Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)
1991-07-18 / 195. szám
6 iij Dunántúli napló 1991. július 18., csütörtök OTTHON — CSNLHD — HÁZTARTÁS A szépséghibák gyors javítása Hétköznapi illemszabályok Kivel ne fordult volna már elő. hogy éppen akkor, amikor valamilyen programja volt. és nagyon szeretett volna szép lenni, megjelent egy pattanás az arcán, fénylett a bőre, vagy esetleg karikás volt a szeme. Az alábbi néhány jó tanács segít ezen problémák gyors megoldásában. Karikás szem A karikás szemnek sok oka lehet: stressz, kevés alvás, rossz egészségi állapot. Sokszor azonban a karikás szem öröklött tényező. Nyugalom, friss levegő, egészséges életvitel, egészséges étkezés segit ezen belülről. Kozmetikailag a következő a teendő: a saját bőrszínénél egy árnyalattal világosabb fedőkrémet tegyen fel egy kis ecsettel a szeme alá, majd gondosan satírozza el. Az orron lévő kisebb piros foltokat is fedje be ezzel a módszerrel: A make-upot ezután tegye fel. Kis piros erecskék Ezek tulajdonképpen kitágult, és túl sok vért vezető hajszálerek, amelyeknek gyenge az érfala, ezért pirosán átütnek a világos bőrön. Kerülje a hirtelen hőváltozásokat, mint például az arcgőzölést, a szaunát. Ne használjon bőrradírozó szereket és olyan arcmaszkot, mely a bőrt kiszárítja. Enyhe hatású, alkoholmentes arcvizet használjon. Kerüljön mindent, ami a vért felpezsdíti. Satírozza be az erecské- ket barnitóval vagy zöld színű krémmel (mert a zöld semlegesíti a pirosat), és erre tegye fel a szokásos make-upot. Kis pattanás A bőr túlzott faggyútermelése, helytelen táplálkozás vagy nem megfelelő bőrápolás következménye a pattanás. Rendszerint a zsíros vagy az úgynevezett vegyes bőrtípusoknál képződik. Nagyon fontos az alapos bőrtisztitás és a fokozott higiénia. Használjon szárító arcvizet. Tinédzserhabbal naponta többször kenje be a problematikus helyeket. Ez a szer ugyanis gyulladáscsökkentő és szárító hatású. Káposztás finomságok Káposztás rakott hús Kell hozzá fél kg sertéslapocka vagy comb, 1 kg fejeskáposzta, 3 evőkanál olaj, 4 paradicsom, 1 fej vöröshagyma, só, bors, pirospaprika. A húst vékony csíkokra vágjuk, és az olajon meglankasz- tott, aprított hagymára tesz- szük, együtt kipirítjuk. Kevés vizet öntünk alá, s 15 percig pároljuk. A káposztát csíkokba vágva rátesszük, megsózzuk, megborsozzuk, némi kakukkfüvet is teszünk hozzá, és néhány kanál vízzel (nem többel, mert a káposzta is levet ereszt), fedő alatt pároljuk. A tűzálló edényt olajjal kikenjük, a káposztás húst bele- töltjűk, tetejét beborítjuk a karikára vágott paradicsommal és alufóliával betakarva, kb. 40 percig sütjük kis lánggal. Tejfellel megpergetve tálaljuk. Boros-káposztás virsli Kell hozzá 1 kg édeskáposzta, 2 dl fehér bor, 4 pór virsli, 5 dkg füstölt szalonna, őrölt kömény, borsikafű, só. Az összeaprított szalonnát kiolvasztjuk, és zsírjára tesz- szük a csíkokra metélt káposztát. Megsózzuk. fűszerezzük, majd a bort rátöltve, abban puhára pároljuk. Amikor levél már csaknem lefőtte, beletesz- szük a lehajazott, karikára vágott virslit, és azzal még egyet rottyantjuk. Káposztás batyu Kell hozzá 30 dkg liszt, 1 kg burgonya, 3/4 kg káposzta, 1 evőkanál olaj, 1 kávéskanál porcukor, 1 tojás, só, bors. A burgonyát megmosva, hajában puhára főzzük, majd hámozás után melegen áttörjük, és összekeverjük a tojással, liszttel, sóval. A káposztát lereszeljük, besózzuk, majd az olajon megpirítjuk, és ha már csaknem elfőtte, beletesz- nítjuk, majd megborsozzuk. A tésztát kinyújtjuk, 10 cm-es négyzetekre vágjuk. Ezekre a káposztából akkora halomnyit teszünk, hogy a tészta széleit batyuként összefoghassuk, ösz- szeragaszthassuk. Olajozott serpenyőben alul, fölül megsütjük. Ha mar Egy kendő is elég ahhoz, hogy üdülés, strandolás, hétvégi napozás céljára többféle felsőrészt készítsünk. Hozzávaló: 135x140 centi, hosszában csíkos kelme. Ebből az anyagból két 105 centi hosszú és 40 centi széles, ferde csíkot szabunk ki (kész szélesség 20 centi). A ferde csikókat összevarrjuk, nagy a hosszában félbehajtjuk (a színe legyen belül), és a széleket összevarrjuk. Egy körülbelül 10 centis nyílást hagyjunk a kifordításhoz szabadon. A kendőt fordítsuk ki, végül a nyílást varrjuk össze. Variációk : 1. A kendőt elöl csomóra kötjük, végeit hátul a nyaknál rögzítjük. meleg... 2. A kendőt a nyakba tesz- szük, elöl keresztezzük, és a végeket hátul a deréknál megkötjük. 3. A kendőt egyik oldalon, a hónalj alatt megcsomózzuk, és a végeit felhozva a vállra, ugyanazon az oldalon megkötjük. Házi praktikák A tojás héját fel lehet használni „műtrágyának". Az ösz- szetört tojáshéjat tegyük egy vízzel teli edénybe, és körülbelül 14 napig hagyjuk állni. Majd szórjuk a cserepes virág, illetve a kerti virág földjére. Kitűnő műtrágya. * Mit csináljunk, ha nincs otthon tejfel? Helyettesíthetjük liszt, tej. vaj és citromlé keverékével. Hogyan tisztíthatjuk meg tökéletesen szűk szájú vázánkat? Forró vizet öntünk belé egy kevés ecettel, és nyers rizsszemeket teszünk bele, mojd ösz- szerázzuk. Tökéletesen megtisztul. * Foltok és karcolások a nap- pabőrből eltűnnek, ha pár csepp tejet egy kendőre öntünk, és ezzel a foltot bedörzsöljük. * Ha a ruhánkon izzadságfolt van, ecetes vízbe áztassuk be a kelmét, majd ezután tegyük a mosógépbe. Mosás után tökéletesen eltűnik az izzadság- folt, és az izzadságszag is elillan. K. E. Köntös és hálóing - egy szabásmintával Egy szabásminta alapján varrhatunk magunknak egymáshoz harmonikusan illő hálóinget és reggeli köntöst. A szabásminta 96-os mellbőségre alkalmas, ezt 10x10 centi- méteres négyzethálózatra nagyítjuk fel. Duplaszéles kelméből 2,20 méter szükséges. A szabásmintán ferdén bevonalkázott rész a köntös két elejének visszahajtását jelzi. A hálóingnek elöl 28 centi mély kivágást szabunk, ezt is, és az ujja szélét elütő színű, ferde pánttal paszpólozzuk, s elöl keskeny masnival csukjuk. A köntös oldalánál az A-B közötti részt nyitva hagyjuk, ide állítjuk be a duplán kiszabott belső zsebet, öt darab forint nagyságú gombot varrunk rá, s ha elkészült, a korcsúak széles, a teltebbek vékony övvel köthetik meg. Sok beszédnek sok az alja - ez régi közmondás. Mindennapi ismerőseink körében szép számmal akadnak, akik vég nélkül „nyomják a szöveget", tekintet nélkül arra, hogy a másikat érdekli-e, avagy a másik is szeretne megszólalni. Tulajdonképpen szereplési és feltűnési viszketegségnek nevezhető, ami nem betegség ugyan, de kirívó modortalan- ság. És főként rendkívül idegesítő jelenség, ami napjainkban — gondoljunk csak a politikai szószátyárokra - úgy terjed, mint a legragályosabb vírus. A beszélgetésnek, társalgásnak, szófűzésnek néhány íratlan szabályát érdemes megszívlelni és betartani. o Ne csak beszéljünk, hanem mondjunk is valamit! Akinek gyorsan pereg a nyelve, még nem biztos, hogy jó társalgó. Szólhat valaki röviden, velősen is értelmes, érdekes dolgokról. © Ne igyekezzünk a beszélgetésnél magunkat mindenáron előtérbe tolni. A társalgás — miként a neve is mutatja — társas cselekvés, mondhatnánk: társasjáték, amelyben mindenkit megillet a részvétel joga. o Ne hozzunk szóba mások számára abszolút érdektelen, unalmas vagy idegen témákat. Érdektelen emberekről szóló történetek éppoly unalmasak egy harmadik személynek, mint szakmai jellegű, a másik számára érthetetlen fejtegetések. A lányok általában nincsenek elbűvölve a futball ról szóló mélyenszántó eszmefuttatásoktól, a fiúkat kevésbé érdeklik a női divat rejtelmeiről szóló, mégoly elmés előadások. © Ne hivatkozzunk olyan ismeretségekre, amelyek hencegésszámba mennek. Különösen ne, ha még nem is igaz. Ne dicsekedjünk kalandjainkkal, hőstetteinkkel, sikereinkkel. Jobb, ha „kiválóságunkat" mások ismerik el, mintha magunkat emeljük dobogóra. © Ne szakítsuk félbe a másikat beszéd közben (még ha erre a neveletlenségre a tévében is gyakran látunk példát), de ha bennünket félbeszakítanak, vegyük észre magunkat: bizonyára terjengősek vagy nevetségesek voltunk. o Ne hadonásszunk, és ne kézzet-lábbal beszéljünk! 0 Ne kiabáljunk, de ne is motyogjunk érthetetlenül! O Ne pletykáljunk, ne hí- reszteljünk másokról rosszat. Nem illik visszaélni azzal, hogy az illető nincs közöttünk, vagy éppen kiment a szobából. © Beszélgetés közben barátainkat megbírálhatjuk, figyelmeztethetjük őket gyarlóságaikra, de ne leckéztessük őket, különösen nem, ha mi magunk sem vagyunk vétlenek. A bírálat ne sértő, hanem segítő szándékú legyen. O Ne licitáljunk rá a másikra, hogy „ez még semmi, én iobbat mondok". Ne legyünk mindent jobban tudó, fontoskodó „észkombájnok", akik oda se figyelnek a másik közlésére. A cukorbetegségről Az utóbbi évtizedekben egyre több ember szenved cukor- bajban. Leginkább azért, mert olyan betegségről van szó, ami jól kezelhető, megbízhatóan karbantartható, de meg nem gyógyítható. Hosszú éveken-évtizedeken át megőrzi munkaképességét, mozgásképességét, viszonylagos panaszmentességét- az a cukorbeteg, aki jól ismeri a betegségét, betartja az előírásokat, főként az étrendi szabályokat és a gyógyszerek rendszeres, pontos idejű szedését, ha erre is szüksége van. Nem lehet elégszer hangsúlyozni az elmondottak fontosságát, mert a betegség szövődményei általában azoknál a pácienseknél lépnek fel idejekorán, akik mindezzel nem törődnek, akik bocsánatos dolognak tartják azt, hogy időnként cukortartalmú ételekkel, italokkal, csemegékkel jóllaknak, és ráadásul esetleg önkényesen változtatják az előírt gyógyszeradagjukat. Úgy gondolják, ezzel félrevezetik a kezelőorvosukat, pedig leginkább önmagukat csapják be. A rosszul kezelt vagy félrekezelt cukorbajnak sakkal korábban kezdődnek a szövődményei! Ezek közül most csak azokkal foglalkozunk - érintőlegesen —, amelyek a beteg mozgását, járását kedvezőtlenül befolyásolják. Elsőként a leggyakoribb szövődményt, az érrendszer elváltozását kell említeni: közönségesen a- érszűkületet. Ez nem azonos az ún. érelmesze- sedéses vagy gyulladásos érszűkülettel, de következményeiben hasonló, s ha a lábon jelentkezik, a járást nehezíti, akadályozza, végső soron a láb elvesztésével is járhat. Elég gyakori, sántítást okozó szövődmény az elhanyagolt cukorbaj idegrendszeri kihatása. Az anyagcserezavar miatt károsodnak a végtagokat ellátó idegek. A következmény: a legkülönfélébb érzészavarok, zsibbadástól a fájdalomig, a mozgást szabályozó idegek elváltozása eseten pedig a gyengeségérzéstől a teljes bénulásig. Végül nem nagyon közismert, és szerencsére ritkábban ■is fordul elő, mint önálló kórkép, a csontok, porcok, ízületek megbetegedése az elhanyagolt cukorbaj miatt. Ennek kialakulását elősegítik a fent említett ér- és idegszövődmények. Ezek a röntgennel is kimutatható súlyos csontelvólto- zósok, mivel általában a lábon jelentkeznek, ágyhoz kötik a beteget. ' Természetesen a cukorbetegnek is lehet, alapbetegségétől függetlenül mozgásszervi betegsége. Az emberek nagy hányada idősebb korában az ún. degeneratív, kopásos izületi bajok miatt szenved, és egyre nehezebben, egyre kevesebbet mozog, emiatt hízik, a megnövekedett testsúly fokozottan terheli az Ízületeket, rontja az ízületi porcok állapotát. A cukorbetegek nagyobbik része idősebb korú és elhízott. íme: benne vagyunk az ördögi körben, de van egy keskeny kiút. A kövér cukorbeteg diétája nem sokban különbözik a fogyókúrás étrendtől. Pontosabban: a nem cukorbeteg kövér embernek sem árt, ha úgy étkezik, mintha cukorboja lenne, ha megtanulja az egyszerű kalóriaszámításokat, amivel konkrétan mérhető, hogyan kell megváltoztatnia étkezési szokásait. Szeretném kiemelni o testmozgás, a fizikai igénybevétel fontosságát, ami azon kívül, hogy a fogyást segíti, egyúttal a cukorbeteg kezelésében is előnyös tényező. Kevesebb gyógyszerre van szüksége annak a cukorbetegnek, aki rendszeresen mozog. Igaz, ez néha kellemetlen fájdalmat okozhat, de okos ember megtalálja magának azt a mozgásformát, amitől nem a fájdalma fokozódik, hanem a közérzete javul. Dr. Marties Anna
