Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)
1991-07-16 / 193. szám
1991. július 16., kedd uj Dunántúli napló 7 A huzo ágazatot az #9 8s húzza Szárnyaszegett idegenforgalom Az eddig még húzó ágazatnak számitó idegenforgalom is mindinkább érzi a hazai fizetőképes kereslet megcsappanását, s ráadásul a háborús jugoszláviai helyzet is szinte padlóra küldte a baranyai utazási irodákat. A tavaly még olyannyira vonzó tengerparti üdüléseket meghiúsította a fegyverropogás, a kiszámithatatlan helyzet. Vajon melyik utazási irodát mennyiben érintette mindez, s mit jelent számukra az, hogy ráadásul a volt szocialista országokkal bevezetett dollárelszámolású idegenforgalom is szinte elviselhetetlenül feltornászta az árakat? Express Utazási Iroda, Pethő Lajosné, megyei irodavezetőhelyettes: — Június 28-tól augusztus végéig folyamatosan üdítettünk volna 10 csoportot, ám már a legelsőt is az utolsó pillanatban le kellett mondanunk. Az összesen 400-450 utasunk kétharmada már lekötötte előleggel a félpanziós, 9 napos, hét kinti éjszakát magába foglaló utunkat. Csoportonként minimálisan 350 ezer forint árbevételtől és a tíz csoportot alapul véve, több mint félmilliós árréstől estünk el. Ezeket a kiesett bevételeket nem tudjuk máshol behozni, hisz a belföldi utasforgalmunk Is visszaesett a tavalyi szint négyötödére, a Szovjetunióba való kiutazás is szinte a nullával egyenlő, akár csak a romániai és a csehszlovákiai csoportos ki- és beutazások. A valutaváltásban, az eladásban, de különösen a jelentősen visszaesett vételben is megérzik a hirtelen megromlott jugoszláviai állapotokat, és a sok egyéb más változást. Jó hír, hogy július 10- től az IBUSZ után az Express is foglalkozhat a cseh korona vételével és eladásával. Ez csak egy kis csepp ahhoz a tengerhez képest, amennyi kiesést zúdított nyakunkba a vér- zivataros jugoszláviai helyzet. * IBUSZ Pécsi Iroda, Hainess Jenöné igazgatóhelyettes:- A helyzetre tekintettel az összes előrendelést le kellett mondanunk, bár szinte az utolsó pillanatig reménykedtünk, hogy indíthatjuk a csoportokat. Sajnos, az idegen- forgalom a politikára igen érzékeny szakma. Tavaly még három autóbusz hozta-vitte az utasainkat a jugoszláv tengerpartra, az összesen 39 turnusunk mindegyikében legkevesebb 38 utassal. Ez most mind odaveszett. Ez a tavalyi árakon is legkevesebb 12 milliós árbevétel-kiesést jelent az irodánknak, nem beszélve az elúszott árrésről.- A kieső utak ellensúlyozására tudtak más utakat szervezni?- Szerencsére, de a jugoszláviai kiesést ezek ellenére is megérezzük. Egyéni utasoknak azonnal szerveztünk utakat olaszországi és görögországi apartmanokba, sikerült 4 buszos csoportot összehozni Spanyolországba, 5 kirándulócsoportot Párizsba, szeptemberre lesz 3 buszos csoportunk Rómába. Keresetté váltak a Pozsony—Bécs útjaink (mosonmagyaróvári alvással), és a szomszédolás Burgenland ban.- A hazai turizmus az IBUSZ-nál is megcsappant?- Nálunk ez még feltűnően jó, bár érezzük mi is a hazai fizetőképes kereslet jelentős csökkenését. A hazai, hetes pihenőprogramjaink zömére azok mennek, akik néhány éve még külföldi utakat is megengedhettek maguknak.- A volt szocialista utak megszűnését és a valutaforgalom visszaesését is megérzik?- Egyetlen szovjetunióbeli utunk van a kaukázusi Gag- rába, az szerencsére, máris betelt. A hazai lakossági valutakeret beszűkítése nyomán érezhetően visszaesett a valutaforgalmunk. Ezt az évet ki kell húznunk. Reméljük, hogy ennél rosszabb már nem lehet. * A Cooptourist irodavezetőhelyettese, Mikolicsné Szendi Márta:- Szerencsések vagyunk, mert mi nem szerveztünk csoportokat Jugoszláviába, illetve egyetlen csoportunk lett volna, azt időben visszamondtuk, és az utasok zöme elfogadta a spanyolországi utazást. A valutavételünk viszont jelentősen visszaesett. * Mecsektourist, Lukács Vincé- né gazdasági vezető:- Amennyire előnyös volt Baranyának a szomszédos jugoszláviai turistadömping, valamint a cseh és a szovjet turistacsoportok és a nyugati turisták áradata, most mindez szinte egy csapásra megszűnt. A jugoszlávok nem jönnek a háborús helyzet miatt, illetve jönnek, mert nálunk csendben túlélhetik az ottani eseményeket, de érezhetően kevesebben vannak. A csehek és a szovjetek végképp elmaradtak a dollárelszámolás miatt. A nyugatiak is kevesebben jönnek hozzánk, mert már számukra is drágák vagyunk, a közbiztonságunk is romlik, ráadásul például Harkány számukra túl közel van Jugoszláviához. Ugyanakkor a jugoszláv tengerparti egyéni üdülési programjaink is meghiúsultak, a belföldi turizmus is érezhetően visszaesett. . . — A kempingek, szállodák, lizetővendég-szolgálatok menynyire kihasználtak? — Harkány helyzete katasztrofális, hisz az ottani vendégkört kitevő jugoszlávok, csehek, hazaiak és nyugatiak közül jószerint csak nyugatiak vannak, de ez sem tudja ellensúlyozni a kieséseket. A harkányi kemping félházzal sem üzemel, a fizető-vendéglátás mélyponton van. Az orfűi kempingben mind több a visz- szatérő holland és dán vendég, így a forgalom-visszaesés ott alig érezhető. A pécsi szállodai és fizető-vendéglátó szálláshelyek forgalma elfogadható. — Nyugati utakat nem szerveznek? — Érdekes módon, kelendőek a drágább utak, mint az olcsóbbak, bár a kieső bevételeinket ezzel semmiképp sem tudjuk behozni. Az biztos, hogy a szakmát lejárató 1 napos velencei és hasonló utakat mi nem tervezünk. Akár a többi sorstársunk, mi is nagyon megérezzük a jugoszláviai helyzetet, a honfitársaink és a volt szocialista országok pénztelenségét. Ezt az évet kell túlélnünk, reméljük, jövőre már sokkal kedvezőbb lesz a helyzet. A húzóágazat - az idegenforgalom - tehát megyénkben is megrendült. Csak reménykedhetünk, hogy a jugoszláviai helyzet mielőbb normalizálódik, s ismét tömegével jönnek hozzánk déli szomszédaink, és a nyugatiak, illetve utazhatunk a jugoszláv tengerpartra. Talán még azt is megérjük, hogy a csehszlovák és szovjet turistacsoportok pénzügyi elszámolási nehézségei is megszűnnek, s ismét jönnek. Murányi László A tárca meghosszabbított karjai Egy hónapja kezdték meg működésüket a földművelési hivatalok. Megszervezésük azonban néhol nem fejeződött be június elsejével, szervezeti és működési szabályzat pedig még jelenleg sem áll a rendelkezésükre. így az újdonsült testületek múltjáról, jelenéről és jövőjéről egyaránt kérdeztük Bertád Istvánt, a Földműveléisügyi Minisztérium mezőgazdasági főosztályának vezetőjét. Nemcsak a cégtábla változott- Nem kell-e attól tartani, hogy önök lényegében csak átfestették a cégtáblát, s a földművelési hivataloknak adják át a korábbi megyei tanácsok mezőgazdasági osztályainak szerepkörét?- Erről nem lehet szó! A hivatalok a tárca kinyújtott karjainak tekintendők és alapvetően különböznek a korábbi mezőgazdasági szakirányítóktól abban, hogy a termelésbe semmiféle beleszólásuk nincs. Az intézmények dolgozói az FM alkalmazottjai, vezetőiket pedig korrekt írásbeli pályázatok és szóbeli meghallgatás alapján, hattagú bíráló bizottság döntésével neveztük ki.- Mit követeltek meg a jelöltektől?- Mindenekelőtt a megfelelő szakmai tudóst és gyakorlatot. Szakirányú egyetemi végzettség nélkül jelentkezni sem volt érdemes.- A politikai szempontok milyen súllyal esnek latba?- Azt nem állíthatom, hogy egyáltalán nem, de a döntő szempont a szakmai alkalmasság volt. Néhány, régebben is állami vezetőként működő szakembert éppen a gyakorlatuk miatt nem is tudnánk nélkülözni. Információs hálózat- Hány földművelési hivatalt állítottak lel?- összesen húszat. Tizenkilencet az ország megyéiben, egyet pedig a fővárosban.- Sokirányú feladat- és hatáskörüket a kormányrendelet részletesen meghatározza. Kérem, emeljen ki ezekből néhányat!- A hivatalok munkájának a magyar mezőgazdaság gyors átalakulását kell minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni. Ehhez alapvetően jól infor- máltaknak kell lenniük. Ezt igénylik a vállalkozók, akik kellő ismeretek híján nem dönthetnek helyesen. Erre van szükségük a termelőknek, akiknek naprakészen kell látniuk a piaci helyzetet, de kellő információk nélkül a tárca vezetése sem tudja ellátni a feladatát. Tehát -, a helyi települési önkormányzatokkal együttműködve -, meg kell szervezni ezt az információs hálózatot. A másik igen fontos tennivalója e hivataloknak a szaktanácsadási tevékenység. Az újjóformálódó mezőgazdaságban a régi ismeretekkel önmagukban már semmire sem megyünk. Szükség van a modern farmer-gondolkodás elterjedésére, piaci szemléletű termelői magatartásra, ezt pedig valahonnan tanulni kell mindannyiunknak. A hazai szakemberek mellett külföldiek segítségére is számíthatnak a gazdák, mert több nyugati mezőgazdasági szak- tanácsadási rendszerrel van már kiépült kapcsolatunk. Az Európai Gazdasági Közösség pénzügyi támogatást is nyújt hazánknak ahhoz, hogy a fejlett nyugat-európai szaktanácsadó hálózat szolgáltatásait igénybe vehessük. És persze a hivatalok hatósági feladatai sem kevésbé fontosak. Napi kapcsolat a tárcával- Hol működnek a megyei hivatalok?- Általában a megyei ön- kormányzatok épületében kapott helyet az alig 10 fős apparátus, s elmondhatom, hogy az önkormányzatokkal — amelyek nem is tudnák nélkülözni munkájukat —, máris igen jó kapcsolatot alakítottak ki, akárcsak az illetékes köztársasági megbízottal.- Úgy hírlik, szervezeti és működési szabályzatuk még egy hónappal a megalakulásuk után sincs.- Ez igaz. Néhány hét türelmet kell még kérnünk a hivatalok vezetőitől. (Mint az FM jogi főosztályán megtudtuk, a szabályzat tervezetén az utolsó simításokat végzik. A szükséges miniszteri jóváhagyás után - várhatóan július közepe táján —, a földművelési hivatalokat érintő szervezeti és működési szabályzat hatályba léphet.)- Milyen kapcsolatban áll a tárca vezetése a hivatalokkal?- A fontos kérdésekben akár napi kapcsolatot is tartunk egymással. Ezenkívül havonta rendszeresen megbeszéljük a legfőbb tennivalókat és ekkor a tapasztalatok kicserélésére is lesz alkalom.- Milyen konkrét leiadataik lesznek a következő hónapokban - a szokásos hivatali munkán kívül —, az új testületeknek?- Általában ugyanazok az aktuális tennivalók, mint a tárca egészének. Például együttműködni a sertéstúltermelés miatti problémák levezetésében, a tárcával és a termelőkkel együtt megoldani a várhatóan jó gabonatermés értékesítési gondjait, a kertészet, a feldolgozó- és boripar hasonló kérdéseit. Schöffer Jenő Mit keres Andy Vájná Magyarországon? Hollywood magyar ura A hazai közönség nem ismeri Andy Vajnát, de ismeri filmjeit. E sorok írója pedig ismeri Vajnát abból az időszakból, amikor még nem volt Hollywood magyar ura, csak egy a sok ambiciózus producer közül. 1984-ben jártam nála egy három helyiségből álló irodában, ahol poszterek gurultak egymás tetején, mindössze két-három titkárnő el tudta végezni a munkát. Vájná pedig arról mesélt, hogy várta ki, amíg Rambo forgatókönyve végigjárta az összes hollywoodi stúdiót, megélt vagy tíz átiratot, s végül eredeti árának töredékéért (320 ezer dollárért) meg lehetett venni. A Rambo második része 400 millió dollárt forgalmazott (ebben persze benne volt a Rambo-kegytárgyak értékesítéséből származó bevételek is), Vájná pedig egycsapás- ra Hollywood legsikeresebb vállalkozója lett. 13 éves korában disszidált és kizárólag saját kitartásának és eszének köszönheti, hogy remek üzleti vállalkozásokkal egyengette útját. Volt parókagyáros, volt hongkongi mozitulajdonos, s volt filmforgalmazó is. Barátjával, Mario Kassarral döntött úgy, hogy gazdaságosabb saját gyártású filmet forgalmazni,. mint másét. így épült fel a Carolco székház West Hollywood legforgalmasabb helyén, a Sunset Boulevard legszebb kanyarulatában, hirdetvén, hogy ebben a városban van egy stúdió és forgalmazó, amely egyszerre képes szerződtetni két olyan szupersztárt, mint Arnold Schwarzenegger és Sylvester Stallone. A siker csúcsán Vájná kiszállt és önállósult. Cinergi nevű filmvállalata évente négy filmet készít. Az Eden utolsó napjai c. filmmel (főszereplője Sean Connery) mutatkozik be a közönségnek, ezt követi a Mars hercegnő c. sci-fi, majd Ridley Scott rendező filmje, a Paramour és a Tom Cruise főszereplésével készülő Nagy idők c. film. Vajnát úgy tartják számon, hogy mindent megad egy jó forgatókönyvért, jól megfizeti a rendezőt és a sztárt, és ritkán fekteti be a pénzét olyan filmbe, ami nem nyereséges. Mit keres most Magyarországon? Elsősorban érzelmi okokra hivatkozva, nosztalgiából alapította a hazai piacot elárasztó amerikai filmforgalmazó vállalatát, az Intercomot. Filmet forgatni itt már nem akar, mondta néhány nappal ezelőtt, amikor egy pesti moziban összefutottunk. Mozikat venni? Azt igen. Építeni még inkább. Vájná, aki csak akkor beszél terveiről, amikor mór majdnem megvalósultak, annyit mondott jelenlegi magyar üzleti tárgyalásairól, hogy gondolkodik néhány multiplex építéséről. A multiplex olyan mozi, melyben legalább négy-öt teremben lehet egyszerre vetíteni. Sokan kérdezhetik, miért töri a fejét bővítésben egy zseniális üzletember akkor, amikor Magyarországon hétről hétre csökken a mozik látogatottsága és általános vélemény, hogy az emberek még kevesebbet fognak járni moziba. Vájná üzleti filozófiája azonban' az, hogy konjunktúra idején kell megválni egy jólmenő üzlettől, s olyasmibe kell fektetni a pénzt, ami belátható időn belül még nagyobb hasznot hoz. Vállalkozásainak sikere nem hagy kétséget afelől, hogy okosan gondolkozik. Másfelől az sem elhanyagolható tanulság, hogyha Andy Vájná súlyos dollárösszegeket hajlandó fektetni a magyar jövőbe, talán a hazai közvéleménynek is oka van némi optimizmusra .. . Navai Anikó
