Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)
1991-06-03 / 150. szám
a aj Dunántúli napló 1991. június 3., hétfő Az Öböl- válság Egy háború tanulságai Etiópia-kronológia Addisz Abeba: Több mint 14 ezer zsidót menekítettek ki a Salamon légi híd révén Etiópiából Izraelbe. * Kábítószer-kereskedelem Veszélyek a Balkán-útvonalon A ‘„francia kapcsolat" a marséille-i titkos laboratóriumok leleplezése és főleg az erről szóló hires film ■nyomón jól ismert. A „Balkán-útvonal" viszonylag új ■kifejezés, de nem az Interpol, az érdekelt országok bűnüldöző szervei, és persze főleg a nemzetközi ká- bítósrermaff'a számára. A veszély az, hogy nemcsak az újságolvasók, de Európa kábítószeresei körében is egyre ismertebbé válik, és főleg, hogy elágazásai Magyarországot is befonják. Az oslói pán-európai értekezlet résztvevői a legilletékesebb, az Interpol alaposan dokumentált jelentéséből alkothattak fogalmat az új fenyegetésről, mivel az egyáltalán nem kertel - már az első mondatban leszögezi, hogy a' Délnyugat- Ázsióból a Balkán-útvonalon Európába érkezett kábítószer mennyisége az elmúlt 3 év során meghaladta az erre specializált szervek minden előzetes becslését. Viszonylag új. de kövét- kez'ményeiben annál fenyegetőbb jelenségről van tehát szó. A ‘70-es évek elején Törökország volt Európa — értelemszerűen csak a fizetőképes kereslettel rendelkező Nyugat-Európa — és az Egyesült Államok keleti pártjainak fő heroinszállítója. A nemzetközi bűnban- dák, emlékeztet a jelentés, a török termelőktől vásárolták az ópiumot, az újkori „török áfiumot", morfiummá alakították át, s azt a titkos franciaországi — főleg marseille-i - laboratóriumokba küldték. Az európai és az észak-amerikai rendőri szervek együttműködésével a heroinkészítő láboratóriumokat sikerült felszámolni és ezek a kábítószer-útvonalak ezzel megszűntek. A törökországi eredetű kábítószerek méginkább elapadtak, amikor 1974-75- ben a hatóságok szabályozták a mákgubó feldolgozását. Az így keletkezett űrt a délkelet- és délnyugat-ázsiai eredetű morfium és heroin töltötte be. Kínai csempészek juttatták el elsősorban Hollandiába, amely a legfőbb behozatali és elosztási központtá vált. 1980. felé azonban számos kínai kereskedőt letartóztattak: ekkor a Pakisztán és Afganisztán határterületeiről származó heroinszállitások jutottak nagyább szerephez, pakisztáni, indiai, libanoni, srí lankai, iráni és török csempészek révén, akik több nyugat-európai országban élő honfitársaikat is bevonták az üzletbe, s természetesen felhasználják az európai bűnözők segítségét is. A Balkán-útvonal kulcsa Törökország, amely híd Európa és Ázsia között. Török rendőrségi adatok szerint a kábítószer a gurbuloki, a kapíkoy és az esenderei hágókon, nehéz hegyi útvonalon érkezik Iránból. A jövedelmező üzletben az alvilág különböző csoportjai, köztük iráni és török kurd gengszterek vesznek részt. A libanoni Bekaa-völgyből is érkezik heroin Törökországba Szírián keresztül, tavaly egyre több libanonit tartóztattak le Nyugat-Európában kábitószercsempészet miatt. A heroinelosztás legfőbb központja tehát Isztambul, innen légi úton, haján és ■szárazföldi utakon halad tovább a kábítószer Nyugat- Eurápa felé. Isztambul hétmilliós lakosságú metropolis, egymillió iráni és más menekültekkel. A város gyors és soknemzetiségű növekedése kedvez mindenfajta bűnöző tevékenységnek: kábítószer-kereskedelem, útlevélhamisítás, p én z ham i s í - tás, a bűnös úton szerzett pénz tisztára mosása stb. Az itt működő kábítószer- csempész bandák immár „menetrendszerű pontossággal" szerzik be a morfiumot és a heroint az ázsiai szállítóktól és küldik tovább Nyugat-Európába. A kereskedelmet elsősorban a török alvilági szervezetek ellenőrzik Isztambulból, szoros együttműködésben a Hollandiában, Németországban, Spanyolországban, Belgiumban, Olaszországban és Franciaországban élő török, ■iráni és európai csempészek kel. Az általuk igényibe vett földi útvonalak Isztambulból Jugoszlávián és Bulgárián át haladnak Olaszországon át közvetlenül, vagy Románián, Magyarországon, Csehszlovákián át kerülővel Nyugat-Európa feié. Ez a Balkán-útvonal. A legnagyobb mennyiségű heroin az E 5-ös, E 15-ös és az E 96- os főútvonalakon halad, kihasználva azt, hogy ezeken a forgalom sokszorosára nőtt az elmúlt évtizedben. Baracs Dénes Az öböl-háború nemcsak a közvelenül érintett országok számára járt tanulságokkal, hanem a világ eddigi stratégiai képleteit is jelentősen módosította. Egyebek között ezeket a tartós és összetett változásokat foglalta össze a londoni székhelyű Nemzeközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS), amely most jelentette meg az elmúlt évre vonatkozó összegzését. A változások mindenekelőtt az arab világot érintik. Szad- dám Húszéin — aki a tanulmány szerint a „modern kor Szaladinjának" (az egykori keresztesháborúk arab hősének) hitte magát — téves számításával katasztrófába sodorta országát. Az arabok között nőtt a megosztottság, világosabbá váltak a frontvonalak, s számos kormánynak rá kellett jönnie: nem készült fel eléggé az iraki típusú fenyegetések kivédésére. Az Öböl-háború nyomón minden korábbinál sürgetőbbé vált azt izraeli—arab konfliktus tartós rendezése. Ezt megkönnyítheti, hogy a katonailag szétrúzott Irak már nem jelent fenyegetést Izrael számára. Ugyanakkor még így is kétséges, hogy hajlandó lesz-e Izrael a szükséges kompromisz- szumokra. Ami az arab világon kívüli államokat illeti, itt a szerzők szerint nyilvánvalóvá vált: egyedül az Egyesült Államok tarthat igényt a „szuperhatalom" minősítésre. A háború következtében ugyanis a Szovjetunió nem talált megfelelő választ a kihívásra, Japán pedig bebizonyította, hogy még nem áll készen egy világméretű vezető szerep betöltésére. A tanulmány szerint ugyanakkor az USA vezető szerepe számos ok — például a költségvetési problémák, illetve az európai biztonsággal kapcsolatos, még megoldatlan kérdések — miatt mégsem fog „Pax Americana"-hoz, amerikai hegemóniához vezetni. - Végezetül az öböl-háború komoly tanulságokkal jár katonai téren is. Bebizonyosodott, hogy milyen létfontosságú szerephez juthat egy modern, s jól alkalmazott légi erő, milyen fontos a fegyverzetek minél gyorsabb eljuttatása a távol eső körzetekbe, s hogy milyen jól működnek az utóbbi években kifejlesztett csúcstechnikájú fegyverek. Pete/ Benenson brit ügyvéd cikke 1961. május 28-án jelent meg az Observer című Japban: „Lapozzon csaik bele újságjába a hét bármelyik napján, biztosan talál benne jelentést arról, hogy valahol a világon valakit bebörtönözték, meg'kínoztak, vagy kivégeztek, mert a véleménye, vagy a vallása nem tetszett a kormánynak. Több millió ilyen személy van börtönben és számuk egyre nő. Az újságolvasó a tehetetlenség émelyítő érzésével küzd. De, ha a világon mindenütt érződő undort közös cselekvésre lehetne váltani, alkkor mégis llehetne tenni valamilyen hatásos lépést". A cikk hat, azonnali akciót sürgető esetet sorolt fel, az érintett személyek fényképét is közölvé. „Hat politikai fogoly: Hailé Szelasszié császár megbuktatása óta Etiópiában a következő fontosabb események történtek: 1974. : - Katonatisztek egy csoportja megbuktatja Hailé Szelasszié császárt, aki 44 éven át uralkodott az országban. Júliusban ideiglenes katonai kormány jön létre Aman Andorn altábornagy vezetésével. Novemberben Andomot leváltják és kivégzik, helyét Teferi Benti dandártábornok veszi át. 1975. augusztus 27-én: Meghal a háziőrizetben tartott Szelasszié császár. 1976. : — Etiópiát szocialista állammá nyilvánítják, a kormány katonai megállapodást ír alá a Szovjetunióval. 1977. : — Mengisztu Hailé Mariam alezredes kivégezteti Teferi Benti dandártábornokot és támogatóit, s államfő lesz. 1978. : — A kubai csapatok segítségével kiűzik a Szomáliái csapatokat az Etiópia keleti részén lévő sivatagos Ogaden tartományból. Erősödik a küzdelem a Tigrében és Eritreában (az 1962-es annek- tált korábbi olasz gyarmaton) működő fegyveres lázadókkal. 1979. : - Az országban működő valamennyi politikai csoportosulást beolvasztják az Etióp Dolgozók Pártja szervezésére alakult bizottságba. 1982. : *- A kormány megkezdi a Vörös Csillag műveletet, amelynek célja, hogy politikai, szociális és gazdasági szempontból egységet teremtsenek Eritrea és Etiópia többi része között. 1983. : — Nakfa környékén nagy kormányoffenzíva indul az Eritreai Népi Felszabadí- tási Front fő támaszpontja elConstantin Noica filozófus, román börtönben. Ashton . Jones tiszteletes, a négerek barátja — börtönben az Egyesült Államokban. Agostinho Neto. angolai költő és orvos — a portugálok fogságában bírósági ítélet nélkül. Beran prágai püspök — a csehek letartóztatták. Toni Ambatielos, görög kommunista és szakszervezeti vezető — börtönben hazájában. Mindszenthy érsek, Magyarország prímása - korábban rab, most politikai menekült, a budapesti amerikai követség csapdájában" — szólt a hat képaláírás 30 évvel ezelőtt. Ha volt valaha újságcikk, ■amely tartós hatást ért el, Be- nensan ügyvéd írása feltétlenül ezdk közé tartozik. Ez a cikk volt ugyanis az Amnesty International, a ma is Lonlen. Hasonló támadás indul a Tigrében harcoló Etiópiái Népi Forradalmi Demokratikus Front ellen is. 1984. : - Az egymást követő harmadik aszályos év. Nyugati segélyszervezetek 7 millió ember számára küldenek sürgős élelmiszersegélyt, de a lázadók tevékenysége és a kormánypolitika megakadályozza szétosztását. 1985. : - A kormány újabb nagy offenzívát indít Eritreában és Tigrében. Némi esőzés enyhíti a szárazságot, de az éhínség tovább dúl az északi tartományokban. Becslések szerint 1984—85-ben egymillió ember hal éhen, illetve pusztul el az éhezés okozta betegségekben. 1988.: - A kormány kiutasítja a külföldi segélyszervezetek munkatársait az északi tartományokból, majd később visszaengedi őket, mikor látja, hogy a lázadóknak sikerül segélyeket osztaniuk. A szétosztás körüli problémák ellenére a segélyakciók 1987-88- ban megakadályozzák az 1984—85-öshöz hasonló méretű éhínséget. 1990. : - Az újabb szárazság és éhínség fenyegetése hatására Mengisztu Hailé Mariam bejelenti, hogy marxista gazdasági rendszere csődöt mondott és meghirdeti a kapitalizmushoz fordulást. Zsidó vezetők az elnök szemére vetik, hogy 10 ezer etióp zsidótól megtagadta az Izraelbe emigrálás lehetőségét. 1991. : - Washingtonban folytatódnak az eritreai lázadók és az etióp kormány közötti béketárgyalások. Az USA, Kanada és több európai ország javasolja állampolgáraidonban székelő nemzetköz’ emberi jogvédő szervezet zászlóbontása. Az Amnesty International tekintélye ma már vitathatatlan. Egyedi eseteket felkutató, s a világ figyelmébe ajánló jelentései kormányakciók, diplomáciai tiltakozások, jószolgálati vállalkozásők „nyersanyagai”. Elemzéseit figyelembe veszik az ENSZ-ben éppúgy, mint az amerikai kongresszusban, a világ országai emberi jogi bizonyítványának elemzésekor, s ennek fontos következményei vannak a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatokban. Ki kaphat nyugati segélyt, kölcsönt és ki nem — ennek megítélésekor az is számba jön, mint vélekedik az illető ország emberi jogi helyzetéről a londoni szervezet, ' mely jogállása szénák, hopy hagyják el az országot. Márciusban a lázadók megduplázzák azt a területet, amelyet 16 évi harccal meghódítottak, Mengisztu leváltja alelnökét és fő katonai stratégáját; a parlament törvényt hoz á többpártrendszer bevezetéséről. Az etióp állami segélyszervezet 7,3 millió ember számára kér élelm:- szersegélyt. Május 20.: — Mengisztu lemond * és Zimbabwébe menekül, miközben a tigrei lázadók előretörnek a főváros felé. Teszfaje Gabre-Kidan al- elnők, korábbi hadügyminiszter lesz az elnök. Május 24-25.: — Miközben a lázadók bekerítik a fővárost, Izrael több mint 14 ezer etiópiai zsidót (falasát) evakuál a Salamon-művelet keretében. A tartományi székváros, Aszmara és Aszeb kikötőváros elfoglalásával egész Eritrea a felkelők kezére kerül. Május 27.: — A fegyveres ellenzék 48 órás ultimátumot intéz a karmánycsapatokhoz. A londoni béketárgyalásokon megkezdődnek az előzetes megbeszélések; a párbeszédben közvetítő Herman Cohen, az afrikai ügyekért felelős amerikai államtitkár felkéri a lázadókat, hogy vonuljanak be rendet teremteni a fővárosba. Az ideiglenes kormány fegyverszünetet hirdet, s bejelenti, hogy „az összes szembenálló csoport részvételével átmeneti kormányt" kíván alakítani. A kormánycsapatok parancsot kapnak a fegyverletételre. Május 28.: — A felkelők bejelentették: háromórás harc után elfoglalták Addisz Abe- bát. rint ma is jótékony célú alapítvány. Kelet-Eurápában az utóbbi évekig az imperializmus ügynökségének, a belügyékbe való beavatkozás és felforgatás faltörő kosának tartották az Amnesty Internationalt, amelyet a CIA pénzel. Ez utóbbi persze nem lehetetlen, hiszen az évi 20 millió dollárból gazdálkodó, ma már elég nagyszabású emberi jogi ügynökséget valószínűleg nem lehetne pusztán magánszemélyek 10-20 dolláros adományaiból fenntartani, s ' az információt sem könnyű mindenütt megszerezni. Az évfordulóra időzített legújabb adománygyűjtő felhívásában az Amnesty International által magánszemélyektől kért legnagyobb egyedi összeg -mindösz- sze 250 font (mintegy 400 dollár). A cím: Amnesty International, Freepost, London ecib ihe. Az Amnesty Internationalt támogató brit művészvilág alapgyűjtő bált is rendez, melynek neve, némi gúnnyal: a „titkosrendőrök bálja”. A pénzforrások elképzelhető sokoldalúsága azonban nem változtat a tényen: a szervezet, az indító felhívás szellemében, kezdettől fogva egyenlő mértékkel mért. Keleten és délen éppúgy felkutatta a védelemre szoruló személyeket, ■mint nyugaton, és ahhoz sem fér kétség, hogy az általa támogatott személyeket minden esetben és alapvetően véleményük, gondolkodásuk, az általuk elképzelt szabadság utáni vágyakozásuk miatt érték bántalmak, az őket körülvevő társadalmi rendszerre való tekintet nélkül. Ha egymillió ember odavész a földrengésben, az felfoghatatlan számadat. Ha egy ember pusztul, az tragédia. Ezt a pszichológiai taktikát követve az Amnesty International által felkarolt esetek túlnyomórészt egyéniek, a jelentések nem tömegekről, hanem emberekről szólnak. Ez az Amnesty International sikerének és tekintélyének titka. Az évforduló alkalmából az Observer megkérdezne az immár idős Peter Benensont Londonban, vajon élete legnagyobb sikerének tartja-e az emberi jogvédő szervezetet. „Azt hiszem ..., talán" - felelte Benenson igen szerényen. „A szédelgő öndicséret végtére is a zsarnokok kenyere. A jóságnak elég, ha cselekedetei önmagukért beszélnek" — irta a londoni Observer vasárnap, az Amnesty International 30 évvel ezelőtti indulására emlékezve. Mészáros György (London) Harmincéves az Amnesty International
