Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-17 / 194. szám

1991. július 17., szerda üj Dunantaii napló 7 Világkiállítás ’96 Alapítvány Fogjon össze Baranya es a régió Alig veszünk ruhát, csökken az élelmiszerforgalom A szegényedés jelei a boltokban Ez év első három hónapjában az előzetes adatok szerint — újabb 15 százalékkal csökkentek a lakosság vásárlásai az előző év azonos időszakához képest. Ezzel folytatódott, sőt felgyorsult a fogyasztásicikk-forgalom 1988-ban elkezdődött szűkülése. így a lakosság ma már alig több mint háromnegyedét vásárolja annak, amit 1987-ben még megengedhetett magának. Az el­adások értékben — folyó áron számolva — persze, töretlenül emelkednek. Az első negyedévben 17,4 százalékkal többet köl­töttünk élelmiszerre, mint egy évvel korábban. Világkiállítás '96 Alapítványt hozott létre 1,8 millió forint alaptőkével az Agroker Rt., a BCM Rt., a Baranya Megyei Közgyűlés Hivatala, a Magyar Közgazdasági Társaság Bara­nya Megyei Szervezete, a Pannónia Alapítvány és a Vi­lágkiállítási Programiroda Ba­ranya megye és Dél-Dunántúl gazdasági fejlődésének, szer­kezetváltásának, modernizáció­jának elősegítésére. A Világkiállítás '96 Alapít­vány minap felállította a cél érdekében a napi teendőket ellátó Baranya Megyei Szer­vező Irodáját, melynek veze­tőjétől, Berkes Györgytől kér­dezem: mik a konkrét teen­dőik?- Az 1996-ban Budapesten és Magyarországon megrende­zendő világkiállítás nagy le­hetőséget nyújt hazánknak és szűkebb környezetünknek a gazdaság és az idegenforga­lom fejlesztéséhez, az európai felzárkózásunkhoz. Az expo le­hetőségeinek minél jobb ki­használása különösen érdeke a térség társadalmi, gazda­sági, közigazgatási és egyéb szervezeteinek. E nemes cél elérése érdekében az alapít­vány információkat kiván biz­tosítani a régió szervezeteinek és lakóinak, ötleteket, javas­latokat, véleményeket gyűjt és közvetít, anyagi és szakmai támogatással segíti a meg­valósítható javaslatokat. Az irodánk összehangoló, szerve­ző és vállalkozásmenedzselő szerepet tölt be. Vegyük sorjában! A baranyai szervezőirodához bárki fordulhat információért az expóval kapcsolatban, már csak azért is, mert nem csu­pán a konkrét, az alapítvány által meghatározott teendőket kell ellátnia, de a rendszeres információadással azt is el kívánja érni az iroda, hogy kimondatlanul is híveket to­borozzon a világkiállításnak. Az irodához ötletekkel lehet fordulni, mely(ek) elősegíthetik a baranyai és a dél-dunántúli részvétel sikerét, és ezáltal is vonzóvá tehetik, azaz bekap­csolhatják térségünket az ex­póba. ötlet már jelenleg is van, mint például: fogaskere­kű a Mecsekre, ifjú borászok találkozója, a megyénk gyógy- idegenforgalmának fejlesztése stb. A vállalkozás segítése és menedzselése lényegében az életképes ötletek megvalósítá­sának segítését jelenti. Ezt úgy kívánják elérni, hogy el­készítik a megvalósíthatósági tanulmánytervet, és a kivitele­zéshez akár külföldi tőkés­társat is keresnek.- Az elgondolás valóban nem hétköznapi, ezt a hat ala­pító 1,8 milliós tőkéje is bi­zonyítja. De mi van akkor, ha a kormány szeptember 30-ig nem terjeszti be a parlament­nek az expo-törvény terve­zetét?- Ez remélhetőleg nem for­dul elő.- Mi az, ami vonzóvá te­heti a külföldieknek Baranyát és a Dél-Dunántúlt az expo kapcsán?- Sok minden. Például az EZIT, az olaszokkal közösen tervezett Pécsi Ipari Park min­denképpen jelentős külföldi tő­kéket hoz a térségbe. Idegen- forgalmi szempontból is sok a csalogató látnivalónk a török emlékektől a várakon át egé­szen a termálvízig, ugyanak­kor a régió, Somogy és Tolna is ezernyi látványosságot ígér, egyebek között drávai és du­nai hajótúrákat stb. Tehát össze kell fognunk.- Ha lesz expo, de még­sem jönnek térségünkbe a külföldiek?- Mi eleve nem azt tervez­zük, hogy idecsalogassuk Bu­dapestről az expo kapcsán a külföldieket, azaz a látogató­kat, a közepesen és kevésbé tehetőseket, hanem pont for­dítva: ide, a térségünkbe kí­vánunk szervezni olyan prog­ramokat, melyek vonzzák a külföldieket, és innen vinni fel őket a világkiállításra, Buda­pestre. Elvégre az expo ön­magában is egy nagy show és ígéretes üzleti vállalkozás. Hogy valóban a régiónk le­gyen nagyon sok külföldi ere­dendő találkahelye, ahhoz nem csak sok pénz kell a be­fektetésekhez, hanem olyan programokra is szükség van, melyek mágnesként vonzzák ide a hazánk, a térségünk iránt érdeklődőket, avagy azo­kat, akik a hatásos propa­ganda következtében kíván­csiak ránk. A szervezőiroda nem titkol­ja. hogy ma még talán elkép­zelhetetlennek tűnő terveket is dédelgetnek a cél érdekében, mint például Pécsett felépí­teni egy kereskedelmi és kul­turális központot, avagy, hogy Pécs a szó mindenféle értel­mében konferenciavárossá vál­jék. A szándék és a nem is je­lentéktelen kezdőtőke már együtt van, a cél is remélhe­tően elérhető az exporende- zési szándék kinyilvánításával. Feladat van, lesz elég. Ha minden sikerül, megyénk és a régió hosszú távon is sokat nyerhet a világkiállítással. Bíz­zunk önmagunkban, akarjunk és tegyünk is, hogy a világ „közepe" lehessünk, legalább az expo idején. A Világkiállítás ’96 Alapít­vány Baranya Megyei Szerve­ző Irodája Pécsett, a megye- Tiázán kezdte meg tevékeny­ségét (Rákóczi út 34., tele­fon: 12-222, 285 és 348 mel­lék). Murányi László Gorenjét Bécsből Ami a fogyasztás szerkeze­tét illeti, 1991 elején ebben is jórészt a megelőző évek irányzatai folytatódtak. To­vábbra is drasztikusan csök­ken a ruházati forgalom vo­lumene: a lakosság már alig több mint fele annyi ruház­kodási cikket képes megvásá­rolni az idén, mint négy év­vel korábban. Az élelmiszerek vásárlása mérsékeltebben esik vissza. Figyelemre méltó vál­tozást jelez az előző három évhez képest az iparcikkek iránti kereslet mintegy 30 szá­zalékos visszaesése az év ele­jén. Az iparcikkek iránti ke­resletet az elmúlt években sok tényező befolyásolta. Emlék­szünk még az 1988-89. évi bevásárlóturizmusra, a Go- renje-lázra, a bécsi elektro­nikai boltokat elözönlő ma­gyar „turistákra". Nos, ez a bevásárlási láz már megszűnt, de mire az im­portliberalizáció bekövetkezett, addigra a piac részben telí­tődött. Pedig a liberalizáció hatására kialakult verseny kö­vetkeztében e termékek kíná­lata számottevően javult, s e piacon az áremelkedések üte­me sem volt túl magas az év elején. Nehézséget okoz az adatok összehasonlításában, hogy a KSH a belkereskedelmi sta­tisztikában a forgalom koráb­bi, ágazati bontásáról áttért az üzlettípusonkénti számba­vételre. Ebben az áruházi el­adások külön tételben, ága­zati bontás nélkül szerepel­nek, következésképpen az egyes árucsoportok forgalmá­ban az áruházi eladások nem szerepelnek. Mivel pedig az áruházi kereskedelem az össz­forgalomnak körülbelül egy­ötödét adja, ekkora rész „el­tűnik" az egyes ágazatok for­galmi adataiból. Nem igazi áruházi láncok Az áruházi forgalom külön számbavétele viszont érdekes jelenségre mutat rá. Az ada­tok szerint 1991 elején az áru­házak eladásai csökkentek a legnagyobb mértékben: ja­nuár-március között a lakos­ság 30 százalékkal keveseb­bet vásárolt az általános áru­házakban, mint egy évvel ko­rábban. Ennek oka feltehe­tően az, hogy az áruházi monstrumok tudtak a legke­vésbé alkalmazkodni a változó kereslethez. Ugyanakkor mégis sokan előszeretettel érvelnek amellett, hogy ezeket a háló­zatokat a privatizáció során nem szabad szétverni. A nyu­gati országok többségében ugyanis a boltok és boltháló­zatok erőteljes koncentrációja tapasztalható: folyamatosan csökken a kisboltok száma és aránya a forgalomban, s a kereskedelem mind nagyobb részét bonyolítják le a nagy bolthálózatok. Ez igaz ugyan, de azt is látnunk kell, hogy ezek a bolthálózatok egészen más jellegűek, mint a magyar áruházi hálózatok többsége. Az ipari országokban kialakult nagy kereskedelmi vállalatok egységes arculatot hordozó, bizonyos vásárlói kört meg­célozó boltokból állnak, ame­lyek beszerzést, raktározást köznontilaq és számítógépes feldolgozással végezve, rend- l”'”ül hatékonyan dolgoznak. A központi intézkedésekkel összeragasztott, de szervezet- lenül működő, naqyságuk elő­nyeit kihasználni nem tudó magyar áruházi láncok ezek­től jelentősen különböznek. Viharos átalakulás Ma Magyarországon a nem­zetközi irányzatokkal némiképp ellentétes változások zajlanak. Amíg 1990. március 31-én a belkereskedelemben mindössze 1676 kft. működött (egy évvel korábban pedig' 209), addig az év első negyedévének végére számuk meghaladta a 8000-et. Ilyen viharos átalakulás a gazdaság egyetlen másik ága­zatában sem ment végbe. Igaz, a gyors növekedés egy részét a korábbi állami ke­reskedelmi egységek kft.-vé alakítása hozta magával, azonban rohamosan nő a ma­gánboltok száma is. Mindez kedvező fejlemény­nek tekinthető még akkor is, ha ez nem vág egybe - leg­alábbis átmenetileg — a kül­földi tendenciákkal. Néhány kereskedelmi nagyvállalat pri­vatizálásának rendkívül kedve­zőtlen tapasztalatai — elsősor­ban a ruházati és a cipőke­reskedelem területén - ugyan­is azzal a tanulsággal szolgál­nak, hoqy egy hálózat eladása önmagában nem feltétlenül jár együtt a lakossági keres­lethez való alkalmazkodás ja­vulásával. Sőt. így csak a jövő fogja eldönteni, hoqv valójá­ban mi a jó meaoldás a ke­reskedelemben. Palócz Éva A sport- és a cipöositáty «olt a legkeresettebb a FEMA-bon tegnap délelótt. Az osztályonkénti bevétel 10 és 13 éra között mintegy 150 000 forint volt. Fotó: Horváth Norbert Az iskola szerint szinte bizonyosra vehető: Most jó lenni földmérőnek A Vegyipari Gépészeti Technikum tagozataként Most jó lenni földmérőnek, mondják a szakmabeliek, akik az ezzel kapcsolatos beruhá­zások konjunktúrájára számí­tanak. Nem valószínű, hogy e sorok hatására az idén még ostrom alá vehetik a szülők- diákok azokat az intézménye­ket — szakközépiskolákat —, ahol földmérést, térképészetet lehet tanulni, de senki nincs elkésve, hiszen a konjunktúra tartósnak ígérkezik. Legyen elég csak az új telekkiosztá­sokra, táblásításokra gondolni, és arra a már kevésbé vidám esélyre, hogy a hazai bürok­rácia, ha nem is földmérőket, de kafkai víziókat is teremt­het a kárpótlási törvény körül. S ha így lesz, akkor jut és marad munka a későbbi idők­re is. De a szakma igazán tevé­keny jövőjét a beruházásköz­pontú, operatív feladatok je­lentik! Ezt erősítik Hajdinák Miklósnak, a Pécsi Vegyipari és Gépészeti Szakközépiskola Földmérési Tagozata igazgató­jának a szavai is. — Egy laikus el sem tudja képzelni, mekkora munkával, milyen földmérői előkészítéssel jár egy útépítés, és mekkora feladatot jelent majd a kelet­nyugati autópálya! És most nem is beszélek az expóról! Bennünket a gazdasági re­cesszió általában nagyon ér­zékenyen érint, de úgy érzem, most optimisták lehetünk, és talán abban is reménykedhe­tünk, hogy később már egy talpra állt gazdaság tudja majd foglalkoztatni az itt vég­zett szakembereket. Erre egyébként mi magunk is ké­szülünk az oktatás átszerve­zésével, a minőségi követelmé­nyek fokozásával, és az elmúlt tanévtől bevezettük az ötéves technikusképzést is.- A löldmérőképzés ágaza­tilag hova tartozik, és milyen munkaerőpiaci esélyeket kínál, ha vállalatokban, szakmai pro­filokban gondolkodunk?- Gazdánk a Mezőgazdasá­gi Minisztérium, ahová a rész­leges geodéziai feladatokat el­látó földhivatalok is tartoznak. A szűkebben vett „földmérő" vállalatok a Budapesti Geo­déziai Vállalat a kirendeltsé­geivel és térképek készítésére specializált Kartográfiai Válla­lat ugyancsak fővárosi köz­ponttal. Ezeken kívül minden cég, amely valamilyen beru­házással foglalkozik - Agro- ber, bányák, útépítés —, ve­vője ennek a szakmának. Bu­dapesten, Szombathelyen, Mis­kolcon, Békéscsabán és ná­lunk, Pécsett van földmérő ta­gozat az országban, az öt is­kola mellett van egy főisko­lánk, s ez az Erdészeti és Fa­ipari Egyetem székesfehérvári székhelyű Földmérési és Föld- rendezési Főiskolai Kara.- Az idén az iskola kiváló eredménnyel büszkélkedhet, hi­szen az országos tanulmányi versenyen Vadász Vera a ti­zedik - e férfias szakmában számontartják, hogy a lányok közt első -, Józsa János a nyolcadik, Molnár Gábor az ötödik, Dancsó Zsolt a negye­dik, a bonyhádi Farkas Attila pedig az első lett!- A fotogrammetriát tanító Neményi Alajos a Pécsi Geo­dézia műszaki tanácsadója, hogy csak egyet emeljek ki példaként a kollégáim közül. De szinte valamennyien gya­korlati ismeretekkel felvértezve, szakvállalatoktól érkezve álltak a katedra mögé. Az eredmény köszönhető a vállalatokkal ki­alakított aktív, jó kapcsolat­nak is, segítségükkel rendel­kezhetünk olyan kiváló készü­lékekkel - például a japán Sokkisha cég gyártmányával -, amely a telkek kitűzését egyetlen fix pont meghatáro­zásával el tudja végezni, koor­dinátarendszerbe tudja foglal­ni. Az angol és a német mel­lett szeretnénk bővíteni a vá­lasztható nyelvek sorát, az 1992—93-as tanévtől pedig üze­meltető és számítógépes fo­lyamatirányító képzést indí­tunk, ami ugyancsak ötéves képzést jelent, és technikusi képzettséget ad. A honosodó gyakorlat szerint ez ugye, azt jelenti nálunk is, hogy a ta­nuló a negyedik elvégzése, az érettségi utón egyetemre is jelentkezhet. Másfelől pedig földmérőtechnikus-képzés egye­lőre csak nálunk van az or­szágban. Osztályaink egyéb­ként fokozatosan települnek ót innen a Babits Mihály Gim­názium és Szakközépiskolából a vegyipariba, ahova tarto­zunk, s ahol már új néven, a Vegyipari Gépészeti Technikum Földmérési Tagozataként talál­hatnak meg bennünket. B. R. A Világkiállítás Magyarországi holyszineként szóba jöhető települések, repülőterek is jelezve vonnak a térképen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents