Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)
1991-06-20 / 167. szám
uj Dunántúli napló 1991. június 20., csütörtök NÉHÁNY HETE azon tűnődtem — 108 000 c. írásomban—, hogy az idei „nyugdíjemelésnél” (akaratlanul vagy szándékosan) figyelmen kívül hagyták, hogy a kiegészítő jövedelemért dolgozó nyugdíjasok tömege válik egyszeriben adófizetővé, ezért Sürgettem, hogy a még mindig érvényes 108 000 forintos adóimentességi határt növeljék lehetőleg inflációkövető módon. A cikkre egy fiatal olvasónk névtelen levélben reagált, azt fejtegetvén, ihogy nagyon sok fiatal annál .kevesebb adóköteles bérből tengődik, mint a 108 000-ből visszaszámolható havi 9000 forint. Nem vitatom! De hadd emlékeztessem fiatal olvasónkat: a 9000 forintos (vagy az ennél alacsonyabb, 'netán magasabb) Ismét a nyugdíj mögött egy ledolgozott, immár perspektíva nélküli élet — 35—42 éves munkaviszony van. így, ugyebár, mór nem is sok. Sőt: kifejezetten kevés. MINDAZONÁLTAL nem hagyott nyugodni a kérdés, és érzékenyebben kezdtem figyelni a fizetésekre, nyugdíjakra vonatkozó közléseket, kommentárokat, s nem is haszontalanul. Május 23-án a Nép- szabadság „Itthon” c. mellékletében az üdüléssel kapcsolatos adótanácsadóban ez a félmondat hökkentett meg: „Ha a dolgozó évi félmillió forintnál többet keres.. ami ugyebár havi 42 ezer fo108 OOO-röl rint körüli fizetést feltételez, s ahogy a „félmillió” említte- tik, abból arra következtethetünk, hogy az nem is olyan sok. Tudom, ez ugyanúgy felidegesíti azt a 800 000-ret, aki munkaviszonyban minimumbérből tengődik, s a sok tízezer munkanélkülit, mint a két és fél milliós nyugdíjastársadalmat. De továbbmegyek! Egy rádiós menedzserműsorban közgazdászfizetésék- ről lévén szó, a világ legtermészetesebb dolgaként említették, hogy az évi 300 000— 1 000 000 körül mozoghat, de az alsó határ aligha fogadható el, hiszen abból semmi nem oldható meg. Marad tehát a magasabb... De a 300 000 is havi 25 000-et jelent (a milliót mór nem is merem ... szóval az olyan 83 ezer körül van havonta, azaz sokaknak egy évi nyugdíja ennyi), de ugyanez nyugdíjban értve már olyan magas, hogy elvételéért törvényhozóink hosszasan vitáztak, hiszen az ekkora összeg csakis eleve gyanús kiemelt nyugdíj lehet. Ha fiatal olvasónk ezt mérlegeli, tüstént rájön, hogy ugyanabban a csónakban evezünk, ők, kisfizetésű, im'i- nimumbénből tengődő fiatalok, s mi, az éh-nyugdíjat „érdemlő" nyugdíjasak. Persze, közben azért orról mégsem feledkezzünk meg, hogy az említett éves bérek bizony már tipikusan inflációs bérek, melyeket nem is igen kell féltenünk a további inflációs hatásoktól. Az inflációt — s most már hadd beszéljek haza - csak a nyugdíjaktól kell félteni. MOST DÚL a vita az energiaáremelések kompenzálásáról. A nyugdíjasok bizonytalanságban vannak: hol csak „bizonyos kör" kompenzálásáról esik szó, hol a nyugdíjasok teljes köréről. De akár így, akár úgy lesz, szinte bizonyosak lehetünk abban, hogy az év eleji „emelést” az esetleges kompenzálással együtt elviszi az ősz. Megoldás? Nincs. Túlságosan sokan vagyunk. H. I. Kávézó, teázó sarkot alakítottak ki a pécsi Zsuzsanna utcai olcsó áruk boltjában. Elsősorban a rendszeresen itt vásárló idős emberek kedvelték meg az új szolgáltatást. Beszélgetéssel, újságolvasással töltik szívesen itt az idejüket. Országos kamarai állásfoglalás A társadalom- biztosítási rendszer megújításáról © A Nyugdíjasok Országos Érdekegyeztető Kamarája Tanácsának az az álláspontja, hogy 1992. január 1-jétől meg kell kezdeni a nyugdíjak értékének a megállapításkori értékre történő korrigálását, és ezt legfeljebb három év alatt be kell fejezni. Addig is a nyugdíjakat -, az 1991. évet is beleértve -, az aktívak kereseti átlagához kell igazítani, és ezt félévenként kell végrehajtani. A kormányt erre törvény kötelezze. © A Népjóléti Minisztérium tervezetében kifejezésre juttatott szolidaritási elvet a Kamara Tanácsa nem tartja elfogadhatónak, mivel az az össztársadalmi szolidaritási elv alkalmazásával szemben leszűkül a nyugdíjasok egymás közötti szolidaritására. Tehát a még a megélhetést fedező nyugdíjak terhére kívánja — legalábbis részben —, a megélhetést már nem biztosító nyugdijakat kiegészíteni. © A Kamara Tanácsa nem ért egyet a nyugdíjak adóztatásával. Ugyanis az előterjesztő tárca adóztatás lehetőségét csak megvizsgálásra ajánlja, de azt számítási anyaggal nem támasztja alá. @ A privatizáció során a leendő önálló társadalombiztosítási szervezetek számára meg kell határozni azokat a vagyontárgyakat, amelyek felett a Társadalombiztosítás tulajdonosként rendelkezhet, és amelyek a Társadalombiztosítás számára lehetővé teszik a nyugdíjak értékének a megőrzését és a pénzalapok gyarapítását. A Kamara Tanácsa nem támasztja azt az igényt, hogy a nyugdíjas állampolgárok a privatizáció során ugyanúgy juthassanak privatizált vállalati részvényhez, mint az aktív dolgozók. © A Kamara Tanácsa hiányolja, hogy a tervezet nem tartalmazza az özvegyen maradottak nyugdíjának a társadalmi igazságosságnak megfelelő, komplex rendezését, ezért javasolja, hogy az együtt folyósított nyugdíj tartalmazza — a saját jogon szerzett nyugdíjat (az évenként járó emelkedéssel), és — az elhunyt társ nyugdíjának legalább az egyharmadát egy meghatározandó nyugdíjmaximum határáig. © A Kamara Tanácsa szerint az önkormányzatnak jogi és társadalmi szempontból valódi autonómiával kell rendelkeznie. Kamarai tanácsülés Vita az érdekképviseletről A Nyugdíjasok Baranya Megyei Kamarája —, keddtől ez a testület hivatalos neve —, tanácsülést tartott, melyen elsőként Bojtor László kamarai elnök számolt be a legutóbbi ülés óta történtekről, így mindenekelőtt az Országos Kamara üléséről. Ezen elfogadták a társadalombiztosítási rendszer megújításának a koncepciójával kapcsolatos kamarai állásfoglalást, melyet át is adtak a népjóléti miniszternek. (Az állásfoglalást rovatunkban külön ismertetjük.) Szó volt a Kamara tanácsának az ülésen a megye 15 —, városi, nagyközségi - polgármesterének küldött, s az együttműködésre ajánlatot tevő levelek visszhangjáról. Eszerint a levélre eddig hárman —, a komlói, a pécsvá- radi és a szentlőrinci polgár- mester — válaszoltak, kifejezték együttműködési készségüket. Traj Ferenc, a Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetségének a Budapesten megtartott kétnapos közgyűléséről igen lehangoló beszámolót tartott. Elmondta, hogy a torzsalkodásoktól nem mentes közgyűlésen elhangzottakból olyan következtetésre lehetett jutni, mintha a NYOSZ, a Nyugdíjasok Országos Érdekegyeztető Kamarájának a rivális szervezete akarna lenni, holott a Kamarát -, mint országos csúcsszervet —, már számos országos fórumon hivatalos tárgyalópartnerként fogadták el. A helyzet megnyugtató rendezésének a biztosítékát látta abban, hogy az NYOSZ alelnökévé választották B/eyer Jenőt, a Pécsi Nyugdíjas Egyesület elnökét és Pirityi Ottó közgazdászt. A továbbiakban hosszas vita folyt arról, milyen lehet a viszony a Nyugdíjasok Baranya Megyei Kamarája és a Pécsi Nyugdíjas Egyesület között. A viszony tisztázása érdekében a tanácsülés megbízta a Kamara ügyvezetőit, hogy sürgősen folytassanak tárgyalást a pécsi egyesület vezetőségével. A tanácsülésnek ugyanis az volt az álláspontja, hogy a Kamara lehet az a „csúcsszerv”, ami hivatott fellépni minden fórumon valamennyi baranyai nyugdíjas érdekében. A tanácsülés a tárgyalás időpontjául július első hétfőjét javasolta. H. I. Adomány az ápolóháznak Többek között a fizikoterápiás kezeléseknél használhatják azt az Eval.it lámpát a pécsi, Ágoston téri ópoláház- ban, amelynek árát még Bordovszky Teréz, egykori lakó adta, kifejezetten erre a célra. A 20 500 forintos lámpa már nem őt, hanem a lakótársait szolgálja. Mindezt Sík Béláné leveléből tudjuk, aki mint a pécsi Nyugdíjasok Házának lakója, néhai Bordovszky Teréz közeli ismerőse, azt ,is megírta, hogy az intézmény lakói és dolgozói nagyra értékelik az adományt, hálásak érte. Gyógyszer - térítés nélkül G. F.-né, pécsi nyugdíjas olvasónk arról érdeklődik levelében, hogy ki kérhet térítés nélkül gyógyszert, vagyis kik azok, akik megkaphatják az úgynevezett közgyógyellátási igazolványt? A jelenleg érvényes rendelet értelmében nem csak a gyógyszerekre, hanem a gyógyászati segédeszközökre is térítésmentesen jogosultak a) az intézetekbe ideiglenesen beutaltak, az ott élők, az intézeti és az állami nevelt kiskorú gyermekek, b) a rendszeres szociális segélyből élők, c) a pénzellátásban részesülő hadigondozottak, d) sorkatonai családi segélyben részesülők, e) a központi szociális segélyben részesülők, f) a rokkantsági járadékosok, g) azok,, akik I—II. csoportbeli rokkantság alapján kapnak nyugellátást, illetve baleseti ellátást, h) azok, akik után szülője, vagy eltartója magasabb öszegű családi pótlékban részesül. A közgyógyellátási igazolványt méltányosságból is megkaphatják a nem kielégítő egészségi állapotú és rossz szociális körülmények között élők közül elsősorban azok, akik a nyugdíjkorhatárnál magasabb életkorúak, jövedelmük a mindenkori nyugdíj- minimum összegét nem éri el, a három, vagy több gyermeket nevelő nagycsaládosok, akiknek a gyógyszer- vagy gyógyászati segédeszközköltségük olyan magas, hogy azt a saját, vagy az egy háztartásban élő gyermekeik egészségi állapota miatt a megélhetés tartós veszélyeztetése nélkül nem képesek viselni. A közgyóavellátásra jogosító igazolványt az állandó lakóhely szerint illetékes polgármesteri hivatal szociális ügyeket intéző osztályánál, csoportjánál lehet kérni. Elfelejtett szövetkezeti nyugdíjasok A csaknem félmilliónyi mezőgazdasági 'szövetkezeti nyugdíjas helyzetéről rendezett országos fórumot a közelmúltban a Mezőgazdasági Szövetkezőik és Termelők Országos Szövetsége. Kiindulópontjuk az volt, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti nyugdíjasok helyzete egyre rosszabb. Az átlagos nyugdíjszinfjük' alig haladja meg a létminimumot, illetve jelentős részük jövedelme nem is éri ezt el. Helyzetükön a szövetkezetek szociális gondoskodása enyhített eddig, de ez a gondoskodás szűnöben van, s a helyébe nem lépett semm'i. A fórum résztvevői aggodalmukat fogalmazták meg amiatt, hagy a szövetkezeti átalakulás során ütköznek az aktív dolgozók és a 'nyugdíjasok érdekei, a nyugdíjas tagok háttérbe szorulnak a szövetkezetek jövőjéről szóló döntések meghozatalában. Az országos találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy a MOSZ mellett alakuljon önálló országos választmány a szövetkezeti nyugdíjasok érdekeinek képviseletére. Elsődleges feladatául pedig azt jelölték meg, hogy a szövetkezeti átalakulás során gondoskodjon ezeknek az érdekeknek az érvényesítéséről. SSÜR Hz időskori balesetek megelőzése Az utóbbi években az idősek eleséséből származó sérülések, csonttörések és az ezekből következő halálozások számadatai jelentősen emelkedtek. (Hajlamosító tényezőik lehetnek az öregedéssel járó biológiai változásdk, melyek közül feltétlenül első helyen említendő a csontozat imészhiá- nyos állapota, amikor a csontok tömegükben megfogyatkoznak, porotifcussá, törékennyé válnák. Különösen erőteljesek ezek az elváltozások a medencecsontokon, a háti és ágyéki csigolyákon és a combcsont felső részein. Ennek megfelelően a csonttörésekkel is többnyire ezeken a helyeken találkozunk. Gyakran tapasztaljuk, hogy a kor előrehaladásával sokan tévesen ítélik meg fizikai teljesítőképességűiket, reális lehetőségeiken túl vállalnak feladatot, 'például székre állnak, létrára másznak. Nem ritkán a túl gyors mozgással sodorják veszélybe magukat, melynek jellegzetes esete a fekvő helyzetből való hirtelen felugrás a telefonihoz vagy az ajtónyitásihoz. Sok esetben az elesést „lakásbeli csapdák” okozzák: szőnyegek, fényesre lakkozott padlózat, bútorral túlzsúfolt szobák, laza, rossz helyen elhelyezett telefonzsinórok. Járás- és állásbizonytalanság, kábultság, megszédülés, eszméletvesztés jelentkezhet bizonyos betegségek tüneteként vagy egyes gyógyszerek túladagolása, illetve helytelen szedése következtében. Ilyen tünetek esetén is gyakoriak az elesésék. A teljesség igénye nélkül lássunk néhány betegséget és gyógyszercsoportot, melyek fennállása, illetve alkalmazása esetén különösen elővigyázatosnak kell lennünk. Ilyen betegségek a szív- és keringési elégtelenség, a szívni tmuszavarok, a nyaki gerinc meszesedése, a nyalki és agyi erek szűkülete, vérnyomás- ingadozások, a cukoranyagcsere felbomlása (főként alacsony vércukorértékek esetén). o fal yad ékfogyasztás elégtelensége, lázas állapot, vérszegénység. A gyógyszerek közül oki szerepet játszhatnak a magas 'vérnyomás gyógyszerei, a szívgyógyszerek, az erősebb vízhajtók, a' cukorbetegség gyógyszerei, a parki nzanizmus- kezelésre használt szerek, egyes nyugtatok és altatók. 'Megelőzésül az alábbiak tanácsolhatok: lakásunk 'berendezése legyen praktikus, ne zsúfoljuk tele bútorokkal. Fekvő helyzetből ne keljünk fel hirtelen, és ne végezzünk hirtelen nyak- és fejmozgásokat. (Rossz látásunkat és hallásunkat lehetőség szerint korrigáltassuk, és figyelmesen, körültekintően iközlékedjünk az utcán. (Mindig a gyalogátkelőn haladjunk át, ügyeljünk a kanyarodó járművekre. Nem javasolt a 'bot állandó használatára rászokni, de utcán, tömegközlekedési eszközökön, csúszós utakon bottal fokozhatjuk biztonságunkat. Hátfájdalmak, csontpanaszok jelentkezésekor forduljunk orvoshoz (különösen a nők, már klimax idején), és amennyiben csont- ritkulást állapítana,k meg, következetesen alkalmazzuk a gyógyszeres és diétás kezelést. Vérnyomáscsökkentők szedésekor nézessük meg időnként vérnyomásunkat álló testhelyzetben is, ugyanis a testhelyzet-változtatás jelentős érték- különbséget eredményezhet. Szívszerek szedésekor az orvosi ellenőrzéseik mellett is legyünk figyelemmel a percenkénti pulzusszáimra, és ameny- nyiben 60 alatti értéket számolunk, kérjünk orvosi tanácsot. Erős (hatású vízhajtók bevételekor tartózkodjunk otthon, és .pihenjünk többet. Cukorbetegség esetén ne csupán a szükséges gyógyszerek pontos szedésére ügyeljünk, hanem arra is, hogy az előírt szén- hídrátm e n nyi ség et e If ogya szszuk. Az altatókkal és nyugtotokkal legyünk elővigyázatosak, különösen, ha levertséget, „imásnaposság"-érzést, mozgás- zavart idéznek elő. Dr. Hazafi Klára
