Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-18 / 195. szám

1991. július 18., csütörtök aj Dunántúli napló Hírek, informőciök, események . ..........•.........:......................................v.' • : : v:,: K ét Ütem elkészült, a Harmadikra nincs pénz Felig kész szennyvíztelep Hazánk legkorszerűbb telepe épülne Pel lérd mellett Továbbra sincs sok változás a Pellérd határában épülő új szennyvíztelepen. Az 1985 óta készülő telepen jelenleg a második, 1/B-vel jelölt ütem próbaüzemelése folyik. A két­milliárdos beruházásból eddig 1,2 milliárd forintnyi készült el: az 1/A és az említett 1/B ütem. A folytatás körüli bizonytalan­ságból csak egy konkrét terv bontakozott ki, az, hogy a har­madik (egyben befejező) ütem terveit el kell készíteni. A pellérdi szennyvíztelep munkálatainak részleteiről Mar­csik István üzemvezetőtől ér­deklődtünk. Mint megtudtuk, Pécs azon 8 kiemelt nagyváros közé tartozik, ahol az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat koordinálásával a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Miniszté­rium vállalta a szennyvíztele­pek építésének finanszírozását. A minisztérium viselte Pécsett a második ütem munkálatai­nak költségeit, és rá vár a harmadik ütem elkészüléséhez való pénz előteremtése is. Er­re azonban egyelőre hiába vár a Pécsi Vízmű. — A pellérdi szennyvíztele­pen jelenleg a mechanikai tisz­títási fokozat készült el, ez 80 ezer köbméterre lett kiépítve — mondta Marcsik István. — A biológiai tisztítási fokozat tel­jes egészében hiányzik. Mi a pénzszűke ellenére optimisták vagyunk, hiszen egy ekkora méretű beruházást (ez a leg­nagyobb Pécsett) nem lehet csak úgy félbehagyni. Már csak azért sem, mert ha ez elkészül, egy európai szintű, élenjáró technológiával felszerelt, a környezetvédelmi feltételeknek teljes mértékben megfelelő, komplett szennyvíztelep lesz. Mentesítené a túlterhelt és rossz helyen fekvő Megyeri úti telepet is, ahol szivattyúállo­más vagy iparivíz-kezelő telep jöhetne létre. A próbaüzemen és a befe­jező ütem terveinek készülésén kívül tehát minden ugyanúgy áll mint eddig. A Pécsi Vízmű továbbra is csak reménykedni tud a segítségben és abban, hogy valamikor egy Magyaror­szágon egyedülállóan korszerű szennyvíztelepet üzemeltethet majd. Pataki V. Nemrégiben fejeződött be o vasszerkezetek festése az új szenny­víztelepen. Fotó: Szundi György Ü| gepjőrmiiuéiicimi lehetőség ~| A Leőwey- együttes az európai folklór- fesztiválon A Plochingenbsn (Baden- Württemberg, NSZK) megren­dezett európai folklórfesztivá­lon a Leőwey Táncegyüttes képviselte Magyarországot. Az együttes utazását a Lenau Reisen finanszírozta. A folklór­fesztiválnak Spanyolországból, Dániából, Olaszországból, Csehszlovákiából, valamint Ausztriából voltak résztvevői és természetesen számos német csoport lépett fel. Az együtte­sek a plochingeni ünnepségek mellett a környező városokban is szerepeltek A Leőwey Tánc­csoportnak különösen nagy si­kere volt Esslingenben, ahol közel 500 táncos és többszáz néző előtt mutatták be táncai­kat. Új vezér a DÉDÁSZ-nál Tatár Dénes, a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat új ve­zetője, akit tegnap iktatott be dr. Halzl József, a Magyar Vil­lamos Művek Tröszt vezérigaz­gatója. Kinevezésére — Wieder Béla vezérigazgató nyugdíjba vonulásával — pályázati úton került sor. Tatár Dénes 49 éves villamos- és gazdasági mér­nök, aki 1963-tól a DÉDÁSZ dolgozója, 1970-től a keszthe­lyi üzemigazgatóság vezetője. A riasztó szavát csak a rendőr és a vámos érti Magyarországon évente 15 000 autót lopnak el, 60 szá­zalékuk soha nem kerül elő. Ezért szükségessé vált egy olyan biztonsági rendszer ki­építése, amely lehetővé teszi az eltűnt kocsik, vagy azok alkatrészeinek felkutatását. A Karc Autó Register Club által kidolgozott eljárás alkalmas erre a feladatra. A Magyar Autóklub szervi­zeiben végzik el a gépjármű­vek vagyonvédelmi megjelölé­sét, azt követően, hogy ellen­őrizték a kocsi adatait. Az összes üveg- és műanyag fe­lületre biztonsági jelzéseket - az autó rendszámát — helyez­nek el, amit nem lehet eltün­tetni. A megjelölt személygép­kocsi adatait számítógépes nyilvántartásba veszik. A köz­utakon a rendőrjárőrök, a vizsgáztató állomások szere­lői, az Autóklub Műszaki Ál­lomásainak dolgozói rendsze­resen ellenőrzik, a jelölések állapotát, és számát. A közút' ellenőrzések során, ha egy lopott autó bármelyik megje­lölt alkatrészét megtalálják egy másik járművön, akkor a gépkocsi vezetőjétől magyará­zatot kérnek arra, hogy hol, és milyen körülmények között szerezte be azt. A rendőrség az orgazdákon keresztül eljut­hat a tolvajokig. A Karc Autó Regiszter Club a biztonsági jelzések bevésé­se mellett riasztókészüléket is A homokszóró pisztoly maradandó nyomokat hagy az autó üvegeiben, és még jó néhány helyen. Fotó: Szundi György felszerel az autóba, amelynek jelzései csak speciális érzé­kelővel vehetők. Ha illetékte­len személy száll a gépjármű­be, a készülék hangtalanul működni kezd, és megszólal a határőröknél, vagy a rendőr- járőröknél lévő adóvevő. A biztonsági rendszer be­építése alig kerül többe, mint egy tankolás. Az autó tulaj­donosa egy évig tagja lesz a Karc Autó Register Clubnak, ahol különféle szolgáltatáso­kat vehet igénybe: ha kitörik valamelyik szélvédő, ablak, vagy fényszórót kell cserélni, akkor a jelölést díjmentesen elvégzik. Sz. K. Legtöbbjük nem Erdélyből, hanem az Alföldről jött Erőszakos koldusok Munka helyett segélyért ágálnak Sajnos egyre gyakoribb je­lenség a rongyos zsákokat ci­pelő, rosszul öltözött, olykor 8-10 fős kéregetők csapata Pécsett. A magukat erdélyi menekültnek kiadó kolduló „szegények" vonatjegyre, éle­lemre kérik a pénzt, ám meg­döbbentő és elgondolkodtató egyre hevesebb indulatuk. Erő­szakosan zaklatják a járókelő­ket, éjszakánként a pécsi pol­gárok lakásait csöngetik fel, vagy az állomások, templomok körül, a vásártéren őgyeleg- nek... S ha a kétségbe­esett (?) könyörgésre sem nyí­lik a fukar magyar pénztárcá­ja, a kitárt tenyerek ökölbe szorulnak . . . Akadt már olyan vasutas, akit meg is vertek. A városi Vöröskereszt irodá­jában — mint megtudtam — gyakran betévednek, ám elő­fordul, hogy a felkínált mun­kalehetőség (!) helyett azon­nali segélyért ágálnak. A szü­lők pedig csak munkából tud­nák ellátni a hosszú útra ma­gukkal hozott beteg gyerekei­ket. Az egyházi szervezetek kasszája is kimerült már. A pécsi Irgalmasok templomá­ban szakadatlanul nyomják a csengőt, de hiába, mert hetek óta szóba sem állnak velük - mondja Hilár atya. Saját felelősségére mindenki döntse el, meddig tart a jó­hiszemű segítőkészség, a bi­zalom. Azoknak, akik bizonyí­tották, hogy itt akarnak élni és dolgozni, van letelepedési engedélyük, munkájuk, most is jut némi segítség. Nem is ró­luk van szó, hanem azokról, akiknek, az útlevelébe néhány hónap alatt húsz pecsét ke­rült, akik haza tudnának men­ni, akik az összekéregetett pénzt a kocsmában költik el. Még bonyolultabbá teszi a helyzetet, a tisztánlátást, hogy feltételezhetően szép számmal akadnak' közöttük, akik nem a határ másik oldaláról ér­keztek, hanem olyan magya­rok, akik az együttérzést ki­használva próbálnak szeren­csét ... A rendőrség egyik mag'át megnevezni nem kívánó mun­katársa szerint legtöbbjük nem erdélyi, hanem az Alföld­ről jött cigány, de kertvárosi, Tettye utcai, belvárosi olva­sóink is hasonlóan vélekedtek, akiket éjjelente felzörget­tek... A rendőrség jogszabály hiányában egyelőre nem tud mit tenni, a lakcím nélküli szabálysértők ellen eljárást sem lehet folytatni. A magá­nyos, civil rendőr sem mer a koldulok és a lakosság szó­csatájába avatkozni, erre nincs is felhatalmazva ... Tröszt É. lfigyazat utánozzák! Magyar Védjegy Egyesület A mind nyitottabbá váló magyar piac és átalakuló gaz­daság felkeltette az érdeklő­dést az árujelzők,,, köztük el­sősorban a védjegyek iránt. A nyolcvanas évek elején mint­egy ezer védjegybejelentés történt, az elmúlt három esz­tendőben közel hatezer. Ebből több mint nyolcszázat az USA-ból védettek le Magyar- országon. A védjegyek általában meg­határozó szerepet kezdenek játszani a gazdálkodó szerve­zetek tevékenységében, kimu­tatott értékük milliós nagyság­rendeket képvisel. Jelentősen nőtt ezzel párhuzamosan a védjegy-használati szerződések és átruházások száma is. Ezek a körülmények indítot­ták arra a szakembereket, hogy olyan szakmai-társadal­mi szervezetet hozzanak létre, amely a védjegyek tervezésétől kezdve azok megszűnéséig a jogi szabályozás valamennyi fontos területét átfogja és mintegy kiegészíti az Orszá­gos Találmányi Hivatal véd­jegyhatósági tevékenységét. A Magyar Védjegy Egyesü­let, — amely ez év elején ala­kult meg, és ma mór több mint száz taggal működik, — úgy döntött, hogy a szervezet bírósági bejegyzését kéri. Rep­rezentatív bemutatkozásukat ez év novemberében a Buda­pesti Nemzetközi védjegy na­pok megrendezésekor terve­zik. (Földi) Ferenczy-Europress Á városért dolgozni Kft.-vé alakul a Mohácsi Költségvetési Üzem A költségvetési üzemek át­alakítására az eredeti határ­idő szeptember elseje volt. Az országban 240 ilyen jellegű tanácsi alapítású cég műikö- cfik, s közülük eddig mind­össze 35-nek az átszervezését hajtották végre. így az illeté­kes minisztérium kitoldotta és decemberre módosította a dá­tumot. Mohácson gyakorlatilag hó­napok óta szorgalmazza az üzem vezetője, hogy foglalkoz­zon a képviselő-testület az ügyükkel, melynek eredménye­ként a júliusi közgyűlésen az­tán megszületett a döntés: 75 százalékos önkormányzati ré­szesedéssel és 25 százalék dolgozói résztulajdonnal kft.- vé alakulnak. A 100 főt foglalkoztató épí­tő, kereskedelmi és szolgálta­tó tevékenységet folytató szer­vezet egyelőre még nem vá­lasztott nevet. Számukra csöp­pet sem zavaró ez a tény, hi­szen az utóbbi években vég­zett munkáik nyomán nem kell szégyellniük a költségvetési üzem elnevezést. A Budapest Bank mohácsi székháza, a Kossuth Filmszínház korszerű­sítése, átalakítása, a belváro­si iskola új tornaterme, vagy a legutóbb átadott Szentmi- hály Patika olyan referencia- munkák, melyeknél büszkén vállalhatják, hogy ők voltak a kivitelezők. Mint Eller András üzemveze­tő elmondta, készülve az át­szervezésre, hat dolgozónak a munkaviszonyát kényszerültek felmondani az elmúlt hóna­pokban, és további tíz elbo­csátása várható. A szervezeti változáson túl semmi más nem zavarja majd a közösség te­vékenységét. A kapacitásuk 80 százaléka az év végéig le­kötött, Székelyszabarban egy iskolai tanterem építésén, Bár­ban és Lánycsókon vendéglátó egységek átalakításán dolgoz­nak, Mohácson a belvárosi templom felújítását augusztus közepén kezdik, most a Gólya utcai iskolában teljes villamos­hálózat-korszerűsítést, festés­mázolást végeznek, folyamato­san dolgoznak a képviselői pályázatok alapján járdák, utak építésén, javításán, to­vábbá tíz utcában gázcsöve­ket fektetnek. A kft.-vé alakulás után is változatlan marad a céljuk: a városért dolgozni. Az önkor­mányzat többségi részaránya a vállalkozásban mindennek nem mond ellent, sőt közös az érdekük, hogy nyereséget ho­zó vállalkozásokkal, eredmé­nyesen gazdálkodva termelje-

Next

/
Thumbnails
Contents