Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)
1991-07-10 / 187. szám
1991. július 10., szerda aj Dunántúlt napló 7 újfajta szövetkezet kínlódva áll majd föl... Kinek kell a föld Magyarszéken? Megvannak a bírói hatalom önállóvá válásának feltételei Dr. Solt Pálnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének nyilatkozata A bíróságok függetlenségének, a birói hatalom önállóvá válása nélkülözhetetlen alapjának megvannak a jogszabályi és szervezeti feltételei hazánkban. A magyar társadalom demokratikus átafakulásában azonban az igazságszolgáltatás struktúrája, a bíróságok típusai, a rendszere alapvetően még nem változott meg napjainkra - nyilatkozta az MTI munkatársának dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, akit egy éve iktattak be hív eltolóba. Rossz földeken A magyarszéki termelőszövetkezet szarvasmarhatelepe Potó: Läufer László Magyarszéken azt mondják: hogy Péter-Pál elmúlt, aratnak, majd az őszi betakarítás következik, s aztán nem tudják, Hogy miként tovább. A kárpótlási huzavona nehezen ér véget — ha véget ért egyáltalán? — s szerintük ma minden mezőgazdasági üzem, tsz vagy állami gazdaság a kérdőjeleket halmozza: Kinek kell a föld? Kié lesz a föld? Turner Attila alig egy éve elnöke a magyarszéki Egyetértés Termelőszövetkezetnek. Amikor megválasztották, még nem tudta, hogy rövidesen változik a feladata: rendte- remtő-fölszámolóbiztosi teendőket vesz át.- Csak ülünk és várjuk a fejleményeket — mondja rezignálton. - Az ember nem tud megszabadulni a gondolattól, ha éjjel kettőkor felébredek, biztos a gazdaság, a jövő jut eszembe . ..- A csak várakozás nem hiszem, hogy sokat érne ... Rábólint. Természetesen a lehetőségekhez mérten a változásokat maguk is kezdeményezik. Átszervezték a gazdaságot, önelszámoló egységeket alakítottak ki, a ráfizetéses ágazatokat leépítették. A létszámot közel felére csökkentették, alkalmazottaknak felmondtak, többen nyugdíjba mentek. Jelenleg 273 nyugdíjas tagúk van és 133 dolgozó - szintén tagok. Magyarszéken kétszeresen is nehéz a helyzet, hiszen rendkívül rossz minőségű földeken gazdálkodnak. Az 5200 hektár többsége erdő-legelő, a rendkívül szabdalt, dimbes-dombos terület 2000 hektáros szántója 9,9 aranykorona értékű. — S emellett hétmillió forintos veszteséget is hordoznak ... — Ha a belső változtatásokat nem hajtjuk végre, föléltük volna önmagunkat — mondja Balogh Jenő főagro- nómus. - De így is megesik, hogy adósságaink nőnek. Mindenféle dotációtól elestünk, nagyok a kamatok - nálunk a hitelek miatt 6-7 millióval többe kerül egy év —, s köztudott, nyomottak a gabonaárak. Úgy néz ki, bajok lesznek az értékesítéssel.- Akkor az önlelszámolás az út? — Erre egy percig sem gondoltunk. Ideális létszámmal, racionális gazdálkodással talpra lehet állni. Akadnak olyan rosszmiqősé- gű földjeik is, amelyeket jobb híján, nem művelnek tovább. Eddig kellett, törvény volt rá. Az élnök elmondta, hogy szinte minden termelőszövetkezeti taggal elbeszélgettek, ki hogy látja a jövőt? Alig néhányon jelezték, hogy önálló gazdálkodásba fognának, a többség egyszerűen nem tud mit kezdeni a földdel. Ha akarna se. Ugyanis nincs mivel megműveljék, s tőke sincs. Számolgatnak, szoroznak-osz- tanak. De ilyen kamatok mellett mezőgazdasági tevékenységbe beruházni nagy köny- nyelműségnek tűnik ezen a vidéken. ötezer hektár a területük, de mindössze 705 hektár eredeti tulajdonosa lelhető föl a földhivatali kimutatások szerint, s a tulajdonosok mindegyike nyugdíjas, öreg. Nekik nem kell a föld. Az aktív tagok — többsége szintén idős már — az összes földterület 2 százalékának tulajdonosa.- Átmeneti időket élünk - mondja Turner Attila. — ön is tudja, 1992. március 31-ig tart a szövetkezeti tagság viszony, egyszerre szűnik meg mindegyikünknek. Rövid az idő, gyorsan kell cselekedni.- Miként?- A gazdaságot együtt tartjuk, annyi emberrel, ahá- nyan meg tudnak élni belőle. Úgy 75—80 tag lenne az ideális. Ehhez kell, hogy rendeződjenek a tulajdonviszonyok: mi marad a tagságé, mi az a földterület, amelyet bérelni fogunk, mit művelünk meg? Más lehetőség nincs. Az állattartás önálló ágazatként megy tovább: jufvá- szatuk 2000 anya juh és a szaporulata, tehenészetük 160 tejelő tehén és a szaporulat. A 2000 hektáros szántón kukoricát, búzát, napraforgót, árpát termelnek: ezek a fő növényeik. Gépesítettségük erre ideális. Magyarszékhez tartozik Liget, Mecsekpölöske, Mánfa, Komló, Magyarhertelend, Bo- dolyabér, Mecsekjánosi. Sok község, különféleképpen gondolkozó emberekkel. — Bűn volt itt termelőszövetkezetet alakítani — jegyzi meg Turner Attila —, legalábbis ilyent, nagy területet összefogót. Meg is szenvedte a vidék. Most hasonlóan rossz a helyzet; az esetleges farmer- gazdaságokra hullást ugyanúgy megszenvedi. Hosszú évek kellenek, mire valami változás, szerencsés-változás történhet. Azaz kínlódni kell tovább a nagyüzemi tehetetlenség folytán. Hacsak nem sikerül az opi- mális létszámmal, területtel, igazi tulajdonosi szemlélettel valamit az egykori Egyetértés Termelőszövetkezetből kikovácsolni.- ön bízik ebben? — Már hogyne bíznék. Nem lesz könnyű, de a tagjaink ránk tekintenek, bennünk bíznak. így felelősségünk megkétszerezett. Ősztől már minden a mi kezünkben van, s rajtunk múlik, hogy megmentjük-e a következő évet vagy nem . .. Meg is magyarázza az utolsó mondatát. A termés betakarítása után nem állhatnak le. Újból ki kell küldeni a gépeket a földekre, minden hektárra, akárki is lesz a tulajdonos .. . Kozma Ferenc Kijelentette: a jogállamiság követelményeinek megfelelő korszerű bírósági szervezet kialakítása csak egy hosz- szabb folyamat végeredménye lehet. Az eltelt egy év alatt tett intézkedések és kinyilvánított törekvések ellenére máig nem dőltek el olyan alapvető elméleti kérdések, mint például: hány szintű bíráskodás és milyen jogorvoslati rendszer legyen. A különböző nehézségek ellenére jelentős eredménynek tekinthető a bíróságok belolyásmentessége mindenféle politikai párttól és a napi politikától. Az igazságszolgáltatás területén különösen kedvező fogadtatása volt annak, hogy az Ország- gyűlés elfogadta a bírók és bírósági dolgozók előmeneteléről és bérrendszeréről szóló törvényt. Ugyanakkor a szakmai körökben nagy várakozás előzi meg a bírósági szervezeti törvénynek egy olyan módosítását, amely lehetővé tenné a bitók részvételét — egyelőre csak megyei bírósági szinten — a bíróságok vezetőinek kiválasztásában. Az erről szóló törvényjavaslatot - amely a bírósági vezetői állások pályázat alapján történő betöltését irányozza elő — a kormány már a Parlament elé terjesztette. Még várat magára — mondta dr. Solt Pál —, hogy a Legfelsőbb Bíróság és a többi bíróságok a korábbinál sokkal szervesebb egységgé kapcsolódjanak össze az igazgatás területén is. Ma ugyanis még mindig olyan kettősség van, amely szerint a Legfelsőbb Bíróság és a többi bíróság igazgatásilag és pénzügyileg teljesen külön állnak. A bíróságok úgynevezett külső igazgatását ma még változatlanul az Igazságügyi Minisztérium végzi. A bírók szeretnék, ha szervezetük minden szempontból eggyé válna. Ezzel összefüggő közvetlen cél, hogy a Legfelsőbb Bíróság tényleges jogalkalmazói. szellemi központtá váljon. A jövő feladata az is, hogy — a külföldi jó példákra is tekintettel - egy országos birói tanácsot kell létrehozni és működtetni. Személy szerint pedig arra törekszik — jelentette ki dr. Solt Pál —, hogy tovább ésszerűsítse a Legfelsőbb Bíróság irányítását, korszerűsítse a vezetés módszereit és eszközeit. Dr. Solt Pál utalt arra: újszerű tapasztalata, hogy a korábbinál jóval nagyobb a Legfelsőbb Bíróságnak és általában a bíróságoknak a sajtónyilvánossága. Ezzel kapcsolatban elmondta: esetenként előfordult, hogy a sajtó munkatársai úgy minősítettek egyes bírói döntéseket, mintha azok bizonyos politikai célokat szolgáltak volna. Hangsúlyozta, hogy a bíróságok - minden szinten — politikai érdekektől függetlenül végzik igazságszolgáltató munkájukat. Megjegyezte, természetesen a birói döntésekhez lehet kommentárt fűzni, politikai észrevételeket tenni és más véelményeknek hangot adni, de kulturált módon, sértő és alaptalan gyanúsítások nélkül. Véleménye szerint a bíróságoknak általában, a Legfelsőbb Bíróságnak pedig különösen felül kell emelkedni a sanda megnyilvánulásokon, s nem feltétlenül kell az ilyenekre reagálni. Dr. Solt Pál kijelentette: a Legfelsőbb Bíróság helyzetére is az a jellemző, ami általában a magyar társadalomra: sem az országos, sem a helyi változások nem történnek olyan gyorsan és kedvezően, ahogyan szeretnénk. A Legfelsőbb Bíróság kapcsolatait, valamint a birók munka- körülményeit nem lehet máról holnapra jobbá tenni. Ennek ellenére a haladás irányát jónak tartja, az ütemével azonban elégedetlen. Csak a közelmúltban ellett anyajuhok és bárányaik vannak a magyarszéki termelőszövetkezet mánfai Kodályában, a többi állat a szabadban legel Fotó: Läufer László Üresen álló pavilonok Domboriban Magasak a bérleti díjak Domboriban egy-egy hétvégén 8-10 000 ember fordul meg, akiknek az ellátását meg kell oldani. A központi részen tavaly épített pavilonsoron még a szezon közepén is üresen árválkodik néhány épület, nem talált gazdára. Nem nyitott ki a Duna étterem és a strandon a söröző sem.- A pavilonsor a szekszárdi Szigma Építőipari Kisszövetkezeté — mondja Tóth Ferenc, Fadd polgármestere. — Magas bérleti díjat kérnek érte. Az egyéni vállalkozók közül elsősorban azok engedélyét hosz- szabbítottuk meg, akik már évek óta részt vesznek az üdülőtelep ellátásában. A posta és az újságospavilon egész júniusban nem üzemelt. Az önkormányzat és a posta vezetői közötti szópárbaj igazi vesztesei az üdülők voltak, akik csak július elseje óta vásárolhatnak Domboriban újságot, adhatnak fel levelet, pénzt, csomagot, táviratot. A központi részen található egyetlen ABC a szekszárdi Kár- pátiú kft.-é. Nekik is gondjaik voltak, ezért május eleje helyett csak június elsején nyitottak ki. Az árut maguk szerzik be Kalocsáról, Paksról, a Bács- hústól és a szekszárdi Húsipari Vállalattól. A kenyeret egy szekszárdi magánpékség szállítja a hét minden napján. Az ABC-ben kapható a vegyiárutól kezdve a zöldségig, az alapvető élelmiszereken, a háztartási cikkeken keresztül a Mirelit árukig szinte minden. Kiszámíthatatlan a forgalom, ezért például tőkehúst csak annyit hozatnak, amennyit az üdülővendégek megrendelnek. A Kispipa kft. üzemelteti a vendéglátó helyeket. A központi strandon nemrég átadott büfét, a Hullám bisztrót, a Nagy- Dunánál a Halászcsárdát, a kempinget és a motelt. Az el» múlt évben bérelték a strandon a csúzda melletti sörözőt is, de az idén nem tudtak megegyezni a Szigma Kisszövetkezettel. A Duna étterem - a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat tulajdona — nem nyitott ki, mert eladják. A Vagyonügynökség már megállapította az árát, hétmilliót kérnek érte. A versenytárgyalásra július végén kerül sor. A közelében található pavilonsorban is három üzlet bérlő nélkül maradt, üresen áll. — Az elmúlt évben építettük meg a tagok pénzéből a pavilonsort, azzal a szándékkal, hogy azt bérbe adjuk és ebből fizetjük a dolgozóknak a kamatokat - mondja Heiman János, a Szigma Építőipari Kisszövetkezet elnöke. — Tavaly átlagosan 130 000 forintos bérleti dijat kértünk, de nem egy egész szezonra, mert nem készültünk el idénykezdésre. Ebben az évben 270 000 forintra emeltük ezt az összeget, majd ezt lecsökkentettük 200 000 forintra. További engedményekre nem vagyunk hajlandóak. Azt tervezzük, hogy az üresen álló pavilonokat eladjuk a szövetkezeti tagoknak. A strandon levő sörözőt változatlanul csak bérbe adjuk, nem kívánjuk közösen üzemeltetni egyetlen vendéglátó vállalattal sem. Ismét meghirdettük, de eddig még igazán komoly vevő nem jelentkezett. — Már tavasszal látható volt, hogy gondok lesznek az ellátással — mondja Hirmann Béla, az üdülőtelep gondnoka. — Kevés az a vendéglátóhely, ami jelenleg működik. A Duna étterem kiesése gondot jelent. Több vállalati üdülőbe innen vitték az ebédet. A pavilonsor ki nem adott üzletei is hiányoznak. Sz. K.
