Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-20 / 167. szám

uj Dunántúli napló 1991. június 20., csütörtök NÉHÁNY HETE azon tűnőd­tem — 108 000 c. írásomban—, hogy az idei „nyugdíjemelés­nél” (akaratlanul vagy szán­dékosan) figyelmen kívül hagyták, hogy a kiegészítő jövedelemért dolgozó nyugdí­jasok tömege válik egyszeri­ben adófizetővé, ezért Sürget­tem, hogy a még mindig ér­vényes 108 000 forintos adó­imentességi határt növeljék le­hetőleg inflációkövető módon. A cikkre egy fiatal olvasónk névtelen levélben reagált, azt fejtegetvén, ihogy nagyon sok fiatal annál .kevesebb adó­köteles bérből tengődik, mint a 108 000-ből visszaszámolha­tó havi 9000 forint. Nem vi­tatom! De hadd emlékeztes­sem fiatal olvasónkat: a 9000 forintos (vagy az ennél ala­csonyabb, 'netán magasabb) Ismét a nyugdíj mögött egy ledolgo­zott, immár perspektíva nél­küli élet — 35—42 éves mun­kaviszony van. így, ugyebár, mór nem is sok. Sőt: kifeje­zetten kevés. MINDAZONÁLTAL nem ha­gyott nyugodni a kérdés, és érzékenyebben kezdtem figyel­ni a fizetésekre, nyugdíjakra vonatkozó közléseket, kom­mentárokat, s nem is haszon­talanul. Május 23-án a Nép- szabadság „Itthon” c. mellék­letében az üdüléssel kapcso­latos adótanácsadóban ez a félmondat hökkentett meg: „Ha a dolgozó évi félmillió forintnál többet keres.. ami ugyebár havi 42 ezer fo­108 OOO-röl rint körüli fizetést feltételez, s ahogy a „félmillió” említte- tik, abból arra következtethe­tünk, hogy az nem is olyan sok. Tudom, ez ugyanúgy fel­idegesíti azt a 800 000-ret, aki munkaviszonyban mini­mumbérből tengődik, s a sok tízezer munkanélkülit, mint a két és fél milliós nyugdíjas­társadalmat. De továbbme­gyek! Egy rádiós menedzser­műsorban közgazdászfizetésék- ről lévén szó, a világ legter­mészetesebb dolgaként emlí­tették, hogy az évi 300 000— 1 000 000 körül mozoghat, de az alsó határ aligha fogad­ható el, hiszen abból semmi nem oldható meg. Marad te­hát a magasabb... De a 300 000 is havi 25 000-et je­lent (a milliót mór nem is merem ... szóval az olyan 83 ezer körül van havonta, azaz sokaknak egy évi nyug­díja ennyi), de ugyanez nyug­díjban értve már olyan ma­gas, hogy elvételéért törvény­hozóink hosszasan vitáztak, hiszen az ekkora összeg csak­is eleve gyanús kiemelt nyug­díj lehet. Ha fiatal olvasónk ezt mérlegeli, tüstént rájön, hogy ugyanabban a csónakban evezünk, ők, kisfizetésű, im'i- nimumbénből tengődő fiatalok, s mi, az éh-nyugdíjat „ér­demlő" nyugdíjasak. Persze, közben azért orról mégsem feledkezzünk meg, hogy az említett éves bérek bizony már tipikusan inflációs bérek, melyeket nem is igen kell fél­tenünk a további inflációs ha­tásoktól. Az inflációt — s most már hadd beszéljek haza - csak a nyugdíjaktól kell fél­teni. MOST DÚL a vita az ener­giaáremelések kompenzálásá­ról. A nyugdíjasok bizonyta­lanságban vannak: hol csak „bizonyos kör" kompenzálásá­ról esik szó, hol a nyugdíja­sok teljes köréről. De akár így, akár úgy lesz, szinte bi­zonyosak lehetünk abban, hogy az év eleji „emelést” az esetleges kompenzálással együtt elviszi az ősz. Megoldás? Nincs. Túlságo­san sokan vagyunk. H. I. Kávézó, teázó sarkot alakítottak ki a pécsi Zsuzsanna utcai ol­csó áruk boltjában. Elsősorban a rendszeresen itt vásárló idős emberek kedvelték meg az új szolgáltatást. Beszélgetéssel, új­ságolvasással töltik szívesen itt az idejüket. Országos kamarai állásfoglalás A társadalom- biztosítási rendszer megújításáról © A Nyugdíjasok Országos Érdekegyeztető Kamarája Ta­nácsának az az álláspontja, hogy 1992. január 1-jétől meg kell kezdeni a nyugdíjak ér­tékének a megállapításkori ér­tékre történő korrigálását, és ezt legfeljebb három év alatt be kell fejezni. Addig is a nyugdíjakat -, az 1991. évet is beleértve -, az aktívak kere­seti átlagához kell igazítani, és ezt félévenként kell végre­hajtani. A kormányt erre tör­vény kötelezze. © A Népjóléti Minisztérium tervezetében kifejezésre jutta­tott szolidaritási elvet a Ka­mara Tanácsa nem tartja el­fogadhatónak, mivel az az össztársadalmi szolidaritási elv alkalmazásával szemben le­szűkül a nyugdíjasok egymás közötti szolidaritására. Tehát a még a megélhetést fedező nyugdíjak terhére kívánja — legalábbis részben —, a meg­élhetést már nem biztosító nyugdijakat kiegészíteni. © A Kamara Tanácsa nem ért egyet a nyugdíjak adózta­tásával. Ugyanis az előter­jesztő tárca adóztatás lehető­ségét csak megvizsgálásra ajánlja, de azt számítási anyaggal nem támasztja alá. @ A privatizáció során a leendő önálló társadalombiz­tosítási szervezetek számára meg kell határozni azokat a vagyontárgyakat, amelyek fe­lett a Társadalombiztosítás tulajdonosként rendelkezhet, és amelyek a Társadalombiz­tosítás számára lehetővé te­szik a nyugdíjak értékének a megőrzését és a pénzalapok gyarapítását. A Kamara Ta­nácsa nem támasztja azt az igényt, hogy a nyugdíjas ál­lampolgárok a privatizáció so­rán ugyanúgy juthassanak pri­vatizált vállalati részvényhez, mint az aktív dolgozók. © A Kamara Tanácsa hiá­nyolja, hogy a tervezet nem tartalmazza az özvegyen ma­radottak nyugdíjának a társa­dalmi igazságosságnak megfe­lelő, komplex rendezését, ezért javasolja, hogy az együtt folyósított nyugdíj tartalmazza — a saját jogon szerzett nyugdíjat (az évenként járó emelkedéssel), és — az elhunyt társ nyugdíjá­nak legalább az egyharmadát egy meghatározandó nyugdíj­maximum határáig. © A Kamara Tanácsa sze­rint az önkormányzatnak jogi és társadalmi szempontból va­lódi autonómiával kell rendel­keznie. Kamarai tanácsülés Vita az érdekképviseletről A Nyugdíjasok Baranya Me­gyei Kamarája —, keddtől ez a testület hivatalos neve —, tanácsülést tartott, melyen el­sőként Bojtor László kamarai elnök számolt be a legutóbbi ülés óta történtekről, így min­denekelőtt az Országos Ka­mara üléséről. Ezen elfogad­ták a társadalombiztosítási rendszer megújításának a koncepciójával kapcsolatos kamarai állásfoglalást, melyet át is adtak a népjóléti mi­niszternek. (Az állásfoglalást rovatunkban külön ismertetjük.) Szó volt a Kamara taná­csának az ülésen a megye 15 —, városi, nagyközségi - polgármesterének küldött, s az együttműködésre ajánlatot tevő levelek visszhangjáról. Eszerint a levélre eddig hár­man —, a komlói, a pécsvá- radi és a szentlőrinci polgár- mester — válaszoltak, kifejez­ték együttműködési készségü­ket. Traj Ferenc, a Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövet­ségének a Budapesten meg­tartott kétnapos közgyűléséről igen lehangoló beszámolót tartott. Elmondta, hogy a tor­zsalkodásoktól nem mentes közgyűlésen elhangzottakból olyan következtetésre lehetett jutni, mintha a NYOSZ, a Nyugdíjasok Országos Érdek­egyeztető Kamarájának a ri­vális szervezete akarna lenni, holott a Kamarát -, mint or­szágos csúcsszervet —, már számos országos fórumon hi­vatalos tárgyalópartnerként fogadták el. A helyzet meg­nyugtató rendezésének a biz­tosítékát látta abban, hogy az NYOSZ alelnökévé választot­ták B/eyer Jenőt, a Pécsi Nyugdíjas Egyesület elnökét és Pirityi Ottó közgazdászt. A továbbiakban hosszas vi­ta folyt arról, milyen lehet a viszony a Nyugdíjasok Bara­nya Megyei Kamarája és a Pécsi Nyugdíjas Egyesület kö­zött. A viszony tisztázása ér­dekében a tanácsülés megbíz­ta a Kamara ügyvezetőit, hogy sürgősen folytassanak tárgya­lást a pécsi egyesület vezető­ségével. A tanácsülésnek ugyanis az volt az álláspontja, hogy a Kamara lehet az a „csúcsszerv”, ami hivatott fel­lépni minden fórumon vala­mennyi baranyai nyugdíjas érdekében. A tanácsülés a tárgyalás időpontjául július első hétfőjét javasolta. H. I. Adomány az ápolóháznak Többek között a fiziko­terápiás kezeléseknél használ­hatják azt az Eval.it lámpát a pécsi, Ágoston téri ópoláház- ban, amelynek árát még Bordovszky Teréz, egykori lakó adta, kifejezetten erre a cél­ra. A 20 500 forintos lámpa már nem őt, hanem a lakó­társait szolgálja. Mindezt Sík Béláné leveléből tudjuk, aki mint a pécsi Nyugdíjasok Há­zának lakója, néhai Bordovszky Teréz közeli ismerőse, azt ,is megírta, hogy az intézmény lakói és dolgozói nagyra ér­tékelik az adományt, hálásak érte. Gyógyszer - térítés nélkül G. F.-né, pécsi nyugdíjas olvasónk arról érdeklődik le­velében, hogy ki kérhet térítés nélkül gyógyszert, vagyis kik azok, akik megkaphatják az úgynevezett közgyógyellátási igazolványt? A jelenleg érvényes rende­let értelmében nem csak a gyógyszerekre, hanem a gyó­gyászati segédeszközökre is té­rítésmentesen jogosultak a) az intézetekbe ideiglenesen be­utaltak, az ott élők, az inté­zeti és az állami nevelt kis­korú gyermekek, b) a rendsze­res szociális segélyből élők, c) a pénzellátásban részesülő hadigondozottak, d) sorkato­nai családi segélyben része­sülők, e) a központi szociális segélyben részesülők, f) a rokkantsági járadékosok, g) azok,, akik I—II. csoportbeli rokkantság alapján kapnak nyugellátást, illetve baleseti ellátást, h) azok, akik után szülője, vagy eltartója maga­sabb öszegű családi pótlék­ban részesül. A közgyógyellátási igazol­ványt méltányosságból is megkaphatják a nem kielégí­tő egészségi állapotú és rossz szociális körülmények között élők közül elsősorban azok, akik a nyugdíjkorhatárnál magasabb életkorúak, jöve­delmük a mindenkori nyugdíj- minimum összegét nem éri el, a három, vagy több gyerme­ket nevelő nagycsaládosok, akiknek a gyógyszer- vagy gyógyászati segédeszközköltsé­gük olyan magas, hogy azt a saját, vagy az egy háztartás­ban élő gyermekeik egészségi állapota miatt a megélhetés tartós veszélyeztetése nélkül nem képesek viselni. A közgyóavellátásra jogo­sító igazolványt az állandó lakóhely szerint illetékes pol­gármesteri hivatal szociális ügyeket intéző osztályánál, csoportjánál lehet kérni. Elfelejtett szövetkezeti nyugdíjasok A csaknem félmilliónyi me­zőgazdasági 'szövetkezeti nyug­díjas helyzetéről rendezett or­szágos fórumot a közelmúlt­ban a Mezőgazdasági Szövet­kezőik és Termelők Országos Szövetsége. Kiindulópontjuk az volt, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti nyugdíjasok hely­zete egyre rosszabb. Az átla­gos nyugdíjszinfjük' alig ha­ladja meg a létminimumot, il­letve jelentős részük jövedel­me nem is éri ezt el. Helyze­tükön a szövetkezetek szociá­lis gondoskodása enyhített ed­dig, de ez a gondoskodás szűnöben van, s a helyébe nem lépett semm'i. A fórum résztvevői aggo­dalmukat fogalmazták meg amiatt, hagy a szövetkezeti átalakulás során ütköznek az aktív dolgozók és a 'nyugdí­jasok érdekei, a nyugdíjas ta­gok háttérbe szorulnak a szö­vetkezetek jövőjéről szóló dön­tések meghozatalában. Az országos találkozó részt­vevői egyetértettek abban, hogy a MOSZ mellett alakul­jon önálló országos választ­mány a szövetkezeti nyugdí­jasok érdekeinek képviseleté­re. Elsődleges feladatául pe­dig azt jelölték meg, hogy a szövetkezeti átalakulás során gondoskodjon ezeknek az ér­dekeknek az érvényesítéséről. SSÜR Hz időskori balesetek megelőzése Az utóbbi években az idő­sek eleséséből származó sérü­lések, csonttörések és az ezek­ből következő halálozások számadatai jelentősen emel­kedtek. (Hajlamosító tényezőik lehet­nek az öregedéssel járó bio­lógiai változásdk, melyek közül feltétlenül első helyen emlí­tendő a csontozat imészhiá- nyos állapota, amikor a cson­tok tömegükben megfogyatkoz­nak, porotifcussá, törékennyé válnák. Különösen erőteljesek ezek az elváltozások a meden­cecsontokon, a háti és ágyéki csigolyákon és a combcsont felső részein. Ennek megfele­lően a csonttörésekkel is több­nyire ezeken a helyeken talál­kozunk. Gyakran tapasztaljuk, hogy a kor előrehaladásával sokan tévesen ítélik meg fizi­kai teljesítőképességűiket, reá­lis lehetőségeiken túl vállalnak feladatot, 'például székre áll­nak, létrára másznak. Nem ritkán a túl gyors mozgással sodorják veszélybe magukat, melynek jellegzetes esete a fekvő helyzetből való hirtelen felugrás a telefonihoz vagy az ajtónyitásihoz. Sok esetben az elesést „lakásbeli csapdák” okozzák: szőnyegek, fényesre lakkozott padlózat, bútorral túlzsúfolt szobák, laza, rossz helyen elhelyezett telefonzsi­nórok. Járás- és állásbizonytalan­ság, kábultság, megszédülés, eszméletvesztés jelentkezhet bi­zonyos betegségek tüneteként vagy egyes gyógyszerek túl­adagolása, illetve helytelen szedése következtében. Ilyen tünetek esetén is gyakoriak az elesésék. A teljesség igénye nélkül lássunk néhány beteg­séget és gyógyszercsoportot, melyek fennállása, illetve al­kalmazása esetén különösen elővigyázatosnak kell lennünk. Ilyen betegségek a szív- és keringési elégtelenség, a szív­ni tmuszavarok, a nyaki gerinc meszesedése, a nyalki és agyi erek szűkülete, vérnyomás- ingadozások, a cukoranyag­csere felbomlása (főként ala­csony vércukorértékek esetén). o fal yad ékfogyasztás elégte­lensége, lázas állapot, vérsze­génység. A gyógyszerek közül oki szerepet játszhatnak a ma­gas 'vérnyomás gyógyszerei, a szívgyógyszerek, az erősebb vízhajtók, a' cukorbetegség gyógyszerei, a parki nzanizmus- kezelésre használt szerek, egyes nyugtatok és altatók. 'Megelőzésül az alábbiak ta­nácsolhatok: lakásunk 'beren­dezése legyen praktikus, ne zsúfoljuk tele bútorokkal. Fek­vő helyzetből ne keljünk fel hirtelen, és ne végezzünk hir­telen nyak- és fejmozgásokat. (Rossz látásunkat és hallásun­kat lehetőség szerint korrigál­tassuk, és figyelmesen, körül­tekintően iközlékedjünk az ut­cán. (Mindig a gyalogátkelőn haladjunk át, ügyeljünk a ka­nyarodó járművekre. Nem ja­vasolt a 'bot állandó haszná­latára rászokni, de utcán, tö­megközlekedési eszközökön, csúszós utakon bottal fokoz­hatjuk biztonságunkat. Hátfáj­dalmak, csontpanaszok jelent­kezésekor forduljunk orvoshoz (különösen a nők, már klimax idején), és amennyiben csont- ritkulást állapítana,k meg, kö­vetkezetesen alkalmazzuk a gyógyszeres és diétás kezelést. Vérnyomáscsökkentők szedése­kor nézessük meg időnként vérnyomásunkat álló testhely­zetben is, ugyanis a testhely­zet-változtatás jelentős érték- különbséget eredményezhet. Szívszerek szedésekor az orvo­si ellenőrzéseik mellett is le­gyünk figyelemmel a percen­kénti pulzusszáimra, és ameny- nyiben 60 alatti értéket szá­molunk, kérjünk orvosi taná­csot. Erős (hatású vízhajtók be­vételekor tartózkodjunk otthon, és .pihenjünk többet. Cukorbe­tegség esetén ne csupán a szükséges gyógyszerek pontos szedésére ügyeljünk, hanem arra is, hogy az előírt szén- hídrátm e n nyi ség et e If ogya sz­szuk. Az altatókkal és nyug­totokkal legyünk elővigyázato­sak, különösen, ha levertséget, „imásnaposság"-érzést, mozgás- zavart idéznek elő. Dr. Hazafi Klára

Next

/
Thumbnails
Contents