Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)
1991-07-17 / 194. szám
1991. július 17., szerda uj Dunántúli napló 9 (Jj DM politikai vitafóruma Miért? Ez a part meghalt A kisgazdapárt abban az értelemben, ahogyan a háború utáni magyar politikában jelen volt, nem létezik többé -, jelentette ki Pártay Tivadar, a párt 83 esztendős „örökös elnöke", aki Torgyán József elnökké választása után kilépett a pártból. Interjújában az idős politikus megjósolta: bármennyire is erőszakoskodjanak most Torgyán és társai, arra nem lesznek képesek, hogy magukhoz ragadják a hatalmat Magyarországon. Megvan a piac? Csak szándéknyilatkozat! Elolvastam Kovács Mózes MSZOSZ-alapszervi elnök Gondolatok május 1. kapcsán című cikkét. Az a megállapításom, hogy nem látja jól a dolgozók érdekvédelmét. Nem látja, vagy nem is akarja látni, hogy az ország miért jutott reménytelennek tűnő helyzetbe. A Kádár-korszak elherdálta a huszonkét milliárdos hitelt, amivel ma is tartozunk. Ilyen körülmények között nem lehet, és nem is tudja biztosítani kormányunk és parlamentünk a dolgozók elvárható életszínvonalát. Miért nincs megfelelő dolgozói érdekvédelem? Azért, mert a Nagy Sándor vezette MSZOSZ minden áron ragaszkodik hatalmához és vagyonához. Azért, mert a pártállamtól örökölt gazdasági főnökök a rossz, elavult beidegződéseket támogatják. Az MSZOSZ létét ugyanazok a vállalati vezetők biztosítják, akik a pártállam idején összefonódtak a kommunista irányítású szak- szervezettel. Az MSZOSZ-tag- ságnak zöme ugyan nem kommunista, de a vezetők a mai gazdasági helyzetet kihasználva, félrevezetik a tömegeket. Nem arról beszélnek, hogy miért jutottunk ide, hanem arról szólnak, hogy a legitim kormány, a legitim parlament helytelen, munkásellenes politikát folytat. A munkás-érdekvédelem elsősorban a vállalatoknál dől el. Ha a pártállamot kiszolgáló igazgatók ellenségei a demokratizálódó intézményeknek — pedig többen ellenségei —, akkor az új szakszervezetek nem jöhetnek létre. Ha mégis létrejönnek: létszámukat, a tagok névsorát titkosan kell kezelni, mert félő, hogy megtorlást alkalmaznak velük szemben, nem kapnak fizetésemelést, létszámleépítés esetén ők kerülnek először az utcára. Ha majd a munkások munkástanácsokat hóznak létre, lesz bázisuk. De az új szak- szervezeteknek van-e megfelelő gazdasági hátterük? Nincs! Pedig juthatna nekik is az MSZOSZ javaiból. A bérezés rendszerét kik alakították ilyen lehetetlenné? Milyen szép lett volna, ha Kovács Mózes azt is kifejti, miként vettek fel érdekvédelmi szervek volt vezetői százezreket, milliókat az állam, a nép rovására. A munkásoknak, a kisembereknek csak a pénz apraja jutott. Hova lett a huszonkét milliárd dollár, amit adósságként hagyott ránk a pártállam? - Sokunkat szegénységbe taszított a Kádár-vezette rendszer. Nem lázítani kell, hanem a fölemelkedésért munkálkodni. Kikkel akarnak utcára vonulni? A Széchenyi téren május elsején megjelent „tömegekkel"? Kovács Mózes láthatta, hogy mekkora bázisa van az MSZOSZ-nak. Kik állnak Kovács Mózes mögött? Talán azok. akik valaha parancsokra masíroztak ünnepnapokon, s most távolmaradásukkal csalódást okoztak? Hol a „szolidaritás”? Munkástanácsok, liga, független szakszervezetek nem lehetnek szolidárisak azzal a szakszervezettel, amelyik a pártállam vezetőire épít. Tisztelt Kovács Mózes! Azt Írja, hogy a „demokráciát együtt kell megtanulni". Azoknak az új szakszervezeteknek, amelyek minden anyagi támasz nélkül küszködnek, amelyek ki vannak téve az utcára kerülésnek, most igen nehéz a sorsuk. Akkor lesznek erő sek, ha o gazdaságból eltűnnek a harácsolok és a tol vajok. Acs László, Justitia Baráti Társaság Vannak bizonyítékok- ön eleinte Torgyán támogatója volt. . .- Igen, de amikor azt tapasztaltam, hogy semmiféle koncepciója nincs, csak ugrabugrál, mint egy veréb, rájöttem: valami itt hiányzik. Két dolgot ismételget állandóan, hogy a kommunisták menjenek a fenébe, és az oroszok menjenek haza ... De nagyon gyanús volt, hogy a pártközpont és a szovjet nagy- követség - mindkettő nagyon kényes volt az ilyen nyilatkozatokra más esetekben - nem tiltakozott. Azt is tudtam, hogy feltétlenül kell lenni beépített emberüknek a kisgazdavezetésben, hisz mindig is voltak ilyenek. Kezdtem utánanézni Torgyán viselt dolgainak. Annak alapján, ami kiderült róla, mind jobban elleneztem hatalomra jutását. Szent meggyőződésem, hogy orvosi esettel van dolgunk. Olyan emberrel, aki betegesen hataloméhes, s úgy vonzza a karrieristákat és haszonlesőket, mint mágnes a reszeléket.- Milyen bizonyítékai vannak?- Erről elég sókat írt a sajtó. Gondoljanak csak Tor- gyánnak a lll/lll-as ügyosztállyal fenntartott, lényegében máig magyarázat nélküli kapcsolatára. A rendszerváltás után pedig az történt, hogy az állandó futkosás, a költséges országjárások gyorsan kimerítették a pénztárcáját. Attól kezdve egy széles szponzori hálózatot épített ki maga körül, amely Hongkongtól Münchenig terjed, s amelyben egy nemzetközi fegyver- csempész cégtől kezdve a Kocsis András- és Nagy Imre- féle ismert KISZ-vezetőkig mindenki ott van, aki hajlandó őt anyagilag támogatni. Számításaink szerint mintegy 14 millió forintot költöttek Tor- gyónra. Ezt persze, vissza kell majd fizetni, s ez az egészben a legveszedelmesebb, amikor egy kis párt egy nemzetközi maffia erőterébe kerül. Ki kellett lépnem a pártból!- Mi köze a Torgyán-léle kisgazdáknak a Pártay-léle párthoz?- Semmi. A vezetőségben egyetlen régi kisgazda sincs. Kizárólag megvásárolható emberekből áll. Programjuk politikai része, a szakszervezetekkel és a vállalkozókkal kö- zösködés irreális. A parasztság bizalmát a kárpótlási törvény miatt elveszítik. Naponta kapok telefonokat és táviratokat, amelyben a parasztok tudatják, hogy ők nem erre a káoszra számítottak. A program gazdasági része semmi mást nem akar, mint kulcs- pozíciókat a kormányban és a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokban, hogy Torgyán támogatói megkaphassák fizetésüket.- Miért hagyták önök, hogy kicsússzon a kezükből a vezetés?- Hiba volt, hogy patronálni kezdtem Torgyánt. A második hibát ott követtem el, amikor Érden könnyelműen kiengedtem a kezemből az elnökséget. Igaz, megromlott az egészségem, de ha akkor ragaszkodom az elnökséghez, s megtehettem volna, ezek az emberek ma nincsenek a párt élén. Azok után pedig, ami most történt, ki kellett lépnem a pártból, amit meg is mondtam előre, hogy ki fogok lépni. Velem együtt távozott a régi párt szelleme és ereje is. Varga Béla már tavaly megmondta : ez nem a történelmi Kisgazdapárt, az meghalt, csak a vadhajtások élnek tovább.- Mi lesz ennek a következménye? Képes ez az új politikai képződmény átvenni a hatalmat az országban? — Nem képes. Torgyánnak nincs semmiféle koncepciója. A kárpótlási törvénnyel megbolondították az országot. A parasztság bizalmát elveszítik, s ezzel a tömegbázist is, hiszen emlékezzenek, a választások idején a kisgazda-szavazatok 53 százalékát parasztok adták le. Úrrá lehet lenni a bajokon- Milyen egészséges politikai erőket lát az országban? És milyennek Ítéli a kilátásokat? — Meg fog lepődni. Két olyan személyt látok, aki alkalmas a vezetésre. Az egyik Pozsgay Imre, aki nagyszerű, felkészült, profi politikus. s első perctől felmérte, hogy az ország azé, aki mégnyeri a nem szavazókat. Ez a mostani választás csak a parlamenti demokrácia előjátéka volt, csupa amatőrt hozott felszínre, később majd egy olyan csoport is beléphet a hatalomba, amelynek tagjai értenek a politikához. A másik politikus, akit alkalmasnak tartok -a vezetésre, Antall József. Öt jól felkészült amatőrnek nevezném. Olyan amatőrnek, ki ugyan minden hiba elkövetésére képes. mégis igen intelligens, jól felkészült ember, aki hatéves korától politizáló emberek környezetében nőtt fel. A következő választásokig ebben az országban lecsillapodnak majd a kedélyek, az indulatok és az ambíciók. És akkor lehetősége nyílik az országnak arra, hogy úrrá legyen a belső bajokon. Az Új Dunántúli Napló július 10. számában a Földművelésügyi Minisztérium Baranya Megyei Hivatalának vezetője azt nyilatkozta, hogy Baranyában a betakarításra kerülő búza 80 százalékának már megvan a piaca. Úgy véljük, ezt pontosítani kell, mivel a termelő üzemek zömében csak úgynevezett „szándéknyilatkozat", vagy „bizományosi szerződést" tudtak kötni a kereskedelmi vállalatokkal, vagyis a szerződés akkor realizálódik, ha a kereskedő valóban el tudja adni a búzát külföldön. Példával élve: el akarom adni a gépkocsimat. Elviszem az autókereskedőhöz, aki úgy vállalja az értékesítést, hogy a kocsit otthagyom. Ha el tudja adni, akkor eladja, ha nem, akkor majd értesít mondjuk 6 hónap után, hogy még mindig eladatlan a gépkocsim. Ez tehát még nem üzlet, csak bizonytalan lehetőség. Az Új Dunántúli Napló július 10-i számában közzé tett felhívásunkra, az SZDSZ, az Agrár- szövetség és pártunk képviselői július 11-én a jugoszláv válsággal kapcsolatosan az alábbi állásfoglalást alakítottuk ki. 0 A jugoszláv állam alkotmányos válságát csak békés, tárgyalásos úton lehet rendezni. Ez Jugoszlávia népeire tartozik. Az alulírott pártok mindenfajta erőszakos megoldási kísérletet elítélnek. @ Véleményünk szerint bármiféle tárgyalásos rendezésen kiinduló pontként kell elfogadni: a szlovén és horvát köztársaság polgárai népszavazáson nyilvánították ki önállósulási szándékukat, mindkét köztársaságban szabadon választott, legitim parlament mondta ki az állami függetlenséget. 0 Magyarország három délszláv köztársasággal határos. Ezek területén 380 000 magyar él. mindenekelőtt a Vajdaságban. Elsőrendű nemzeti érdekünk, hogy a jelenlegi krízis ne torkolljon katonai diktatúrába és ne vezessen libanoni állapotokhoz sem. Kívánatos, hogy a magyar állam ennek szelleA valós helyzet július 11-én: a megyénk termelői 280 000- 300 000 tonna búzát fognak betakarítani. Ebből legnagyobb forgalmazó, a Gabonaforgal- mi és Malomipari Vállalat 120 000 tonnára kötött szerződést igen alacsony 5,50 Ft kg- os áron. Ezenkívül más forgalmazóknak még 3000 tonnára van konkrét szerződésük, ami összesen sem éri el a teljes termésnek még a felét sem. így várhatóan a megye búzájának nagyobbik fele tartósan eladatlan lesz. A piac hiánya mellett a termelőt erősen sújtja még az alacsony felvásárlási ár, amely legtöbb esetben még az önköltséget sem fedezi . . . A kormánynak és az FM- nek pont a piac- és az árviszonyokat kellene megoldania, támogatva a termelőt pl. kedvezményes hitelekkel. Az Agrárszövetség Baranya Megyei Szervezete mében működjön együtt azokkal az európai szervezetekkel, amelyek a békés rendezés érdekében közvetítő szerepre vállalkoztak. ® Az aktiv magyar külpolitikának azon kell alapulnia, hogy a kormány félreérthetetlenné teszi: nem kívánja a délszláv köztársaságok közötti konfliktust arra kihasználni, hogy bármelyikük rovására növelje a Magyar Köztársaság területét. © Ha a kormány ilyen szellemű politikát folytat déli szomszédja irányában, akkor - de csak akkor - kedvező helyzetben lesz ahhoz, hogy az ott élő magyarság egyéni és kollektív kisebbségi jogainak védelmében síkra szálljon, ami er; kölcsi kötelessége és egyben elsőrendű nemzeti érdek, a nemzetek közötti kölcsönösség elve alapján. Pataki György MSZDP megyei elnök, Gazsi Ferenc SZDSZ, Baranyai Egyeztető Tanács megyei irodavezető, ügyvivő, Buzássy Lajos Agrár Szövetség’ BESZÉLHETÜNK-E rendszerváltásról ott, ahol a legszélesebb népréteget tömörítő munkásság és parasztság, valamint a társadalmat már kiszolgáló nyugdíjasok - a korábbi rendszernél talán még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülve -, csak képviselői és nem haszonélvezői az átalakulásnak? Beszélhetünk-e rendszer- váltásról akkor, amikor a szemünk láttára nő ki egy szűk vagyonos és egyre vagyonosodó réteg a leváltott rendszer „urainak" és „hűbéreseinek" köréből? Hogyan várható el a társadalomtól, hogy robbanás nélkül tűrje, hogy éppen azok, akiktől azt hitte, végképp megszabadul - most ugyan másik irányból közelítve -, újra a nyakára telepedjenek? Rendszerualtas? És ez még nem elég! El kell tűrnie azt is, hogy többnyire azok maradtak a gazdaság vezetői, akik a mélypontra juttatták és a maguk tehetetlenségével kölöncként függve a kibontakozást késleltetik. Lehet-e ilyen körülmények között hitele a társadalmi változásnak, és a változás politikusainak? Meggyőződésem, hogy nem I Ezért került a mélypontra jutott gazdaság után a politika is újra válságos helyzetbe. A demokrácia szelleme megkívánja, hogy a társadalmat képviselő tömegek nélkül ne lehessen politizálni. MIT KELL TEHAT TENNÜNK? Vissza kell szerezzük a politika, a politikusok tekintélyét. Legjobb színtere ennek a legfőbb fórum, a parlament. Ezen a színtéren kell tehát mihamarabb olyan tetteket véghezvinni, amivel a passzív hallgatásba burkolózott tömeg figyelmét újra a politikára irányíthatjuk. Az MSZDP elnöksége hosszas viták és egyeztetések után arra az álláspontra jutott -, tiszteletben tartva a parlament eddigi munkáját —, hogy végre sort kell keríteni néhány halaszthatatlan törvény meghozatalára. Ezek: privatizáció, érdekvédelmi törvény, pályázati törvény (mely az állami vállalatok vezető helyeinek betöltését szabályozná). A privatizáció elképzelhetetlen a dolgozók bevon/- sa nélkül. Biztosítani kell az esélyegyenlőséget a privatizálandó vállalatok meg szerzésére a vagyontalan dolgozók számára is. Bizonyos előnyök juttatásával e2 lehetséges. Pl.: kedvezményes hitelek, licitkönnyitések, vagyonjegyek, stb . . . Hatékony érdekvédelem, elképzelhetetlen enélkül. ezért egy nagyon átgondolt érdekvédelmi törvény kell, mely a szakszervezeti munka mellett érvényt szerez a munkástanácsok működésének is. Végül, de nem utolsósorban a már említett gazdasági fellendülés akadályainak eltávolítása törvényes keretek között. Olyan pályázati törvényt kell hozni, mely egyszer és mindenkorra mentesít mindenféle kontraszelekciótól, de ugyanakkor elejét veszi minden esetleges üldöztetésnek, vagyis kizárólag a tehetség érvényesülését szolgálja. AZ MSZDP reméli, hogy elképzelései találkoznak honatyáink elképzeléseivel és igénybe veszi szakértelmét a nevezett törvények kidolgozásában. Biztos abban, hogy ha elképzeléseinek érvényt tud szerezni, örökre elhagyhatjuk a kérdőjelet a rendszerváltás szó végéről. Nyitray Béla, az MSZDP elnökség tagja Pártok nyilatkozata a jugoszláv válságról Békés úton! Pártay Tivadar:
