Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-02 / 179. szám

1991. július 2., kedd ui Dunántúlt napló 7 Mikor kezdődhet meg a kárpótlás? Csőd vagy útépítés? Proksza László felvétele Összekötő út A bal igét és Orfii között? Közel 35 millió forintos ál­lami támogatás arra vár, hogy Abaliget és Orfü önkormányza­tai 8,5 millióért megnyissák a kapukat. Orfűn megvan a pénz, Abaligeten viszont a község működésképtelenségét eredmé­nyezné ez a vállalkozás. Mi a fontosabb: új utat építeni a két üdülőfalu között, vagy fű­teni az abaligeti iskolát, fenn­tartani az intézményeket, biz­tosítani a közvilágítást? Aba­ligeten két döntést is hoztak a képviselők, amelyekben támo­gatják az építést, azonban pénzük nincs rá. Nemegyszer .megtörtént már a nyári hőségben, hogy Pécs lakóinak fele a közeli Orfűt, Abaligetet, Magyarhertelendet választotta strandolási úticé­lul, azonban a hatalmas autó­tömeg dugóba került az Orfű előtti szerpentinen. Felforrt hűtővizek és kedélyek, álló autók, kiabálás, dudálás, a fürdésre szánt idő leginkább izzadással telt el. A helyzet javítása érdeké­ben Abaliget önkormányzatá­hoz csatlakozott az orfűi is, idén év elején együtt megpá­lyázták a Földművelésügyi Mi­nisztérium és a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Miniszté­rium közös, útépítéssel kapcso­latos pályázatát. Az országban mindössze négy pályamunkát foqadott el a Tárcaközi Érté­kelő Bizottság, köztük az Aba­liget—Orfű között megépítendő 2391 méter hosszú összekötő- utat. Az építési költség 50 mil­lió forint, ebből 34 milliót vál­lalt a két minisztérium, 7,5 mil­lióra becsült földterülettel szálltak be a tsz-ek, míg a két önkormányzatnak 8,5 milliót kellene fizetnie két évre el­osztva. A jelenleg meglévő út közel 8 kilométer hosszú, kerülőt je­lent, nem biztosítja az üdülő­Két és fél millió forint 34 milliót hozna terület többirányú megközelít­hetőségét. Amennyiben meg­épülne az új összekötő út, csökkentené az orfűi szerpen­tin forgalmát, egyszerűbb len­ne a forgalomszervezés, „köze­lebb” kerülne egymáshoz a két község, az út menti földekből telkeket lehetne kialakítani. A feltételes módot az aba­ligeti önkormányzat pénzte­lensége indokolja. Mint Baritz István polgármester elmondta, jelen pillanatban 3 millió fo­rint van az önkormányzat szám­láján, azonban ha ebből le­vonják az útra idén fizetendő pénzt, szinte megbénul a tele­pülés. — Más dolog, hogy mit sze­retnénk és megint más, hogy mire van az önkormányzatnak pénze. ígéretből, pénz nélkül nem lehet utat építeni. A kép­viselő-testület februári ülésén megállapította, hogy erre nincs fedezet, azonban elviekben tá­mogatták a pályázatot, megbíz­ták az alpolgármestert, hogy keressen szponzorokat az út megépítéséhez. Úgy gondoltuk, sikerül olyan támogatókat ta­lálnunk, akik egy alapítvány, vagy a későbbi haszon remé­nyében pénzzel is segítenék a vállalkozást. Nem így alakul­tak a dolgok, mert ugyan szó­beli ígéretünk van pénzintéze­tektől, az idegenforgalom terü­letéről és más cégektől, azon­ban pénzt egyelőre senki sem adott. A napokban kellett volna aláírni a szerződést, hogy az útépítést véglegesen elfoga­dottnak tekintsék a miniszté­riumok is. — Amennyiben aláírok egy olyan szerződést, hogy idén az abaligeti önkormányzat vállal ja a 2,5 milliót és jövőre a 2,8 millió forint kifizetését, ak kor megkapjuk az állami tá mogatást. Jelenleg azonban az önkormányzat számláján há rom millió forint van. Ha ebből 2,5 milliót kifizetünk — lehet, hogy megindul az építkezés —, de Abaliget fizetésképtelenné válik. Én Abaliget polgárainak tettem esküt. Az itt lakóknak sokkal kevesebbet jelent ez az út, mint az ideérkező nyaralók­nak. Nekünk az életbenmara- dás a fontosabb. Mi a jobb ha szeptemberben nem tudjuk megnyitni az iskolát, nem lesz közétkeztetés, elmarad a segé lyek folyósítása, nem lesz köz világítás, és közben épül az út, vagy nem épül az út, vi­szont jól működik a falu. A Baranya Megyei Közgyű­lés a tavalyi költségvetés ma radványösszegéből létrehozott egy 25 millió forintos megyei útalapot, a katasztrofális hely­zetben lévő utak javítására Kedvezményes —, 18 százalékos - kamatozású hitelt ajánlottak fel Abaliget önkormányzatának az út megépítéséhez, amit azonban a település nem fo­gadott el. A 34 milliós állami támoga tás kopogtat az ajtón, mind össze 2,5 millió hiányzik a ka pu kinyitásához. Ha Abaliget nem tudja kifizetni a rá eső részt, elesik a megye az „in- gyenpénztől" is, és nem tudni hogy mikor kapunk újra ilyen lehetőséget. Hajdú Zs. Éjszakai keringő Az elmúlt hét csütörtökjén este 10 órakor három fiatal­ember indult gépkocsival Mo­hácsról Pécsre. Nem jutottak messzire, a Lánycsók utáni kanyarban, feltehetően gyors­hajtás következtében kisod­ródtak s olyan nagy erővel csapódtak egy fának, hogy ketten a helyszínen életüket vesztették, egyikük pedig sú­lyos koponyasérülést szenve­dett. Először a mohácsi mentők vitték be a város kórházába, ám a koponyasérülés súlyos­sága miatt a pécsi roham­mentőt hívták ki. A pécsi mentőautó 1 óra 40 perckor ért a beteggel Pécsre, s előzetesen az idegsebészeti klinikával egyeztetve, Com­puter Tomográf vizsgálatra vitték a sérülés súlyosságá­nak megállapítása végett. A közben ideérkezett idegse­bész véleménye szerint —, bár koponyaalapi törést és agy­ödémát is kimutatott a CT, mégsem veszik fel a beteget, mivel operálni nem lehet, nem is szükséges. Ekkor vette fel a traumatológiai klinika, ahol a beteg lágyrész sérülé­seit ellátták, ám mivel sú­lyos arccsonttörést is szen­vedett a 27 éves fiatalember, átküldték a fül-orr-géqeklini- kára. Mindez már hajnali fél 5-kor volt. Bár az agyi ödé­ma felszívódásáig az arc­csontsérülés nem operálható, véqül is ide felvették a sé­rültet. hogv ne kelljen a mentősöknek továbbkeringőz­niük vele a különböző klini­kák között. Sajnos, ez az eset nem egyedi, elég sűrűn fordul elő, hogy súlyos sérültekkel a mentősöknek éjszakákon vagy fél napokon át kell egyik intézettől a másikig szállítaniuk a beteget. Sok­szor olyan súlyos állapotban lévő sérülttel is kénytelenek ezt tenni, akinek pedig az ide-oda szállítás végzetes lehet. (Sajnos, volt is erre példa.) S mindez történik úgy, hogy közben sehol semmiféle orvosi mulasztás nem törté­nik, csupán a pécsi klinikák, kórházak különböző profil­jainak egymás közötti távol­sága az ok. Ha egy közúti balesetben valakinek kopo­nyasérülése van, azt először a CT-re viszik, majd az Ideg- sebészeti Klinikára. A CT az Ifjúsági úton van, a 400-as klinikán, az Idegsebészet a Rét utcában. Ha ezenkívül végtag csonttörést és lágy­szerv sérüléseket is szenve­dett, ezeket a sebészek, il­letve a traumatológusok lát­ják el. Ha a koponyasérülés arccsontok sérülésével is párosul, akkor a fül-orr-gége- klinika az illetékes. Ez pe­dig a Munkácsy utcában van. Tehát meglehetős távol­ságokba kell ide-oda utaz­tatni a sérülteket. Évek óta több fórumon szorgalmazták már, hogy egy ekkora városnak, amelyik ré­giós feladatoknak is eleget tesz, a betegellátás terén, feltétlenül szüksége voln’a egy dél-dunántúli traumatológiai centrumra, ahol minden di­agnosztikai és balesetellátá­si profil egy helyen megta­lálható lenne, s a sérülteket eqy helyen azonnal tudnák ellátni. Többféle elgondolás is szü­letett, az egyik ilyen volt a Tüzér laktanya egy-két épü­letének ilyen célú hasznosí­tása. Ennek ésszerűséae mel­lett az az érv is szólna, hogy a szomszédban lévő Honvéd Kórház már meglévő kapa­citását. korszerű diagnosztikai eszközöket is felhasználva, talán kisebb költségráfordí­tással lehetne megvalósítani. Az üqy azonban leülni lát­szik, hiszen ezen épületek hasznosítására sokféle ötletet és igényt jelentettek már be. A traumatológiai centrumra pedig szükséq van, hiszen emberéletekről van szó. Sarok Zsuzsa Adományok a drogos tábornak A Pécsi Ipartestület kapcsolatai Tanulmányutak, tanfolyamok Az Országgyűlés által elfo­gadott 'kárpótlási törvény pon­tos szövegét még el kell fo­gadnia és aláírásával hitelesí­teni kell Göncz Árpád köztár­sasági elnöknek. Döntéséhez 15 nap áll rendelkezésre. Ha nem emel a törvény ellen ki­fogást, a Magyar Közlönyben közzéteszik a törvény végle­ges szövegét, amely ezótán — a kihirdetését követő 30. napon - hatályba lép. A Kár­pótlási Hivató1 Kárrendezési Hivatallá való átszervezésének éppúgy, mint a fővárosi és megyei kárrendezési hivatalok munkája kezdetének előfelté­tele a felsorolt, időiben — a legjobb esetre számítva is — több mint ó hetet igénylő fo­lyamat. Dr. Tütős Sándort, a Kárpótlási Hivatal elnökét a kárpótlásukat jogosan kérők pillanatnyi és majdani lehető­ségeiről kérdeztük. — Melyek azok a tennivalók, ame­lyeket máris elvégezhetnek a kár­pótlást igénylők? — Máris hozzáfoghatnak a tulajdoni lapok beszerzéséhez. Keressék fel a földhivatalokat, a levéltárakat, az önkormány­zati szerveket, ahol tulajdono­si jogosultságukat igazolni tudják. Leszármazóként a szük­séges anyakönyvi kivonatok beszerzésével gyorsíthatják majdani követeléseik elisme­rését. — Hová fordulhatnak a megszer­zett okmányokkal? — A fővárosban és minden megyében működni fognak a kárrendezési hivatalok. A pos­tákon kapható lesz az az adatlap, amelynek a kérdéseire válaszolva mind a jogosult­ság, mind pedig az esetleges kizáró okok kiderülnek. Ezeket az adatlapokat kell általiéban a lakóhely szerint illetékes kárrendezési hivatalokhoz be­nyújtani.- Aki olyan ingatlanra nyújt be igényt, ami nem az igénylő mai la­kóhelyének megyéjében található, mit tegyen? — Természetesen ő az in­gatlan elhelyezkedésének meg­felelő megyei .hívatathoz for­duljon. Ha netán több, eltérő megyében fekvő ingatlanra volna jogos igénye, akkor az egyik illetékes hivatalunkat megbízhatja valamennyi ügyé­nek intézésével.- És ha külföldön állandó lakó­hellyel bíró igénylő ingatlankövete­lését kell rendezni? — Az ő számúkra a főváro­si kárpótlási hivatal a meg­felelő fórum, a kérelmet oda nyújtsák be. — Milyen költségek terhelik a kárigényüket érvényesíteni szándé­kozókat? — Maga a kárpótlási eljá­rás illetékmentes, s nem kell a tulajdonszerzésért sem ille­téket fizetni. Am az eljárás többi — díj-, illetve illeték- köteles — műveletére a jog­szabályokban aláírt költségek megfizetésére kell számítani. — Elkészültek-e már a kárpótlási jegyek? — Csupán a mintapéldá­nyok. A megrendelést csak a törvény hatályba lépése után adhatjuk fel. — Aki majd kárpótlási jegyet kap, mire használhatja fel? — Megvásárolhatja az Álla­mi Vagyonügynökség által e célra meghirdetett vagyontár­gyakat. Elmehet földárverésre és ott vásárolhat Ikárpótlási jegyével. Megveheti saját ed­digi bérlakását, s van még egy lehetősége: a társadalom- biztosításnál életjáradékra vált­hatja át a kárpótlási jegy összegét. — Igenám, de földet csak ak­kor árvereznek majd, ha létrehoz­zák oz egyes szövetkezetek, gazda­ságok földalapját. Ennek pedig elő­feltételei vannak.. .- Valóban. Először a hoz­zánk, vagyis a hivatalba ér­kezett kárigényeket kell össze­gezni és fölmérni, hogy meg­állapíthassuk: hal, mélyen mértékű földalap képzése in­dokolt.- Ez szűkén számolva is legalább lél évvel eltolja az árverések kez­deti időpontját.- Igen Schöffer Jenő A 'Pécsi Ipartestület már hosszabb ideje foglalkozik az iparosok külföldi kapcsolatai­nak felkarolásával, újabb és újabb lehetőségek felkutatá­sával. Háram-négy évvel ez­előtt tették meg az első lépé­seket. Baranyai Bálint pécsi autószerelő segítségével vet­ték fel a kapcsolatot a traunsteini autószerelő-szak­osztállyal. Ezt követően a müncheni szakmai szervezetü­kön keresztül együttműködési megállapodást is kötöttek. En­nék keretei között az autó­szerelők több csoportja ta­nulmányúton vesz részt meg­ismerkednek a német iparo­sok tevékenységével, akik komplex szolgáltatást nyújta­nak az autószereléstől, a régi és az új autók forgalmazásán át egészen az autómosásig, nem egy helyen még töltő- állomást is üzemeltetnek. Volkswagen- és Ford-szervi- zekbe látogatnak el, ahol ta­nulmányozzák a legújabb tí­pusok hibáit. Az Augsburgi Sváb Kézmű­ves Kamarával az elmúlt évben vette fel a kap­csolatot a Pécsi Ipartestület. 1991 májusában Pécsett együttműködési megállapodást írtak alá. Az augsburgiak több szakmában vállalták az iparo­sok képzését, átképzését. Az elmúlt napokban Augsburgban ■járt a Pécsi Ipartestület ügy­vezető igazgatója, a Baranya Megyei VOSZ elnöke és az építőipari szakosztály elnöke. Az együttműködési megálla­podásba foglaltak gyakorlati megvalósitásáról tárgyaltak. 1991 szeptemberétől nyolc tanfölyamot szerveznek az augsburgiak a baranyai és pécsi IPOSZ- és VOSZ-tago'k részére. A költségeket a né­met kormány fizeti. 'Elsőként a két szervezet vezetői vesznek részt egy úgynevezett multipli- kátor-képzésen. Ezt követően számítástechnikai - kezdő, ha­Nyári tábort szervezett jú­niusban a megyei drogköz­pont, a gyermek-ideggondozó és a Gyöngyház Egyesület. A sikeréhez több intézmény, vállalat is hozzájárult pénzzel és egyéb támogatással: a Ba­ranya Megyei Közgyűlés 20 000, a Pécsi Dohánygyár 25 000, a Pécsi Bűnmegelőzé­si és Vagyonvédelmi Egyesü­let 20 000, a Magyar Vörös- kereszt Pécs Városi Szervezete 10 000, a Pannon Kereskedel­mi Kft. 5000 forinttal. ladó és speciális ismereteket nyújtó — tanfolyamok indul­nak. Nemcsak szakmai képzé­sek ezek, hanem egyben le­hetőséget is jelentenek az ipa­rosok és vállalkozók részére gazdasági kapcsolataik kiépí­tésére. A tervek között szere­pel, hogy a későbbiekben az augsburgiak szakmunkásta­nulókat is fogadnak néhány hetes szakmai gyakorlatra. Az augsburgi Kolping Egye­sület vezetője is felajánlotta segítségét — a pécsi szerveze­ten keresztül — az iparosok és vállalkozók képzésében. Első­sorban a nyelvtanulásban és a számítástechnikai tanfolya­mok szervezésében. A hátrá­nyos helyzetű gyerekek képzé­sében jelentős szerepet vállal Németországban a Kolping Egyesület. Megteremti a fel­tételeit annak, hogy az ér­telmi fogyatékos, a mozgás- sérült vagy az állami okta­Természetbeli adományokkal az Élelmiszerkereskedelmi Rt., a Móri Állami Gazdaság, a Möbiusz Húsipari Vállalat, a Baranya Megyei Tejipari Vál­lalat, a reménypusztai ter­melőszövetkezet, a Cipőnagy­kereskedelmi Vállalat, a Zen­gő Gyöngye Mgtsz Nagykozá- ri Szörpüzeme és Pécs Megyei Jogú Város Egyesített Egész­ségügyi Intézmények, valamint Papp Jánosné, a pécsi Köz­társaság téri bölcsőde sza­kácsnője és a pécsi Kodály Zoltán úti ABC. tásban részt venni nem tudók is szakmunkások lehessenek. Segítenék nekik beilleszkedni a társadalomba. Szakismeret­hez, szakképesítéshez juttatják őket. Egy plusz évet szánnak arra, hogy szintre hozzák eze­ket a hátrányos helyzetű gye­rekeket. 1991 szeptemberében Pé­csett egyhetes egzisztencia­közgazdasági tanfolyamot szer­vez az Ipartestület, amelyre az előadók Augsburgból érkez­nek. Egyszerre három helyen — kezdő és működő vállal­kozók részére - hangzanak el előadások többek között a vál­lalkozásokban rejlő kockázati lehetőségekről, a döntés meg­hozatalának előkészítéséről. A több napos program része­ként vállalkozói börzét is ren­deznek. Sz. K. * •- *r- *1» ^ Az orfüi völgybe vezető szerpentin egy szakasza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents