Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-17 / 194. szám

1991. július 17., szerda uj Dunántúli napló 9 (Jj DM politikai vitafóruma Miért? Ez a part meghalt A kisgazdapárt abban az értelemben, ahogyan a háború utáni magyar politikában jelen volt, nem létezik többé -, je­lentette ki Pártay Tivadar, a párt 83 esztendős „örökös elnöke", aki Torgyán József elnökké választása után kilépett a pártból. Interjújában az idős politikus megjósolta: bármennyire is erő­szakoskodjanak most Torgyán és társai, arra nem lesznek ké­pesek, hogy magukhoz ragadják a hatalmat Magyarországon. Megvan a piac? Csak szándéknyilatkozat! Elolvastam Kovács Mózes MSZOSZ-alapszervi elnök Gon­dolatok május 1. kapcsán cí­mű cikkét. Az a megállapítá­som, hogy nem látja jól a dolgozók érdekvédelmét. Nem látja, vagy nem is akarja lát­ni, hogy az ország miért ju­tott reménytelennek tűnő hely­zetbe. A Kádár-korszak elher­dálta a huszonkét milliárdos hitelt, amivel ma is tartozunk. Ilyen körülmények között nem lehet, és nem is tudja bizto­sítani kormányunk és parla­mentünk a dolgozók elvárha­tó életszínvonalát. Miért nincs megfelelő dol­gozói érdekvédelem? Azért, mert a Nagy Sándor vezette MSZOSZ minden áron ragasz­kodik hatalmához és vagyoná­hoz. Azért, mert a pártállam­tól örökölt gazdasági főnökök a rossz, elavult beidegződé­seket támogatják. Az MSZOSZ létét ugyanazok a vállalati ve­zetők biztosítják, akik a párt­állam idején összefonódtak a kommunista irányítású szak- szervezettel. Az MSZOSZ-tag- ságnak zöme ugyan nem kom­munista, de a vezetők a mai gazdasági helyzetet kihasznál­va, félrevezetik a tömegeket. Nem arról beszélnek, hogy miért jutottunk ide, hanem ar­ról szólnak, hogy a legitim kormány, a legitim parlament helytelen, munkásellenes poli­tikát folytat. A munkás-érdekvédelem el­sősorban a vállalatoknál dől el. Ha a pártállamot kiszol­gáló igazgatók ellenségei a demokratizálódó intézmények­nek — pedig többen ellensé­gei —, akkor az új szakszer­vezetek nem jöhetnek létre. Ha mégis létrejönnek: létszá­mukat, a tagok névsorát tit­kosan kell kezelni, mert félő, hogy megtorlást alkalmaznak velük szemben, nem kapnak fizetésemelést, létszámleépítés esetén ők kerülnek először az utcára. Ha majd a munkások mun­kástanácsokat hóznak létre, lesz bázisuk. De az új szak- szervezeteknek van-e megfele­lő gazdasági hátterük? Nincs! Pedig juthatna nekik is az MSZOSZ javaiból. A bérezés rendszerét kik alakították ilyen lehetetlenné? Milyen szép lett volna, ha Kovács Mózes azt is kifejti, miként vettek fel érdekvédel­mi szervek volt vezetői száz­ezreket, milliókat az állam, a nép rovására. A munkásoknak, a kisembereknek csak a pénz apraja jutott. Hova lett a huszonkét mil­liárd dollár, amit adósságként hagyott ránk a pártállam? - Sokunkat szegénységbe taszí­tott a Kádár-vezette rendszer. Nem lázítani kell, hanem a fölemelkedésért munkálkodni. Kikkel akarnak utcára vonulni? A Széchenyi téren május else­jén megjelent „tömegekkel"? Kovács Mózes láthatta, hogy mekkora bázisa van az MSZOSZ-nak. Kik állnak Ko­vács Mózes mögött? Talán azok. akik valaha parancsok­ra masíroztak ünnepnapokon, s most távolmaradásukkal csa­lódást okoztak? Hol a „szo­lidaritás”? Munkástanácsok, li­ga, független szakszervezetek nem lehetnek szolidárisak az­zal a szakszervezettel, amelyik a pártállam vezetőire épít. Tisztelt Kovács Mózes! Azt Írja, hogy a „demokráciát együtt kell megtanulni". Azok­nak az új szakszervezeteknek, amelyek minden anyagi tá­masz nélkül küszködnek, ame­lyek ki vannak téve az utcára kerülésnek, most igen nehéz a sorsuk. Akkor lesznek erő sek, ha o gazdaságból eltűn­nek a harácsolok és a tol vajok. Acs László, Justitia Baráti Társaság Vannak bizonyítékok- ön eleinte Torgyán tá­mogatója volt. . .- Igen, de amikor azt ta­pasztaltam, hogy semmiféle koncepciója nincs, csak ug­rabugrál, mint egy veréb, rá­jöttem: valami itt hiányzik. Két dolgot ismételget állan­dóan, hogy a kommunisták menjenek a fenébe, és az oroszok menjenek haza ... De nagyon gyanús volt, hogy a pártközpont és a szovjet nagy- követség - mindkettő nagyon kényes volt az ilyen nyilatko­zatokra más esetekben - nem tiltakozott. Azt is tudtam, hogy feltétlenül kell lenni beépített emberüknek a kisgazdaveze­tésben, hisz mindig is voltak ilyenek. Kezdtem utánanézni Torgyán viselt dolgainak. An­nak alapján, ami kiderült ró­la, mind jobban elleneztem hatalomra jutását. Szent meg­győződésem, hogy orvosi eset­tel van dolgunk. Olyan em­berrel, aki betegesen hata­loméhes, s úgy vonzza a kar­rieristákat és haszonlesőket, mint mágnes a reszeléket.- Milyen bizonyítékai van­nak?- Erről elég sókat írt a sajtó. Gondoljanak csak Tor- gyánnak a lll/lll-as ügyosz­tállyal fenntartott, lényegében máig magyarázat nélküli kap­csolatára. A rendszerváltás után pedig az történt, hogy az állandó futkosás, a költ­séges országjárások gyorsan kimerítették a pénztárcáját. Attól kezdve egy széles szpon­zori hálózatot épített ki ma­ga körül, amely Hongkongtól Münchenig terjed, s amely­ben egy nemzetközi fegyver- csempész cégtől kezdve a Kocsis András- és Nagy Imre- féle ismert KISZ-vezetőkig min­denki ott van, aki hajlandó őt anyagilag támogatni. Szá­mításaink szerint mintegy 14 millió forintot költöttek Tor- gyónra. Ezt persze, vissza kell majd fizetni, s ez az egész­ben a legveszedelmesebb, ami­kor egy kis párt egy nemzet­közi maffia erőterébe kerül. Ki kellett lépnem a pártból!- Mi köze a Torgyán-léle kisgazdáknak a Pártay-léle párthoz?- Semmi. A vezetőségben egyetlen régi kisgazda sincs. Kizárólag megvásárolható em­berekből áll. Programjuk po­litikai része, a szakszerveze­tekkel és a vállalkozókkal kö- zösködés irreális. A parasztság bizalmát a kárpótlási törvény miatt elveszítik. Naponta ka­pok telefonokat és táviratokat, amelyben a parasztok tudat­ják, hogy ők nem erre a káoszra számítottak. A prog­ram gazdasági része semmi mást nem akar, mint kulcs- pozíciókat a kormányban és a nemzetközi pénzügyi kap­csolatokban, hogy Torgyán támogatói megkaphassák fize­tésüket.- Miért hagyták önök, hogy kicsússzon a kezükből a ve­zetés?- Hiba volt, hogy patro­nálni kezdtem Torgyánt. A második hibát ott követtem el, amikor Érden könnyelműen kiengedtem a kezemből az elnökséget. Igaz, megromlott az egészségem, de ha akkor ragaszkodom az elnökséghez, s megtehettem volna, ezek az emberek ma nincsenek a párt élén. Azok után pedig, ami most történt, ki kellett lépnem a pártból, amit meg is mond­tam előre, hogy ki fogok lép­ni. Velem együtt távozott a régi párt szelleme és ereje is. Varga Béla már tavaly meg­mondta : ez nem a történelmi Kisgazdapárt, az meghalt, csak a vadhajtások élnek to­vább.- Mi lesz ennek a követ­kezménye? Képes ez az új politikai képződmény átvenni a hatalmat az országban? — Nem képes. Torgyánnak nincs semmiféle koncepciója. A kárpótlási törvénnyel meg­bolondították az országot. A parasztság bizalmát elveszítik, s ezzel a tömegbázist is, hi­szen emlékezzenek, a válasz­tások idején a kisgazda-sza­vazatok 53 százalékát parasz­tok adták le. Úrrá lehet lenni a bajokon- Milyen egészséges politi­kai erőket lát az országban? És milyennek Ítéli a kilátá­sokat? — Meg fog lepődni. Két olyan személyt látok, aki al­kalmas a vezetésre. Az egyik Pozsgay Imre, aki nagyszerű, felkészült, profi politikus. s első perctől felmérte, hogy az ország azé, aki mégnyeri a nem szavazókat. Ez a mos­tani választás csak a parla­menti demokrácia előjátéka volt, csupa amatőrt hozott fel­színre, később majd egy olyan csoport is beléphet a hata­lomba, amelynek tagjai érte­nek a politikához. A másik politikus, akit alkalmasnak tartok -a vezetésre, Antall Jó­zsef. Öt jól felkészült amatőr­nek nevezném. Olyan amatőr­nek, ki ugyan minden hiba elkövetésére képes. mégis igen intelligens, jól felkészült ember, aki hatéves korától politizáló emberek környezeté­ben nőtt fel. A következő vá­lasztásokig ebben az ország­ban lecsillapodnak majd a kedélyek, az indulatok és az ambíciók. És akkor lehetősége nyílik az országnak arra, hogy úrrá legyen a belső bajokon. Az Új Dunántúli Napló jú­lius 10. számában a Földmű­velésügyi Minisztérium Bara­nya Megyei Hivatalának veze­tője azt nyilatkozta, hogy Ba­ranyában a betakarításra ke­rülő búza 80 százalékának már megvan a piaca. Úgy véljük, ezt pontosítani kell, mivel a termelő üzemek zömében csak úgynevezett „szándéknyilatkozat", vagy „bizományosi szerződést" tud­tak kötni a kereskedelmi vál­lalatokkal, vagyis a szerződés akkor realizálódik, ha a ke­reskedő valóban el tudja adni a búzát külföldön. Példával élve: el akarom adni a gépkocsimat. Elviszem az autókereskedőhöz, aki úgy vállalja az értékesítést, hogy a kocsit otthagyom. Ha el tudja adni, akkor eladja, ha nem, akkor majd értesít mond­juk 6 hónap után, hogy még mindig eladatlan a gépko­csim. Ez tehát még nem üz­let, csak bizonytalan lehető­ség. Az Új Dunántúli Napló július 10-i számában közzé tett felhí­vásunkra, az SZDSZ, az Agrár- szövetség és pártunk képviselői július 11-én a jugoszláv válság­gal kapcsolatosan az alábbi ál­lásfoglalást alakítottuk ki. 0 A jugoszláv állam alkot­mányos válságát csak békés, tárgyalásos úton lehet rendez­ni. Ez Jugoszlávia népeire tar­tozik. Az alulírott pártok min­denfajta erőszakos megoldási kísérletet elítélnek. @ Véleményünk szerint bár­miféle tárgyalásos rendezésen kiinduló pontként kell elfogad­ni: a szlovén és horvát köztár­saság polgárai népszavazáson nyilvánították ki önállósulási szándékukat, mindkét köztársa­ságban szabadon választott, le­gitim parlament mondta ki az állami függetlenséget. 0 Magyarország három dél­szláv köztársasággal határos. Ezek területén 380 000 magyar él. mindenekelőtt a Vajdaság­ban. Elsőrendű nemzeti érde­künk, hogy a jelenlegi krízis ne torkolljon katonai diktatúrába és ne vezessen libanoni álla­potokhoz sem. Kívánatos, hogy a magyar állam ennek szelle­A valós helyzet július 11-én: a megyénk termelői 280 000- 300 000 tonna búzát fognak betakarítani. Ebből legnagyobb forgalmazó, a Gabonaforgal- mi és Malomipari Vállalat 120 000 tonnára kötött szerző­dést igen alacsony 5,50 Ft kg- os áron. Ezenkívül más for­galmazóknak még 3000 ton­nára van konkrét szerződésük, ami összesen sem éri el a teljes termésnek még a felét sem. így várhatóan a megye búzájának nagyobbik fele tar­tósan eladatlan lesz. A piac hiánya mellett a termelőt erősen sújtja még az alacsony felvásárlási ár, amely legtöbb esetben még az önköltséget sem fedezi . . . A kormánynak és az FM- nek pont a piac- és az árvi­szonyokat kellene megoldania, támogatva a termelőt pl. ked­vezményes hitelekkel. Az Agrárszövetség Baranya Megyei Szervezete mében működjön együtt azok­kal az európai szervezetekkel, amelyek a békés rendezés ér­dekében közvetítő szerepre vál­lalkoztak. ® Az aktiv magyar külpoliti­kának azon kell alapulnia, hogy a kormány félreérthetetlenné teszi: nem kívánja a délszláv köztársaságok közötti konflik­tust arra kihasználni, hogy bár­melyikük rovására növelje a Magyar Köztársaság területét. © Ha a kormány ilyen szel­lemű politikát folytat déli szom­szédja irányában, akkor - de csak akkor - kedvező helyzet­ben lesz ahhoz, hogy az ott élő magyarság egyéni és kol­lektív kisebbségi jogainak vé­delmében síkra szálljon, ami er; kölcsi kötelessége és egyben elsőrendű nemzeti érdek, a nemzetek közötti kölcsönösség elve alapján. Pataki György MSZDP megyei elnök, Gazsi Ferenc SZDSZ, Baranyai Egyeztető Tanács megyei irodavezető, ügyvivő, Buzássy Lajos Agrár Szövetség’ BESZÉLHETÜNK-E rend­szerváltásról ott, ahol a leg­szélesebb népréteget tömörí­tő munkásság és parasztság, valamint a társadalmat már kiszolgáló nyugdíjasok - a korábbi rendszernél talán még kiszolgáltatottabb hely­zetbe kerülve -, csak kép­viselői és nem haszonélvezői az átalakulásnak? Beszélhetünk-e rendszer- váltásról akkor, amikor a szemünk láttára nő ki egy szűk vagyonos és egyre va­gyonosodó réteg a leváltott rendszer „urainak" és „hű­béreseinek" köréből? Hogyan várható el a tár­sadalomtól, hogy robbanás nélkül tűrje, hogy éppen azok, akiktől azt hitte, vég­képp megszabadul - most ugyan másik irányból köze­lítve -, újra a nyakára te­lepedjenek? Rendszerualtas? És ez még nem elég! El kell tűrnie azt is, hogy több­nyire azok maradtak a gaz­daság vezetői, akik a mély­pontra juttatták és a ma­guk tehetetlenségével kö­löncként függve a kibonta­kozást késleltetik. Lehet-e ilyen körülmények között hitele a társadalmi változásnak, és a változás politikusainak? Meggyőző­désem, hogy nem I Ezért ke­rült a mélypontra jutott gazdaság után a politika is újra válságos helyzetbe. A demokrácia szelleme meg­kívánja, hogy a társadalmat képviselő tömegek nélkül ne lehessen politizálni. MIT KELL TEHAT TEN­NÜNK? Vissza kell szerez­zük a politika, a politikusok tekintélyét. Legjobb színtere ennek a legfőbb fórum, a parlament. Ezen a színtéren kell tehát mihamarabb olyan tetteket véghezvinni, amivel a passzív hallgatás­ba burkolózott tömeg fi­gyelmét újra a politikára irányíthatjuk. Az MSZDP elnöksége hosszas viták és egyezteté­sek után arra az álláspont­ra jutott -, tiszteletben tart­va a parlament eddigi mun­káját —, hogy végre sort kell keríteni néhány halaszt­hatatlan törvény meghoza­talára. Ezek: privatizáció, ér­dekvédelmi törvény, pályá­zati törvény (mely az állami vállalatok vezető helyeinek betöltését szabályozná). A privatizáció elképzel­hetetlen a dolgozók bevon/- sa nélkül. Biztosítani kell az esélyegyenlőséget a privati­zálandó vállalatok meg szerzésére a vagyontalan dolgozók számára is. Bizo­nyos előnyök juttatásával e2 lehetséges. Pl.: kedvezmé­nyes hitelek, licitkönnyitések, vagyonjegyek, stb . . . Hatékony érdekvédelem, elképzelhetetlen enélkül. ezért egy nagyon átgondolt érdekvédelmi törvény kell, mely a szakszervezeti munka mellett érvényt szerez a munkástanácsok működésé­nek is. Végül, de nem utolsó­sorban a már említett gaz­dasági fellendülés akadá­lyainak eltávolítása törvé­nyes keretek között. Olyan pályázati törvényt kell hoz­ni, mely egyszer és minden­korra mentesít mindenféle kontraszelekciótól, de ugyan­akkor elejét veszi minden esetleges üldöztetésnek, vagyis kizárólag a tehetség érvényesülését szolgálja. AZ MSZDP reméli, hogy elképzelései találkoznak honatyáink elképzeléseivel és igénybe veszi szakértel­mét a nevezett törvények kidolgozásában. Biztos ab­ban, hogy ha elképzelései­nek érvényt tud szerezni, örökre elhagyhatjuk a kér­dőjelet a rendszerváltás szó végéről. Nyitray Béla, az MSZDP elnökség tagja Pártok nyilatkozata a jugoszláv válságról Békés úton! Pártay Tivadar:

Next

/
Thumbnails
Contents