Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)
1991-07-20 / 197. szám
6 új Dunántúlt napló 1991. július 20., szombat Pótfelvételi és pótátjelentkezés A felvételik tapasztalatai Ma már szinte minden kapható, ez jó. Igaz, egyre drágábban, ez rossz. Ez utóbbi az infláció Az infláció ellen M agyarország már átélt egy hatalmas hiperinflációt. 1946- ban alig egy év alatt több milliárdszorosára emelkedtek az árak. Sokan még emlékezhetnek rá. A legolcsóbb áruért is szinte kosárnyi pénzt (pengőt) kellett fizetni. Ez nem tarthatott sokáig. 1946. augusztus 1-jén az új pénz (a forint) bevezetésével és vásárlóértékének megfelelő biztosításával sikerült megszüntetni az inflációt. Az infláció roppant nyomor (éhínség!) közepette zajlott le, egyesek mégis „meg- tollasodtak" ügyeskedésük révén. 1946-tól a 80-as évek végéig nem volt igazán probléma Mogyarországon a gazdasági vezetés számára az infláció. A fogyasztói árak ugyan többnyire évről évre néhány százalékkal emelkedtek, de a jövedelmek növekedése a legtöbb évben nagyobb mértékű volt, mint az árak emelkedése, tehát a reáljövedelmek emelkedtek. (Kivéve az 50-es évek első felét, főként az 1951. és 1952. évet.) A tervutasításos gazdálkodásban a jövedelmekhez viszonyított szerény árak azonban nem mindig azt jelentették, hogy olcsón lehetett kapni az árukat, hanem sokszor azt hogy olcsók voltak ugyan az áruk, csak nem lehetett kapni, mert a legtöbb áruféleségből hiány volt. Jellemző példa, hogy az 50-es évek első felében a húsáruk olcsók voltak, de a húsboltok pultjai savanyúsággal voltak tele. Józan megfontolás alapján azt mondhatjuk, hogy jobb az, ha kapható minden, még ha drágán is, mint mikor olcsók ugyan az áruk, csak nem lehet kapni őket. Ma már szinte minden kapható, ez jó. Igaz, egyre drágábban, ez rossz. Ez utóbbi az infláció. Az idén az egyetemek, főiskolák nappali tagozatára 52 és fél ezer érettségizett fiatal jelentkezett. Számuk háromezerrel több, mint az előző tanévben jelentkezettek száma. Statisztikai adat még az is, hogy az idén éppen háromezerrel több — 23 ezer — fiatalt vesznek fel. Az eddig megtartott felvételi vizsgák után még mintegy ezer fiatalnak van lehetősége arra, hogy pótfelvételivei, pótátjelentkezéssel bejusson valamelyik egyetemre, főiskolára. A felvételi vizsgák tapasztalatairól kérdeztük Bakos Károlyt, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főmunkatár- : sát.- Milyen szakokon volt túljelentkezés és hová jelentkeztek kevesebben? Művésznek igen - tanítónak nem . — Továbbra is nagy az érdeklődés a művészeti felsőoktatás iránt. A Színház- és Film- művészeti Főiskolán harminchatszoros, a képzőművészetin tizenkétszeres, az iparművésze- tin nyolcszoros, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán pedig három és félszeres volt a túljelentkezés. Meglepetést keltett, hogy a Rendőrtiszti Főiskolára hatszoros volt a túljelentkezés. Érdekes az is, hogy nem a hivatásos rendőrök körében lett népszerű ez az oktatási forma, hanem a most éretségizett, „civil" fiatalok kérték nagyobb arányban felvételüket. Ugyancsak fokozódott az érdeklődés az ELTE Bölcsészettudományi Kara iránt, ahol az idén már egyszakos felvételre is lehetőség nyílt. Ennek következtében háromszor any- nyian - hatezren - jelentkeztek, mint tavaly. Átlagosan hatszoros volt a túljelentkezés, de egyes szakokon tízszeresre is nőtt. Megfigyelhető évek óta, hogy sokan jelentkeznek közgazdásznak, jogásznak. Az ELTE jogi karán négyszeres, a Budapesti Közgazdasági Egyetemen háromszoros volt a túlBár a mostani tárgyalási fordulón is történt előrelépés, immár bizonyos, hogy a júliusi határidő a szerződés szövegének véglegesítésére nem tartható. Pillanatnyilag a közösség képviselőivel egyetértésben úgy látjuk, hogy októberben válhat teljessé a megállapodás - nyilatkozta dr. Juhász Endre, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának főosztályvezetője az MTI tudósítójának. Az Európai Közösség és Magyar- ország közötti társulási szerződésről folyó tárgyalások magyar delegációjának vezetője az immár hatodik brüsszeli tárgyalási forduló befejeztével értékelte a kialakult helyzetet.- Meg kell, hogy mondjam, hogy az Európai Közösség vezető politikusainak azon megnyilatkozásai, amelyekben határozott támogatásukról biztosítják a társulási szerződésben érdekelt közép-európai országokat, kevéssé érzékelhetőek a tárgyalások folyamán — állapítja meg egyebek köjelentkezés. Hasonló jelentkezési arányok voltak a különböző gazdasági főiskolákon. Csökkent viszont az óvó- és' tanítóképző főiskolákra jelentkezettek száma. Tizennyolc intézménybe hatezer fiatal jelentkezett. Itt már látszik, hogy a végzettek elhelyezkedési gondokkal küszködnek. Megcsappant az érdeklődés az agráripari felsőoktatás iránt is. A csökkenés 10-15 százalékos a tavalyi szómhoz képest. Meglepően hangzik, de az egészségügyi intézményekbe is kevesebb a jelentkező. Az általános orvosi karra megvan ugyan a szokásos háromszoros, négyszeres túljelentkezés, viszont a különböző egészségügyi szakembereket — szociális munkást, védőnőt stb. - képző főiskolák iránt kevesebben érdeklődnek. Egyetlen mérce: a tudás- Sokan bírálják a lelvételi rendszert. A középiskolai bízó- nyitványoknál az a gond, hfigy a gyengébb iskolák „feltupi- rozzák" az eredményeket, az erős gimnáziumok szigorú mércéje miatt viszont kevesebb pontot visz magával a já képességű Hatol.- 1988 decemberében jelent meg jogszabály a felvételi vizsgák rendjéről. Ez a szabályzat véleményem szerint a mai viszonyoknak is tökéletesen megfelel. Semmiféle kivételezést nem ismer el. Egyetlen mérce: a tudás. Köztudott, hogy százhúsz pontos az értékelő rendszer. A jelentkező hatvan pontot hozhat magával a középiskolából és maximum hatvanöt szerezhet a felvételin. A középiskolai érdemjegyek megadásánál valóban szubjektív hatások is érvényesülnek, de úgy gondolom, nagyjából a felvételin ezek az eltérések kiegyenlítődnek. A „feltupírozott" érdemjegyű tanuló gyengébben szerepel, társa viszont bizonyíthat. Felértékelődik az érettségi Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy már vannak olyan intézmények, ahol nem felvételiztetnek, nem szelektálnak, a középiskola eredményét fogadják el. Az említett jogszabály erre is ad lehetőséget. zött. A közösség - a politikai támogatós hangoztatása mellett — gazdasági érdekeit láthatóan nagyon is határozottan védelmezi: minden egyes betűhöz, szóhoz, tonnához ragaszkodnak, azok módosítására általában csak hosszas alkudozás nyomán nyílhat mód. A megállapodás útjában álló akadályok közül változatlanul a mezőgazdasági, illetve a textilipari cikkek áruforgalmával kapcsolatos érdekkülönbségek a legalapvetőbbek. A magyar delegáció mór februárban beterjesztette a mezőgazdasági cikkek kereskedelmével kapcsolatos elképzeléseit, óm erre a mai napig nem érkezett válasz — jegyzi meg Juhász Endre. A mostani fordulón ez ügyben annyival léptünk előbbre, hogy a közösség küldöttsége átadott egy részleges javaslatot, amely Mintegy 50 olyan felsőoktatási intézmény van, amelyikben bizonyos keretek között mór ez a gyakorlat. Például a Gödöllői Agrártudományi Egyetemnek vannak olyan fakultásai, ahol mindenkit a középiskolai eredmények alapján, felvételi nélkül rangsorolnak, és a legjobbakat felveszik. A műszaki felsőfokú intézményeknek több mint a fele nem tort szóbelit. A matematika, a fizika Írásbeli eredményét kettővel szorozzák és ennek alapján értékelnek. Vannak intézmények, ahol a nagyon jóknak kedvezményeket adnak. Például kimondják: aki 60 pontot hozott magával, jelesen érettségizett és van legalább egy középfokú nyelvvizsgája, annak nem kell felvételiznie. Ugyanakkor a felvételi vizsgához ragaszkodó intézmények többletpontokat is adnak. Például középfokú nyelvvizsgáért. szakmai gyakorlatért, sportteljesítményért. latin nyelvtudásért. Ezek a példák mutatják, hogy színesedik a kép, a felvételi rendszert valamennyi intézmény a saját tapasztalata, elképzelése alapján formálja, módosítja. Pótfelvételi három helyen- Van-e még lehetőség az idén pótfelvételire?- Igen, van. Pótfelvételi vizsga három helyen lesz: a Miskolci Egyetem angol és német nyelvtanári szakán, az Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar (Székesfehérvár) nappali tagozatán, valamint a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola levelező tagozatán, ahol általános szociális munkás szakra hirdetnek pótfelvételt. Jelentkezési lapot a pótfelvételt meghirdető intézmények tanulmányi osztályán lehet kapni. Beküldési határidő: július 26. A felvételi költsége 800 forint. • Pótótjelentkezésre 30 intézmény 55 szakán nyílik mód, ezzel újabb 900 fiatalnak adnak tanulási lehetőséget. A kérelmezők az újonnan választott egyetemre, főiskolára a korábbi elutasító határozat beküldésével pályázhatnak. Az egyetemek, főiskolák a mór elért pontszámok alapján rangsorolják a kérelmezőket és döntenek felvételükről. Fontos tudni, hogy csak egy intézménynél lehet pótátjelentkezésre pályázni. Kiss György Mihály azonban még mindig csak a bizottság ajánlata, nem pedig a tizenkettők által elfogadott, hivatalos közösségi javaslat. Ráadásul, túl azon, hogy nem is teljes, az ebben foglaltakat sem tekinthetjük elfogadható alapnak egy majdani megállapodáshoz. Ami a textilipari cikkek kereskedelmét illeti, az EK küldöttsége a mostani tárgyalások alkalmával sem volt hajlandó konkrét határidőt szabni az e termékcsoportba tartozó árucikkek mennyiségi korlátozásának teljes megszüntetésére. Márpedig határidő nélküli, nyitott korlátozásokat tartalmazó szerződés számunkra elfogadhatatlan - szögezi le Juhász Endre, hozzátéve, hogy immár tárgyaló- partnereink is belátják ezt, de köti őket mandátumuk. Mindez azonban nem szükAz infláció az árak és a költségek általános szintjének emelkedését jelenti. Az árak emelkedésére a fogyasztók érzékenyek, a költségek emelkedésére pedig a termelők. Érthetően. Az infláció során az árak is és a költségek is emelkednek, de nem teljesen egyidejűleg, és változásuk mértéke sem pontosan azonos. Az inflációs folyamatban jellemzően a bérek is emelkednek, bár emelkedésük időpontja és mértéke nem egyezik az árakéval. Az árak, a költségek és a bérek tehát azonos irányba változnak, de az időbeli és mértékbeli eltérés miatt e tényezők aránya folytonosan változik. Az infláció mértékét általában az egymást követő évek viszonylatában szokásos meghatározni. Mértékének jellemzésére a leggyakrabban használt két mutató az árindex és az inflációs ráta. A lakosságot közvetlenül csak a fogyasztási cikkek árszínvonalának alakulása érinti, ezért csak a fogyasztói árindexről és a fogyasztási cikkek inflációs rátájáról beszélünk a fenti fogalmak használata esetén. A fogyasztói árindex azt fejezi ki, hogy a fogyasztási cikkek általános árszínvonala éves átlagban hányszorosa az előző évi átlagának. 'Ezt százalékos viszonyban szokás kifejezni. tehát, hogy hány százaléka az előző évinek. Itt röviden ki kell térni a statisztikai megfigyelés, számbavétel egy lényeges kérdésére. Miután több százezer áru van a piacon, a statisztikai számbavétel gyakorlati okok miatt (túl költséges lenne!) nem lehet minden árura kiterjedően teljes körű. A világon mindenütt ún. fogyasztói kosár alapul vételével határozzák meg a fogyasztási cikkek általános árszínvonalának változását. Ez azt jelenti, hogy csak a fogyasztás szempontjából fontosabb termékcsoportokra terjed ki az árak megfigyelése (Magyarországon közel 300 termékcsoportra), és az egyes termékcsoportoknál tapasztalt árváltozásokból súlyozott átlagot számítanak. A súlyozás az egyes termékcsoportok vásárlására költött pénz alapján történik. A fogyasztói kosárban szereplő árukat jellegük szerint összevonják, és a szélesebb publikum számára kiségszerűen zárjo ki a szerződés jövő év január elsejei életbe lépését. Létezik olyan jogi, technikai formula, amely interim megállapodásként, átmeneti jegyzőkönyvvel szabad utat engedhet az időtényező szempontjából fontos, folyamatoknak - így mindenekelőtt a kereskedelmi megállapodásban foglaltaknak —, miközben mintegy ezzel párhuzamosan zajlik a szerződés tag- országonkénti ratifikálása is. Amely egyébként — ezt sem kell kizárni — elméletileg még mindig lezárulhat ez év végéig is — jegyzi meg Juhász Endre. összességében elmondható, hogy immár kölcsönösen egyeztetett a praeambulum, a politikai párbeszédről és a gazdasági együttműködésről szóló rész. A mostani fordulóban főként ez utóbbira koncentrálódási lőcsoportok szerint közük a részárindexeket, ill. ezek súlyozott átlaga alapján a fogyasztási cikkek összevont átlagos árindexét. így pl. az MNB 1991 első negyedévi tájékoztatója közli, hogy az élelmiszerek 1990-es évi átlagára az 1989-es évi átlagának 135,2%-a, az élvezeti cikkeké 130,7°/p, a ruházaté 123,3%, a fűtés, háztartási energia: 127,6%, a tartós fogyasztási cikkek 120,8%, a szolgáltatások 125,5%, összesen 128,9%. Az utóbbi évek fogyasztói árindexei pedig a következők: 1986 — 105,3; 1987 - 108,6: 1988 - 115,5; 1989 - 117,0; 1990 - 128,9. (Mindig az előző év = 100,0, tehát százalékos értékek.) Ilyen adatokat a Központi Statisztikai Hivatal is közöl, és a napi, ill. heti sajtóban is olvashatók. A fogyasztói árindex ikertestvére az inflációs ráta, amely azt mutatja meg, hogy hány százalékkal emelkedtek az átlagos árak. Pl. 1990-ben (1989-hez képest) 28,9%-os az emelkedés mértéke. E statisztikai adatokat gyakran valótlannak véljük, ezeknél nagyobb mértékűnek érezvén az áremelkedést. Ennek egyik fő oka, hogy a statisztika (a világon mindenütt) éves átlagárakat számol e mutatóknál, mi, fogyasztók pedig a napi árakkal találkozunk. A kettő tényleg nem tunk, és sikerként könyvelhetjük el, hogy a fejezet részét alkotó, s eddig még nyitott pénzügyi együttműködés kérdésében is a magyar szöveg- javaslaton alapuló megállapodás született. így többek között bekerült az ingyenes segélynyújtásra, azaz a jelenlegi Phare-program majdani folytatására vonatkozó igényünk, vagy például az - amitől a partnerek eddig elzárkóztak —, hogy a szövegben az Európai Beruházási Bank is említtessék meg. mint gazdasági-pénzügyi struktúránk átalakítását segítő, potenciálisan szóba jöhető hitelforrás. • A következő tárgyalási forduló július 24-25-én (esetleg szükség szerint 26-án is) lesz Brüsszelben. azonos. A különbségnek több oka van. Az egyik legfontosabb, amit áthúzódó árhatásnak nevezünk. Például, ha egy mosószer ára az előző évben és a tárgyévben is december 1-jéig 100 Ft volt, és ekkor 220 Ft-ra emelkedett, mi, fogyasztók úgy érzékeljük, hogy több mint kétszeresére nőtt az adott mosószer ára. Ami igaz is. A statisztika pedig azt mutatjo ki, hogy a szóban forgó mosószer ára a tárgyév átlagában „csupán" 110, tehát csak 10%-kal magasabb az előző évinél. Ami szintén igaz. A könnyebbség kedvéért a hónapokat azonos hosszúságúaknak véve, igaz, hogy (11x100) -f- (1x220) == 1320:12 110. Ha viszont a következő évben marad 220 Ft az adott mosószer ára, a statisztikusok azt fogják mondani, hogy évi átlagban az adott mosószer ára duplája az előző évinek, jóllehet, ára a tárgyév során egyáltalán nem emelkedett. Éves átlagban tényleg kétszeres a különbség (220 - ill. 110). Ezt nevezzük áthúzódó árhatásnak. Az áthúzódó árhatás számottevő, ha az év vége felé van jelentős áremelkedés, mig ha az év elején történnek a jelentősebb áremelkedések, az áthúzódó árhatás kisebb lesz. (Akkor nem is lenne ilyen,- ha csak január 1-jével változnának az árak.) Jelentősebb mértékű infláció esetén (így napjainkban is) szükséges figyelemmel kísérni az év során bekövetkező áremelkedés mértékét is. Például oz 1991 március végi átlagárakat viszonyítjuk az 1991 január eleji átlagárakhoz. Ekkor megkapjuk az 1991 I. negyedévi áremelkedés mértékéi (az inflációs rátával kifejezve ez Magyarországon kb 16%). Számítanak a statisztikusok havi inflációs rátákat is, amikor az egymást követe hónapok átlagárait viszonyítják egymáshoz, mindig az előző a viszonyítási alap. Szokásos még a tárgyév meghatározott időszakának átlagárait az előző év azonos időszakának átlagáraihoz viszonyítani. Például az 1991 I negyedévi átlagárak 34,2%- kai voltak magasabbak az 1990 I. negyedévihez viszo nyitva. Nagyon gyors infláció esetén szükséges heti inflációs ráta számítása is. Itt szeren cséré mi még nem tartunk. Tóth Lajos főiskolai docens ősz előtt már nem lesz megállapodás Társulás az Európai Közösséggel
