vannak alkotásaim több jelenlegi és volt államfő, így Reagen, Mitterrand tulajdonában is. Különös, és egyúttal örömmel tölt el, ahogy az itt felállított „Szabad ember" című szobrom aktualitása — és sok más szobromé s - történelmileg is igazolást nyer. Bóka Róbert Nagy Anna Hallgatás Kérdések s ró: hallgatás. Te kérdezel, én hallgatok, nemjegyzett múltam Atlantisz rétegén, alján akadtak meg, horoggá kampósodva a hangtalan kérdőjelek és húzzák magukkal azt a sok egyet, ami mór megfeneklett, és talán már nem is fáj, ha előbukkan, bármi is az, csak csodálkozhatsz? mennyit éltem, és kérdésedre bármi lesz a válasz, tudom: félthetsz. II pápa látogatás helyszínei
