Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)
1991-07-17 / 194. szám
IO uj Dunántúli napló 1991. július 17., szerda Igái, hogy ritkán, de azért egy HILTl-barkácsszersrám is meghibásodhat. Ezért a közelmúltban nyitotta meg szer* vizét Pécsett, az Engel János úti pavilonsoron lévő HILTI* szaküzlet alagsorában a cég hazai kirendeltsége, ahol mind garanciális, mind futójavításokat vállalnak, tökéletes alkatrészbiztositással. Fotó: Läufer László Európa „rotáló” elnökei Még a rutinosabb újságolvasót is néha megzavarja, hogy bizonyos hónapokban Helmut Kohl és Hans-Dietrich Genscher, nem sokkal később Francois Mitterrand és Roland Dumas, majd most például, hétfő óta Ruud Lubbers holland kormányfő és Hans van den Broek holland külügyminiszter képviseli a külvilág számára „Európát" (valójában: az Európai Közösséget). Ök szólnak a nevében, ők tárgyalnak, kezdeményeznek vagy közvetítenek — a közösség elnökségi tisztének soros betöltőiként fél évig ők szerepelnek különösen sokat a hírekben. A hat hónaponként újabb és újabb tagországokra „rotáló" elnökség főként az elmúlt másfél évtized során nyerte el mai, az évek során egyre összetettebb és egyre nagyobb jelentőséggel bíró formáját. Azt már az alapító római szerződés is rögzitette, hogy a közösségi ügyek legmagasabb döntéshozó fóruma, a miniszteri tanács élén félévenként más tagország adja az elnökséget, és az adott ország külügyminisztere bírja a miniszteri tanács elnöki címét. A hetvenes évek közepe óta ez azzal bővült, hogy az időközben intézményesített Európai Tanács (a közösség állam- és kormányfőit magába foglaló testület, amely félévenként legalább egyszer ülésezik, hogy a stratégiai jelentőségű kérdésekben állást foglaljon) szintén az éppen „soros” ország első számú politikusát tekinti az adott időszakban elnökének. Végül, a római szerződés 1987-es módosítása (az „egységes okmány" életbe lépése) óta a közösség külpolitikájának egyeztetése az úgynevezett európai politikai kooperáció keretében történik, és ennek a ma még csak konzultatív jellegű fórumnak az elnökségét szintén a másban is elnöklő ország adja. Mindezek nyomán az elnökségi félév egyre összetettebb feladatokat ró az éppen sorra kerülő ország politikai vezetésére. Kifelé az elnökség képviseli a Tizenketteket, ő tárgyal harmadik országgal, ő szólal meg a közösség nevében a nemzetközi fórumokon, így az ENSZ-ben vagy a helsinki folyamat értekezletein. (Bonyolítja a helyzetet, hogy ugyanakkor e fórumokon mind gyakrabban - ugyancsak a Tizenkettek nevében - önálló szerepet játszik a közösség végrehajtó apparátusának, a bizottságnak elnöke, jelen esetben Jacques Delors is.) Befelé, közösségi ügyekben a mindenkori elnökségre hárul a különböző szintű kormányközi találkozók előkészítése, a vitás kérdésekben a mindenki által elfogadható kompromisszum fellelése és persze a tanácskozások elnöki tisztének ellátása. De az elnökség feladata a miniszteri tanács nevében kapcsolatot tartani az Európai Parlamenttel is, így például a tanács soros elnöke köteles a féléves terminus elején és végén részletes beszámolót tartani a parlament előtt. Valójában, éppen e megnövekedett terhek és a hozzájuk kapcsolódó ügyek fontossága, elhúzódó mivolta miatt mind gyakrabban hallani, hogy fél év talán nem is reális időtartam — legalább egyéves elnökségi periódusra volna szükség. Különösen a külső partnerek, mint az Egyesült Államok vagy Japán nehezményezik a tárgyaló felek állandó cserélődését. Egyelőre átmeneti megoldásként o „trojka" intézményét alkalmazzák, amelyben az éppen hivatalban levő, az előző és a következő elnökség képviselői teljesítenek közös missziót valamely ügyben - most például a jugoszláv válság kapcsán. Annyi bizonyos, hogy az elnökség e mind nagyobb feladatkörének a jó vagy éppen nem megfelelő színvonalú ellátása meghatározó módon rányomhatja a bélyegét a Tizenkettek adott időszakban folyta: tott kül- és belpolitikájára. Példaként szokás emlegetni, hogy ha a kelet-európai változások lavinaszerű (1988 végi) megindulása a kérdés iránt különösen fogékony francia vagy német elnökség idejére esett volna, úgy feltehetően a Tizenkettek is hamarabb készek lettek volna az átfogó koncepcióval, programmal, konkrét intézkedésekkel előállni (amire ily módon csak 1989 végére, mindenekelőtt a strassbourgi csúcson került igazából sor). Ugyancsak, az Európai Unió hívei közül sokan már most előre fáznak a gondolatra, hogy a brit elnökségi periódus pont akkorra esik - 1992 második félévére -, amikor a tervek szerint a gazdasági és politikai integrációs folyamatnak be kellene teljesülnie ... Az elmúlt másfél évtizedben egyébként a legtöbbször (háromszor) Hans- Dietrich Genscher töltötte be a miniszteri tanács elnöki tisztéi (1978-ban, 1983-ban és 1988- ban). Van den Broek számára ez lesz a második közösségi elnöki terminus. Fóris György — Hl mm Mi - ■■»■BnjyiiBiieiiiii lanaesaao Szőlőmolyok, permetezéstechnikai hibák Szőlőmolyok közül Baranya megyében a három nemzedékes tarka szőlőmoly kártétele jelentősebb. A két nemzedékű nyerges szőlőmoly az alacsonyabb hőmérsékletű, párás körülmények között okoz nagyobb mérvű károkat. A tarka szőlőmoly első nemzedékének szembetűnő kártétele a virágzás időszakában jelentkezik. A lárvák a szövedékszálakkal összeszőtt fürtöket rágják, pusztítják. Gyakori, hogy a virágzás időszakában - elsősorban csapadékos időjárási viszonyok között — a szőlőmoly és a szürkerothadás (botritisz) kártételét összetévesztik (szürkerothadásnál szövedék nem található). A második és harmadik nemzedék lárvái a bogyókat károsítják. A lárvák a bogyók belsejébe furakodnak, E kártétel megegyezik a nyerges szőlőmolyéval. A fürtkezdeményeknél és a fürtnél egyaránt szövedék jelzi a szőlőmoly lárvák jelenlétét. Az első nemzedék lárvái a károsítás helyén, az utolsó nemzedéké a tőke repedéseiben, védett helyen bábozódnak. A lárvák többnyire egymáshoz közeli bogyókat károsítanak, kártételük következtében az érés időszakában szürkerothadás lép fel. PERMETEZÉSTECHNIKAI HIBÁK: Szőlőink lombozatának károsodása - perzselés, száradás, korai lombhullás, fitatoxikus hatás — fegyelmezett, pontos munkával elkerülhető. Leggyakrabban a károsodás a következő okokra vezethető vissza:- permetezés melegben történik. Lehetőleg 20 C-fok alatt permetezzünk. Alacsony légnedvesség, magas hőmérséklet mellett a réz- és kéntartalmú szerek perzselnek.- Gyakori a nem keverhető készítmények együttes kijuttatása is. (Bordóilé más szerrel és lombtrágyával nem keverhető.) A réztartalmú szerek (Cuprosan Super D, Mikai C-64, Sando- fan C, Miltox Special) NONIT-tal sem keverhetők. A permetezések megkezdése előtt végezzünk keverési próbát!- Túl tömény oldatokkal, engedélyezésen felüli dózisokkal történő permetezés.- Az adott növénykultúrára nem engedélyezett növényvédő szerek használata (pl.: BAYLETON).- Gyomirtó szerek levélre, zöld növényi részekre juttatása. Czigány Csaba AKTUÁLIS NÖVÉNYVÉDELMI MUNKÁK július 16-23. között Ne pattogjon az ember? Toilseprü Népdalok, katonanóták szólnak arról a közismert növényről, amely magasra növő, vastag, kemény szárú, lándzsás levelű, cső formájú termést hoz; többféle fajtában termesztett egylaki mezőgazdasági növény. Egyes helyeken tengerinek, törökbúzának is hívják. Bár messze még az ősz, a kukoricafosztás ideje, mégis szólnunk kell a kukoricacsövet burkoló, borító leveleknek, a csuhának lehántolásáról, a csőről való letépéséről. Másként tengerihántásnak is mondhatjuk ezt a munkát, amelyet rendszerint tréfákkal, nótázással, népszokásokkal kötnek össze. Az egyikről hadd emlékezzünk meg I A XIX. század nagy amerikai költője: Longfellow, akinek műveit csaknem minden nyelvre lefordították, 1855-ben Bostonban jelentette meg nálunk is ismertté vált eposzát, a HIAWA- TÁ-t, amely az észak-amerikai indiánok közt élő hagyományon, a földjéről kiűzött indián nép íratlan költészetén alapszik. E népi eposz 13. fejezete a kukoricaföldek megszenteléséről szólva említi: „Valahol egy szerencsés lány / Törés közben piros csőt lelt" - nos, az ilyen teremtés „délceg férjet kap magának". Ezt az indián hiedelmet ismerhette Longfellow eposzából Arany János is, aki a Tengerihántás című balladájában hasonló népszokást említ: „Ki először piros csőt lel, / Lakodalma lesz az ősszel." Persze, a kukoricacső nemcsak piros lehet; beszélünk főtt, sült kukoricáról, szemes, morzsolt, csemege, darált és pattogatott kukoricáról. Móra Ferenc kis kölyök korában mindent kuglófnak hívott, ami Ízlett: még az asztali szilvát meg a pattogatott tengerit is. A pattogatott kukorica fogalmát kezdi kiszorítani egy idegen szó: a popcorn (popkorn), amelynek többféle fajtája van. Az egyik ilyen a „California Super Popcorns Confetti” néven árusított gyümölcsízű pattogatott kukorica, amelyet cukorbetegek is nyugodtan fogyaszthatnak. Még megnyugodnék abban, hogy külföldön nem adhatnak magyar nevet egy Újkígyóson gyártott terméknek, de azon már berzenkedem, hogy a zacskókra nyomtatott tájékoztató szöveg német, angol, francia és olasz nyelvű; a magyart csak alkalomszerűen jól-rosszul ragasztották ró — alig olvasható apró betűkkel. Az újsághirdetéseket olvasva szembetűnt egy témánkhoz tartozó szöveg: „Popcornpattoga- tottkukorica gép eladó". Baj van ezzel a többszörösen ösz- szetett szóval I A pattogatott kukorica két szó, de ha így írnánk, akkor nem a kukorica, hanem a gép lenne pattogatott - és ez bizony baj volna. Ezért azt javasoljuk, írjuk ekként: pattogatottkukorica-gép (a ,,popcorn"-t legfeljebb zárójelbe rakhatjuk). Hogy a „popcorn" szó menynyire kezd tért hódítani, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy van már Pécsett Popcorner Divatház is. Hát ne pattogjon az ember? Dr. Tóth Istvpn Pontosíthatunk. Az első nap, azon a bizonyos június 6-án, amikor — a gyakorlatilag új csatorna - bemutatkozott a nézőknek, nos, azon a napon negyvennyolc kábelrendszer, 380 000 háztartásba sugározta. Már akkor is, úgy mint ma, videokazettáról, országosan pontosan egy időben. Már akkor is úgy, mint ma, a heti négyórás műsor díjtalanul jutott el a kábeltelevíziózókhoz, s a kedves nézőknek sem kellett külön fizetniük érte. Nos, az első adásnak vegyes volt a fogadtatása. Sokan nagyon kedvezően nyilatkoztak, a vezető lapokban elég fanyalgó kritikák jelentek meg róla, több lap úgy tett, mintha nem is létezne, egy neves tv-kritikus nem is értette, mi ez az egész. Úgy tűnik, a nézők kedvelik a csütörtöki adásokat, s közvetett visszaigazolás az is, hogy a hirdetők is kedvelik őket, ők pedig igazán tudják, hogy mire adnak, vagy nem adnak ki pénzt. A szerkesztők úgy tervezik, egy-egy érdekes nagyjátékfilmet illesztenek majd adásonként a műsorba, érdekes show- műsorokat mutatnak be, esetleg még érdekesebb koncerteket, felvételről vagy helyszíni közvetítésekben, s nem hiányoznak majd a televíziós játékok sem, melyeken - a tervek szerint sok mindenfélét lehet majd nyerni: szerényebb és értékesebb dolgokat is. Erre vonatkozóan már nem csak kérdések, ajánlatod is vannak, de ezek részletei szolgáljanak majd meglepetésül a TV-Tévé kedves nézőinek. Diadalúton a TV-Tévé
