Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-11 / 188. szám

1991. július 11., csütörtök aj Dunántúli napló T e Nesze nekünk Teljesen reménytelen egy rövid jegyzet terjedelmében, akárcsak távirati stílusban is összefoglalni azokat a lakos­sági véleményeket, minősíté­seket, amelyek a pécsi köz­gyűlés által elhatározott utca­név-változtatásokat övezik im­már két hete. Majdnem eny- nyire reménytelen azokat a szempontokat is összefogni egy csokorba, amelyeket a váll toztatá so k e lihat á ro zá sa ko r követett a közgyűlés, ille­tőleg a javaslatokat elő­készítő önkormányzati bi­zottság,' no meg a szakér­tőkből álló utcanév-bizottság. Még ha nem is tagadható a többrétegű kompromisszumok létjogosultsága, sőt szükséges­sége, a túlságosan sok egy­más mellett élő szempont számtalan hivatkozási alapot teremtett a változásokhoz. Csak némi szemelvény az egy­idejűleg követett irányokra: az előző évtizedekben komp- romitálódott utcanevek, illet­ve névadók tűnienek el az utcanévjeqyzékből, kapják vissza ősi nevüket az utcák, nem magyar személyekről ne leayenek elnevezve, örökítes­sék meg a város egykori ne­vezetes polgárainak emléke, úgyszintén az 1956-os forra­dalom pécsi vezetőié is; jus­son érvényre az érintett lakos­ság igénye; az évtizedes meg­szokásra tekintettél a lehető legszűkebb körben, a legke­vesebb zavarral és költséggel járjon mindeme változás. Te­kintve, hogy 120-nál is több utca nevének meqváltoztatása hatóroztatott el, kész szeren­cse, hogy ez az utóbb emlí­tett szempont is „érvényesült”. Bármennyire is elhárítani kí­vánták, az utcanév-változások körüli zavart, úgy tűnik,- pro­longálva lesz. Nemcsak azért, mert előre nem tisztázott, hogy mibe kerül mindez a vá­rosi önkormányzatnak — ez aligha lesz horribilis összeg —, hanem azért, mert azt sem mérte fel még senki, hogy hány embert érint és azoknak mibe kerül, és mennyi kényel­metlenséggel jár. A zavar for­rása az is, hogy a változások elhatároztattak, de hatályba még nem léptek: erről később születik - lehet, hogy szaka­szos bevezetéssel r- döntés. A kettős ufcanévhasználat ve­szélye fenyeget tehát, és nem­csak a megszokás miatt. Erre egyébként közgyűlési előter­jesztésekben is akad már pél­da. Arról nem is beszélve, hogy csak hevenyészettnek minősíthető közvéleménykuta­tás „eredményeként” itt-ott aláírásgyűjtés folyik már a változások megváltoztatásáért, illetőleg felmerültek újabb ké­telyek egy-egv utcanévadó ér­demességével kapcsolatban. Ez utóbbi esélyéről mond­ták az elkeseredett szakértők, hogy New York példáját kellett volna követni: ott szá­mokkal jelölik az utcákat. Ná­lunk azonban ez sem lenne viták nélkül járható út. Mi a számokról évszómokia és ese­ményekre asszociálunk: 17, 19, 20, 21, 38, 40, 41, 44, 45, 48, 56, 58, 89, 90 . . . Ezek mi­att is lehet vetélkedés és til­takozás. Reménytelen; Dunai Imre Üj önkormányzati rendelet készül á közterület-használatról Az 5. paragrafus Pécs közterületein helyen­ként kaotikus állapotok ural­kodnak az utcai kereskedel­mi tevékenység tekintetében. Mindennek elsődleges oka ti­pikusnak is mondható: az élet által produkált igények­hez és törekvésekhez képest a közterület-használat enge­délyezésének szabályozása elavult. A kérdéskör helyi sza­bályozásának keretet adó ha­tályos miniszteri rendelet még 1970-ben született, de az en­nek alapján készült tanács­rendeletet is 1986-ban fogad­ták el, és tavalyi módosítása csak díjtételekre vonatkozott. Az önkormányzat most a közterület-használat új szabá­lyozására készül. A közgyűlés legutóbbi ülésének hosszas vitája eredményeként már csak az utolsó simítások van­nak vissza a rendelet megszö­vegezésén. Kényszerű örök­ség, hogy ennek is a 21 év­vel ezelőtti miniszteri rende­let ad kötelező keretet, ám ezen amennyire lehetett, meg­próbált tágítani az új helyi szabályozással a közgyűlés. A testület a korábbinál rende­zettebb viszonyokat kíván te-' remteni, ugyanakkor szem előtt tartotta a kisvállalkozá­sok támogatását, a lakosság álltai igényelt szolgáltatások feltételeinek biztosítását és az önkormányzat bevételeinek növelését is. A részleteiben gyakorlatilag már elfogadott rendelet-ter­vezet a korábbinál szélesebb körben engedélyezi pavilo­nok, büféskocsik elhelyezését közterületen, de a városkép védelme érdekében illetékes' önkormányzati bizottságok előzetes egyetértéséhez köti mind a mozgó, mind a stabil árusítóhely elhelyezésének en­gedélyezését: megfelel-e a tervezett objektum 'formája, megjelenése az esztétikai kí­vánalmaknak? Az a megszo­rítás különösképpen a törté­nelmi belváros közterületeire vonatkozik. A rendelet-terve­zet 5. paragrafusa szerint' a Rákóczi út-Landler Jenő utca -Aradi vértanúk útja-Vak Bottyán utca—Keleti érintő ut által határolt területen — hoz­záértve a határoló utak má­sik oldalát is — közterület­használati engedély nem ad­ható tartós árusítóhelynek. A korábbi szabályozáshoz ha­sonló kategorikus tiltást azon­ban kivételek enyhítik: a ren­delkezés nem' vonatkozik hír- lapárusításra, könyvárusítósra, idegenforgalmi kiadványok árusítására — ajándéktárgyak ebbe nem értendők! —, vala­mint az üdítőket árusító pavi­lonokra. Ám ezek számát és helyét az illetékes önkor­mányzati bizottságok határoz­zák meg. Nem gépi erővel mozgatható mobil árusítóhe­lyek működését is lehetővé teszi az új szabályozás a tör­ténelmi belváros területén, de szintén csak engedélyhez kötötten. A régebbi — és pillanatnyi­lag még. hatályos — rendelet­hez képest több új generális eleme is van a tervezett új szabályozásnak. Lehetőséget biztosít például illetékes ön- kormányzati bizottságok szá­mára, hogy az utcai árusítás keretében forgalmazható áruk körét korlátozzák. Szinte bi­zonyosra vehető a közgyűlési vita alapján, hogy a dohány­áruk utcai árusítása a közte­rületekről kirekesztettek köré­be fog tartozni. Új elem- az is, hogy azonos területre igé­nyüket bejelentők között a kötelezően előírt versenytár­gyalás eredménye fog dönte­ni. A tervezet szerint tilos lesz a pavilonok vonatkozásá­ban a közterület-használat engedélyének átruházása. Ez a bizonyos körben gyakori munkanélküli jövedelemszer­zés tehát kútba esik a közeli jövőben. Az engedélytől el­térő, vagy engedély nélküli közterülethasználó pedig azt kockáztatja. hogy egy évig nem kap közterület-használat­ra engedélyt. D. I. HATÁRIDŐ! A közműfelvágások közül nem késrült el- határidőre a Táltos u. 3. szám előtti gáz­bekötés. A megszabott ha­táridő június 10. volt. A mu­lasztó kivitelező a „MÉLYÉP” Gmk, a felelős: Katies József. ÓVODAÁTVÉTEL FÜGGŐBEN A Pécsi Bőrgyár közérdekű kötelezettségvállalás címén felajánlotta óvodáját és böl­csődéjét Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának, amelynek Közgyűlése a 31 millió forint értékű ingatlant felajánlásként el is fogadta. Akkor még arról volt szó, hoqy a két gyermekintézmény július elsejétől önkormányzati óvodaként, illetve bölcsőde­ként működik tovább. Azóta az átadás—átvétel költségvon­zatáról újabb információk bir­tokába jutott az önkormány­zat és a közgyűlés legutóbb úqy határozott, hogy^ a költ­ségek, a helyzetkép tisztázá­sáig nem veszi át a két gyer­mekintézményt. KEZDŐDŐ KOZMÜFELVÁGÁSOK A „MÉLYÉP" Gmk, illetve a BS-AXIS Kft. gázvezetéket épít az Előre, a Muskotály és a Veterán utcában. A munka elvégzésének határideje au­gusztus 16. Szintén gázveze­téket épít a Csokonai utcá­ban Szőrözi és Társa Kft. A határidő július 30. A Fekete­rigó utcában a szennyvízcsa­torna építésével július 16-ig kell elkészülnie a kivitelező­nek, a Fodor és Társa Kitt­nek. Vízvezeték épül az Esz­perantó, a Szabadságharc és a Thököly utcában. A kivite­lezésre a Pécsi Vízmű július 30-ra kapott határidőt. parkolókorszerűsítés Folytatódik a Kossuth- téri parkoló korszerűsítése a Pé­csi Kertészeti és Parképítő Vállalat kivitelezésében. A korszerűsítés arra irányul, hogy a gyalogosforgalom bal­esetmentességéhez jobb felté­teleket teremtsen. Ennek so­rán módosítják a rokkant­kocsi-lejárókat és a gyalogát­kelőket, és kiépítik a parkoló számítógépes vezérlését is. TUBES KILÁTÓ ALAPÍTVÁNY Mint már arról korábban hírt adtunk: pécsi cégek és magánszemélyek alapítványt hoztak létre arra a célra, hogy a régi, lebontott János kilátó helyén, a 611 méter magas Tubes-tetőn új kilátó- torony épüljön. A pécsi park­erdő legmagasabb pontján építendő torony a város tu­lajdonát képezné majd. Több érdeklődő kérésére ismét kö­zöljük az alapítvány csekk­számla-számát és címét: MNB 240-98006/581-011757-7; Ba­ranya megyében: OTP 581-011757-7, illetve 7626 Pécs, Rákóczi út 73/C. Elmaradt fogadónapok Még tonács korában volt a pécsi városháza előcsarno­kában egy kék színű tábla, amelyen feltüntették, hogy a tanácsi vezetők — elnök, el­nökhelyettesek, vb-titkár — a hónap mely szerdáján tarta­nak fogadónapot. Ezeken a napokon függetlenítették ma­gukat minden egyébtől, s csak egy dologgal törődtek: a hoz­zájuk fordulók meghallgatásá­val. Minthogy újságíróként néhányszor magam is eltöl- töttém pár órát az ilyen meg­hallgatásokon tudósítás vé­gett, tanúsíthatom, hogy a megjelentek többsége végső kétségbeesésében fordult az illetékes tanácsi vezetőhöz, mert egyedül ettől remélhette már holtvágányon lévő ügye jobbrafordulását. Életek tárul­tak itt fel kegyetlen őszinte­séggel, ezért azt is tanúsít­hatom, hogy a vezetők bizony legtöbbször kényelmetlenül fe­szengve hallgatták a panasz­szavakat, hiszen ami itt el­hangzott, az legtöbbször nem volt összhangban az akkori hivatalos politikával. Vagyis ezeken a szerdákon az derült ki, hogy hiába volt tabu a SZETA, nagyon sokam élnek nyomorban, kilátástalanul, s ezt érthetően nem volt szív­derítő tudomásul venni. Tu­dom, hogy a vezetők legszí­vesebben elmenekültek volna Pécsről e szerdákon, de leg­alábbis valami halaszthatat­lanul fontos városi ügyet ta­láltak volna maguknak. De nem lehetett! A hozzájuk for­duló pécsi polgárokat meg kellett hallgatóiak. S ezeknek a meghallgatá­soknak többnyire eredményük is volt. A bürokrácia útvesztő­jében tévelygő ügyek vezetői beavatkozással a megoldás­hoz vezető helyes útra tere­lődtek, s bármily hihetetlen, az óriási méretű lakásmizéria ellenére is sokan a fogadó­nap révén juthattak lakás- problémájuk megoldásához, vagy legalábbis annak a kö­zelébe. E szerdák haszna a tanácsi vezetők szempontjából az volt, hogy közvetlen kap­csolatot alakíthattak ki Pécs elesett, ha éppen nem a leg­elesettebb polgáraival, orrai nem lebecsülendő dolog. Hiszen azok az emberek, akik egy- egy ilyen fogadónapon meg­fordultak, úgy érezhették: ezek a vezetők az ő embereik, akár azzal jöttek el, hogy így oldódhatott meg a gondjuk, akár azzal, hogy csak egy ■jóindulatú ígéretet kaptak. Miért is mondtam el mind­ezt? Azért, mert az említett kék tábla önkormányzati vál­tozatának a nyomát sem lá­tom most az előcsarnokban, s érdeklődésemre megtudtam: a fogadónap intézményét megszüntették. Ugyan miért? ■Lehet, hogy áldpmokratikus tanácsi hagyománynak tartot­ták? Vagy éppen csak kényel­metlennek a panaszáradatok meghallgatását? Netán úgy vélték: az önkormányzati szer­veknek úgy kell dolgozniok, hogy ne legyen szükség a polgármesteri, alpolgármeste­ri meghallgatásokra? Nem tu­dom. Egyet azonban tudok. Vég­zetes hiba ez az elzárkózó^. Hiszen ez az alakuló demok­ráciában olyan érzetet kelthet a polgárokban, hogy a mai vezetők a méltóságukon alu­linak tartják szóba állni velük. Ennek pedig még a látszatát is kerülni kell! A mai veze­tőknek is szükségük van az ebből származó bizalomra. Hársfai István Pécsett a Széchenyi térbe torkolló kis utcák »égén' díszes öntöttvas­lánckorlátokat helyezett ki a Városgondnokság a belváros lorgalomcsil- lapitása érdekében. • Fotó: Proksza László Pécs munkaerősei helyzetképe A Baranya Megyei Munka­ügyi Központ Pécsi Kirendelt­ségének adatai szerint má­jusban több, mint 12 000 ügy­fél fordult meg náluk és ezek között 9000-en állást keres­tek. Közülük a nagyobb há­nyad egy hónapon belül több­ször is bővítette az ügyfélfor­galmi statisztikát. Pécsett a munkaérőkínálat, vagyis a munkát keresők szá­ma változatlanul meghaladja a 2500 főt. Ugyanakkor ez a szám a korábbi adatokhoz viszonyítva azt is jelenti, hogy csökkent a munkáltatói lét­számleépítések üteme, vala­melyest javult az elhelyezke­dés lehetősége. A munkavi­szonyban nem állók száma változatlanul 2400 fő. Ezek szerint a baranyai munkaerő­kínálat 30 százaléka Pécshez kötődik. A munkanélküli já­radékosok száma szintén stag­nál: 1900 fő. A bejelentett betöltetlen munkahelyek száma 750, ami 25 százalékos emelkedést, je­lent. Pécs részesedése a me­gyei szintű bejelentett betöl­tetlen álláshelyekből 74 szá­zalékos. A „bejelentett" jel­zőt azért szükséges hangsú­lyozni, mert a munkáltatók bejelentési kötelezettsége megszűnt. Mindenesetre a 25 százalékos emelkedés annak köszönhető, hogy növekedett a magánszektor munkaerőigé­nye. A munkanélküliségi ráta a gazdasági alaptendenciák változatlansága miatt ismét 3 százalék, vagyis 100 foglalkoz­tatottra 3 munkanélküli jut. A 100 munkanélkülire jutó betöltetlen álláshelyek száma ^2. Márciusban ez a szám még csak 23 volt. Minimálisra zsugorodtak a munkáltatók iskolai szünidei foglalkoztatási igényei. Amíg 1990 előtt évente 1500—2000 diákot foglalkoztattak szün­idei munkavégzésre a pécsi cégek, tavaly már csak 600 diák munkáját igényelte ösz- szesen 13 cég, idén pedig 5 -6 munkaadó legfeljebb 100 -120 főt kíván foglalkoztatni a nyári szünidőben. D. I. lfarosivédö őrjárat Ismét vissza kell térni egy bosszantó ügyre, mert a belvárosban van, és nap mint nap látja az, aki arra jár. A (ma már) Király utca elején lévő virágbolt fényreklámjárői van szó, amelyet évekkel ezelőtt tönkre­tettek a galambok, s ma is elcsúfítja a galambürülék és egyéb „marad­vány". Sajnos, így nem tudja betölteni a „hivatását1', nem világit és nem reklámoz, s ráadásul a városképet is rontja. Ilyen központi hejyen jobban oda kellene figyelni az illetékeseknek* különösen most, az ide­genforgalmi „csúcs" idején. A másik téma is ismétlődik, mert a kertvárosiak „gondoskodnak róla", hogy ismétlődjön. A Viktória utcában észleltük ezt a sezlont, s az új lakótelepekre ez is jellemző: egyszercsak megjelennek ilyen tárgyak, elcsúfítják az amúgy is sok anomáliával teli városképet, számítva arra, hogy valaki majd csak „megkönyörül'* rajtuk, és elszállítja azokat. Kiváncsiak vagyunk, meddig lesz ez jellemző az új lakótelepekre . . . Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents