Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-03 / 150. szám

1991. június 3., hétfő aj Dunántúlt napló 7 Oktatási központ lesz-e a Bajcsy-laktanyából? Egészségügyi szakképzés - érettségi után Az iskolákból kikerülő, ápolónői szakképzettséget szerző lányokat nem fenye­geti az állástalanság veszé­lye. Csak Pécsett, az egye­tem klinikáin 70, a Megyei Kórházban 23, a Gyermek- kórházban 10 ápolónői ál­lást kínálnak egy friss ösz- szesités szerint. És a szak­rendelői hálózat munkaerő- igényéről hirtelenjében nincs is a birtokunkban kimuta­tás. Érettségizettek, szaktan- folyamot végzettek előny­ben. Az idén a Janus Pannonius •Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában várhatóan 35 lány szerez ápolónői szak- képesítést — számuk az állás- kínálathoz mérve elenyészőnek tűnik. Még akkor is kevesen vannak, ha nem feledkezünk meg a szemben lévő, 3 éves képzést adó szakiskola végző­seiről, és tudjuk, hogy a komlói, a szigetvári és a szek­szárdi szakközépiskola is a szűkebb-tágabb régióhoz tar­tozik. Kiindulhatnánk e pályát jellemző fluktuációból is, de a közismert okok sorolása he­lyett sietosebb leszögezni: az egészségügyi oktatás sürgős pozícióváltásra, hathatós tá­mogatásra szorul. — Nincs még szakképzési, nincs közoktatási törvény, nem fáthatjuk előre, milyen lesz a családi orvosi hálózat és ez utóbbi milyen asszisztenskép­zést követel - mondja Hor­váth Lajosné, a Janus Panno­nius Egészségügyi Szakközép- iskola gyakorlati oktatásveze­tője. — Egyelőre nem tudunk jól alkalmazkodni a várható változásokhoz. Az idén nagyon kevesen végeznek nálunk, de a következő évfolyamok már nagylétszámúak lesznek. Na­gyobb gond, hogy a bérek rendkívül alacsonyak ahhoz, hogy ez a több műszakos, nagy odaadást követelő pálya vonzó legyen. Ugyanakkor nö­vekszik az igény a jól kép­zett, érettségizett szakápolók iránt, annál is inkább, mert a dolgozók továbbképzése-át- képzése jelentős költséggel jár, külön teher az egészség- ügyi intézmények számára.- Azt mondják, a négyéves képzés nagyobb életkori érett­séget is jelent, szükséges is ahhoz, hogy valaki a beteg­ágy mellé állhasson.- A Népjóléti Minisztérium is a nyugat-európai modellt támogatná, ahol az érettségi­re még 3 éves szakképzés épül, amely már speciális szakterü­letekre készít fel ápolónőket a kórházak, klinikák sajátos igényei szerint. Ha ez a jövő, akkor a gimnáziumot meg kell tartanunk, anélkül, hogy szak­középiskolai képzés ennek hát­rányát látná. Sőt, már most körülnézünk a pécsi gimná­ziumokban, és a közeljövőben néhány napos tábort is szer­vezünk, ahol az érdeklődők a mi harmadéves lányaink gya­korlati foglalkozásai alapján kaphatnak képet erről a hi­vatásról. Most is folyik nálunk egy hasonló’, érettségire épülő képzés, de egyelőre gátot je­lent egy még érvényben lévő rendelkezés, amely nem en­gedi, hogy az egészségügyi szakközépiskolák az iskolán kí­vüli szakképzésbe is bekap­csolódhassanak. Ezt a korláto­zást várhatóan most feloldják.- A megoldást keresve, ter­vezték egy egészségügyi szak­képzési központ létrehozását a Bajcsy-laktanyában.- A laktanya közelében van a Honvéd Kórház, itt kért te­rületet a POTE, és az önkor­mányzat elképzeléseivel sem ütközik, ha ijt egy egészség- ügyi centrum afakulna ki. Mi csak egy épülethez szeret­nénk hozzájutni itt, a bázis­iskola továbbra a régi ma­radna. Eredetileg világbanki hitelre pályáztunk volna, hogy a centrum létrejöhessen, de a feltételek kemények, a mi felszereltségünk pedig hiányos a hitelképességhez. — Azaz egy rókalogta csuka­helyzet. Szegénység, arra Ítél­ve, hogy tovább szegényed­jen. — Tulajdonképpen igen. De reménykedünk, az új önkor­mányzat már tárgyalt velünk, hogy a további lépésekről kö­zösen dönthessünk. sV Mit tud mindehhez hozzá tenni Biankó Lászlóné, a szom­szédos egészségügyi szakisko­la vezetője? — Tíz osztályunkban 300 kis­lány tanul — mondja az igaz­gatónő. — Ennél is jelentő­sebb a felnőttképzésünk, éven­te 400-600 egészségügyi dol­gozó tanul nálunk a terüle­ti igényeknek megfelelően, hi­szen a mentőápolói képzéstől a szakasszisztensekig három megye szakosító képzése a feladatunk. Ez a munka mel­lett tanulók képzésére kije­lölt pécsi intézmény tulajdon­képpen az Egészségügyi Dol­gozók Továbbképző Intézeté­nek hét decentruma közül az egyik. Most fordult a világ: a Munkaügyi Minisztériumhoz tartozna a szakképzés, de bennünket feltehetően a Nép­jóléti Minisztérium felügyel majd szakmailag, ugyanakkor gazdaságilag az önkormány­zatokhoz tartozva nem tudjuk milyen normák alapján ka­punk majd támogatást...- Lehet, hogy ez az iskola talán éppen azokkal az esz­közökkel, tantermekkel rendel­kezik, ami a szomszédos szak- középiskolából - például a centrum kialakításához, a hi­telképességhez — hiányzik? Vagyis a szervezetileg is za­varos helyzetet nem lehetne jobban feloldani ésszerű, in­tegrációval és/vagy munka- megosztással? — Én ezt a lehetőséget sem tartom kizártnak. Ki tudja? Annyi bizonyos, az. évek során itt igen jelentős eszközállo­mány, szaktantermi rendszer alakult ki a különböző profi­loknak megfelelően, rendelke­zünk a szakoktatáshoz szüksé­ges feltételekkel. Meg kellett volna bennünket látogatni. Tisztázandó kérdés az is, hogy amíg a szakmunkásképzők pénzt kérnek és kopnak egy- egy új • profil beindításához, addig számunkra ez előírt kö­telesség, jobbára támogatás nélkül. Természetesen nem sze­retném, ha az itt felhalmozott érték, az intézmény háttérbe szorulna. A csak nappali kép­zést adó iskoláról szólva per­sze el kell ismernem, hogy ennek a 3 éves szakképzési rendszernek a beindítása elég szerencsétlen lépés volt. És ez nem az itt tanuló kislá­nyokat minősíti, afrik éppúgy, sőt, néha még álhatatosabban helytállhatnak a betegágyak­nál, mint magasabban képzett társaik. Nálunk nappali kép­zés mindaddig lesz, amíg er­re szükség van, mindenesetre 1992 szeptemberétől mi is sze­retnénk egy érettségizettekből álló osztályt indítani. Sajnos, hogy korábban mindezeket az ellentmondásokat könnyebb volt nem áttekinteni.. . Bóka Róbert Az egészségügy minden területén szívesen fogadják a szakis­kolában végzetteket Fotó: Horváth Norbert Megnehezedett az anyakönyvezés Temetetlen holtak az új szabályozás miatt? Megnehezedett az anya­könyvi eljárás. Nem volt ed­dig szükség az állampolgár részéről igazoló okmányok be­szerzésére gyermeke születése­kor, valamint hozzátartozója elhalálozásakor. Az anyaköny­vi hivatalt is csak' a házas­sága kapcsán kellett felkeres­nie. Az anyakönyvi hivatal a ré­gi személyi igazolványban lé­vő adatok többségét nem te­kintheti hitelesnek, és be sem írhat oda anyakönyvi bejegy­zéseket. Előfordulhat, hogy a régi személyiben elváltként van valaki feltüntetve, pedig újra házasságot kötött. De nem ez okoz igazi kellemet­lenséget, hanem számos ok­mány beszerzése. Az egészségügyi intézmény születéskor az anya szemé­lyi igazolványát és a kórház által kiállított élveszületési lapot elküldte az anyakönyvi hivatalba, a hivatal később pedig kipostázta a születési anyakönyvi kivonatot. Az új anyakönyvi eljárás szerint a boldog gyermekáldás után el kell menni a hivatalba a szü­lők igazolványaival és a há­zassági anyakönyvi kivonattal. Ez utóbbit, ha nincs, a há­zasság megkötésének helye szerinti anyakönyvi hivataltól kell beszerezni. Sok szülő első mérgét a kórházban vezeti" le, amikor megtudja az új eljárás sza­bályait. panaszolták a pécsi Dischíka Győző utcai szülé­szeti osztályon. Aki máshol kö­tött házasságot, mint ahol a gyermeke született, kezdheti az „utánajárást". A házasság- kötés bejelentéséhez is több irat szükséges, ekkor is elő­fordulhat, hogy az ország má­sik végében ‘lévő város anya­könyvi hivatalához kell for­dulni, de a népességnyilván­tartás igazolása vagy jogerős bírói ítélet is kellhet. így Pé­csett is megnőtt az anyaköny­vi hivatal ügyfélforgalma, tá­jékoztatott Hajnal Pálné cso­portvezető. Halálesetkor is mindent el lehetett intézni a temetőben, hosszadalmas utánajárás nél­kül. A jelenlegi szabályozás szerint szinte megoldhatatlan probléma is előállhat: az el­haltnak nincs születési anya­ikönyvi kivonata, amit Fiúmé­ból kellene beszerezni, mert ott született, nincs házassági anyakönyvi kivonata, sem, és Kolozsváron kötött házasságot. Egy idős embernek házastársát gyászolva még horvátul, romá­nul kell leveleznie, vagy szlo­vákul, ha az elhalt özvegy volt, mert volt házastár­sának - aki Kassán halt meg — halotti anyakönyvi kivona­tát is be kell nyújtani. Csikós­áé Divják Mária, a Xavér ut­cai otthon szociális nővére elmondta, hogy több gondo­zó ttu kát a nevükről sérti tud­ják kikérdezni, nemhogy egyéb adatokról. Nyugat-Európában is hozzá­tartozik a személyiségjogok védelméhez, hogy a legkeve­sebb adat szerepeljen az iga­zolványókban. De előbb eh­hez a feltételeket kellene megteremteni, vagy mindad- dg a halottas házban hűtik a tetemeket, amíg a halál­eset bejelentéséhez és a te­metési engedély szükséges ok­mányokat beszerzik a hozzá­tartozók - ha egyáltalán si­kerül :.. Sz. J. Brandt: Magyarország - csak 2000 után Willy Brandt, a Szocialis­ta Internacionálé e'iöke a 'nemzetközi World Media- program keretében adott nyilatkozatában „mérsékel­ten magabiztos" Európa fej­lődésének lehetőségeit ille­tően, de derűlátása szá­munkra kevésbé biztató. A veterán német politikus sze­rint a kelet-európai volt szocialista országoknak — Csehszlovákiának, Lengyel- országnak és Magyaror- szának - maguknak „kell meglehetősen gyorsan meg- teremteniök az előfeltétele­ket ahhoz, hogy bejuthas­sanak az Európai Közösség­be. Az út természetszerűen csak a társult tagságon ke­resztül vezet, mégpedig úgy, hogy az nem sokkal 2000 után jelent tagságot”. Em­lékezetes, hogy a napokban Londonban is elhangzottak hasonló vélemények, srem­ben a korábban általáno­san elfogadottnak tekintett időpontokkal, amelyek töb­bek között Magyarország EK-tagságát az évtized má­sodik felére tették. Ami Európa egészének jövőjét illeti, Brandt úgy lát­ja, a kontinens „jendelke- zik azokkal a lehetőségek­kel, hogy az em bereket min­denütt jó életfeltételekhez segítse egyes országokban jobbakhoz, mint másokban, mert az ipar és a szolgál­tatások terén meglévő nagy különbségek nem szüntethe­tők meg egy évtized alatt". Az Magyarország szempontjá­ból is ígéretes lehet, hogy a kibővülő Európai Közösség számára Kelet-Európa (és Észak-Afrika) szükségszerűen elsőbbséget élvező térség lesz, már földrajzi okokból is. (Ferenczy-EUROPRESS) A külgazdasági tárca a világkiállítás mellett Kádár Béla miniszter, a külgazdasági kapcsolatok tárcájának vezetője tartotta az elmúlt héten Pécsett megrendezett Európa ’92 konferencia nyitóelőadását. Beszédében a miniszter több ízben kapcsolódott egy, a magyar közvéleményt felet­tébb foglalkoztató kérdés­hez, a világkiállítás meg­rendezésének problémájá­hoz. Magyarországnak szük­sége van az Expóra — szö­gezte le Kádár Béla. Gyor­san kell dönteni, majd moz­gósítani a megvalósítás ér­dekében. A szűkülő belső piac és a keleti kapcsolatok össze­omlása miatt az életképes gazdaság megvalósítása ér­dekében nyugat felé kell for­dítani az ország szekerének rúdját. A miniszter szerint 6-8 év múlva hazánk esély- lyel pályázik a közös piaci tagságra, addig azonban számos feltételnek meg kell felelni. Ezek közül az egyik Jegfontosabb a gazdasági stabilitás megteremtése. A nyugat felé irányuló keres­kedelmünkben mutatkozik némi fejlődés, a látványo­sabb előrelépéshez azon­ban új, életképes termékek elhelyezésére lesz szükség a piacokon. A hazai gazda­ság talpraáilításához egy a mainál lényegesen jobban működő magyar bankrend­szer sem nyújthat elegendő és biztos alapot. Szükség van a külföldi működő tőke behozatalára és meggyöke­reztetésére. Ezen a téren is vannak biztató jelek. A kül­gazdasági szakemberek idén mintegy 800-1000 millió dol­láros behozatalban remény­kednek. Kádár Béla vélemé­nye szerint a megindult ked­vező folyamatot lényegesen felgyorsíthatja a világkiállí­tás megrendezése. Hiba lenne tehát kihasználatlanul hagyni a kínálkozó lehető­séget. jr A hatalmas vállalkozás kockázatáról így fogalmazott a miniszter: — A világkiállítás meg­rendezése lényegesen meg­gyorsítaná hazánk visszaté­rését Európába. Mindenki •számára világos lehet, hogy az Expo remek lehetőséget nyújthat majd az elmara­dott magyar infrastruktúra felzárkóztatására, az erősö­dő foglalkoztatási gondok kezelésére, a nemzetgazda­ság stabilitásának megte­remtésére. Természetesen kockázata is van a vállalko­zásnak. Ám ennek arányát hatékonyan lehet majd csök­kenteni a külföldi tőke be­kapcsolásával. A továbbra is kétkedőknek pedig azt javaslom, hogy ne szeletek­re bontva, hanem egészé­ben nézzék a beruházás gazdasági hatását. Hiszen az egyik oldal vesztesége a másik oldalon esetleg jóval nagyobb hasznot hozhat. K. E. A FEMA a mozgás- korlátozottakért A nemrég elkészült FEMA bevásárlóközpont valóban tetszetős, magas színvonalat és igényeket elégít ki. Ám élnek közöttünk, akik szá­mára a mozgás, közlekedés közel sem egyszerű, életük tolókocsihoz kötött. Ök vá­sárolhatnak-e a hipermar­ketben, hiszen eddig az áru­házaknak, boltoknak csak a kirakatáig juthattak el. 1986 óta él a rendelkezés, miszerint az új középülete­ket a mozgáskorlátozottak számára is hoszn áthatóan kell megépíteni . . . Mit tesz vajon a FEMA a tolókocsis vásárlók érde­kében? Kérdésünkkel Kerner Ödön­höz, az üzletház igazgató­jához fordultunk. Elmondta, hogy igazgatói utasítás vo­natkozik arra, hogy segítsék a tolókocsis vásárlókat a közlekedésben, ilyenkor elő­ször mindig a pénztárzóna melletti Információhoz kell fordulni. A mozgássérültek jelzésével ellátott autók fel­hajthatnak és parkolhatnak a járdán, tolókocsival innen könnyen lehet bejutni a 'nagycsarnokba. Az Informá­ciótól a hátsó személy-, te- herlifthez kell kísérni a ve­vőt, majd fel a galériáig. Aki nem szívesen használ­ja a liftet, a felső parkoló rézsútos felhajtójárói a sze­mélyzeti bejárón keresztül lépcsők nélkül, egyszerűen jutnak a galériához. Az áru­ház erősebb fizikumú alkal- mazottaihak segíteniük kell a kocsi feltolásánál. Tröszt É. Ji

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents